Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

DUNÁNTÚLI 5 nap forradalmár szeleméhez mikén Bnnepete Pécs és alaesve minden községé Pstüfi élő emlékéi VT. Évfolyam, 177. szám Sfflrmnman ÁRA 6Q FILLÉR-Augusztus hatodikán, szombaton less az MDP megyei káder- konferenciája FSIírszfitt a IPetőfi- c* s«t!»»nlóba®-' KEDD, 1949 AUGUSZTUS 2 i»® KÉTÉVES A TEKV Egy évvel a stabilizáció után, 1948 augusztus 1-én vetette fel a Magyar Kommunista Párt a hároméves terv gondolatát. A terv bejelentése kétféle hatást váltott ki. eleményt és bizakodást a dolgozókból, ellenkezést a reakcióból A „mérsékelt polgári erestektől a legszélesebb reakcióig terjedő kórus teletorokkal üvöltötte, éppúgy, mint a forint megteremtése előtt: lehetetlen! Lehetetlen megvalósítani a kommunisták tervét s ha egyáltalán Magyarországon újjáépítésre gondolak, hatalmas beruházásokra, azok csakis külföldi kölcsön segítségével képzelhetők el. , A kutya ugatott, de a karaván, inlen esetben a Terv, azért csak egindult és haladt is minden átkozódás, aknamunka és szabotázs ellenére. Anélkül, hogy külföldi kölcsönt s vele külföldi igát vettünk volna fel és anélkül, hogy" mint azt egyes polgári bölcsek jó volták — leszorítottuk volna az életszínvonalat. Sőt a hároméves szerv legfontosabb célja és kiemelkedő eredménye az volt és az íze is: az életszínvonal szakadatig emelése. „A célunk az elvársaim — mondotta Rákosi elvárs 1947. május 11-én a pécsi bányászok előtt — hogy három estendő alatt a mostani dupláe®**, emeljük fel a dolgozók életszínvonalát.“ Most, két esztendővel később, l?®1® nehéz meggyőződni arról, b°gy amit akkor háromesztendős fiatban ígért Rákosi elvtárs, ivr^^Ly évvel előbb megvalósult. L**11» kell mást tennünk, csak nézz Uk meg a háziasszonyok kosarát, Jiporc meg a ruhásszekrényeket. •Sőt most már a könyvespolcokat is,hogy megállapítsuk: teljesítettük előtt ezen a vonalon is a ter®r Ezt a nagyarányú életszínvonal®mdést a termelés fokozásával értük el, azt pedig nagyarányúhúzásokkal biztosítottuk. Ez ami annak idején a polbidósok, szakemberek előtt már vaskarikának látszott, azok ‘itt, akik azt mondták, hogy életszínvonalat emelünk és kkor nem ruházunk be, vagy pedi ig beruházásokat eszközlünk és az életszínvonal emelése J®tt összébb kell húznunk a tágszíjunkat. , ‘hatalmas beruházásokat tudok eszközölni, amellett, hogy íjingszíjunkat is bővebbre eresztjük, sőt éppen ezért és elsőorban, ezeknek a beruházások- 31 . köszönhetjük a munkanélküfokozatos eltüntetésétől kzdve a nyaralásig mindazt, ami- Tl ma hálás minden dolgozó a R *khg Terv ipari vonalon elsősortg11 a háborús károk eltüntetését e maga elé. Ennek megfelelőtől, hatalmas beruházások történ- Q,1 ® háborui folyamán elpusztult, v.?.^r°ngált gépeink pótlására, janiílára- de a háborútól függetlergen sok helyen kellett a kaalisták jóvoltából elavult, ki-.®£edett gépeket pótolni. Hogy e jelentős beruházásokat (.'^közöltünk ipari vonalon, arra ha a pécsi nagyobb üzemeknéelési beruházásait idézzük. Pécsi Bőrgyárban például csaké^111 3 millió, a Kokszműveknél ?0 .a Sopianában egy-egy millió füru^ Hasonló nagy beruházások és m/°k a többi pécsi, baranyai bis? nai' somogyi üzemekben is, hj' 3 .kaposvári cukorgyár berurail’i.'?** is meghaladják az egydo’°- Os nemcsak a régit toltjjA*1 k‘foldoztuk, hanem nskilát- Uso’ k^trnn a hatalmas, új alkot(árv‘Cr'ak. cleg csak a hároméves 1 .'"égén nagy ütemben épülő ^Ünk fa Vagy Komlóra tekintő Rákosi elvtárs pécsi beszédében a mezőgazdaság akkori — 1947 májusi — helyzetét kiértékelve és az újgazdákkal foglalkozva mondotta, hogy „többen közülük még ma is szinte a tíz körmükkel, a legnagyobb nehézségek mellett művelik meg földjüket.“ Ez az áldozatos munka bebizonyította, hogy a dolgozó parasztság hajlandó megbirkózni a nehézségekkel, de semmi esetre sem jelentette azt, hogy ezen nem kell a legsürgősebben segíteni. Noshát a Terv elmúlt két esztendeje alatt ezen a vonalon is megtörtént a változás. Állatállományunk megkétszereződése mellett a Terv nyomán mindenfelé megjelentek a gépállomások, olcsó és jó gépi munkát hozva a parasztságnak. Ezek jelentőségét ma már nem szükséges bizonygatni, a gépesítés méreteire vonatkozólag pedig elég Somogy példáját említeni, ahol két év alatt 10 gépállomást álítottak fel, 15 millió forintos költséggel. De idézhetnénk itt Déldunántúl bármely megyéjéből azokat az összegeket, melyeket a dolgozó parasztság megsegítésére fordítottak, akár műtrágya, akár siló, tenyészállat, vetőmagakció formájában. Vagy említhetnénk a mezőgazdasági beruházások között például Baranyából a püspökpusztai növénynemesítő telepet, az ormánypusztai mintaállattenyészetet vagy az ivánbattyáni oltványtelepet. De kapott a dolgozó parasztság a Terv két esztendeje alatt egy mindezeknél még sokkal hatalmasabb támogatást is. Azt, hogy szívós felvilágosító munkával, fokozott gépesítéssel sikerült a dolgozó parasztság egy részét rávezetni a mezőgazdasági termelés új útjára, a szövetkezeti termelésre. Ez a legnagyobb ajándék, amit dolgozó parasztságunk kaphatott a Tervtől, mert ez nem pillanatnyilag, hanem egyszer mindenkorra megoldja a dolgozó parasztság problémáit, biztosítja számára soha nem remélt anyagi és kulturális felemelkedését. Most, amikor például csak Tolnában több, mint negyven termelőcsoport kéri alakulásának engedélyezését és Somogyban és Baranyában is nap, mint nap futnak be az engedély iránti kérelmek, már nem kétséges, hogy dolgozó parasztságunk felismerte a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és mind szélesebb tömegekben kér részt belőle. „Számunkra legnagyobb érték az ember" — mondotta Rákosi elvtárs és ez megmutatkozik a terv eddigi szociális beruházásaiban is. A legértékesebb az ember, akinek egészségét kórházakkal, tüdőgondozó intézetekkel, egészségházakkal, szülőotthonokkal, szociális otthonokkal védjük, kinek életét iskolákkal, kultúrházakkal tesszük emelkedettebbé, szebbé. Az üzemek beruházásai között ennek megfelelően mindenütt ott találjuk a szociális beruházásokat. Úgyszólván egyetlen olyan délbaranyai üzemet sem találunk, melyben az elmúlt két esztendő alatt ne létesült volna üzemi konyha, orvosi rendelő, napközi otthon, melyben ne segítenék elő a dolgozók testi és lelki felüdülésével, könyvtár, sporteszközök rendelkezésre bocsátásával, nyaralás biztosításával. Egyetlen megyében, Tolnában egymillió forintot fordítottak eddig a lakosság jó ivóvízzel való ellátására. Ugyanitt 43 iskolát építettek újjá és 2,1-et szereltek fel, Baranyában pedig öt új iskola épült Vajszlón, Sellyén pe-Jid írt fiaat aiskólák mellé, a napközi otthonok száma, pedig 38-ról 156-ra emelkedett. Somogyban pedig 650 új kórházi ágy, a mosdódi iskolaszanatórium, a barcsi trahoma kórház, a tahi szociális otthon hirdetik az ember megbecsülésének igazságát. Hosszan lehetne még sorolni azokat az eredményeket, melyeket a hároméves terv első két évében sikerült elérnünk. Ezek az eredmények azonban nem sült galambként repültek szánkba, azt sem lehet róluk mondani, hogy kizárólag a szorgalmas munka gyümölcsei. Ezeket az eredményeket elsősorban harcok, kemény harcok hozták meg, melyeket azok ellen kellett megvívnunk, akik szabotázzsal, gyújtogatással próbálták megakadályozni népünk felemelkedését. Hatalmas sikereket értünk el, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem voltak hibák is a Terv teljesítése körül A hibák között elsőnek kell megemlítenünk, hogy nem mindenütt és nem minden esetben fordítatták a beruházási összegeket a Tervben előírt célokra. Termelési vonalon pedig ugyancsak hibaként kell megemlítenünk azt is, hogy egyes üzemek, bár teljes egészében, átfogólag teljesítették a tervet, nem teljesítették azt részleteiben. Ezek azok a hibák, melyeket a jövőben elsősorban ki kell küszöbölnünk. De a döntő hiba helyenként másban mutatkozik. Abban, hogy vannak, akik már elaltatják éberségüket, nem veszik észre, hogy tovább tart, méghozzá fokozódó mértékben az ellenség aknamunkája, megismétlődő, elkeseredett kísérlete. Hogy a Tervet megállítsa diadalmas útján. De ezeket a támadásokat, induljon az a kulákok portájáról vagy bárhonnan is, megsemmisítjük. Minek köszönhető az, hogy döntő sikert értünk el a Terv első két évében? Köszönhető annak, hogy nemcsak gazdasági vonalon vitttik a harcot, hanem miindenek előtt megteremtettük politikai síkon a siker előfeltételeit. Annak, hogy a munkásosztály a Párt vezetésével szilárdan kezébe vette és kezében tartja a hatalmat, annak, hogy ma Magyarországon a dolgozók akarata érvényesül. Köszönhető a magyar nép munkájának, melyet Rákosi elvtárs pécsi beszédében a Terv „aranyalapjának" nevezett. De köszönhető elsősorban annak a támogatásnak, melyet a Szovjetunió nyújtott a szocializmusért folytatott harc és a szocialista építés példájával, konkrét anyagi segítséggel, melynek a jóvátétel 50 százalékos elengedése csak egy részét teszi ki. Ezek a tényezők vitték sikerre a hároméves tervet az első két évben, ezek teszik lehetővé, hogy hét hónappal előbb befejezzük és ezek biztosítják, hogy a méreteiben és eredményeiben is még sokkal hatalmasabb ötéves tervünket is sikerrel megkezdjük és megvalósítsuk. Petőfi Sándort ünnepelte haladó wilffig Budapesttől Moszkváig százmilliók emlékeztek meg a forradalom halhatatlan költőjéről Hatalmas lelkesedéssel, valósággá váló eszméinek fényében ünnepelte az ország Petőfi Sándort halálának 100. évfordulóján. De ünnepelték Moszkvában, a szakszervezetek székházának oszlopcsarnokában, ünnepelték Segesvár mellett a fehéregyházi síkon, ünnepelték Pozsonyim, Prágában, Szófiában s Andrej Marisko a többi között hangoztatta, hogy Petőfi fénylő lelke tele volt szeretettel az elnyomottak és gyűlölettel az elnyomók iránt. Georgi Leonidze arról beszélt, hogy Petőfi költészete a barátság közös hídja a dolgozó magyar és a grúz nép között. Branieski lengyel költő, Salajan román helyettes egészségügyi miniszter a csehszlovák Jahn Drda és a bolgár Szloján Karlov méltatták ezután Petőfi forradalmáságát, majd felolvasták Paul Eluárd Petőfihez írt új versét. A hallgatóság hatalmas tapssal fogadta a harcoló francia dolgozó nép költőjének versét, mely után Pablo Neruda, a chilei nép nagy* költője emlékezett meg a szabadiság magyar dalnokáról . t ofdidás » UIW.társ»*&£.1 dnokmil Vasárnap délután, a köztársasági elnök fogadást rendezett, melyen megjelentek a Budapestre érkezett összes külföldi íróküldöttségek tagjai, továbbá a Petőfi emlékbizottság tagjai és a magyar szellemi élet főbb kiválósága. A köztársasági elnök rövid beszédben üdvözölte a vendégeiket. — Boldog büszkeséggel valljuk magunkénak a világszabadság halhatatlan költőjét — mondotta. A magyar nép fiait mindig boldog büszkeség töltötte el, hogy ilyen azellemóriás született a magyar földön és, hogy mint lángoló tűzoszlop mutatta az utat a elnyomott, kizsákmányolt magyar millióknak. Nem véletlen, hogy a hatalmas Szovjetunió Lenin és Sztálin népe úgy ünnepli a magyar Petőfit, mint tulajdon nemzetének nagy fiát. Ezután a köztársasági elnök átnyújtotta a külföldi íróknak a Petőfi emlékbizottságnak az évfordulóra készült bronzplakettjét. Ünnnepség a költő szobránál Budapest népe a költő szobránál ünnepelte az évfordulót. Az ünnepségen megjelentek a külföldi íróküldöttségek, ünnepelték a világ megszámlálhatatlan városában. A magyar írók szövetsége vasárnap délelőtt rendezte ünnepségét a szakszervezeti tanács székházában. Bevezető beszédet Gergely Sándor az írószövetség elnöke mondott, majd a szovjet íróküldötség két tagja emlékezett meg Petőfi nagyságáról: a kormány tagjai, a néphadsereg tábornokai, a politikai és szellemi élet legkitűnőbbjei. Az ünnepség Pongrácz Káimén Budapest munkás polgármestere beszédével kezdődött. — Büszkén tekintjük magunkat Petőfi eszmei örököseinek — mondotta, — mert a mi politikánk a magyar dolgozó népért folytatón munkálkodásunk beteljesítése mindannak, amiért . A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége által Petőfi halálainak 100. évfordulóján rendezett ünnnpségen Gábor Zoltán a SzIT főtitkára nyitotta meg. A világ fiataljai a hős Komszomol vezetésével harcolnak a békéért — mondotta, mert csak így tudják biztosítani a világifjúság boldog jövőjét, a szocializmust. Ezután Viktor Chmara a VIT előkészítő bírói Hágáinak tagja szólalt fel a szovjet Komszomol nevében, tollal és karddal harcolt. Ahogy Petőfi csodálattal tekintett a frt rcia forradalomra és hőseire, éppen úgy tekintünk fel hűséges ragaszkodással és szeretettel arra a népre, amely a mi korunkban a népek béke és szabadságharcának vezetője, a nagy Szovjetunió, élén nagy vezérével, a világ dolgozóinak nagy tanítójával, Sztálinnal. Hatalmas tapsvihar válaszolt Pongrácz elvtárs beszédére: éljen Sztálin, éljen Sztálin — zúgják perceikig a dolgozók. Matejko ukrán író lép ezután a mikrofon elé. — Vannak költők, akik égő fáklyaként világítják meg népüknek a haladás útját — mondja beszédében — Petőfi Sándor ilyen költő volt. Ezután Georgi Leunidze a Sztálindíjas grúz író szól az ünneplőkhöz, majd a Kossuth nóta hangjaitól kísérve elhelyezték a koszorúkat . Sasovjet írók Petőfiről Az ifjúság megemlékezése iak is megemlékeznek Petőfi haláláról — mondotta —, az üzemek, iskolák fiataljai Petőfi-sarkokat rendeznek be és ebben is kifejez© re juttatják Petőfi és a magyar nép iránti szeretetüket. Állítom, hogy rajtatok kívül sehol sem szeretik úgy Petőfit, mint az én hazámban és boldog vagyok, hogy éppen ma, halála 100. évfordulóján szülőföldjén lehetek. Budapesten kívül hatalmas ünnepségek voltak az ország minden nagyobb városában. — Ma az én hazámban a Szovjet is- A Szovjetunió népe ünnepli Petőfit Petőfi Sándor halálának százéves évfordulóján a magyar néppel együtt ünnepelt a világ valamennyi haladó népe és mindazok, akik a szabadság halhatatlan költőjével együttéreznek, akik a szabadságért és az emberiség haladásáért küzdenek. Petőfi halálának megünneplésével elsősorban a Szovjetunió, a népek felszabadítója és a nemzetek szabadságának védelmezője tisztelte meg népünket. Szerte a Szovjetunió területén megemlékeztek Petőfi Sándorról és ünnepségeken szavalták el orosz nyelvre fordított verseit. A moszkvai Zeneakadémia nagytermében a Szovjet Írók Szövetsége és a VOKSZ rendezett Petőfi-emlékünnepélyt, amelyen a szovjet zenei és társadalmi élet kiválóságai jelentek meg. Az emlékünnepélyen Visnyevszkij, a Szovjet Írók Szövetségének fő- titkárhelyettese beszélt. „Mély szeretettel küldjük üdvözletünket a magyar népnek. ”- mondotta. Büszkék vagyunk arra, hogy a szabadságért és a békéért folytatott közös harcunkban Petőfi harcostársunk és barátunk”. Beszéltek az emlékünnepélyen Tyihonov, a kitűnő Petőfi-fordító és Molnár Erik magyar követ is. Az emlékünnepély során orosz nyelven Petőfi verseket szavaltak és megzenésített Petőfi-dalokat adtak elő. Kárpát Ukrajnában irodalmi és emlékestek során és kiállításokon ünnepelték Petőfit.