Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

DUNÁNTÚLI ! Éljen május 1, a világ dolgozóinak harcos seregszemléje! MÁJUS ELSEJE: A DOLGOZÓ NÉP ÜNNEPE Írta: KÁDÁR JÁNOS Hat évtized óta évről-évre nagyobb arányokban ünneplik a munkások, a dolgozók a vi­lág minden országában május elsejét, a munka ünnepét. Má­jus elseje mindig és mindenütt a munkásosztály vezetésével a jobb életért küzdő, az elnyo­más és szolgaság ellen harcoló népmilliók seregszemléje volt. Május elseje fejezte ki mindig a dolgozók követeléseit, harci célkitűzéseit és egymás iránti szolidaritásukat. Május elseje mindig a dolgozók ünnepe volt, éppen ezért a kapitalisták , rabszolga tart­ók mindenáron meg akarták akadályozni e nap méltó megölését, így volt ez azelőtt Magyarországon is. A kapitalisták és nagybirtoko­sok rendőrséget, csendőrséget mozgósítottak a dolgozók ellen ezen a napon. A magyar mun­kások és falusi dolgozók az el­múlt évtizedekben dacolva az I­rak terrorjával, sokszor vé­­gik oldásával, mégis évről-év­­i­g — híven a hagyományokhoz — megünnepelték a nagy na­­p­ot. A felszabadulás után most immár ötödször ünnepli dolgo­sáé népünk igazi, örök ünnep­ként május elsejét. A felszaba­dulás óta minden évben na­gyobb és nagyobb tömegekben munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek — Budapesten éppen úgy, mint a legkisebb magyar faluban — igazi nép­ünnepély keretében, milliós tö­megekben vonultak fel ezen a napon. Május elseje az egész dolgozó magyar nép ünnepévé változott. Ez évben a magyar demokrácia haladásához mél­tóan, kormányunk úgy határo­zott, hogy­ május elsejét hivata­losan is állami üneppé, a mun­ka ünnepévé teszi. Ez is kife­jezője: fejlődésünk során elju­tottunk oda, hogy államunk ma már maradéktalanul a dol­gozó nép állama lett. A felszabadulás óta kelet­kezett szép hagyomány ná­lunk, hogy a május elsejei fel­vonulásokra — jelszavakkal és táblákkal feldíszítve — a va­lóságban is kiviszi dolgozó né­pünk munkájának eredménye­it, a gyárak, a földek termését. Ezen a május elsejei felvonu­láson mindenütt ott fogjuk lát­ni a győzelmes befejezéshez közeledő hároméves tervünk eredményeit, népünk nagysze­rű alkotásait. De a hároméves terv eredményei mellett idei felvonulásaink már meg fogják mutatni azokat a célkitűzése­ket is, amelyeket az egész dol­gozó nép és hazánk felvirágzá­sának érdekében az ötéves tervben célul magunk elé tűz­tünk. Május elseje azonban nem­csak az öröm, hanem a harc napja is. Dolgozó népünknek május elsején kifejezésre kell juttatnia, hogy szemben áll az imperialista háborús uszítók szándékaival és maradéktala­nul, egységesen a béke, a de­mokrácia, a szocializmus hatal­mas, legyőzhetetlen táborába tartozik. A magyar nép annyi sok szenvedés után a Szovjetunió segítségével felszabadult a né­met járom és az urak elnyo­mása alól, a mi népünk felett nincs már hatalma és nem is lesz a nemzetközi imperializ­musnak. Ha az imperialisták­nak, az amerikai nagytőkések­nek és barátaiknak a népek szenvedése árán új, hatalmas haszonra vésik a foguk, ne­künk szabadságunk, nemzeti függetlenségünk és békés át­kötő munkánk megőrzése az érdekünk. Az elmúlt napokban ülése­zett a "világ békeszerető népei­nek hatalmas békekongresszu­­sa Parisban és Prágában. Mindkét kongresszuson a hat­százötvenmillió békeszerető embert képviselő küldöttek között ott voltak a magyar nép küldöttei is. Népünk ne­vében hitet tettek a béke és a szabadság mellett és kijelentet­ték, hogy népünk kész szabad­ságát és függetlenségét, békés alkotó munkáját megvédelmez­­ni a háborús uszítókkal, az emberiség eme szörnyszülött­jeivel szemben. A német fasisz­ták oltalmazói, a népgyilkos spanyol hóhérnak, Franconak és a görög monarchofasiszták­­nak barátai az egész emberi­ségnek — közöttük nekünk, magyar dolgozóknak is — el­­hmsegeink. A mi országunk, ahogy Rákosi Mátyás mondot­ta hanem a bástya a béke font­ban.“ Ez 0.szá.g.vi­­lág számain világosan látható­vá válik tömegeink május else­jei felvonulásán. A magyar dolgozók idei má­jus elsejei felvonulása a mun­ka ünnepén túl a május 15-i választásokra való felkészülést is mutatja majd. A magyar dolgozók örömére, a hazai és nemzetközi reakció bánatára ezen a választáson a magyar demokrácia minden építő ere­je egyesülten, közösen, a Nép­front zászlaja alatt vonul a vá­lasztásra. Ennek a választás­nak óriási jelentősége van a magyar demokrácia sikeres előrehaladása szempontjából. A Népfront vezető erejét al­kotó Magyar Dolgozók Pártjá­nak eddigi eredményeit ország­­világ ismeri és mind nagyobb és nagyobb tömegek csatlakoz­nak f évről-évre az alkotás erői­hez. A Magyar Dolgozók Párt­jának növekvő befolyása, te­kintélye többek között onnan ered, hogy egy tábor is tudta tömöríteni a magyar demokrá-­­ cia összes alkotó erőit, legye­nek azok a Független Kisgaz­dapárt, a Nemzeti Paraszt­párt vagy más pártok soraiban. A Függetlenségi Népfront ereje az eddigi alkotásokból, programmjából, a minden be­csületes magyar hazafi által helyeselt ötéves tervből és igazságos békepolitikánkból áll. A progra­mm valóra váltása a dolgozó milliók támogatásán múlik és nem kétséges, hogy a magyar dolgozó nép ehhez a programmhoz támogatását és helyeslését a május elsejei ün­nepi felvonuláson, majd a má­jus 15-i választáson a Nép­frontra leadott szavazatokkal impozáns módon kifejezésre juttatja. A május elsejei felvonuláson a magyar dolgozó nép kifeje­zésre fogja juttatni, hogy hatá­rozottan és ingadozás nélkül a demokrácia és a béke táborá­hoz tartozik. Hűséges szövet­ségesként, hálával gondolunk példaképünkre, a népek béké­jének legfőbb őrére, a hatal­mas Szovjetunióra és vezetőjé­re, a magyar nép nagy barát­jára, Sztálinra. Testvéri együttérzéssel gondolunk és ünnepelünk együtt a népi de­mokráciák országaival, a dia­dalmasan harcoló, hős kínai néppel, az imperialisták ellen küzdő francia, olasz, görög, spanyol néppel. Együttérzéssel gondolunk ezen a május else­jén az Egyesült Államok, Ang­lia és minden más ország el­nyomott dolgozóira, akik ve­lünk együtt óhajtják a békét és küzdenek az imperialista rablók ellen. A magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és az egész dolgozó magyar nép szabad nép módjára, erejének tudatá­­­­ban, büszke öntudattal és a­­ boldog jövőbe vetett szilárd hittel ünnepli ebben az évben a május elsejét. Ugyanakkor szemét­be n van hunyva, fokoz­za éberségét és növeli erejét, hogy a nemzetközi reakció és az itthoni — megvert, de még teljesen meg nem semmisült__ reakcióval szemben megvédje vívmányait. Az idei május elsejei ünnep­ségünknek a legkisebb falutól az ország fővárosáig olyan ha­talmasnak és szépnek kell len­nie, hogy az ünnepség méltó legyen a nagy eszmékhez, amelyeket május első napján ünneplünk, méltó legyen igaz­­ságos ügyünkhöz, szabad éle­tünkhöz és boldog jövőnkhöz. Méltó is lesz hozzá. I

Next