Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

Közöljük Sztálin békenyilgtkozását A NÉP KÖZTÁRSASÁGA Ebbe a­z esztendőben a dolgozó nép nagy győzelmeinek jegyében ünnepeljük köztársaságunk fenn­állásának harmadik évfordulóját. Három évvel ezelőtt született a magyar köztársaság, de története mélyen visszanyúlik az elmúlt év­tizedekbe és évszázadokba, szoros összefüggésben a magyar nép küz­delmeivel az idegen önkény és a belső elnyomók ellen a demokrá­ciáért, a függetlenségért és szabad­ságért. A magyar köztársaság ki­vívása szorosan összefügg Dózsa György rongyos seregének harcai­val, Rákóczi kurucainak küzdelmé­vel, a 48-as szabadságharc, nem­különben az HM8—19-es forrada­lom dicsőséges napjaival. A ma­gyar köztársaság szilárdan épül a nemzeti szabadságért folytatott küzdelmek talaján és magáénak vallja a munkásmozgalom történe­tének ragyogó lapjait, a nagy sztrájkokat és tüntetéseket, a föld­­munkásmozgalmakat és parasztfel­keléseket, a 19-es tanácsköztársasá­got csakúgy, mint a szabadságharc gyümölcseként megszületett első magyar köztársaságot, amely rész­ben a forradalmat vezető közép nemesség ingadozása és az elköve­tett hibék miatt elbukott a nem­zetközi reakció túlerejével szemben. A magyar nép legjobbjai min­den időben a köztársaság zászlaját emelték magasra a Habsburgok ellen. Büszkén vallotta magát res­­uublicánusnak Petőfi Sándor és Ady Endre,­­ ezért a gondolatért küzdöttek már a Martinovics-féle összeesküvés nemesei is. A Horthy uralom királynélküli királysága el­len, a demokratikus népköztársa­ságért szálltak síkra a haladás hí­vei. A köztársaság adja meg formá­ját mai társadalmi rendszerünknek .• Nem mindegy azonban, hogy ez a forma milyen tartalmat takar. •A burzsoá köztársaságok lényegé­ben nem különböznek a burzsoá királyságoktól.A Királyság és köztár­saság tőkés uralom alatt egyaránt a munkásosztály elnyomását, a dol­gozó nép jogainak lábbal tiprását jelenti. A mi köztársasági formánk azonban ezektől lényegesen külön­bözik, mert igazi népi demokratikus tartalommal van megtelítve. Az or­szág ura és vezetője a munkásosz­tály és a dolgozó nép. A mi köz­társaságunk nemcsak papíron biz­tosítja a jogokat, hanem megadja a lehetőséget ezeknek a jogoknak a gyakorlására is. Szólás, sajtó és gyülekezési szabadság, demokrati­kus választások, munkára való jog. Mindezek a szép jelszavak a tőkés országokban a trösztök korlátlan uralmát, a véleménynyilvánítás sza­badságának elfojtását, a tőke zsold­­jában álló szolgasajtót, a szuronyok és gépfegyverek árnyékában meg­rendezett választásokat, válságot és Munkanélküliséget, a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság hihe­tetlen nyomorát jelentik. A népi de­­mokráciában a dolgozó nép már gyakorolja a hatalmat, közvetlenül vezeti az országot a jólét útján. „A népi demokrácia olyan állam, ~~ írta Rákosi elvtárs — melynek Segítségével a Szovjetúnió győzel­mének eredményeként és a Szov­jetunióra támaszkodva a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével halad a kapitalizmusból a szocializ­mus felé. A népi demokrácia funk­­ciójára nézve proletárdiktatúra szovjet forma nélkül­. A proletár­­diktatúra azt jelenti, hogy az or­szág­ban a munkásosztály van ha­talmon szövet­ségben a dolgozó pa­rasztsággal. A dolgozók hatalma állandóan erősödik, növekedik. Ez­zel együtt megváltozott a nemzeti erők összefogásának jellege, meg­változott a demokratikus egység­front összetétele­­és szerepe is. A felszabadulás után a Nemzeti Füg­getlenségi Front még éles harcok színtere volt, hiszen a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság mellett még részt vettek benne a kulákok és a tőkésosztály egy részének kép­viselői is. Azóta a dolgozó nép el­lenségeit kiszorították a hatalomból és a most megalakuló Magyar Füg­getlenségi Népfrontban valójában a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége testesül meg és nem jut hely ebben a frontban a kizsákmányolók számára. A Ma­gyar Függetlenségi Népfront pro­ramja leszögezi: „Közös erővel véd­jük népi demokráciánk nagy vív­mányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarmatosító háborús törekvései­vel szemben. Közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazá­ját, az elnyomástól és kizsákmá­nyolástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értel­miség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetsége a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkeze­tesebb társadalmi osztály, a­ mun­kásosztály vezetésével­. A Függetlenségi Népfront prog­ramja tartalmazza mindazokat a nagy célkitűzéseket, amelyek az el­következő esztendőkben nemzetünk előtt állanak. Az eredmények elő­feltétele a Magyar Dolgozók Párt­jának szilárd vezetése. Ennek a Pártnak köszönhetjük a nem­ d­mokrácia eddigi eredményeit, ez a Párt vezeti tovább is a népet a fel­emelkedés útján. A demokratiku­­egységfront tartalm­a: az eddigi koalíció pártjainak és a tömegszer­­vezeteknek szoros együttműködése a Magyar Dolgozók Pártjának irá­nyításával. Köztársaságunk nincsen egyedül a nép tengerében. Velünk a hatal­mas Szovjetúnió, tagjai vagyunk a Sztálin által vezetett nagy béke­frontnak, amely szerte a világon sorozatos győzelmeket arat az im­perialisták és háborús uszítók el­len. Velünk vannak a szomszédos népi demokratikus országok, ame­lyekkel közösen védjük politikai és gazdasági függetlenségünket. A magyar köztársaság lé­tét elszánt,­­kemény harccal véde­mezzü­k a külső és belső ellenség ellen. Megerősítjük országunk fü­g­getlenségének szilárd védelmezőjét demokratikus néphadseregünket. Megingathatatlanul ott állunk az imperializmus ellen küzdők táborá­ban és gondoskodunk arról, hogy a régi rend hívei hazai és külföldi ügynökeik ne emelhessék fel bün­tetlenül kezüket a nép államára Ebben a szellemben számoltuk fe az összeesküvőket, a külföldi ügy­­nököket Nagy Ferencől, Pfeiffer Zoltánig és Mindszenty prímásig. A köztársaság harmadik évfor­dulóján büszkén és bizalommal te­kinthetünk a jövőbe. Fiatal köztár­saságunk hamar felcseperedett és biztosan áll a maga lábán. Népünk jövője jó kezekbe van lefeküdve A Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtársnak vezetésével egyre biztosabban haladunk előre, hogy annyi szenvedés után megteremtsük a magyar nép virágzó és boldog hazáját. A Magyar Függetlenségi Népfront programja A magyar demokratikus erők elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Függetlenségi Nép­frontot, amely a változott viszonyoknak megfele­lően folytatja és továbbfejleszti a német fasizmus elleni háború alatt a magyar nemzeti ellenállás szervezésére megalakult Magyar Frontot és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját. A Magyar Függetlenségi Front, amely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult, programját megvalósította. A hazánkat fel­szabadító Szovjetúnió segítségével kivezette a nem­zetet a vesztett háború katasztrófájából. Ujjáterem­­tette a rombadőlt magyar államiságot■ Biztosította az ország békéjét és függetlenségét. Végrehajtotta az 18­8­9-ben megkezdett és egy évszázadra félbemaradt magyar demokratikus átalakulás fel­adatait, felosztotta a dolgozó parasztság között a nagybirtokosok földjét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrehozta a köztársaságot. A külföldi imperialisták által támogatott nagybirto­kos és nagytőkés osztályok reakciós törekvései ellen a fasizmus maradványainak megsemmisítésé­ért folytatott kemény harc közben a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénzromlásnál, újjáépítették az országat., A magyar demokrácia megszilárdítása, vívmá­nyainak biztosítása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demo­kratikus erők túlhaladjanak a Magyar Nemzeti függetlenségi Front programján. Döntően megvál­toztak a nemzetközi és belső viszonyok, amelyek annak idején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fron­tot létrehozták. A német fasizmus örökébe az ame­rikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelyek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszorultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudá­lis maradványok felszámolásán túl napirendre került a nagytőke elleni harc, a kapitalista kizsák­mányolás korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért Büszke elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyengeségei és hibái ellenére, a Magyar Nemzet- Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatá­sát. De a változott viszonyok megkövetelik a ma­gyar demokratikus erők összefogását új alapon, új feladatokra■ Szükséges, hogy közös erővel harcol­junk a kizsákmányoló osztályok is maradványai­nak­­ reakciós törekvései ellen, semmisítsük meg a nagybirtokos és nagytőkés, valamint a velük szö­vetkezett kulik és klerikális reakciót. Közös erővel védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, népiek békéjét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarmatosító háborús törekvéseivel szemben Közös erővel építsük fel a magyar dol­gozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmá­nyolástól mentes új társadalmat. A Magyar Füg­getlenségi Népfront a magijar munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dol­gozó kisemberei harci és építő szövetsége a leg­haladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésivel. A Magyar Függetlenségi Nép­frontban egyesült demokratikus erők a következő fő célokat tűzik maguik elé: A Magyar Köztársaság kö­vetkezetes kifejlesztését a dolgozó nép államává, nép­­köztársasággá - a szó teljes értelmében. Az állami gépezet megtisztítását a reakciós maradvá­nyoktól és a bürokratizmustól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevonását a hatalom gyakorlásába, a közigazgatásba, az állami szervek ellenőrzésébe. A nép politikai jo­gainak (általános, egyenlő, titkos Választójog, gyülekezési és egye­,­sülési szabadság, szólás- és­ sajtó­­szabadság,­­ munkához és a mű­velődéshez való jog stb.) biztosí­tását, a gyakorlásukhoz szükséges anyagi feltételek mind tökéletesebb megvalósítása útján- Új népköz­­társasági alkotmány megteremtését, amely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli. A népért végzett közös munka alapján a demokra­tikus erők egyre szorosabb egységét a pártversengés helyett .A demokratikus erők szo­ros egységének és közös munká­jának biztosítására a demokratikus szervezet következetes megtisztí­tását a reakciós elemektől, együt­tes munkát a Függetlenségi Nép­front szerveiben, valamint az egyéb demokratikus tömegszervezetekben­. A munkásság és a dolgozó parasz­­ság szövetségének további elmé­lyítését a munkásosztálynak és pártjának vezetésével. A magyar nemzetgazdaság felvirágoztatását a tervgaz­dálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, áruelosztás erősítése a szövetkezeti gazdálkodás fejlesz­tése, a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való megvalósí­tása, új ötéves terv, tízéves villa­mosítási és öntözési terv útján.­­ A nehéz- és gépipar kifejlesztését, a magyar föld mélyében rejlő nyersanyagkincsek és anyagforrá­sok feltárását, a magyar mezőgaz­daság évszázados elmaradottságá­nak megszüntetését a technika és tudorrsény eredményeinek felhasz­nálását a mezőgazdasági termelés­ben. A mezőg­zdaság gépesítését, elsősorban a mezőgazdasági gép­állomások hálózatának kiépítésével, ily módon a dolgozó parasztság fel­szabadítását a nehéz testi munka igája alól. Az aszály pusztításainak megfékezésére az öntözéses gaz­dálkodás kiterjesztését, az ország erdősítését. A város és a falu kö­zött öröklött k­lönbségek fokoza­tos felszámolását, a falvak villa­mosításával, közlekedési viszonyai­nak megjavításával, kulturális és egészségügyi intézményeinek to­vábbfejlesztésével, tanyaközpontok létesítésével.­­ A szövetkezeti gaz­dálkodás, különösen a termelő szö­vetkezetek támogatását és fejlesz­tését a mezőgazdaságban, mert csak a parasztgazdaságok szövet­kezeti tömörülése teszi lehetővé a mezőgazdaság korszerűsítését, a dolgozó parasztság felemelkedését, a falu elmaradottságának felszámo­lását. A parasztság szövetkezeti tömörítését az önkéntesség elvének szigorú betartásával, meggyőzéssel, példaadással, a szövetkezeti moz­galom fokozatos fejlesztése mellett az egyéni gazdálkodást folytató dol­gozó parasztság hatalmas állami támogatását és védelmet a kizsák­­mányolókkal szemben. -wv A munkán alapuló önálló kis-és ipar és kiskereskedelem nem­­z­zetgazdaságilag hasznos­­ szerepének elismerését és megbecsülés , szabad működésük biztosítását. A néphez hű, az ország­ gazdasági, kulturális fel­­elmelkedését szolgáló értel­­ .....­­miség számára méltó­­hely biztosítását és társadalomban, mun­kájának fokozott anyagi támoga­tását. A dolgozók életszínvonalá­nak állandó és tervszerű emelkedését a termelő erők fejlődése és a munka nö­vekvő termelékenysége szerint. A dolgozók egészségéről, üdüléséről való fokozott gondoskodást, a csa­ládvédelem rendszerének kifejlesz­tését, fokozott harcot a népbeteg­ségek leküzdésére, a dolgozók mi­­ltásviszonyainak gyökeres megjaví­tását, a munkanélküliség teljes fel­számolását. Az aggkori ellátás fo­kozatos kiterjesztését a dolgozó parasztságra, a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődése és az állam teherbíróképessége szerint. • A dolgozó nép kultúrszínvo­­nalának, általános művelt­ségének és szakképzettségé­nek emelését. Állami támo­gatást a munkásság, a dolgozó pa­rasztság és az értelmiség gyer­mekei számára, hogy a közép- és felsőiskolákba egyre nagyobb arány­ba jussanak be. Új népi értelmiség kinevelését, hogy kielégítsük az or­szág növekvő szükségletét képzett és a demokráciához hű­ szakembe­rekkel. A demokratikus és haladó kultúra, tudomány, irodalom, mű­­vészet felvirágoztatását, az alkotó és a népet szolgáló tudósok, írók és művészek messzemenő anyag­ megsegítését. Harcot a kultúra min­den területén a dolgozó nép mun­káját és önbizalmát aláásó, az imp­­rialista rothadás mérgét terjesztő, jelen nagy kéréseitől elforduló, nép életétől elzárkózó irányzatokká A társadalom és a természet fejlő­désének törvényeivel foglalkoz­­igazi tudomány oktatását az állam iskoláiban, egyetemein­ A vallásszabadság feltétté, biztosítását. Az egyházak­kal kötött megegyezés pon­tos megtárgyalását, ameny­nyiben az egyházak is teljesítik .E)

Next