Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
% ONNANTOll NAPI© villási kötelezettségüket, a népi demokrácia országrépítő munkájának elismerését és támogatását. Ugyanakkor következetes harcot, minden olyan törekvés ellen, amely bármely egyház szervezetét, szellemi befolyását és nemzetközi kapcsolatait arra használja fel, hogy a népi demokrácia belső és külső ellenségeink támogatást nyújtson. Harcot a sovinizmus minden megnyilvánulása és maradványa ellen, népünk gondolkodásának átalakítását az igazi hazafiasság szellemében, amelynek elvilágíthatatlan része a dolgozó osztályok és a szabad népek nemzetközi testvérisége. Az országban élő nemzetiségek számára teljes egyenjogúság és szabad kulturális fejlődés minden feltételének, valamint az anyanemzetekkel való kultúresetének biztosítását. — Következetes harcot az irredentizmus és revizionizmus ellen Ez az egyetlen útja annak is, hogy teljes állampolgári elyenjogúságot és a magyar dolgozó nép haladó demokratikus kultúrájával való szoros kapcsolatot biztosítsunk a szomszéd országokban élő magyar dolgozó tömegeknek. Demokratikus vívmányaink 41 fős nemzeti függetleneségünkü ’knek, népünk és a világ békéjének szilárd biztosítása érdekében szembeszállást minden imperialista törekvéssel, helytállást a nemzetközi békefrontban. A világ demokratikus táborának élén álló nagy Szovjetunióval és népi demokratikus államokkal kötött baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződések következetes betartását, a baráti országokkal való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kimélyítését. Ugyanakkor kölcsönösség alapján békés, gazdasági és politikai kapcsolatokat minden országgal, azzal a feltétellel, hogy nem avatkoznak belső ügyeinkbe. Nemzeti függetlenségünknek megvédésére, belső békénk biztosításira, szövetségi kötelezettségetek teljesítésére, erős, egységes szellemű demokratikus néphadsereg kiépítését és felszerelését. _ _A magyar dolgozó nép postt gilitikai és erkölcsi egysé Is ckgének előmozdítását és megvalósítását - kizsákmányolás elleni harc alapján a munkán és az igazságon épülő új társadalom megteremtésével. Az ország termelőerőinek fejlesztéséhez, népünk gazdasági és kulturális felemelkedéséhez szükséges gazdasági és politikai reformok, a szocialista társadalmi átalkulás, békés, törvényes menetének további biztosítását az ország minden alkotóerejének bevonásával és támogatásával. Igazi demokrata, igazi hazafi nem maradhat a Magyar Függetlenségi Népfront egységes sorain kívül A Magyar Függetlenségi Népfront minden hazafias és alkotó erő tömörülése, ezért a Magyar Függetlenségi Népfrontban a munkásosztály vezetésével egyesült demokratikus erőknek joga és kötelessége a népi demokratikus Magyarország kormányzatának intézése és irányítása. A fejlődéshez múlhatatlanul szükséges szabad bírálatot és önbírálatot nem a pártversengés idejétmúlt rendszere, hanem a demokratikus erőknek közös munkára épülő szövetsége, a Magyar Függetlenségi Népfront biztosítja saját soraiban. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesülő politikai és társadalmi szervezetek megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfront ideiglenes országos tanácsát és kimondják, hogy mindenben alávetik MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT NEMZETI PARASZTPÁRT MAGYAR SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE magukat az országos tanács döntéseinek és végrehajtják határozatait. A Magyar Függetlenségi Népfront programja igaz és tiszta nemzeti program, megvalósítása népünk felemelkedésének záloga. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesülő politikai és társadalmi szervezetek felhívják tagjaikat, felhívják az egész dolgozó magyar népet, hogy a program megvalósítására egységesen tömörüljön a Magyar Függetlenségi Népfront piros-fehér-zöld zászlaja alá. A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar népi demokrácia táborába hív minden alkotó erőt Együttműködésre, közös munkára, vállvetett harcra szólít fel mindenkit, aki boldog és erős, új népi Magyarországot akar. DOLGOZÓ PARASZTOK ÉS FÖLDMUNKÁSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE MAGYAR NŐK DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGE MAGYAR IFJÚSÁG NÉPI SZÖVETSÉGE Kudarcba fulladt a skandináv államoknak az atlanti Szövetség ügyében folytatott értekezlete Mind kevesebb ellenkezést vált ki az amerikai háborús politika A három skandináv ország Oslo- ban tartott értekezlete kudarccal ödőződött. A novég miniszterelnök ezt nyíltan elismerte és hozzáfűzte: a tárgyalások azért hiúsultak meg, mert a három ország kormánya nem tudott megegyezni azokban a közös intézkedésekben, amelyeket biztonságunk megvédése érdekében szükségesnek tartanak. Az értekezlet kudarcának igáz okát a lipcsei rádió hírmagyarázója abban látja, hogy mindhárom országban a közvélemény félreérthetetlenül az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen fordult, mert a háborús uszítók Skandináviáiban k eijátszották játszmájukat. A norvég népnek nem kell az Atlanti Szövetség. Pénteken a norvég fővárosban nagy tömeggyűléstottóttak az ország függetlenségének érdekében, amelynek szónokai egyértelműen az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen nyilatkoztak. A gyűlés egyik szónoka Kreiberg professzor kijelentette, hogy bár nem kommunista, kötelességének titja támogatni azokat az erőket, amelyek a békét szolgálják és szembehelyezkednek az új háború tervezőivel. Ezek azt szeretnék, ha az Egyesült Államok védelméért norvég vér folyna, a norvég nép azonban ezt nem akarja. A professzor kiemelte, hogy a Szovjetunió és Norvégia között mindig jószomszédi viszony volt, a Szovjetunió és Norvégia között mindig a fasiszta megszállás alól és elsőnél vonta ki csapatait az országból. A tömeggyűlés egyhangú határozatot fogadott el az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen- Francia vélemény A szovjet külügyminisztérium nyiatkozata az Atlanti Szerződéssel kapcsolatban — írja az Humaninaté — nem csak azokhoz a kormányokhan szól amelyeket felelősség illet, hanem az általános és demokratikus béke számtalan hívének A tervezett katonai szövetség nyáltan a Szovjetunió ellen irányul, de nemcsak a Szovjetuniót fenyegeti, hanem minden országot és népet. Sztálin vasárnap adott nyilatkozatában újból a béke hívének vallotta magát. A Szovjetunió erejének és jogának tudatában a béke kártyáját játszotta ki, amikor azt ajánlotta, küszöböljék ki még a lehetőségét is annak, hogy háborúra kerüljön sor• A felelősség kérdése világosan eldőlt Az atlanti szerződést aláírni készülő kormányok nehezen tudnák megmagyarázni népeik előtt negatív álláspontjukat. Népeik a nyilvánosságra került tények alapján döntenek majd. A Szovjatunió jegyzékei Az Atlanti Szövetség ügyében a Szovjetunió a norvég kormányhoz szóbelijegyzéket intézett, amelyet Afanaszjev oslói szovjet nagykövet Mombaton küldött Sassaddal, a norvég külügyminisztérium főtitkárával. Ez is jegyzék hangoztatja, hogy bár az Atlanti Szövetség kezdeményezői hangoztatják, hogy a szövetségnek védelmi célja van, a szovjet kormánynak elegendő alapja van állítani, hogy az előkészítés alatt álló Atlanti Szövetség nem szolgálhatja az általános béke megerősítésének ügyét, hanem ellenkezőleg, olyan hatalmi csoportosulást szolgál, amelynek támadószellemű céljai vannak, amit az is bizonyít, hogy az Atlanti Szövetséget az Egyesült Nemzetek szervezetén kívül és ennek megkerülésével hozzák létre-A szovjet kormány felkéri Norvégia kormányát, hogy világítsa meg álláspontját az Atlanti Szerződéssel kapó oubban, különösképpen tekintetbe véve, hogy Norvégiának a Szovjetunióval közös határa van. A szovjet kormány kéri annak közlését, megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóközlemények, hogy Norvégia belép az Atlanti Szövetségbe és váll el-e a norvég kormány az Atlanti térséggel szemben kötelezett síeket Norvégia terüleetén létesítendő, katonai, légi, illetőleg haditengerészeti támaszpontot, tekintetében. A Szovjetunió kormánya jegyzéket intézett a nyugati hatalmakhoz, mégpedig a német hadifoglyok hazatelepítésének ügyében. Ebben a jegyzékben a Szovjetunió kormánya kifejti, hogy a német hadifoglyok hazaszállítását annak a tervnek értelmében kellett volna végrehajtani, amelynek kidolgozása az Ellenőrző Tanácsra várt Ennek a tervnek kidolgozását azonban az Egyesült Államok és Anglia kormányai késleltették, flleíjv© meghiúsították, amennyiben jelentős számú német hadifoglyot visszatartottak azzal a megokolással, hogy ők bérmunkásként használják a hadifoglyokat. K nozépek békéért A kínai néphadsereg minden ellen, állást elsöprő és gyors előrenyomulva máris meghiúsította azokat a terveket, amelyek segítségével Kuomintang megkísérelte elszabotálni a békét. A Kuomintang mesterkedései ellenére a tartományi hatóságok egyre több helyen lépnek akülönbéke útjára. Ilyen különbéke-tárgyalás indul meg a nankingi körzetben is, ahol U-Csi-Szen ismert békepárti tábornagy megbízottai fáradoznak, helyi béke létrehozatalán. A Kínai Kommunista Párt központi bizottsága felhívta az egész népet az igazi béke támogatására és az amerikai imperializmus elleni küzdelemre. 1949 FEBRUÁR 1 Baranyai papok üdvözlik a köztársaságot Mialatt Mindszenty és társai küllődi imperialisták ügynökeiként hazaáruló üzelmeket folytattak a nép köztársasága ellen, a Habsburg-uralom visszaállításán törekedtek, addig az alsó papság többségre egyre növekvő mértékben vallja magáénak a nép országát és tartja nemcsak a dolgozók, hanem az egyház tanításai iránti kötelességének is a népi demokráciát szolgálni. A magyar köztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából a Dunántúli Napló munkatársa felkeresett több baranyai lelkészt, hogy nyilatkozatot kérjen tőlük az ünnepi évfordulóra. Káldy Zoltán evangélikus lelkész élesen megbélyegezne mindazoka , akik a Habsburg-uramat kívánják visszaállítani és többek között ezeket mondotta: „A Magyar Köztársaság 3. évfordulója alkalmával Isten iránti nagy hálával gondolunk mindarra, amit 11 Köztársaság vezetősége is népe a lefolyt három év alatt országunk talpraállítása és újjáépítése érdekében eredményesen elvégzett. Az évforduló alkalmával azért imádkozunk, hogy Isten tartsa meg továbbra is kegyelmében országunkat és adjon vezetőinknek és népünknek olyan bölcsességet és szeretetet, amelynek segítségével országunk tovább épülhet és országunk minden polgára a jókedvvel végzett munka közben békességben élhet. Istentől kapott államformaként üdvözlöm a harmadik Magyar Köztársaságot, amelynek minden időben hasznos tagja kívánok lenni. Nyáry Pál a református egyházközség lelkipásztora így nyilatkozott: . A Magyar Köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóján honfiúi készséggel csatlakozunk az üdvözlők seregéhez. Mint a száz évvel ezelőtt lefolyt magyar szabadságharc szellemének hordozói, szívből kívánjuk hogy Köztársaságunkban mind jobban valósuljanak meg azok a szabadságeszmék, melyekért Kossuth, Petőfi, Táncsics és halhatatlan honfitársai küzdöttek és adták magukat áldozatul. Legyünk mi, e magyar haza fiai egyek a honszeretetben, Isten félelmében él abban a testvéri összefogásban, mely személyválogatás nélkül becsül minden hű lelket, kik önzetlenül készek küzdeni a független népi demokratikus Magyar Köztársaság boldogulásáért. A köztársaság mellett és * mindsaentys a habsbourgista hazaárulók ellen döntött a baranyai katolikus alsópapság még akkor, amikor Mindszenty őrizetbe vétel« előtti nyilatkozatában sikraszáll » népi demokrácia melett és ellétje Mindszenty üzelmeit. Kanizsai Vendek a bánfai római katolikus lelkész ezeket mondotta: „A népi demokráciának a legteljesebb mértékben híve vagyok és elítélem azokat, akik a nép akarata és a nemzet békéje ellen vétettek“Varga Nándor kővágószöllősi római katolikus plébános hangoztatta, hogy a népi demokratikus köztársaság nem áll ellentétben az egyház és a vallás tanításával és a legmélyebben elítéli azokat, akik éket vernek az egyház és a demokrácia közé. Dere Horváth János zalálai református lelkész így beszélt: ,,Isten velünk volt, mikor dolgoztunk a népi demokrácia mellett, és védelmeztük országunkat az árulók, a kémek, az idegen valutával nyerészkedők és a háború útját előkészítő mindszentizmus ellenüdvözlöm a kormányt Mindszentit eltávolításáért, aki a Habsburgokat akarta visszahozni a nép nyakára“. A becsületes hariszigai elsőpapság megtalálta az itat a népi demokráciához és helyesen ismeri fel Krisztus iránti kötelességét, mikor a nép köztársaságát kívánja szolgálni Milliók zárják szívükbe a köztársaságot — mondotta Dobi látván a köztársaság ünnepén Az Operaházban hétfőn egyte a Köztársaság harmadik évfordulóján ünnepélyt rendeztek, ameyen Dobi István miniszterelnök beszélt . A köztársaság kikutásának évfordulója esztendőről-esztendőre mind mélyebb érzelmeket vált ki népünkből — mondotta többek között a miniszterelnök. — A dolgozó nép mindinkább azonosnak érzi magát az állammal és tapasztalta: megtanítják arra, hogy az országba minden ő érte, ez 5 fővára történik. Ma már milliók, vallják büszkén magukénak a népi demokratikus államformát és milliók zárják szivükbe a magyar köztársaságot. — Ami ma történik, egyenfolytatása nemzetünk legjobb es legszentebb hagyományain£k. Ami nagy es fejemelő népünk múltjában, az mind beteljesül a népi demokratikus köztársaságunkban. 1941. február elsején nemcsak a királyság tűnt el, hanem az a világ is, amelynek a királyság volt az államformája Attól kezdve megváltozott a dolgozók viszonya is munkájukhoz. Ezért van, hogy a munkaversenyek szelleme hatjaát az üzemeket és a szántóföldeket is. Ez a köztársaság a miénk. Megmutatkozik ez abban is, hogy a munkások és parasztok mind nagyobb számmal vesznek részt az ország igazgatásában , nemzetgazdaságunk vezetésében . Forró szeretettel fordulunk köztársasági ünnepünkön - folytatta Dobi István — a felszabadító Szovjetunió és a magyar nép nagy barátja Sztálin generalfeszimusz felé, mert levették kezünkről a fasiszták bilincseit, szabaddá tették előttünk az utat a boldogulás felé A demokrácia diadalai még kevésbbé teszil a nép ellenségeinek ellenállását. Az események megtaníthatnak mindenkit arra, hogy aki a népi demokráciára emedezet, arra kemény sors vár Mindszenty Józsefet nem menti meg is felelősségre vonást« se magas méltósága, se imperialista gazdáinak elevesztett lármája — Köztársaságunk ugyanakkor éberen őrködik i vajlás szabadsága felett, amelyhez Mindszenty bűneinek semmi köze. Különválasztjuk a katolikus egyház ügyét is a Mindszenty ellen folyó eljárástól és folytatjuk erőfeszítéseinket a katolikus egyházzal való megegyezés létrehozásakoz. Felemelkedésünk záloga ezentúl is a munkásosztály, a dolgozó parasztság szövetsége és a demokratikus erők összefogása -Ennek a demokratikus összefogásnak ad új tntemát a Magyar Függetlenségi Népfront, amely íztár nem a pártok versengésére, hanem a közös munkára, a közis erőfeszítésekre épül. A miniszterelnök tapssal fogadott beszéde után ünnepi műsor következett. — HAMVAS ENDRE CSANÁDI PÜSPÖK héttői nyitnr.kecatában elismerte a mugyar közt.41»a»Asi államformát. Elrendelte, hogy a kőitársaság kikuLtásának évfordulóján h®nopi azentmiséket tartsanak. — CZOLL JENŐ bukaresti magyar követ a bukaresti fljeégtr^k előtt i»mertette a Mind** on tg. ügy rt) kiadott könyvet.