Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

% ONNANTOll NAPI© villási kötelezettségüket, a népi de­mokrácia országrépítő munkájának elismerését és támogatását. Ugyan­akkor következetes harcot, minden olyan törekvés ellen, amely bármely egyház szervezetét, szellemi befo­lyását és nemzetközi kapcsolatait arra használja fel, hogy a népi de­mokrácia belső és külső ellenségei­nk támogatást nyújtson.­­ Harcot a sovinizmus minden­­ megnyilvánulása és marad­ványa ellen, népünk gondol­­kodásának átalakítását az igazi hazafiasság szellemében, amelynek elvilágíthatatlan része a dolgozó osztályok és a szabad né­pek nemzetközi testvérisége. Az országban élő nemzetiségek szá­mára teljes egyenjogúság és szabad kulturális fejlődés minden feltételé­nek, valamint az anyanemzetekkel való kultúresetének biztosítását. — Következetes harcot az irredentiz­mus és revizionizmus ellen­ Ez az egyetlen útja annak is, hogy teljes állampolgári elyenjogúságot és a magyar dolgozó nép haladó demo­kratikus kultúrájával való szoros kapcsolatot biztosítsunk a szomszéd országokban élő magyar dolgozó tömegeknek. Demokratikus vívmányaink 41 fős nemzeti függetleneségünk­­ü­ ’k­­nek, népünk és a világ bé­kéjének szilárd biztosítása érdekében szembeszállást minden imperialista törekvéssel, helytállást a nemzetközi békefrontban. A vi­lág demokratikus táborának élén álló nagy Szovjetunióval és népi demokratikus államokkal kötött ba­ráti és kölcsönös segélynyújtási szerződések következetes betartá­sát, a baráti országokkal való po­litikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok kimélyítését. Ugyanakkor kölcsönösség alapján békés, gazda­sági és politikai kapcsolatokat min­den országgal, azzal a feltétellel, hogy­ nem avatkoznak belső ügye­inkbe. Nemzeti függetlenségünk­nek megvédésére, belső békénk biztosításira, szö­­vetségi kötelezettségetek teljesítésére, erős, egységes szelle­mű demokratikus néphadsereg kié­pítését és felszerelését. _ _A magyar dolgozó nép po­­stt g­i­­litikai és erkölcsi egysé­ Is ck­­gének előmozdítását és megvalósítását - kizsák­mányolás elleni harc alapján a mun­kán és az igazságon épülő új társa­dalom megteremtésével. Az ország termelőerőinek fejlesztéséhez, né­pünk gazdasági és kulturális fel­­emelkedéséhez szükséges gazdasági és politikai reformok, a szocialista társadalmi áta­lkulás, békés, törvé­nyes menetének további biztosítá­sát az ország minden alkotóerejé­nek bevonásával és támogatásával. Igazi demokrata, igazi hazafi nem maradhat a Magyar Függetlenségi Népfront egységes sorain kívül A Magyar Függetlenségi Népfront minden hazafias és alkotó erő tömörülése, ezért a Ma­gyar Függetlenségi Népfrontban a munkásosztály vezetésével egyesült demokratikus erőknek joga és kötelessége a népi demokratikus Magyarország kor­mányzatának intézése és irányítása. A fejlődéshez múlhatatlanul szükséges szabad bírálatot és önbírálatot nem a pártversengés ide­jétmúlt rendszere, hanem a demokratikus erőknek közös munkára épülő szövetsége, a Magyar Füg­getlenségi Népfront biztosítja saját soraiban. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesülő poli­tikai és társadalmi szervezetek megalakítják a Ma­gyar Függetlenségi Népfront ideiglenes országos tanácsát és kimondják, hogy mindenben alávetik MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT NEMZETI PARASZTPÁRT MAGYAR SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE magukat az országos tanács döntéseinek és végre­hajtják határozatait. A Magyar Függetlenségi Népfront programja igaz és tiszta nemzeti program,­­ megvalósítása népünk felemelkedésének záloga. A Magyar Fü­g­getlenségi Népfrontban egyesülő politikai és társa­dalmi szervezetek felhívják tagjaikat, felhívják az egész dolgozó magyar népet, hogy a program megvalósítására egységesen tömörüljön a Magyar Függetlenségi Népfront piros-fehér-zöld zászlaja alá. A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar népi demokrácia táborába hív minden alkotó erőt Együttműködésre, közös munkára, vállvetett harcra szólít fel mindenkit, aki boldog és erős, új népi Magyarországot akar. DOLGOZÓ PARASZTOK ÉS FÖLDMUNKÁSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE MAGYAR NŐK DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGE MAGYAR IFJÚSÁG NÉPI SZÖVETSÉGE Kudarcba fulladt a skandináv államoknak az atlanti Szövetség ügyében folytatott értekezlete Mind kevesebb ellenkezést vált ki az amerikai háborús politika A három­ skandináv ország Oslo-­ ban tartott értekezlete kudarccal ö­dő­­ződött. A no­vég miniszterelnök ezt nyíltan elismerte és hozzáfűzte: a tárgyalások azért hiúsultak meg, mert a három ország kormánya nem tudott megegyezni azokban a közös intézkedésekben, amelye­ket biztonságunk megvédése ér­dekében szükségesnek tartanak. Az értekezlet kudarcának igáz okát a lipcsei rádió hírmagyarázója ab­ban látja, hogy mindhárom országban a közvéle­mény félreérthetetlenül az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás el­len fordult, mert a háborús uszítók Skandiná­viáiban k eijátszottá­k játszmájukat. A norvég népnek nem kell az Atlanti Szövetség. Pénteken a nor­vég fővárosban nagy tömeggyűlést­­ot­tóttak az ország függetlenségé­nek érdekében, am­elynek szónokai egyértelműen az Atlanti Szövetség­hez való csatlakozás ellen nyilatkoz­tak.­­ A gyűlés egyik szónoka Kreiberg professzor kijelentette, hogy bár­­ nem kommunista, köte­lességének ti­tja támogatni azokat az erőket, amelyek a békét szolgál­­ják és szembehelyezkednek az új háború tervezőivel. Ezek azt sze­retnék, ha az Egyesült Államok vé­delméért norvég vér folyna, a nor­vég nép azonban ezt nem akarja. A professzor kiemelte, hogy a Szov­jetunió és Norvégia között mindig jószomszédi viszony volt, a Szov­jetunió és Norvégia között mindig a fasiszta megszállás alól és első­nél­ vonta ki csapatait az ország­ból. A tömeggyűlés egyhangú ha­tározatot fogadott el az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás el­len- Francia vélemény A szovjet külügyminisztérium nyiat­kozata az Atlanti Szerződés­­s­el kapcsolatban — írja az H­uma­ninaté — nem csak azokhoz a kor­mányokhan szól amelyeket felelős­­ség illet, hanem az általános és demokratikus bé­ke számtalan hívének A tervezett katonai szövetség nyál­tan a Szovjetunió ellen irányul, de nemcsak a Szovjetuniót fenyegeti, hanem minden országot és népet. Sztálin vasárnap adott nyilatko­zatában újból a béke hívének val­lotta magát. A Szovjetunió erejének és jogának tudatában a béke kártyáját játszot­ta ki, amikor azt ajánlotta, küszö­böljék ki még a lehetőségét is an­nak, hogy háborúra kerüljön sor• A felelősség kérdése világosan eldőlt Az atlanti szerződést aláírni készü­lő kormányok nehezen tudnák meg­magyarázni népeik előtt negatív ál­láspontjukat. Népeik a nyilvános­ságra került tények alapján dönte­nek majd. A Szovjatunió jegyzékei Az Atlanti Szövets­ég ügyében a Szovjetunió a norvég kormányhoz szóbeli­­jegyzéket intézett, amelyet Afanaszjev oslói szovjet nagykövet Mombaton küldött Sassaddal, a nor­vég külügyminisztérium főtitkárá­val. Ez is jegyzék hangoztat­ja, hogy bár az Atlanti Szövetség kezdemé­nyezői hangoztatják, hogy a szö­vetségnek védelmi célja van, a szovjet kormánynak elegendő alap­ja van állítani, hogy az előkészítés alatt álló Atlanti Szövetség nem szolgálhatja az általános béke meg­­erősítésének ügyét, hanem ellenke­zőleg, olyan hatalmi csoportosulást szol­gál, amelynek támadószellemű céljai vannak, amit az is bizonyít, hogy az Atlanti Szövetséget az Egyesült Nemzetek szervezetén kívül és ennek megkerülésével hozzák létre-A­ szovjet kormány felkéri Nor­­végia kormányát, hogy világítsa meg álláspontját az Atlanti Szerző­déssel kapó oubban, különösképpen tekintetbe véve, hogy Norvégiá­nak a Szovjetunióval közös hatá­ra van. A szovjet kormány kéri annak köz­lését, megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóközlemények, h­ogy Norvégia belép az Atlanti Szövet­ségbe és váll el-e a norvég kormány az Atlanti t­érséggel szemben kötelezett sí­eket Norvégia terülee­tén létesítendő, katonai, légi, illető­leg haditengerészeti támaszpontot, tekintetében. A Szovjetunió kormánya jegyzé­ket intézett a nyugati hatalmakhoz, mégpedig a német hadifoglyok ha­zatelepítésének ügyében. Ebben a jegyzékben a Szovjetunió kormá­nya kifejti, hogy a német hadifog­lyok hazaszállítását annak a terv­nek értelmében kellett volna vég­rehajtani, amelynek kidolgozása­ az Ellenőrző Tanácsra várt Ennek a tervnek kidolgozását azonban az Egyesült Államok és Anglia kormá­nyai késleltették, flleíjv© meghiúsí­tották, amennyiben jelentős számú német hadifoglyot visszatartottak azzal a megokolással, hogy ők bér­munkásként használják a hadifog­lyokat. K no­zépe­k békéért A kínai néphadsereg minden ellen, állást elsöprő és gyors előrenyomu­lva máris meghiúsította azokat a terveket, amelyek segítségével­­ Kuomintang megkísérelte elszabo­tálni a békét. A Kuomintang mesterkedései el­lenére a tartományi hatóságok egyre több helyen lépnek a­­kü­lönbé­ke útjára. Ilyen különbéke-tárgyalás indul meg a nankingi körzetben is, ahol U-Csi-Szen ismert békepárti tábor­nagy megbízottai fáradoznak, helyi béke létrehozatalán. A Kínai Kommunista Párt köz­ponti bizottsága felhívta az egész népet az igazi béke támogatására és az amerikai imperializmus elleni küzdelemre. 1949 FEBRUÁR 1 Baranyai papok ü­dvözlik a köztársaságot Mialatt Mindszenty és társai küllő­di imperialisták ügynökei­ként hazaárul­ó üzelmeket folytatt­­ak a nép köztársasága ellen, a Habsburg-uralom visszaállításán törekedtek, addig az alsó papság többségre egyre növekvő mérték­ben vallja magáénak a nép orszá­gát és tartja nemcsak a dolgozók, hanem az egyház tanításai iránti kötelességének is a népi demokrá­­ciát szolgálni. A magyar közt­ár­­saság fennállásának harmadik év­fordulója alkalmából a Dunántúli Napló munkatársa felkeresett több baranyai lelkészt, hogy nyilatko­zatot kérjen tőlük az ünnepi év­fordulóra. Káldy Zoltán evangélikus lel­kész élesen megbélyegezne mind­­azoka , akik a Habsburg-ura­mat kívánják visszaállítani és többek között ezeket mondotta: „A Magyar Köztársaság 3. évfor­dulója alkalmával Isten iránti nagy hálával gondolunk mind­arra, amit 11 Köztársaság vezetősége is népe a lefolyt három év alatt országunk talpraállítása és újjáépítése érde­kében eredményesen elvégzett. Az évforduló alkalmával azért imád­kozunk, hogy Isten tartsa meg to­vábbra is kegyelmében országunkat és adjon vezetőinknek és népünk­nek olyan bölcsességet és szerete­­tet, amelynek segítségével orszá­gunk tovább épülhet és országunk minden polgára a jókedvvel végzett munka közben békességben élhet. Istentől kapott államformaként üd­vözlöm a harmadik Magyar Köztár­saságot, amelynek minden időben hasznos tagja kívánok lenni. Nyáry Pál a református egyház­község lelkipásztora így nyilatko­zott: . A Magyar Köztársaság kikiáltásá­nak harmadik évfordulóján honfiúi készséggel csatlakozunk az üdvöz­lők seregéhez. Mint a száz évvel ez­előtt lefolyt magyar szabadságharc szellemének hordozói, szívből kí­vánjuk hogy Köztársaságunkban mind jobban valósuljanak meg azok a szabadságeszmék, melyek­ért Kossuth, Petőfi, Táncsics és hal­hatatlan honfitársai küzdöttek és adták magukat áldozatul. Legyünk mi, e magyar haza fiai egyek a honszeretetben, Isten félelmében él abban a testvéri összefogásban, mely személyválogatás nélkül be­csül minden hű lelket, kik önzetle­nül készek küzdeni a független né­pi demokratikus Magyar Köztársa­ság boldogulásáért. A köztársaság mellett és * mindsaentys a­ habsbourgista haza­­árulók ellen döntött a baranyai katolikus alsópapság még akkor, amikor Mindszenty őrizetbe vétel« előtti nyilatkozatában sikraszáll » népi demokrácia melett és ell­étje Mindszenty üzelmei­t. Kanizsai Vendek a bánfai ró­mai katolikus lelkész ezeket mon­dotta: „A népi demokráciának a legtel­­jesebb mértékben híve vagyok és elítélem azokat, akik a nép akarata és a nemzet békéje ellen vétettek“­Varga Nándor kővágószöllősi ró­mai katolikus plébános hangoztat­ta, hogy a népi demokratikus köz­­társaság nem áll ellentétben az egyház és a vallás tanításával és a legmélyebben elítéli azokat, akik éket vernek az egyház és a demo­krácia közé. Dere Horváth János zalálai re­formátus lelkész így beszélt: ,,Isten velünk volt, mikor dol­goztunk a népi demokrácia mellett, és védelmeztük országunkat az áru­lók, a kémek, az idegen valutával nyerészkedők és a háború útját előkészítő mindszentizmus ellen­­üdvözlöm a kormányt Mindszentit eltávolításáért, aki a Habsburgo­kat akarta visszahozni a nép nya­kára“. A becsületes hariszigai elsőpapság megtalálta az i­tat a népi demokrá­ciához és helyesen ismeri fel Krisz­tus iránti kötelességét, mikor a nép köztársaságát kívánja szolgálni Milliók zárják szívükbe a köztársaságot — mondotta Dobi látván a köztársaság ünnepén Az Operaházban hétfőn egyte a Köztársaság harmadik évfordulóján ünnepélyt rendeztek, ameyen Dobi István miniszterelnök beszélt . A köztársaság kiku­­tásának évfordulója esztendőről-esztendőre mind mélyebb érzelmeket­ vált ki népünkből — mondotta többek kö­zött a miniszterelnök. — A dolgozó nép mindinkább azonosnak érzi ma­gát az állammal és tapasztalta: megtanítják arra, hogy az ország­­ba minden ő érte, ez 5 fővára tör­ténik. Ma már milliók, vallják büsz­kén magukénak a népi dem­okratikus államformát és milliók zárják szi­vükbe a magyar köztársaságot. — Ami ma történik, egyenf­olytatá­­sa nemzetünk legjobb es legszen­tebb hagyományain£­k. Ami nagy es fejemelő népünk múltjában, az mind beteljesül a népi demokratikus köztársaságunkban. 1941. február elsején nemcsak a királyság tűnt el, hanem az a világ is, amelynek a királyság volt az államformája Attól kezdve megváltozott a dolgo­zók viszonya is munkájukhoz. Ezért van, hogy a munkaverse­nyek szelleme hatja­­át az üzeme­ket és a szántóföldeket is. Ez a köztársaság a miénk. Meg­mutatkozik ez abban is, hogy a munkások és parasztok mind nagyobb számmal vesznek részt az ország igazgatásában ,­ nemzetgazdaságunk vezetésében . Forró szeretettel fordulunk köz­­társasági ünnepünkön - folytatta Dobi István — a felszabadító Szov­­jetunió és a magyar nép nagy ba­rátja Sztálin generalfeszimusz felé, mert levették kezünkről a fasiszták bilincseit, szabaddá tették előttünk az utat a boldogulás felé A demo­­krácia diadalai még kevésbbé teszil a nép ellenségeinek ellenállását. Az események megtaníthatnak minden­kit arra, hogy aki a népi demokrá­ciára emed­­­ezet, arra kemény sors vár Minds­zenty Józsefet nem menti meg is felelősségre vonást«­ se magas méltósága, se imperialista gazdáinak elevesztett lármája­ — Köztársaságunk ugyanakkor éberen őrködik i­ vajlás szabadsága felett, amelyhez Mindszenty bűneinek sem­mi köze. Különválasztjuk a katolikus egy­ház ügyét is a Mindszenty ellen folyó eljárástól és folytatjuk erő­feszítéseinket a katolikus egyház­zal való megegyezés létrehozása­­koz. Felemelkedésünk záloga ezentúl is a munká­sosztály, a dolgozó paraszt­ság szövetsége és a demokratikus erők összefogása­ -Ennek a demo­kratikus összefogásnak ad új tnte­­mát a Magyar Függetlenségi Nép­front, amely íztár nem a pártok versengésére, hanem a közös munkára, a közis­ erőfeszítésekre épül. A miniszterelnök tapssal fogadott beszéde után ünnepi műsor követ­kezett. — HAMVAS ENDRE CSANÁDI PÜSPÖK héttői nyitnr.kecatában elis­merte a mu­gyar közt.41»­a»Asi állam­formát. Elrendelte, hogy a kőitársa­­ság kiku­Ltásána­k évfordulóján h®­­nopi azentmiséket tartsanak. — CZOLL JENŐ bukaresti magyar követ a bukaresti fljeégtr^k előtt i»­­mertet­te a Mind** on tg. ügy rt) kiadott könyvet.

Next