Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-01 / 147. szám
5 A beszámoló megtagadása Ezt a kalandot taktikai, mint méltatlan manővert és megengedhetetlen politikai játékot kel értékelni. A rendszabályok és a nyilatkozatok azt a célt szolgálják, hogy a jugoszláv vezetők álcázzák saját hibájuk beismernéssének és becsületes kijavításának megtagadását. A Tájékoztató Iroda határozata ezután beszámol arról, hogy a kommunista pártok központi bizottságai javasolták, hogy a JuKP helyzetét, — trtdott más kommunista pártok tevékenységét — vizsgálják meg a tájékoztató Irodában. A jugoszláv vezetők azonban elutasító választ adtak. Hogy kikerüljék a testvérpártok igazságos bírálatát, mesét találtak ki arról, hogy állítólag „nincsenek egyenrangú helyzetben’. Ebben egy betű igazság sincs. A Tájékoztató Iroda megalakulásakor a pártok abból indultak ki, hogy bármely pártnak joga van a többi pártot bírálni s minden párt köteles beszámolni munkájáról. A jugoszlávok megtagadták a beszámolót a bírálói meghallgatását. Ez a pártok egyenjogúságának megsértését jelenti s egyenértékű azzal a követeléssel, hogy JuKP-nak kiváltságos helyet biztosítsanak. A határozat ezután leszögezi, hogy a Tájékoztató Iroda szolidárisnak nyilvánítja magát a JuKP helyzetének értékelésével, központi bizottsága hibáinak kírálatával s azok politikai elemzésével, ahogy ezt a SzUK(KP) központi bizottsága március—májusban a JuKP-hoz intézett leveleiben kifejtette. A Tájékoztató Iroda arra az eredményre jutott, hogy a JuKP vezetőinek pártellenes és szovjetelenes nézetei összeegyeztethetetlenek a marxiizmus-zeninizmussal. A jugoszlávok az ülésen való megjelenés megtagadásával szembeálították magukat a Tájékoztató Irodában tömör® kommunista pártokkal, ráléptek az imperialistaellenes egységes szocialista fronttól való elszakadás és a dolgozók nemzetközi szolidaritása elárulásának útjára és átmenőben vannak a nacionalizmus álláspontjára. A Tájékoztató Iroda aliteti a JuKP központi bizottságának ezt a pártellenes politikáját és magatartását, majd megállapítja, hogy a JuKP központi bizottsága magát és a pártot kívülhelyezi a kommunista testvérpártok családján, az egységes kommunista fronton és a Tájékoztató Irodán. Visszatérni . A határozat ezután megállapítja: a hibák oka az, hogy az utóbbi öthat hónapban a JuKP vezetőségében nyíltan felülkerekedtek azok a nacionalista elemeik, amelyek rejtett formáiban azelőtt is megvoltak, szakítottak a párt internacionallista hagyományaival és a nacionalizmus útjára léptek. Túlbecsülték Jugoszlávia belső nemzeti erőit és tehetőségeit és azt hiszik, hogy megőrizhetik függetlenségüket és felépíthetik a szocializmust más országok kommunista pártjai, a népi demokráciák országai, a Szovjetunió támogatása — e forradalmi erők segítsége nélkül. A jugoszláv vezetők rosszul tájélozódva a nemzetközi helyzetben, megijedve az imperialisták zsarló fenyegetéseitől, feltételezik, hogy az imperialistáknak nyújtott engedményekkel megszerezhetik azok jóindulatát és megállapodhatnak velük Jugoszlávia függetlenségéről, beolthatják a délszláv népekbe a kapitalizmusra való tájékozódást, abból az ismert burzsoá-nacionafeta tételből kiindulva, vagy „a kapitalista államok kisebb veszélyt jelentetnek Jugoszlávia függetlenségére nézve, mint a Szovjetunió.” A jugoszláv vezetők nem értik meg, vagy úgy helyes útra tesznek, mintha nem értenék meg, hogy az ilyen nacionalista beállítottság Jugoszlávia krizisok köztársasággá való elfajulásához, függetlenségének elvesztéséhez vezet is így Jugoszlávia az imperialisték gyarmatává válik. A határozat befejező része leszögezi, hogy a Tájékoztató Iroda nem kételkedik abban, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt soraiban van elég egészséges elem, olyanok, akik hívek a marxizmus,feninizmushoz, aárt internacionalista hagyományaioz, az egységes szocialista fronthoz. Ezeknek az a feladata, hogy kényszerítsék jelenlegi vezetőiket hibáik nyílt és becsületes beismerésére és kijavítására, a nacionalizmussal való szakításra, a nemzetköziséghez való visszatérésre és arra, hogy minden eszközzel erősítsék az egységes imperialista frontot, vagy ha a jelenlegi vezetők erre képtelenek, váltsák le őket és állítsanak a párt éére új internacionalista vezetőséget. A Tájékoztató Iroda — fejeződik be a határozat — nem kételkedik abban, hogy Jugoszláv Kommunista Párt végre tudja hajtani ezt a megtisztelő feladatot. Váraméut börtönére ítéltek egy volt jegyzőt, mert a német győzelmet hirdette és bányászokat internáltatott A népbíróság Kocsis-tanácsa szerdán mondott ítéletet Dér Mihály 43 éves, pécsi lakos, nyugalmazott jegyzőés volt földhivatali tisztviselő népellenes bűntettében. A vád szerint Dér következetesen fasiszta magatartást tanúsított. Kertész Ignác, Radó György és Mátyás Marcell tanuk szerint Dér 1944 április 3-án a hosszúhetényi szakszervezeti helyiségben megjelent és leltározni akart, holott a vonatkozó rendelet csak a SzDP vagyonának zár alá vételére és feloszlatására vonatkozott. Ekkor kijelentette, hogy „a magyarságnak a németeket kell győzelemhez segíteni." Kiss Józsefazt vallotta, hogy a nyílas községvezetőt, Dallost választás nélkül a vádlott bevette a község elöljáróságába. A szakszervezeti székház zárolását követően hat bányászt internáltak, akik jelen voltak a záralávételnél. Dér már 1943-ban kartonkimutatást készített a baloldali magatartású munkásokról. Ez alapon hat bányászt internáltak. A felszabadulás előtti napokban Dér három fogattal egy 60 éves öregembert és két leventét kényszerített arra, hogy saját holmiját és családját, valamint a községi iroda holmija egy részét nyugatra vitte. A népbíróság Dér Mihályt három tói börtönre te öt évi jogvesztésre ítélte, ami ellen a vádlott semmiségi panaszt, az ügyész pedig súlyosbítás miatt fellebbezést jelentett be. A bíróság Dér további fogvatartását rendelte el. A pécsújhegyi cserkészek zászlóavatása A pécsújhegyi Petőfi cserkészcsapat zászlóavató tábortüzet rendezett az újhegyi sportpályán, nagyszámú közönség jelenlétében. Zászlóbontása után, Nádor József újhegyi üzemi bizottsági elnök megjelölte azt az utat, amelyen a demokratikus cserkészifjúságnak haladnia kell. A zászlót az újhegyi MNDSz, a SzIT, a bányászszakszervezet és az úttörők szalagokkal díszítették fel, majd a fiúk kedves műsorral szórakoztatták a közönséget. A tábortűz mellett a bányászcserkészek büszkén mesélték, hogy sajátbagjuk teremtik elő a táborozáshoz szükséges összeget. DUNÁNTÚLI NAPLÓ POSTATAKARÉKPÉNZTÁAI CSEKKSZÁMA: 313.064 DUNÁNTÚLI NAPLÓ ...............................■................ ■. •............. is« foltos ! Gerő Ernő bejelentette az ötéves terv 24 milliárdos beruházási programját A műszaki értelmiségi hét keretében megalakult a Műszaki és Tudományos Egyesületek Szövetsége. Az alakuló ülésen kienc külfödi állam műszaki értelmiségének képviselői is részt vettek. Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter ismertette a magyar ötéves terv feladatait. Hangoztatta, hogy a tudományos kutatást fel kell szabadítani a tőkétől való függés alól és a nép szolgálatába kell állítani. Ezt a célt szolgálja az ötéves terv, valamint a tízéves valamoritási és öntözési terv is. Arról van szó, hogy 5t év alatt saját erőnkből 22—24 milliárd forintot ruházunk be a magyar nemzetgazdaságba az 1947 januári árakon számítva. Az öt év alatt öntözővé kel tennünk az ország művelhető területének tíz százalékát, a vilamosenerrgia fogyasztásának az 1949 évi Fogyasztás két és félszeresére kell emelkednie. A nehéziparunkat mintegy 75 százalékka kell megnövelnünk az ötéves terv végére. Korszerűsíteni kel közlekedésünket és meg kell oldani Nagy-Budapest közlekedését is. Milliárdokat fogunk beruházni mezőgazdaságunkba is. A város szociális és kultúrás felemelkedését biztosítanunk ,é, ere a célra, valamint lakásépítésre mintegy 3 milliárd forintot fordítunk. Ezeknek a terveknek a megvalósítása hatalmas mértében fogja emelni a dolgozók, a parasztság és a haladó érteleiség színvonalát. A tervek megvalósításának elsőrendű biztosítéka, — mondotta Gerő Ernő — ez, hölgy a halott a nép kezében van, nemcsak a politika, hatalom, hanem e gazdasági élet parancsnokárásai is a nép kezében vannak. Berlint megvéttek a gazdasági zűrzavartól Szokolovszki tábornagy levele Robertson tábornokhoz Szokolovszky tábornagy Robertson brit főparancsnokhoz intézett levelében hangoztattja, hogy Berlin és a nyugati övezetek között a szovjet részről foganatosított közlekedési korlátozások csak átmeneti jellegűek. Ezekre azért volt szükség, mert különben Berlint elárasztották volna a nyugatnémet pénzzel, ami súlyos zavarokat okozott volna a szovjet övezet gazdasági életében. A jelenlegi nehézségeket a külön nyugatnémetországi pénzügyi reform okozta. Miután a régi pénz beváltása véget ért, a szovjet megszálló kormányzat máris enyhítette az ideiglenes korlátozásokat. A tábornagy levelében még azt írja, hogy értesülése szerint Berlinben néhány hétre elegendő élelmiszerkészlet van. Reméli, hogy szóvl helyre lehet állítani teljes mértékben a forgalmat. Végül visszautasítja az angoloknak azt az állítását, hogy a szovjet hatóságok visszatartottak volna német tehergépkocsikat és annak a reményének ad kifejezést, hogy a nyugati megszálló hatóságok is náitident elkövetnek az ideiglenes közlekedési korlátozások kiküszöbölése érdekében. Rnfeersson tábornok am tunha, mi lesz Barlifs sorsa Robertson tábornok, Németország brit főparancsnoka Berlinnel kapcsolatiban rendkívül tartózkodóan nyilatkozott. Kijelentette többek között: Nem tudja még, mi lesz Berlin sorsa. Enyhült a berlini helyzet A keddi angol lapok hangjából érezhető, hogy a berlini helyzetben enyhülés következett be. Londoni polttikai körök szerint ennek két oka van: 1. A berlini helyzet megítélésében mutatkozó angol—amerika—francia véleményeltérés, 2. az a tény, hogy az ellentétek tükrében kiderült, hogy a berlini helyzet azért tűnt fel olyan súlyosnak, mert az angol sajtó állandóan komor beszámolókban és néhány esetben pánikhangulat keltésével foglalkozott ezzel a kérdéssel. Londoni politikai körökben változatlanul tartja magát az a hír, hogy a francia kormány visszautasította a Szovjetunió elleni közös angol-—amerikai —francia jegyzék gondolatát. Olaszország egyes részeiből újabb sztrájkokat jelentenek. Firenzében a fodrászok sztrájkolnak. Pistóiban a földmunkások Szövetsége bocsátott ki sztrájkra való felhívást július 1-ére. Ugyanezen a napon szünetelteik a munkát Arezzo mezőgazdasági munkásai is. A lipcsei rádió jelentése szerint Olaszország három tartományában a földmunkások csütörtökön sztrájkba lépnek. A firestre környéki munkások már szerdán abbahagyták a munkát. Művészestet rendezett kedden este a pécsi színházban Sárdi János, a népszerű énekes, Antal Ila énekesnő, Homokay Pál és Mászáros Joli. Sárdi János meghűlése miatt indiszplelt által énekelte közismert slágereit, de így is sok tapsot kapott. Antal Ila régi operettszámokat, főleg Lehár műveket adott elő, Mészáros Joli pedig mint sanzon énekesnő aratott sikert. Kedves színfoltja volt a tipikusan nyári műsornak Csehov egyfelvonásosa Mészáros Joli és Homoky Pál előadásában. Molnár Erik külügyminiszter a varsói konferencia határozatairól Molnár Erik külügyminiszter nyilatkozott a rádióban a varsói értekezlésről. A német imperializmus, — mondotta — az elmúlt huszonöt év alatt kétszer döntötte az emberiséget háborús katasztrófába és mind a két alkalommal Magyarországot is magával rántotta a pusztulásba. A potsdami egyezmény iegközlésekor a második világháború végétt úgy látszott, hogy a nagytratámik készek a német imperializmust gyökeresen felszámolni. Az arigolszi szek és a franciáik azonban nem tartották meg ezeket a megállapodásokat. A Szovjetunió az egyezmény rendelkezéseinek megfelelőse felszámolta a monopolkapitalizmust, a hadiipart, eltávolította a fasiszta elemeket és bevonta a kormányzásba a demokratikus pártokat. A nyugati övezetekben a lefegyverzés, önáeitanitás és demokratizálás nem történt meg. A Szovjetunió és a keleteurópai államok nem nézhették ölhetett kezekkel ezt a fejlődést. Magyarországnak és a többi államoknak is életbevágó érdeke, hogy a némes imperializmus újra fel ne támadjon. Ez tette szív,ségessé a varsói konferenciát, az ott hozott javaslatok alkalmasak egyedül arra, hogy a nettlét támadószellem újjászületésének elejét vegyék. A gabona és kukorica őrlésének szabályozása Az Országos Közellátási Hivatal rendelete értelmében gabonát általában, valamint kukoricát csak őrlési engedéllyel lehet őröltetni Az engedélyt az illetékes községi elöljáróság állítja ki az őstermelői fejadagnak megfelelően. Egy éven aluliak nem kaphatnak vámőrlési engedélyt. A gabonabeszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig személyenként csak 10 kg kenyérgabona őrlésére adható engedély. A vámőrlésért 12 százalékos vám fizetendő természetben. A portás legfeljebb 2 százalék lehet. A feldelet intézkedik a gabonaneműsek kiőrlési arányáról ia, majd előírja, hogy a lisztnek egyik községből a másikba való szállításához szállítási engedély szükséges. Kézi poggyászként személyenként 5 kg liszt szállítható engedély nélkül. A rendelet részletesen szabályozza a malmi keresmény és megtakarítás felhasználását is. A Kokszom nyerte a járási tűzoltó versenyt A városi tűzoltólaktanya udvarán kedden délelőtt járási tűzoltóversenyt rendeztek, amelyen hét pécsi üzemi és egy falusi tűzoltóalakust vett részt. A versenyben jól szerepeltek a nagykozári önkéntes tűzoltók, akik a pécsi üzemi csapatok között is kitűnően megállták helyüket. A verseny végeztével dr. Sík Lajos, tiltoltófőparancsnok, rövid beszéd után kihirdette a verseny eredményét: 1. Kökszma, 2. Zsolnay-gyár, 8. Mautner olajgyár ,4. Első Pécsi Bőrgyár, 5. Mecsekszabolcs, 1. Pécs-Ujhegy, 7. Pécsbányatelep. Díjkiosztás után Kántor Jenő, a pécsi tűzoltóság új osztályparancsnoka mondott köszönetet a csapatoknak szereplésükért és külön dicsérte Nagykozárt, mert Úttörője a falusi tűzoltóságnak. Felhívta a versenyen résztvevők figyelmét az augusztus 15-én rendezendő vármegyei tűzöltőversenyre. Versehy után a nagykozári csapat parancsnoka, Lekkei György közölte, hogy tűzoltóversenyre fogják kihívni Püspökbogád, Romanya és Magyarsarlós községeket.