Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
Közöljük Sztálin békenyilgtkozását A NÉP KÖZTÁRSASÁGA Ebbe az esztendőben a dolgozó nép nagy győzelmeinek jegyében ünnepeljük köztársaságunk fennállásának harmadik évfordulóját. Három évvel ezelőtt született a magyar köztársaság, de története mélyen visszanyúlik az elmúlt évtizedekbe és évszázadokba, szoros összefüggésben a magyar nép küzdelmeivel az idegen önkény és a belső elnyomók ellen a demokráciáért, a függetlenségért és szabadságért. A magyar köztársaság kivívása szorosan összefügg Dózsa György rongyos seregének harcaival, Rákóczi kurucainak küzdelmével, a 48-as szabadságharc, nemkülönben az HM8—19-es forradalom dicsőséges napjaival. A magyar köztársaság szilárdan épül a nemzeti szabadságért folytatott küzdelmek talaján és magáénak vallja a munkásmozgalom történetének ragyogó lapjait, a nagy sztrájkokat és tüntetéseket, a földmunkásmozgalmakat és parasztfelkeléseket, a 19-es tanácsköztársaságot csakúgy, mint a szabadságharc gyümölcseként megszületett első magyar köztársaságot, amely részben a forradalmat vezető közép nemesség ingadozása és az elkövetett hibék miatt elbukott a nemzetközi reakció túlerejével szemben. A magyar nép legjobbjai minden időben a köztársaság zászlaját emelték magasra a Habsburgok ellen. Büszkén vallotta magát resuublicánusnak Petőfi Sándor és Ady Endre, ezért a gondolatért küzdöttek már a Martinovics-féle összeesküvés nemesei is. A Horthy uralom királynélküli királysága ellen, a demokratikus népköztársaságért szálltak síkra a haladás hívei. A köztársaság adja meg formáját mai társadalmi rendszerünknek .• Nem mindegy azonban, hogy ez a forma milyen tartalmat takar. •A burzsoá köztársaságok lényegében nem különböznek a burzsoá királyságoktól.A Királyság és köztársaság tőkés uralom alatt egyaránt a munkásosztály elnyomását, a dolgozó nép jogainak lábbal tiprását jelenti. A mi köztársasági formánk azonban ezektől lényegesen különbözik, mert igazi népi demokratikus tartalommal van megtelítve. Az ország ura és vezetője a munkásosztály és a dolgozó nép. A mi köztársaságunk nemcsak papíron biztosítja a jogokat, hanem megadja a lehetőséget ezeknek a jogoknak a gyakorlására is. Szólás, sajtó és gyülekezési szabadság, demokratikus választások, munkára való jog. Mindezek a szép jelszavak a tőkés országokban a trösztök korlátlan uralmát, a véleménynyilvánítás szabadságának elfojtását, a tőke zsoldjában álló szolgasajtót, a szuronyok és gépfegyverek árnyékában megrendezett választásokat, válságot és Munkanélküliséget, a munkásosztály és a dolgozó parasztság hihetetlen nyomorát jelentik. A népi demokráciában a dolgozó nép már gyakorolja a hatalmat, közvetlenül vezeti az országot a jólét útján. „A népi demokrácia olyan állam, ~~ írta Rákosi elvtárs — melynek Segítségével a Szovjetúnió győzelmének eredményeként és a Szovjetunióra támaszkodva a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével halad a kapitalizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra szovjet forma nélkül. A proletárdiktatúra azt jelenti, hogy az országban a munkásosztály van hatalmon szövetségben a dolgozó parasztsággal. A dolgozók hatalma állandóan erősödik, növekedik. Ezzel együtt megváltozott a nemzeti erők összefogásának jellege, megváltozott a demokratikus egységfront összetételeés szerepe is. A felszabadulás után a Nemzeti Függetlenségi Front még éles harcok színtere volt, hiszen a munkásosztály és a dolgozó parasztság mellett még részt vettek benne a kulákok és a tőkésosztály egy részének képviselői is. Azóta a dolgozó nép ellenségeit kiszorították a hatalomból és a most megalakuló Magyar Függetlenségi Népfrontban valójában a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége testesül meg és nem jut hely ebben a frontban a kizsákmányolók számára. A Magyar Függetlenségi Népfront proramja leszögezi: „Közös erővel védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarmatosító háborús törekvéseivel szemben. Közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetsége a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésével. A Függetlenségi Népfront programja tartalmazza mindazokat a nagy célkitűzéseket, amelyek az elkövetkező esztendőkben nemzetünk előtt állanak. Az eredmények előfeltétele a Magyar Dolgozók Pártjának szilárd vezetése. Ennek a Pártnak köszönhetjük a nem dmokrácia eddigi eredményeit, ez a Párt vezeti tovább is a népet a felemelkedés útján. A demokratikuegységfront tartalma: az eddigi koalíció pártjainak és a tömegszervezeteknek szoros együttműködése a Magyar Dolgozók Pártjának irányításával. Köztársaságunk nincsen egyedül a nép tengerében. Velünk a hatalmas Szovjetúnió, tagjai vagyunk a Sztálin által vezetett nagy békefrontnak, amely szerte a világon sorozatos győzelmeket arat az imperialisták és háborús uszítók ellen. Velünk vannak a szomszédos népi demokratikus országok, amelyekkel közösen védjük politikai és gazdasági függetlenségünket. A magyar köztársaság létét elszánt,kemény harccal védemezzük a külső és belső ellenség ellen. Megerősítjük országunk függetlenségének szilárd védelmezőjét demokratikus néphadseregünket. Megingathatatlanul ott állunk az imperializmus ellen küzdők táborában és gondoskodunk arról, hogy a régi rend hívei hazai és külföldi ügynökeik ne emelhessék fel büntetlenül kezüket a nép államára Ebben a szellemben számoltuk fe az összeesküvőket, a külföldi ügynököket Nagy Ferencől, Pfeiffer Zoltánig és Mindszenty prímásig. A köztársaság harmadik évfordulóján büszkén és bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Fiatal köztársaságunk hamar felcseperedett és biztosan áll a maga lábán. Népünk jövője jó kezekbe van lefeküdve A Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtársnak vezetésével egyre biztosabban haladunk előre, hogy annyi szenvedés után megteremtsük a magyar nép virágzó és boldog hazáját. A Magyar Függetlenségi Népfront programja A magyar demokratikus erők elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, amely a változott viszonyoknak megfelelően folytatja és továbbfejleszti a német fasizmus elleni háború alatt a magyar nemzeti ellenállás szervezésére megalakult Magyar Frontot és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját. A Magyar Függetlenségi Front, amely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult, programját megvalósította. A hazánkat felszabadító Szovjetúnió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború katasztrófájából. Ujjáteremtette a rombadőlt magyar államiságot■ Biztosította az ország békéjét és függetlenségét. Végrehajtotta az 1889-ben megkezdett és egy évszázadra félbemaradt magyar demokratikus átalakulás feladatait, felosztotta a dolgozó parasztság között a nagybirtokosok földjét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrehozta a köztársaságot. A külföldi imperialisták által támogatott nagybirtokos és nagytőkés osztályok reakciós törekvései ellen a fasizmus maradványainak megsemmisítéséért folytatott kemény harc közben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénzromlásnál, újjáépítették az országat., A magyar demokrácia megszilárdítása, vívmányainak biztosítása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demokratikus erők túlhaladjanak a Magyar Nemzeti függetlenségi Front programján. Döntően megváltoztak a nemzetközi és belső viszonyok, amelyek annak idején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozták. A német fasizmus örökébe az amerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelyek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszorultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudális maradványok felszámolásán túl napirendre került a nagytőke elleni harc, a kapitalista kizsákmányolás korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért Büszke elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyengeségei és hibái ellenére, a Magyar Nemzet- Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását. De a változott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők összefogását új alapon, új feladatokra■ Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk a kizsákmányoló osztályok is maradványainak reakciós törekvései ellen, semmisítsük meg a nagybirtokos és nagytőkés, valamint a velük szövetkezett kulik és klerikális reakciót. Közös erővel védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, népiek békéjét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarmatosító háborús törekvéseivel szemben Közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Népfront a magijar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberei harci és építő szövetsége a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésivel. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült demokratikus erők a következő fő célokat tűzik maguik elé: A Magyar Köztársaság következetes kifejlesztését a dolgozó nép államává, népköztársasággá - a szó teljes értelmében. Az állami gépezet megtisztítását a reakciós maradványoktól és a bürokratizmustól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevonását a hatalom gyakorlásába, a közigazgatásba, az állami szervek ellenőrzésébe. A nép politikai jogainak (általános, egyenlő, titkos Választójog, gyülekezési és egye,sülési szabadság, szólás- és sajtószabadság, munkához és a művelődéshez való jog stb.) biztosítását, a gyakorlásukhoz szükséges anyagi feltételek mind tökéletesebb megvalósítása útján- Új népköztársasági alkotmány megteremtését, amely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli. A népért végzett közös munka alapján a demokratikus erők egyre szorosabb egységét a pártversengés helyett .A demokratikus erők szoros egységének és közös munkájának biztosítására a demokratikus szervezet következetes megtisztítását a reakciós elemektől, együttes munkát a Függetlenségi Népfront szerveiben, valamint az egyéb demokratikus tömegszervezetekben. A munkásság és a dolgozó paraszság szövetségének további elmélyítését a munkásosztálynak és pártjának vezetésével. A magyar nemzetgazdaság felvirágoztatását a tervgazdálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, áruelosztás erősítése a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való megvalósítása, új ötéves terv, tízéves villamosítási és öntözési terv útján. A nehéz- és gépipar kifejlesztését, a magyar föld mélyében rejlő nyersanyagkincsek és anyagforrások feltárását, a magyar mezőgazdaság évszázados elmaradottságának megszüntetését a technika és tudorrsény eredményeinek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. A mezőgzdaság gépesítését, elsősorban a mezőgazdasági gépállomások hálózatának kiépítésével, ily módon a dolgozó parasztság felszabadítását a nehéz testi munka igája alól. Az aszály pusztításainak megfékezésére az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az ország erdősítését. A város és a falu között öröklött klönbségek fokozatos felszámolását, a falvak villamosításával, közlekedési viszonyainak megjavításával, kulturális és egészségügyi intézményeinek továbbfejlesztésével, tanyaközpontok létesítésével. A szövetkezeti gazdálkodás, különösen a termelő szövetkezetek támogatását és fejlesztését a mezőgazdaságban, mert csak a parasztgazdaságok szövetkezeti tömörülése teszi lehetővé a mezőgazdaság korszerűsítését, a dolgozó parasztság felemelkedését, a falu elmaradottságának felszámolását. A parasztság szövetkezeti tömörítését az önkéntesség elvének szigorú betartásával, meggyőzéssel, példaadással, a szövetkezeti mozgalom fokozatos fejlesztése mellett az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság hatalmas állami támogatását és védelmet a kizsákmányolókkal szemben. -wv A munkán alapuló önálló kis-és ipar és kiskereskedelem nemzzetgazdaságilag hasznos szerepének elismerését és megbecsülés , szabad működésük biztosítását. A néphez hű, az ország gazdasági, kulturális felelmelkedését szolgáló értel .....miség számára méltóhely biztosítását és társadalomban, munkájának fokozott anyagi támogatását. A dolgozók életszínvonalának állandó és tervszerű emelkedését a termelő erők fejlődése és a munka növekvő termelékenysége szerint. A dolgozók egészségéről, üdüléséről való fokozott gondoskodást, a családvédelem rendszerének kifejlesztését, fokozott harcot a népbetegségek leküzdésére, a dolgozók miltásviszonyainak gyökeres megjavítását, a munkanélküliség teljes felszámolását. Az aggkori ellátás fokozatos kiterjesztését a dolgozó parasztságra, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése és az állam teherbíróképessége szerint. • A dolgozó nép kultúrszínvonalának, általános műveltségének és szakképzettségének emelését. Állami támogatást a munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség gyermekei számára, hogy a közép- és felsőiskolákba egyre nagyobb arányba jussanak be. Új népi értelmiség kinevelését, hogy kielégítsük az ország növekvő szükségletét képzett és a demokráciához hű szakemberekkel. A demokratikus és haladó kultúra, tudomány, irodalom, művészet felvirágoztatását, az alkotó és a népet szolgáló tudósok, írók és művészek messzemenő anyag megsegítését. Harcot a kultúra minden területén a dolgozó nép munkáját és önbizalmát aláásó, az imprialista rothadás mérgét terjesztő, jelen nagy kéréseitől elforduló, nép életétől elzárkózó irányzatokká A társadalom és a természet fejlődésének törvényeivel foglalkozigazi tudomány oktatását az állam iskoláiban, egyetemein A vallásszabadság feltétté, biztosítását. Az egyházakkal kötött megegyezés pontos megtárgyalását, amenynyiben az egyházak is teljesítik .E)