Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-01 / 225. szám

ÉCS, 1948 OKTÓBER 1. PÉNTEK V. ÉVP., 225­ SZ. ÁRA 60 FILL. Milliók harci zászlaja Tíz tízrendeivel ezelőtt Jelent­­etlenü­l lépjünk fel­­ árulókkal, az set a bolsevik párt központi al­otts­ágának a kiadásában Sztálin togeszfi műve, a „Szovjetúnió Humunista (bolsevik) Pártjának a menete". Tíz esztendővel ezelőtt írtuk­ először a szovjet nép, majd világ csak nem valamennyi né­pnek kezébe az a hatalmas alko­só, amely nemcsak a szocializmust Vázelemre vivő párt évtizedes arci tapasztalatait örökítette meg. Mean utat mutatott úgy a szov­­jt népnek, mint az egész világ hozóinak a további harcra, fel­­árlezte a kommunista pártokat "ban a küzdelemben, amelyet nép S felszabadításáért, a munkás­­ily győzelméért folytattak a mottalista kizsákmányolók és imp­­rtalista rablók ellen. A bolsevik írt története olyan gazdag fa­jzalatokkal, elméleti útmutatás­ul, kristálytiszta fogalmakkal, vi. •90s taktikával "és stratégiával "ta el a munkásosztályt az egész­ilágon, amelynek vezetésével nem k­ellett a sötétben szapogatódznia, őnem világosan látta maga előtt kitűzött célt és meg tudott bsz­­teni a legnagyobb viharokkal és kétségekkel. ,,A Szovjetünk( Kommunista ■olsevik) Pártja hosszú és dicső­bb* utat tett meg azoktól az első satny marxista köröktől és cso­ntoktól, amelyek a mult század ’-as években Oroszországban ke­zeztek, a bolsevikok hatalmas írtjáig, amely ma a világ első [ryialista munkás, és parasztálla­­it vezeti”, — írja a könyv­elő. !*va. Ennek a dicsőséges útnak minden szakasza kemény küzdel­mekben telt el, amelyeket a bolse­­­k párt, a marxizmus-leninizmus­t■életével felfegyverezve, Le­nin­­ Sztálin vezetése alatt sikerrel megvívott. Ebben a harcban n­agy bolsevik párt tudott támadni, adott rohamra menni áldozatké­­pen az ellenséges állások ellen, ő tudott vissza is vonulni, tudta »rail újjárendezni, hogy a mum­­tsosztály számára kedvezőbb idő­­p útban vegye fel újra a küzdel­me tva hatalmas len. .Ma, amikor szerte a világban­­et-halál harcot folytat megmara­dtért a bomló és rothadó imper­ielizmus, amikor kiéleződtek az "«Tiétek az imperialista és a de. '»kratikus tábor között, fokozott m értékben szükséges, hogy a bol­tik párt gazdag tapasztalatai ve­ssenek bennünket küzdelmünk. *»S ennek a vih­art álló, harcedzett­­ győzelmes pártnak a tapasztala­­tia kell támaszkodnunk, mert ez Párt a kapitalizmusból a szocia­­liztusba való átmenet minden érdését sikerrel megoldotta. A bolsevik párt történet^ tanít e»m­inket, hogy lehetetlen a dől. °*ok győzelme a munkásosztály ■badalmi pártjának vezetése név »I és hogy ennek a pártnak men­tnek kell lennie minden oppor­­»■Uzmustól, kishitsiségről, engesz­­■"'életlennek a megalkuvókkal, az sztályellenség és az osztályáru­­'"kal szemben- A bolsevik párt­rténete arra tanít bennünket. ?S­ szilárdan a lenini és sztálini vek alapján kell felépítenünk íttunkat, éberen őrködve annak férelme, sorainak egysége és tisz. *sága felett, állandóan növelve el. ■életf színvonalát. A bolsevik párt élete arra tanít bennünket,­ ha a r,unk­raeörzi élcsapat’ jellegét, * nem mossa el a határokat a art és a tömeg között, ha neveli ,ztályát és azon keresztül az 8ész dolgozó népet, akkor verde­­marad. A párt története ingadozókkal szemben, hogy ne legyünk könyörületesek, ha a mun­kásosztály, a dolgozó nép érdekeit kell megvédeni. A bolsevik párt története arra is tanít bennünket, hogy ne be­csüljük le az ellenséget, ne kapas­­suk el magunkat a sikertől és har­­cunkban sorakoztassuk a munkás­­osz­tály mellé a dolgozó parasztsá­­got, mert csak a munkásosztály és a dolgozó parasztság szoros szövetsége vezetheti győzelemre a dolgozó nép harcát. A párt törté­nete megtanított bennünket arra, hogy állandó és éber önkritikát alkalmazzunk, hogy honosítsuk meg a párton belüli demokráciát, mert csak a hibák nyílt beisme­rése és kijavítása útján érhetjük el célunkat. A Jugoszláv Kommunista Párt áruló vezetői vétettek saját­­ né­pük és saját pártjuk ellen, amikor szembefordultak a Szovjetúnióval, amikor figyelmen kívül hagyták bolsevik párt történelmi tapaszta­latait, amikor elfeledkeztek arról hogy önmaga egyetlen kommunis­ta és munkáspárt sem vívhatja meg harcát, hanem csakis a mun­kás nemzetköziség­­ szellemében, összefogva a testvérpártok­sal a demokratikus békefrontban, ame­lyet a Szovjetúnió és annak bölcs vezére, Sztálin vezet az imperia­lista elnyomók ellen. A jugoszláv munkásosztály árulói elfeledkeztek arról a vezetőszerepről, amelyek a Szovjetúnió és a nagy bolsevik párt a német fasizmus leverésében Európa népeinek felszabadításában betöltött és ma is betölt az im­perializmus elleni küzed­elmben. A mi pártunk azonban a népi demokratikus országok „ testvér” pártjaival halad együtt azon az úton, amelyet nagy­­tanítómeste­reink: Marx, Engels, Lenin és osztályellenség , Sztálin jelöltek ki számukra. Most, amikor Politikai Bizottságunknak a tagfelvételi zárlatról és a párt­tagság felülvizsgálatáról szóló ha­­tározatát lelkiismeretesen végre­hajtjuk, amikor m­egjavítjuk pár­­tunk összetételét, magasra emel­jük a párt fegyelmét, sorainak szervezeti egységét és tagságunk ideológiai színvonalát, nem mara­­dunk méltatlanok a nagy bolsevik párt örökségéhez- Ebben az új sza­kaszban különös erőt kölcsönöz számukra Sztálin lángeszű könyve amelyet százezerszámra kell olvas­­niok, tanulmányozniok, követniök a magyar munkásoknak, parasztok­nak és haladó értelmiségieknek. A bolsevik párt története bibliá­­jává kell, hogy váljon az­ egész magyar munkásosztálynak, olyan fegyverévé a mi pártunknak és az egész d­olgozó népnek, amelyet a legnagyobb becsben érzünk, amely­nek minden részét kitűnően ismer­jük, amelyet biztonsággal alkall­mazni tudunk. A bolsevik párt tör­­ténete ma Magyarországon és szerte a világon munkások millióii­­nak harci zászlója, amely alatt büszkén menetelnek előre a népek százmilliói a kizsákmányolás, az imperialista elnyomás felszámolá. ■■a tanít bennünket, hogy kimé- i­sa, a szocializmus győzelme felé. A GF októberre közel 200 millió forintot irányzott elő mezőgazdasági beruházásokra Államosított vállalataink az elmúlt hónapban 368 millióval növelték a termelést , 160 dekára emelték a finomliszt fejadagot A Gazdasági Főtanács csütörtöki ülésén a következő határozatokat hozta. A finomliszt fejadagot 120 dkg-ról 160 dkg-ra emeli fel. Ifjabb 30 helységben engedélyezte a Gazdasági Főtanács a szabad ke­nyér forgalomba hozatalát. Államháztartásunk, mint eddig is, október hónapban is teljesen de­­ficitmentes. Az állami vállalatok, amelyek a múlt hónapban 35 millió forintot fizettek be az állam számára,­J ok­tóberben 40 millióra emelték nye­reség befizetésüket. Közel 200 millió forintot irá­nyoztak elő a mezőgazdaság kere­tében október hónapban beruházá­sokra. • Beleértve az I.építkezési program­hoz sszü­kséges összegeket. A mezőgazdaság 94 millió, a szövetkezetek 5,5 millió, az ipar közel 100 millió, a külkereskede­lem 110 millió forint hitelben ré­szesül. A hároméves terv céljaira hitelvonalon 30 m­llió forin­tot­ fordítanak a jövő hónapban.­­ A Gazdasági Főtanács 673 vál­lalat pénzügyi tervet " állapította meg. Az állami vállaltaink terme­lésének értéke a múlt hónappal szemben 368 millió forinttal, tehát több mint 30 százalékkal emel­kedett. A Gazdasági Főtanács a munkás­ifjak félbentlakásos gimnáziumá­nak költségeire december­­ 1-ig 807.000 forintot, szakérettségire előkészítő tanfolyamokra 847 ezer forintot és ezek mellett működő kollégiumokra egy évre 2.762.000 forintot szavazott meg. A félbent­­lakásos gimnáziumokban 25 osz­tály van osztályonként 40 tanuló­val, tehát összesen ezren fognak ta­nulni. Annak érdekében, hogy a mű­szaki értelmiségünk a dolgozók legjobbjaiból kerüljön ki, a Gazda­sági Főtanács biztosítani kívánja, hogy a továbbtanuló dolgozók munkaidő és beosztási kedvez­ményben részesüljenek. Kedvezőtlenebb munkahelyekre való helyezésük és elbocsátásuk csak a szakszervezet hozzájárulá­sával lehetséges. Tíz holdon aluli gazdák részére kedvezményes áron, mázsánként 140 forintért, tíz holdon felüli gazdáknak pedig 180 for­intért biz­tosít a Gazdasági Főtanács talaj­javító mészanyagot. Szemléltető talajmeszesítési kísérletekre is uta­sítást adott ki. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében az állam igen kedvezményes áron szérumot bocsát a gazdák ren­delkezésére, a kötelező sertéspestis elleni védő­oltás végrehajtására. Az 5 kataszt­­rális holdat meg nem haladó in­gatlanon dolgozó gazdák,­­ azok a legfeljebb 1-2 sertést tartó állat­­birtokosok, akiknek keresete a helyi napszámbért nem haladja meg, a konvenciósok, a gazdasági alkalmazottak 50 százalékos kedvezménnyel kap­nak szérumot. A tíz holdon aluli gazdák 25 szá­zalékos kedvezménnyel kapják az oltóanyagot. A Gazdasági Főtanács elhatá­rozta, hogy a vetőmaggal nem ren­delkező földművesszövetkezetek, földbérlőszövetkezetek, kis haszon­bérlők vetőmagszükségletének fede­zésére a beszolgáltatási jutalommal számított beszolgáltatási áron 200 vágón vetőbúzát és 50 vágón vető­rozsot ad hitelre, y­­v - Meghiúsult az imperialista tömbnek a szovjet javaslatok elodázására irányaló törekvése A Biztonsági Tanács helyen­ezdi tárgyaim a berlini kérdést Az UNO politikai­ bizottsága a közgyűlés napirendjének megála­pításával fog­lalkozott. Masik, a Szovjetunió képviselője azt mondta, hogy a szovjet leszerelési javasla­tot minél előbb tárgyalják, a nyu­gatiak ezzel szemben minden ere­jükkel arra törekedtek, hogy a szovjet javaslat tárgyalását minél későbbre halasszák. Austin amerikai kiküldött nem tud­ta megcáfolni Marek érveit. Hosszas vita után, Spaak belga kiküldött új napirendet terjesztett elő. Ennek tárgypontjai: 1. Az­ atomerő­ bi­zottság jelentése,­­ 2. a Szovjet leszerelési javaslat, 3. a palesztinai kérdés, 4. a görög kérdés, 5. a koreai helyzet, 6. a volt olasz gyarmatok sorsa feletti döntés.­­ Hosszas vita után a bizottság Spaak napirendi terveze­tét fogadta el. Így az angol—amerikai tömbnek a szövet­javaslatok elodázására irányuló törekvését meghiúsítot­ták. Mánt­ilsz?!iia nviitsaita* a h?horns us/itasäre Az UNO közgyűlés általános vi­tájának utolsó szónoka szerdán Ma­­nuliszkij Szovjet-Ukrajna kiküldött­je volt. Kijelentette, hogy a Szov­jetunió leszerz­ési javaslata megszi­lárdíthatja a nemzetközi békét.­­ Me­gá­ll­apítot­t­a, hogy a­­szovjet javaslat az angol—ame­rikai tömb ellenkezésével találko­zik. A nyugati tömb képviselői egyedül azzal törődnek, hogy az országok közötti torzsalkodást szítsák és a katonai készülődéseket­ siettessék. Szerencsére a világ minden or­szágában mind több az olyan em­ber, aki nem akar háborút. A széles népi tömegek ma már sem nem tudatlanok, sem nem fegyver­telenek. Az Egyesült Nemzetek főtitkár­ságának közleménye szerint a biz­­■onsági tanács hétfőn délután ül össze a berlini kérdés ügyében. Szyjfiev,amerikkai tanszejevszlifts Korea nmében A moszkvai rádió jeenté­se szerint a szovjet külügyminisztérium szep­­tember 18-a jegyzéke nyújtott át az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének. A jegyzékben kö­zölték ,hogy a Legfelsőbb Tanács elnöksége megfelelő intézkedései alapján a Szovjetunió miniszterta­nácsa elrendelte, hogy a szovjet csapatokat 1948 decem­ber 31-ig vonják ki Észak-Koreá­­ból.­­ Ugyanakkor — mondja a szovjet jegyzék —­ a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége kife­jezte reményét, hogy az Egyesült Államok kormánya is hozzájárul a délkoreai amerikai csapatok kiv­o­tásához az említett határidőre.­­ Az Egyesült Államok nagykövet-­­­­sége útján eljuttatott válaszjegyzék­­ közötte a szovjet külügyminiszté­riummal, hogy az Egyesült Álla­ ,­mok kormánya azonban — mondja tovább a jegyzék, — a csapatok kivonását a Korea egységével és fü­g­get­lenségé­ve összefüggő sokkal tágabbkörű kérdések egy részének tekinti. Ezért az Egyesült Államok nézeteit az amerkai megbízott fogja kifejteni az UNO közgyűlésén. A párisi saitó agan­­dalmai a berlini kérdés miatt A francia sajtó nem lelkesedik a berlini kérdésnek az UNO elé viteléért. A Combat szerint egyál­talán nem biztos, hogy a nyuga­tiak mesterkedése sikerül. A kis államok magatartása kel­lemetlen helyzetbe hozhatja a nyugatiakat. A France Tireur azt írja, hogy a berlini kérdésről a nyugatiak át­­■a­ közzétett okmány távolról sem elegendő bizonyíték m­ég. A francia bányászok szakszerve­zeti küldöttsége megbeszélést foly­tatott a munkaügyi miniszterrel. A tárgyalások után a szakszervezet főtitkára kijelentette, hogy mi­után a miniszter s semmi biztosíté­kot nem tudott adni a bányászok helyiének javítására, az­­általános bányászsztrájk ok­tóber 4 én megkezdődik.

Next