Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-01 / 122. szám
mt ZÜNTU5 . Új világ a Draskovich grófok birodalmában Lerombolják a cselédviskókat és egészséges házakat építenek az egykori cselédek A kanyargós Dráva közelében, ománság közepén terül el Sely*7® község, amely egykor a Draskovics grófok főhadiszállása volt. Az egész környéken meglátszik a régi úri gazdálkodás nyoma — kiuzsorrázott földek, elhanyagolt cselédviskók tanúskodnak itt a nagy birtokrendszer „áldásairól". Bizony Draskovics Iván gróf úrnak több gondja volt a versenyárakra, mint cselédjeire. Emellett a drávamenti községek a háborúul is sokat szenvedtek, a kis falvakban sűrűn találkozunk szinte a földig lebombázott parasztházakkal, amelyek újjáépítése csak most kezdődött meg a hároméves terv keretében. Az újgazdák az egész határban példásan megművelték a földet, n°k helyütt gyapotot, másutt rizst és egyéb ipari növényeket terjesztenek, a búza és rozsvetések nemsokára eltakarják az embert, el határozták, hogy örökre eltörik a régi rendszer szégyenfoltjait és nem várva felsőbb segítségre, saját erejükből megalakították a házépítőszövetkezetet, hogy lerombolhassák a tüdőbajt tenyésztő cselédviskókat és új, modern otthonokat építsenek. A régi lakásoknak közös konyhájuk volt, szűk ablakaik, amelyeken keresztül alig-alig hatolt be a napsugár. A volt cselédek új tágas, modern házakat akarnak építeni. Áprilisban megalakították a házépítő szövetkezetét és küldöttségben kérték az OSzH központját az építési hitel folyósításába. Andorka Rudolf, baranyai építésügyi főigazgató is azonnal pártfogásába vette az újgazdák ügyét, akiknek már 486.000 tégla és 158.000 cserép és 176 köbméter faanyag áll rendelkezésére Az építkezéseket az újgazdák már ebben az évben szeretnék megindítani és most'' az ÓHÉSzhez fordultak, hogy mielőbb utalják ki a szükséges házépítő-kölcsönt. Az illetékesek minden bizonynyal támogatni fogják az újgazdák kérésé, és így tavaszra már végleg eltűnnek a föld színéről a grófi világ nyomortanyái és új, egészséges házak jelzik a népi demokrácia építőmunkáját. Hüzi TELEFON 1981 ‘«ívelő». d. «, ' edd-szfida. június 1—2 Elmúlt,a sütét, ujra defenni és Felkel a xusp forradalmi történet HÍRADÓ! HIRADÓ! Előadások hétköznap . 7—9 órakor, A kilencóros előadás a kertben l ejtkőzinafcb . Dzsungel könyve sznes filmóllás India váránál URANIA cimszinkAe fJQjLSl i 7.300 ^fJWSst * in * H * Kedd -szerű#, június 1—2 kgy ‘intrikás flmsztár vidám kalandja Hamar egy gyeselet! Id eszerenben Mac Laglen és WOODWORTH Mosdások , ht.köznap 6 és ts, vasarnap 4. 68 órakor ' APOLLO — ‘eL; 2(j—rel.; 20—46 Kedd—szerda, június 1—2 A háborús’ idők egyik legizgal'»tabb epizód a orom és német *°gerai Átjárók élet-halál hare» Tengeri karvaly Modern kalóztörténet főszerepben: Pereveizav fc-'" 'soe vétko/nsp p. 8 órak/p „'NYELEM! t sijtörtftlttól .Ár tódóban" c fűmnél f - ‘*P a világhírű duó Kingston akrobatikus táncospár DUNÁNTÚLI NAPLÓ Bekötő utat kapna a tanyák A közlekedési minisztérium már megkezdte az ötéves terv előkészítését. Erre mutat Gerő Ernő közlekedésügyi miniszternek a baranyai alispánhoz intézett felhívása, hogy a zárt, de közigazgatás szempontjából nem önálló település adatait nyolc napon belül terjesszék be az államiépítészeti hivatalhoz. Az összeírás a bekötő utak kiépítését célozza az ötéves terv keretében és tartalmaznia kell a település lakóinak számán kívül a kiépíteni kívánt út hosszát, azt, hogy melyik kiépített útba torkollna be és az építés költségeit. A rendkívül fontos kérdés nagyon sok puszta és tanya lakóit érdekli, akik kedvezőtlen időjárás esetén el vannak vágva a világtól Kívánatos, hogy az összeírás figyelembe vegyjen minden ilyen kívánságot, hogy ezek már az első ötéves terv keretében megvalósulhassanak Indul a nyaralási verseny Mai számunkban közöljük első nyaralási szelvényünket. A meginduló verseny június 31-ig tart. A pályázat három győztese, aki a legtöbb szelvényt összegyűjti és kiadóhivatalunkba beküldi, 5—15 napig terjedő ingyen balatoni nyaralásban részesül. A szelvényeket minden héten péntek délig kell kiadóhivatalunkba beküldeni. A részeredményeket minden vasárnapi számunkban ismertetjük. Egy pályázó akárhány lapból kivágott szelvénnyel indulhat. •Ünnepélyesen megnyitották a szófiai Magyar Hetet Vasárnap délelőtt a szófiai Nemzeti Színházban ünnepélyes keretek között nyílt meg a Magyar Hét. Cservenkov bolgár miniszter megnyitóbeszédében hangoztatta, hogy ez a kultúrhét fontos lépés a kölcsönös megismerkedés és a két nemzet közötti szoros együttműködés útján. Ezután Ortutay Gyula kultuszminiszter beszédében szólt a két nép történelmének hasonlatosságáról. — Mindketten egyformán küzdöttek az idegen elnyomatás ellen, harcoltak a társadalmi felszabadulásért és a parasztság felemelkedéséért . A magyar küldöttség a kulturális egyezmény megvalósítására érkezett Szófiába és jó munkát fog végezni. Az építés és a béke a jelszava a bolgár és magyar népnek. A békemű, amelyet a Keleteurópa népei a Szovjetunióval együtt készítenek, szilárd és megbonthatatlan lesz. A világ népei békét akarnak és Ke-leteurópa demokratikus országai, segítenek ennek megvalósításáén. Cservenkov miniszter , vasárnap díszebédet adott a Magyar Hét alkalmából , Ortutay miniszter vezetésével Szófiában, tartózkodó magyar küldöttség tiszteletére .Az ebéden a kormány több tagja is részt vett. Délután a magyar küldöttség tisztelgő látogatást tett Nejcsev országgyűlési elnöknél. Az államosítás nem érinti sem a vallásos nevelést, sem a hitéletet A felekezeti tanítók örömmel fogadják az államosítás végrehajtását Dr Újvári Fál tankerületi főliazgató és Ortay József tanfelligyesi nyilatkozata a Dunántúli Naplónak Az iskolák államosítása mellett naponta nyilatkoznak meg az ország dolgozó népe, a társadalmi egyesületek, népi szervezetek és a pedagógusok. Felkerestük a tanügyi igazgatás két vezetőjét, dr. Ujváry Pál tankerületi főigazgatót és Ortay József tanfelügyelőt, hogy mint leghivatottabbak fejtsék ki álláspontjukat az iskolák államosításának kérdésében. Dr. Ujváry Pál tankerületi főigazgató ezeket mondotta a Dunántúli Napló munkatársának: Az iskolák államosítása meggyőződésem szerint is szükséges, mert nagyon emeli a magyar parasztság művelődésének színvonalát. Gondoljunk csak a falusi törpe iskolákra, amelyekben egy-egy nevelő nyolc osztály növendékeivel foglalkozik. Az államosítás után egyegy ilyen községben három-négy tanerővel rendelkező iskolákhoz jutunk. Hangsúlyoznom kell, hogy az államosítás nem érinti, sem a vallásos nevelést, sem a hitéletet. Alapjában olyan kérdésről van most szó ,amelyet nem az idei év vetett fel, hanem már évtizedek óta megoldásra vár és legutóbb a harmincas évek elején is felvetődött. Ez az egész kérdéskomplexum nm politikai, sem vallási, hanem kérdés, gyökeréig közművelődési Megszűnik a kettős iskolai adózás Ortay József tanfelügyelő, tanügyi főtanácsos, így válaszolt kérdésünkre: , A tanítóság örül az államosítás megvalósításának, mert szakszerű tanügyi ellenőrzést, és irányítást remél tőle. Megszűnik az egyházi hatóság uralma, amely sokszor nagy megaláztatásokat jelentett a tanítóságnak, tekintve, hogy a tanügyhöz nem értő plébános irányította és igazgatta az iskolát. A modern kor e téren is erősen megkívánja a szakszerűséget. További főszempont az adófizető polgár érdeke, mert abban a községben, ahol felekezeti iskola van, az adófizető kétszeresen adózik, amikor fizeti az egyetemes állami iskolát, ezenkívül a saját egyháza iskoláját is fenntartja. Ettől mentesek azok a községek, ahol csak állami iskola van. Ezenkívülfontos államérdek, hogy az iskolák egységes embertípust neveljenek. — Az a sokat hangoztatott kifogás, hogy az állami iskolákban a vallásoktatás megszűnik, vagy nem olyan intenzív mértékben történik, mint a felekezeti iskolákban — egyáltalán nem helytálló, mert a falusi iskolákban a hitoktatást a plébános látja el, aki egyúttal ellenőrző szerv is. Az állami iskolákban pedig az állami iskola igazgatója a mulasztó hitoktatót felelősségre vonhatja, és számonkérheti tőle mulasztását. Az államosítás a parlament elé kerül, de ha netán időközben az egyházi hatóságok részéről kiállás miatt bántalom érné bármelyik felekezeti tanítót, az állam azonnal státusba veszi az üldözöttet. Vidéki kiszállásaim során mindenütt azt tapasztalom, hogy a felekezeti iskolák tanítói egy-két kivételével mindenütt örömmel fogadják az államosítást, mert ebben régi vágyuk teljesülését látják. Az államosítás végeredményben magasabb műveltségi szintet biztosít. Ennek minden tisztaszívű pedagógus csak örülhet, mert a közművelődés elsősorban is állami feladat. / / Új lehetőséget választott a Pécsi Ügyvédi Kamara A Pécsi Ügyvédi Kamara vasárnap tartotta meg nagy érdeklődéssel várt tisztújító közgyűlését. A szavazást délután 2 órakor zárták le, addig a pécsi és vidéki ügyvédek közül 141-en szavaztak le. A hivatalos listán egyetlen változtatás sem történt, így az új elnökség a következő lett: elnök: dr. Kertész Endre, társelnök: dr. Gárdos István, titkár: dr. Ormos György, ügyész: dr. Wolf Ferenc, ellenőr: dr. Szelenczy Mihály, pénztáros: dr. Nagy Lajos. Az eredményt dr. Simor Pál miniszteri biztos hirdette ki, hangsúlyozva, hogy a kamra szavazásra jogosult ügyvéd tagjai egyhangúlaga koalíciós lista, tehát a demokráciamellett foglaltak állást. Ezután dr. Simor Pál átadta a kamara vezetését az új elnökségnek. Itt említjük meg, hogy a Pécsi Ügyvédi Kamara kérelmére a győri kamara területének azt a részét, amely egybeesik a nagykanizsai törvényszék területével, az igazságügy miniszter a pécsi kamara területéhez csatolta. MOSONYI JENŐ a MDP tolnamegyei titkára A szomszédos Tolna megye munkáspártjai vasárnap nagy lelkesedéssel tartották meg egyesítő konferenciájukat. A konferencia után összeült megyei választmány a Magyar Dolgozók Pártja tolnamegyei titkárává Mosonyi Jenő elvtársat választotta meg. Mosonyi Jenő elvtárs mint három évtizedes pécsi mozgalmi múlt után kapott, megtisztelő új munkakört Tolna megyében. Famunkás tanoncként lépett be a szakszervezetbe és a Szociáldemokrata Pártba. Szemitáriumaikra járt, pártiskolás volt, hogy minél tökéletesebben elsajátítsa a marxista ideológiát. Az októberi forradalomkor önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, majd a Horthy-fasizmus alatt kulturális tevékenység leple alatt dolgozott tovább a szocializmusért. A felszabadulás első napjaitól kezdve a legtevékenyebb tagja volt a pártjának. Mint harcos baloldali szocialista élesen szembenállott több azokkal az opportunistákkal, akik mesterségesen szították az ellentéteket a két munkáspárt között. A baloldali szocialistái győzelme után mint a párt báránya megye titkára átszervezte a pécsi és baranyai szervezetek vezetőségét, eltávolította a jobboldali elemeket és megkezdte a történelem jelentőségű egyesülés baranyai előkészítését. " Távozása érzékeny vesztesége a baranyai mozgalomnak, viszont komoly nyeresége a MDP tolnamegyei titkárságánál!", amelynek erre Mosonyi Jenő elvtárs személyében kemény harcokban megedződött, nagy munkabírású és kiválóan képzett mozgalmi vezető került. A NOT 15 éviegyházra emelte fel Rivészi József alezredes büntetését Rivészi József volt alezredes, akinek népbírósági ügyét. 1946 novemberében tárgyalták Pécsett, 1942-ben elnökölt azon a hadbírósági tárgyaláson, amelyen Csernochovo orosz faluban két alig beszámítható zsidó munkaszolgálatos tanúskodása alapján 24 munkaszolgálatost vontak felelősségre és ítéltek halálra szökésr. és lázadásra való szövetkezés koholt vádjával. A pécsi tárgyaláson megállapítást nyert, hogy a hadbírósági tárgyalás csak ürügy volt 24 szerencsétlen üldözött kivégzésére. A pécsi népbíróság izgalmakban bővelkedő tárgyalás után Rivészi Józsefet 5 évi kényszermunkára és politikai jogainak 10 évi felfüggesztésére ítélte. Fellebbezés folytán a NOT most foglalkozott a bűnperrel és a pécsi ítéletet megváltoztatva, Rivészi Józsefet 15 évi fegyházra, 10 évi politikai jogvesztésre és ,vagyonelkobzásra ítélte. ” — A MOSzK vetőkölcsmagakciót indított. A vetőmag ára a szétosztó helyen métermázsánként 160 forint. Tekintettel a korlátozott mennyiségre, a gazdák minél előbb jelentkezzenek a községi termelési bizottságoknál.