Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

NAPLÓ imx a tUtíSÍC B. KeTI-e magasztosaid? gondolat amely gondolatokra készteti az írót? A történelmen végighúzódó hódító háborúk közepette az igazi művész ez mindenkor a béke védelmében szólal meg. Kevesen akadnak a „nagyok” közül, akik a zsarnokot, a népek szabadságát eltipró hadseregeket éneklik meg. Olykor kilátszik egyik-másik közepes képességű író alkotásából is a hamis béke illúziója, amely ábrándokat szó, de nem veszi észre, hogy a látszólagos béke mögött a társadalmi elnyomás, a néptömegek keserűsége húzódik meg. Ezért fejezi ki oly nagyszerűen Petőfi egyik költeményében: „Békét, békét a világnak, de zsarnoki békét!“ A vrroczlavli viágértelmiségi kongresszuson a legnagyobb írók szólaltak fel a béke védelmében és leplezték le a bábonti uszítók terveit. A mai írók közül Lukács György, Szabó Pál, Déry Tibor és a többiek szavakban és írásaikban számtalanszor sik rászálltak a háború ellen. A béke gondolatát megtaláljuk a magyar irodalom legnagyobb művelői között. Mon- Itataikat nagy figyelemmel kell kísérdi« a ma emberének is, aki küzd a szzépek békéjéért Ady Fredre, a nagy magyar költő •Az első világháború alatt írta le ezeket a sorokat Már végefelé járt a.hosszú ideje tartó öldöklés, intő mondatait akkor intézte a néphez: „A háború most, végre meg akarja ölni magát s minden azt mutatja, hogy meg is fogja ölni. De ez öngyilkosság révén néhány tízezer ember készül megvagyonosodva az életbenmardók nyakára ülni. Kérek valamit ezennel a jóhitű háborúsoktól, a közönyösöktől (ha vannak ilyenek) a kevés hitosztályosomtól. Jegyezzük, gyűjtsük össze azok neveit, akik a világtéboly alatt rendesnél és elnézhetőnél jobban gyapjasodtak. Ha sokan csináljuk ezeket a feljegyzéseket, reményünk lehet, hogy egy-kettő életben marad közülük. És mert az élet vissza szokott térni az ő rendes kerékvágásába, lesz majd megint pozíció, rang, cím, stb. Hát akkor álljon elő, aki él s akármilyen szemérmetlen rendszer jönne, kiáltsa ki a hiénái neveit. Mert ez nem krimi háború, nem is gyarmati incidens, de a legfelsőbb, legemberibb, legkultúrásabb javai pusztulása. Akit ebből nagyítottak életre fognak kelni, össze nem tévesztendők a főnikszmadarakkal, mert csak lebimbóznivaló hiénák." Vikítamajely Miháy ..Honszeretete csillantja meg, a békéről való gondolataiban pedig a harcos békét fejezi ki. A békét, amely nem a tehetetlenség állapota, hanem cselekvő időszak, amelyet a nemzetfelemelésére kell fordítani. "S nemcsak dicsőké a haza, ró munkás pár, szegény. Bár észrevétlen dolgozik Aron derű idén. Tárj érte mindent a mi iánt, Kint, szégyent és haláll; Ie el ne szenvedd, el ne tűrd Véred gyalázatát. S melyet vág álmos népeken, A béke vészesebb, S melyet vég álmos népeken, gyógyíthatatlan a seb. Babits Mihály Kant „Örök vonásokkal nász“ című „Munkásgyermekhimkölteményében: Előre, föl, miénk az élet A széles földnek kerekén, Szemükben csillog az Ígéret És bennünk* ring a jóremfogi Fiúk, leányok, lépjetek be 'A vidám és békés seregbe. Mely rózsáit hinti szét Barátság és testvériség. Móricz Zsigmond elbeszéléseiben foglalkozik a háború kérdésével. „Kaszások a fák alatt” című rövid írásában parasztok beszélgetnek az első világháborúról. Az egyik egy mesét ad elő, hogy az olasz királyt elfogták, de kiengedték, mert hát a királyok ha egymássaal szemben háborúznak, mégiscsak rokonok, hadd vérezzen csak a szegény nép. Mai nyelvre átfordítva: az imperialisták valamenynyien rokonok abban, hogy jó üzlet érdekébe nem riadnak vissza a tömegek gyilkolásától. De most már erősek a tömegek és nem hagyják, hogy egy-két tőkés üzleti érdeke vérözönbe, árassza el a földet. József Attila, a nagy szocialista költő számos versében hadakozott a háború, a terjeszkedő fasizmus ellen. 1939-ban, amikor Thomas Mann Magyarországra jött felolvasó körútja során, József Attila egy költeményt írt üdvözlésére. Verséből idézzük ezt a részt. . . • s az emberiségen, mint rajta a rák, nem egy szörny-állam iszonyata rág s mi borzadna kérdezzük: mi lesz még, honnan uszulnak ránk Az ordaseszmék, jó-e líj méreg, mely közénk halói —é meddig lesz, hol felolvashatok?. . A „Dunán“ című versében pedig a nemzetiségek békéjének gondolatát vetíti ki. „A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emelkedés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés.“ Csak néhány meghalt költőt és írót idéztünk. Csak halvány érzékeltetés ez annak a gazdag békegondolatnak, ami a magyar irodalomban megtalál-^ ható. »( A mai magyar írók Írásaiban is egyre erőteljesebb békehang árad szét.1. Minden igazi művésznek a világ leg-» nagyobbjaihoz Einsteinhez, Shawhoz, ’ Thomas Mannhoz, Fagyejevhez, Pi-cassohoz hasonlóan, harcosává kell tennie a békének. A párizsi értekezleten a megjelentek legnagyobb része író volt. Megnyilatkozásaik erői árasztanak szét az emberiségbe. Ilyet szerepük van a mai magyar íróknak is. Mit azt akarjuk, hogy a mi íróink a békét énekeljék meg. Az alkotásokban gazdag békét, amelyért érdemes küzdeni. A népért élő művész ezt tartja legméltóbb megbízatásának. (katkó) pert Tudósok a köztársasági elnöknél Szakasits Árpád köztársasági elnök pénteken teán látta vendégül a magyar tudományos élet kiválóságait. Ez volt a második alkalom, amikor a köztársasági elnök a magyar tudósokkal meghitt beszélgetést folytatott a tudományos élet időszerű kérdéseiről. Az elnök meleg szavaidra üdvözölte a tudományos élet kiválóságait, majd megállapította, hogy a népi demokrácia biztosítja a tudósok számára az igazi lelkiismereti szabadságot. Azok a feladatok, amelyeket mi állítunk tudósaink elé, megnyitják az utat egyéni kezdeméyezésre, feltárják a tudomány igazi szabadságának végtelen lehetőségeit A magyar népi demokrácia nem ad tudósainak olyan megbízatásokat, amelyeket valaha is szégyelliök kellene. Nem ad olyan megbízatásokat, amelyek a sokat hangoztatott lelkiismereti szabadság nagyobb dicsőségére, amerikai kollégáikat valóságos lelki válságba hajszolják. Rajk László külügyminiszter az ötéves terv hatalmas távlatairól beszélt, hangsúlyozta, hogy az előttünk álló feladatok minél gyorsabb ütemű megvalósításához még jobban össze kell fognunk erőinket, még nagyobb felelősség és kötelességérzet szükséges a közösség iránt. Szadeczky Kardos Elemér soproni egyetemi tanár megállapította, hogy a magyar tudósok még csak elképzelni sem merték anyagi helyzetüiknek azt a javulását, amelyet a fizet árrendezés jelentett számukra. De nemcsak fizetésüket rendeznék, hanem megkapták a szükséges műszereket és rendelkezésükre állanak a legfrissebb könyvek, folyóiratok. IRODALMI ESTET RENDEZ a ??Csillag“ Pécsett A Batsányi János Irodalmi Társaság folyóirata, a „Dunántúl*’ meghívására Pécsre érkeznek a „Csillag” munkatársai, a magyar irodalom élvonalbeli írói. Csütörtökön este nyolc órakor a munkás kultúrház nagytermében irodalmi estet rendeznek, amelyen részt vesz. Déry Tibor, a kiváló szocialista író, Zelk Zoltán, akinek verseit jól ismerik a pécsi dolgozók is, Kuczka Péter, a fiatal szocialista költő, Somlyó György műfordító és költő ,és a „Csillag” szerkesztője, Méray Tibor. Az írók műveikből olvasnak fel és a szocialista művészet kérdéseiről tájékoztatják a közönséget. Az irodalmi előadást, megelőzően a pécsi és a budapesti írók vitát rendeznek a „Dunántúl” második számáról. Bizonyára sok értékes gondolat születik a „Csillag” és a „Dunántúl” munkatársainak találkozásából. _ 1949 MÁJUS 1 JAKOV KOLASZ 1 . GYŐZELMES MÁJUS Bányákban dús, erdős, füves, Békés, barátságos, vezíve* Szovjetf hazánkba ma, A népek ünnepén, öröm Dalát dalolva jön Víg május hajnala. Fejem ■ jókedvvel felvetem. Tígy nézzlek vidám ünnepein, A szemem rád tapad, Oly végtelenbe áradó. Oly érlelő, oly forraló Nálunk e drága nap! Dübörgő menetoszlopok, Duzzadva, harsogón lobog Zászlók zuhataga Város felett, falvak felett Szárnyas indulók lengenek, Nincs béklyó, nincs iga. Az olvadó hó bő levét Csatornák medre hordja szét A gránit part között. A főváros tövén az ára a dördülő tenger-dagály Egy habbá ütközött. Zengem az alkotó zsenit. S a munkáskéz győzelmeit, Eggyéfolyó folyam! Vezérünket — a jó apát, A győzhetetlen katonát — Öt zengjük boldogan! E békés táj, a hű, szívest Bányákban dús, erdős, füves, Vár május, jöjj hamar! (Amennyi izzó szív dobog, Az emberek mily boldogok, S hogy száll a büszke dal! Fondisto*fia: Békés István Milyen lesz a színház ÖT ÉV MÚLVA? a színházépület szakszervezeti székház felé néző homlokzatán kanyargós betűkkel írt szöveg: Tervezte Steinhard és Láng 1894-ben. E két építész a millániumi esztendőkben a pécsi színházon kívül a budapesti Vígszínházat is tervezte és ha valaki járt a felszabadulás előtt (a most romokban heverő). Vígszínházban láthatta a hasonlatosságot a két színház között. A több mint fél évszázaddal ezelőtt épített színház berendezése alig változott meg az esztendők során, így természetes, hogy mai állapotában nem felel meg a modern színjátszás technikai követelményeinek. Járjuk közös a színház belső helyiségeit, amelyet a a csendes délelőtt közönség csak hallomásból ismerhet meg, hiszen előtte a díszlet takarja el a zsinórpadlást, a sürgölődő műszaki munkásokat és a jelenésre váró színészeket. A legfelsőbb emeleten dolgoznak a díszletfestők Ütő Endre irányításával. A festék és enyvszagú teremben, ahová hatalmas ablakon keresztül árad be a fény, néhány készülő díszletet látunk és egy-két műszobrot, festményt. A díszletfestő több szobából áll. Szükséges volna, ha áttörnék a falakat, hogy egyetlen, de széles terem álljon a festők rendelkezésére. A nagyobb díszleteket csak körülményesen lehet jelenleg készíteni. A téli fűtés megoldása is a jövő feladatai közé tartozna. Hiszen télen gémberedett újakkal nem képes a díszletfestű művészi dekorációt alkotni. Menjünk tovább. A színpadon néhányan állnak. A következő darab, a „Cirkuszhercegnő“ díszletei számára mérik a terepet. Kiderül, hogy a vasfüggönyt esténként két ember hajtja nyikorgó vasszerkezettel. Ez körülményes és fárasztó. Ideje lenne tehát a vasfüggönyt villanymotorral teás felereszteni. A világítás hasonlóképpen elmaradt a modern világítási technikával szentben. Hátul a színpaddal szemben. A nézőterem nagyfényerejű, korszerű reflektort volna kívánatos beépíteni A színpad fölött élesfényű reflektor hiányzik, amelyet, tetszés szerint mozgatnak ide-oda. A mostani keret, azoda a színpad két oldalán áll, megnehezíti a díszletek ide-oda szállítását a színpad tetszés szerinti tágítását és szűkítését. A modern színházakban ma ulás sinenjáró keretet használnak. Uzsínerptilás-ressisszer is elavult. Helyette horizont-függönyt állítanak fel a korszerű színházak. Tehát, ha azt akarjuk, hogy a pécsi Nemzeti Színház megfeleljen a követelményeknek a város vezetőségének ,gondoskodnia kell a horizont-függöny felszereléséről is. A színpad padlózata sem megfelel". A forgószínpad beépítése megkünnyíti a díszletezők munkáját. Nem kell felvonásként szétszedni a díszleteket, A színpad a felvonás végén a következő képet mutathatja egyszerű fordulattala színpad háta mögött néha a legnagyobb rendeletliniségben állnak egymás mellett Hiányzik egy megfelelő díszletraktár, Itt természetesen nehéz a műszaki dolgzók munkája. Gondoljunk a színészekre is. Ma az a helyzet, hogy az előadás után siet« némi zsírral letörlik magukról a festéket. Az alagsorban lehetőség lenne modern melegvizesfürdőt létesíteni, ahol az alaposan bevvázolt színészek tisztálkodhatnának. A város és most az állam is elég ,kat költ a Pécsi Nemzeti Színháztól Az épület, ha körüljárjuk, sehol se® rongálódott, az idő foga nem látszol az épületen. A felsorolt hiányosságok mellett is a vidék egyik legjobban felszerelt színházai közé tartozik. Megiesm a színház fejlődését tekintjük, gondolni kell a korszerű átalakításokra. § díszletek JCaudk Jl-rj'U,1319 MÁJUS 1. 1 ,Tr Ja , hñg „ í'l ü!Ta,’-ban megindultak az ünneplő seregek; ezren és ezren, tiz- roliitokra ml, notiv „a J^kotton-4 **. .. ’« , megvalósulásának legnagyobb'százezren,tisztában! Szőtten, zászlók alaU üzeneteltalva az. how mindeddig a* cm-5nek a város központja felé. Az ünnepség rendezősége 1919. május 1. A munka szabadságának és az emberi szolidaritásnak ünnepe. „ Ezen a reggelen, mintha újjá született volna a fő. . ..... f , ,, ,“*elváros. A környékről és a kültelki negyedekből már hajnalcímű munkájával foglalkozva ne v»l, a gondolatolat akadálya az, hogy mindeddig az erei-#1 , . ... , ___. . beriség" tömege nem hisz benne elég-Je.úg átgondol-tan dolgozik. Az érkezők szakmák szerint gé. Valójában: a hit itt már cselekc- A csatlakoznak s ezek a szakmai csoportok egymás mögé del! a pesszimizmus, mint Kant mond-t sorakoznak a végtelennek tűnő kígyóvonalban. vasasok, Ja, maga hozza létre a bajt, rudgetárások, nyomdászok, cukrászok, hivatalnokok, szinészek, megjövendöl.“ Ezeket a mondatokat a mozisok és a többiek mind, mind külön jelvényekkel és Babits 1922-ben írta le.. Ma a világ a kibontott hatalmas zászlók alatt monumentálisabb képet népei koránt sem pesszimisták, mert Vadnak, minden katolikus processziónál és minden háborúba a háborús uszítók országainak egy1 induló hadseregnél. szerű emberei hátuk mögött érezhetik. És a város főbb útvonalain vörösben diszlenek a házbékéért küzdő Szovjetúnia es népi szak_a párkányokon és erkélyeken vörös drapériákkal játsulll!,,s A ‘"iszik a szét, itt, ott zászlók nyúlnak ki melyen az utak U gondolat me^-a osnálasatrak ma.«Pjfaé az ablakokV,, vörös es tarka szőnyegek csüngnek S «“*k ú*y “•mint az általános rekesedés vörüs tűzbokrai. lakás* Gyula a fölvonulás főútvonala az Andrássy-út. A Fürdő-utca . _ az építő béke opti-i sarkán hatalmas, vörös diadalkapu engedi át magán a temista hangját rajzolta meg erőteljes ömegét A kapu fölött nagy betűkkel a fölirás: „Pusztuljon el a tőke hogy romjain felépíthessük a világ nemzetközi, kommunista társadalmát.” A Köröndön a négy szobortömböt egy-egy földgömb takarja be, magát a teret pedig virágfüzérekkel díszített oszlopsor szegélyezi. Az Annássy-út végén, a milleniumi emlékművet vörös obeliszkké alakították át. Előttük áll Marx hatalmas szobra, s mellette jobbról egy vasmunkás, balról egy bányamunkás ölesre méretezett szoborfigurája komorlik Ugyancsak Marxtól két oldalra írét freskószerít festmény egészíti ki a csoportozatot. Az egyik a városi protetaria-város gondolt is erre. kulturális ötéves terv .• AMentes összegeket fordit a színház i”'’’ tus másik a földmíves szegénység szimbolikus megjelent-dernizálására. Még nem ismerjük pontose. Az emlékoszlopon 2 fölirás. Italan, mennyiben váltónk majd * „Világ proletárjai egyesüljetek!" iszinház, de annyi bizonyos, hogy Ha A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok épületei egoszinpadot szerelnek fel, a világig is vörös díszben ékeskednek. A Műcsarnok előtt harsogó a berendezést átalakítják és más a monumentalitással ál! Pór Bertalan „A vörös hadsereg” i hiányosságokat eltüntetik, címei, festménye, a színház műszaki fejlődése'* A városligeti tavon oltárszerű emelvények magasob-11 a színészek művészi teljesítményenak ki a vízből. Giccses, szentimentális tákolmányok, de 11 fokozódik, ha’maradéktalanul megszija ezek is a nép hatalmát és az igazság érvényesülését a különbség a budapesti és a hirdetik (Idek. színjátszás között, akkor Pécs« A Mezőgazdasági Múzeum előtt hatalmas freskó a 11’1 proletár mezőgazdaságot jelenítii meg Fölhás inlésokről, azínhaz „Amit az ember nem épített meg, az nem az oven ! ,.,___.. ,____. Múzeum előtt hatalmas freskó a fm esztendő múlva a színházba járó k»' Szonség megelégedéssel távozik az 01 . valameanr «• m a . .. r.ty ^dolgozója elmondhatja: teljesitettc ^ Minél magasabb a momea, annál tisztelte be a munkás! Avatását. A Vitriliirninc minniftbe öltözött. 3 tv "* A Váci körút is ünneplőbe öltözött, a tömeg árad, a házak kőpartjai között dalolva és ujjongva, a vörös lobogók árnyékában. A Deák téren a vörös szövetekkel beburkolt műcsarnok előtt Lenin szobra áll, vele szemben pedig az_ Anker, palota előtt a pikkelyes faszobor köré emelt vörös tömbön a forradalmat jelképező freskó-festmény, két oldalt Lenin és Szabó Ervin szobrával. ............ A Lánchíd budai oldalán merész, vörös tömbök emelkednek a házak elé, közülük Marx és Engels szobrai tűnn nek elő, arccal Pest felé fordultan. " - - Az alagút vörössel díszített bejárata előtt egy porollyés munkás és egy vöröskanna szobrai állnak. A Vérmezőn, azon a helyen, ahol Martinovicsotts társait kivégezék monumentális szarkofág épült: négy ^ oldalán szónoki pódium, magát a teret pedig úgy alaki ^ tották át, hogy alkalmas legyen a délutáni, ünnepi jate- ikokhoz. A bejárat élő magas oszlopon Lenn mellszobra.^ Órákon át tart a tömeg hömpölygése. Isten _ áldotta ( szép nap van. Ez a májusi ünnepség sokáig emlékezetéjjben marad Budapest népének. A dolgozók legkellemesebb szórakozóhelye a Tettye-Vsentija jegygyűrűk órák, ékszerek KRIMKERtsZÁNTA és ékszerítteknél JétisMér 9 «Am lavitusi vállalatt.