Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-01 / 279. szám

3 tán 3 állítja 4 a leg Ili 111 ál tés el 11 irést letsttt számítótli . ol o i1 II i 'Ht •jön Ste' e\o. i ai CT. k? ott* tns tre tini tesf!en is. 7s •681 1c nd " *téffn Hallö. I % NAPLÓ tzoddata Kta Bóléval te Vxiecki Maxkniliwaei, »kit később kaeplezz«fc. Ax 6 *«^iU éiSakjk«i közeledett Jcaxip Bro® Tito (Waiter) jogcawláv wnfg-ránahOT, aki «zirta&n perfozött poockista megíyexőidte élben. Kiviasználko aast, hogy Titot bízzák meg po- lifikai tevékeny»6[5 áefl Jugoszláviában K'fezíníiséggel, mesterit edléssel és *a*al a berúg és becstelen nyikviikosattal, hogy elhagyja a „baloldali azektát“, sikerült megőriznie vezető raerapot a pántban és váamtérre Bulgáriába, megkezdte a réakétázó tevékenységeit a párt kebelén bei® Dimitrov Aj politikája ellen. 1942 április 29-én a fasiszta rendőrség letartóztatja. Letartóaztatása utáni tíz nappal, amikor Nikolasz Gucsev, a rendőrség vezetője kihallgattta, beismeri, hogy a központi bizottság egyik vezetője és legtevékenyebb tagja. Feladja politikai barátait és szaka, akik eazmetánus- szennétül titkos együttműködésről szóló nyiatkozatot fajt alá a rendőrségnek. Árulásával és kapitulációjával elérte, hogy a halálos ítéletet életfogytiglani börtönbüvisetésre változtatják, ugy att akkor, amaikor a monarcho fasíszéa törvényszék össze a büntetést fenntartja a hat másik politikai vezető esetében. Meg akarták dönteni Bulgária államrendjét 1943 szeptemberében a pleveni börtönben megújítja áruló kapcsolatait Gucsevvel és az utóbbi parancsára defetizmussal telített levelet küld a Bolgár Kommunista Párt illegális központi bizottságának, amelyben javasolja, hogy a partizánalakulatok tartóztódjanak erélyes akcióktól a hódító német fasiszták elleni harcukban. Hasznot húzva a „szilárd és férfias" kommunista jó hírnevéből, melyet a rendőrség támogatása folytán élvezett, 1944 szeptember 9-ének másnapján sikerült neki csalárd módon magához kaparintani a Bolgár Koraimnirja Párt Központi Bizottsága titkárainak vezetői állását. Az 1944. év vége felé bűnös kapcsolatokat sző az angol kémszolgálattal, William Bailey ezredes közvetítéseivel, akinek utasításait és tanársait később a bolgár érlaradien irányuló faforgató tevékenységében pontosan követi. A vádanait ezuttán felsorolja a többi tíz vádlott személyi adatait. A vádirat a bíróság elé állított személyeket az alábbi bűnökkel vádolja: Trajcso Rosztov Dzsunev vádlottat, aki 1942 óta a rendőrséggel állt kapcsolatban, majd az angol kémszolgálattal , Nikolasz Pavlov Kolev vádlottal, akit a múltból, mint rendőri ügynököt ismert és Ivan Sztefanov Hadzsimatcev vádlottat, az angol kémszolgálat titkos munkatársával egyetértésben 1944 szeptember 9ét követően részt vett annak az összeesküvésnek a megszervezésében, amelynek célja volt, hogy regdöntse Bulgária demokratikus államrendjét. Trajcso Kosztov, Sztefanov és Pavlov összeessüvő-központot alakítottak és bűntársaik bűnös ténykedései élére álltak abból a célból, hogy megdöntsék az ország törvényes kormányát és azt Trajcso Kosztov bűnös kormányával helyettesítsék. Az angol kémszolgálat utasítására ... Trajcso Kosztov és vádlottársai együttesen káros ténykedést fejtettek ki a bolgár nemzetgazdaság területén azzal a céllal, hogy aláássák a néphatalom gazdasági alapjait. Bomlasztották 15 ország ipari, mezőgazdasági és pénzügyi munkáját. Megkísérelték megzavarni a gazdasági, kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat Bulgária és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák között, hogy megfossza országunkat a Szovjetunió nagylelkű és érdekmentes támogatásától, hogy elválassza. A szocvalizmus és a népi demokráciák országainak táborától és országunkat az angol és amerikai imperializmustól függővé tegye. Trajcso Kosztov vádlott az angol kémőszolgálat utasítására bűnös titkos kapcsolatot létesített a jugoszláv vezetőkkel, 1944 végén Kard ríjjel, 1945 elején Gyilasszal, 1946—47-ben Rankovicscsal és Titoval. Megegyezett velük olyan ténykedésre vonatkozóan, amelynek célja az volt, hogy Jugoszláviához történő kapcsolásával megfossza Bulgáriát nemzeti szuverenitásától, területi integritásától és függetlenségétől. Kosztov vádlott ezenkívül titokban megegyezett Tito fasiszta vezető klikkjével, hogy megváltoztatja Bulgária külpolitikai irányvonalát, hogy elszakad a Szovjetuniótól és a népi demokráciáktól és az angol-amerikai imperializmus gyarmatává alakítja át. Kosztov vádlott Titoval, Kardeljjel, Gyilasszal és Rankoviccsal folytatott megbeszéléseinek eredményeképp és Sztefanov vádlott Kardeljjel történt elbeszélésének eredményeképen együtt kidolgozták az előkészítő terveket, amelyek a következő célokra irányultak: a) megdöntik a Bolgár Köztársaságnak a nép akaratából megválasztott törvényes kormányát, b) Jugoszlávia katonai segítségével erőszakkal kezükbe kerítik a hatalmat, c) Letartóztatásba helyezik és fizikailag megsemmisítik Dimitrov elvtársat, a kormány és a bolgár nép fejét A fasiszta, Titoval és legbensőbb munkatársával, Gyilasszal és Rankoviccsal egyetértésben Kosztov vádlott, felhasználva miniszterelnökhelyettesi tisztségét, megteremtette Bulgáriában az aknamunka és kémtevékenység feltételeit a jugoszláv kémszolgálat megbízottjai számára. A bűnügyi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az angol és amerikai kémszolgálatok már a második világűsőáborában működésbe helyezték bulgáriai ügynökségüket, Conu Conser, aki kémkapcsolatban állott James Clarkkal, az amerikai misszió alkalmazottaival, beismerte vallomásában, hogy Clark közölte vele: „Az amerikaiak fontosnak tartják, hogy kapcsolatokat teremtsenek 1946 nyarán Rosztov Belgrádba utazott. Látogatásttett Rankovicsnál és négyszemközt bizalmas megbeszélést folytatott vele. A beszélgetés tartalmáról Kosztov a következőket vallotta: — örnnek arra kell törekednie, — mondta Rankovics — hogy a belügyminisztérium szerveinek vezető állásaiba olyan személyeket helyezzen, akik az ön odaadó hívei. Ezeknek az embereknek a jugoszláv kémszolgálat képviselőivel a legszorosabb érintkezésben kel eljárniok. Kosztov a bolgár kormány által a „Hotel Bulgárie” szállóban rendezett újévi fogadáson találkozott Bailey-val, aki tájékoztatta Kosztovot a titkos megegyezésről, amely már a második világháború alatt létrejött Tito és az amerikai-angol imperialisták között. — Kosztov ezeket mondja: „Tito elvállalta, hogy Jugoszláviát eltávolítja a Szovjetuniótól, valamint keleteurópai és délkeleteurópai barátaitól és olyan politikát fog folytatni, amely megfelel az angolamerikai tömb különleges balkáni stratégiai és politikai érdekeinek.” 1945 márciusában Kosztov találkozott Milovan Gyilasszal. Gyilasz először is Tito és Kardelj sajnálkozásét jdézve is tette alo est, hogy nem sikerült haladéktalanul megvalósítani érvüket, a bolgár-jugosszláv uniót. Kosztov elmagyarázta neki, hogy ezt Dimitrov közbelépése hiúsította meg, és megnyerjenek maguknak kommunista párttagokat, akik adott esetben különösen nélkülözhetetlenek lehetnek számukra. Ez a bulgáriai kémközpont hamarosan megtalálta a közös nyelvet a jugoszláviai amerikai és angol kémközpontnal, amely ebben az országban a pártban és a kormányzan vezető állásban lévő emberekkel rendelkezik Tito, Kardelj, Gyilisz és Rankovics személyében. 1944 novemberének végén Kosztov megbeszélést folytatott Kardeljjel. Erről a megbeszélésről beszámolva Kosztov vallomásában a következőket mondotta: — Titoék, az amerikaiak, valamint az angolok között már a háború folyamán határozott megegyezés létesült. Ennek a megegyezésnek a végrehajtása során a jugoszláv kormány úgy véli, hogy nem szabad Jugoszláviát véglegesen hozzákötnie a Szovjetunióhoz, hanem kapcsolatokat kell fenntartania a nyugati hatalmakkal. A Tio é® Koszitov 'közöt folyt megbeszélésre?! Kosztov a következő bevallja: „Amikor Jugoszlávia politikai orientációjáról érdeklődtem Titonál, Ti to megérett velem, hogy Jugoszlávia külpolitikai orientációja egyre inkább amerikabarát irányzatot vesz. Amikor Kosztov azt kérdezte, Tiotó!, hogy miért nem váltja le bulgáriai képviselőjét, a beteges é® semmire sem törődő Kivacsevicsét, Tito így válaszolt: „A jugoszláv kormány elhatározta, hogy az első adandó alkalommal Bulgáriába küldjük Cirmilt, a jugoszláv külügyminiszérium egyik legjobb emberéé, aki jelenleg Magyarországon dolgozik és ott szép sikereke ért el, de akit már onnan vissza kell hívni”. Titok vallja a továbbiak bar. Koszlov — olyan emberként ajánlotta nekem Cirmilt, mint akivel „egy nyelven tudok majd beszélni." Koszlov vallomása ráér Tito hódítónak beillő látogatásira és kifejt, hogy az utazás egész tartama alatt Tito úgy érezi, hogy az útvonal megén felsorakozott bogár tömegek meleg ünneplése nem Jugoszlávia népeinek, hanem az ő személyének szól és a helyzet urának képzelje magát Bulgáriában. „Tito elvállalta, hogy Jugovlániát eltávolulja a Szovjetuniótól“ Tito sflpjjfHe I5u3is«ría*«gye*ülését J*B«o*»társa,va Tito döntő jelentőségű tetteket kért Kosztovtól: „Ön és emberei már most fel kel, hogy készüljenek az elszakadásra — mondotta. Önöknek igyekezni ők kell elfoglallni a parancsnokló helyeket az államban és a pártban, képesek legyenek az első csapást megtenni, megalakítani az új kormányt és azonnal kikiáltani Bulgária egyesülését Jugoszláviával, ami után számíthatnak tevékeny segítségünkre. Mi hajlandók vagyunk — mondotta Tito — ebben az esetben fegyveres erővel is segíteni Önöket.“ Kosztov figyelmeztette Triót, hogy Dimitrov szembehelyezkednék a Szovjetuniótól való elszakadást célzó politikával. Dimitrov nevét hallva Trió valósággal toporzékolt a gyűlölettől. Tito különösen hangsúlyozta, hogy döntő lépések végrehajtásának terve nemcsak az övé, hanem az amerikaiak jóváhagyták és ugyanakkor segítséget is ígértek. A Bogár Népköztársaság szófiai törvényszéke a bűnügyi perrendtartás érelmében, a vizsgálat során egybegyúrt bizonyítékok alapján teljesen bizonyítottnnktekinti, hogy a vádlottak elköveték a vád szerinti cselekményeket. A perben 51 le.ny szerepel. A vádra vonatkozó tények és bizonyítékok hat szakértő bizottság vizsgálata mennekkérésrül. Általános sztrájk Olaszországban a Scerba-mibékek újabb vérengzése miatt Római jelentés szerint az Olasz Általános Munkásszövetség szerdán éjféltől kezdődő 24 órás általános sztrájkot hirdetett ki az egész ország területén. Az olasz munkások az általános sztrájkkal tiltakoznak a keddi vérengzés ellen, amelyet Scelba pribékjei a Bari melletti Torremaggioreban követtek el mezőgazdasági munkások ellen. A torremaggiorei események után egyébként azonnal összeült az olasz általános munkásszövetség titkársága éstiltakozó táviratot intézett a De Gasperi kormányhoz. 1 djátott'ie'k A Magyar-Szovjet Társaság meghívására december első napjaiban Budapestre érkezik az Oszipovaegyüttes, a szovjet állami népi zenekar. December 5-én mutatkozik be az állami Operaházban. Anglia válogatott labdarúgó csapata szerdán Londonban 2:0 (0:0) arányú győzelmet aratott Olaszország válogatott csapata felett. Feodozij Vanin szovjet távfutó 25 km-es távon 1 óra 20 perc 43.5 mp-es idővel győzött és eredménye fél perccel jobb a finn Hietanon hivatalos világrekordjánál. 1. DECEMBER 1 A SZERETET ÉS HÁLA ajándékainak kiállítása Egyre érkeznek az ajándékok a Műcsarnok gyönyörűen feldíszített termeibe: „A magyar dolgozó nép ajándéka Sztálin elvtárs születésnapjára" című kiállítás várja a megnyitást Már megérkeztek a honvédség ajándékai is: gyönyörű díszkard, vörösen csillogó arany ötágú csillaggal, magyar és szovjet címerrel, művészi munkájú vadászfegyver, tábori látcsövek. Sztálin életének főbb jeleneteit eleveníti meg a magyar optikai művek nagy asztali órája. Az Elzett-vasárugyár ajándéka a földgömb felét ábrázoló asztali dísz, amely mutatja, hogy a Sztálin vezette hősi szovjet hadsereg letépte a rabláncokat a lengyel, bolgár, csehszlovák, román és magyar népről. A Szikra dolgozói Sztálin magyar nyelven megjelent műveit küldik kedves ajándékul, gyönyörű fehér bőrkötésben. A vasutas SZÍT-bizottság ajándéka: gondos ötvösmunkával készített, rózsával teli virágkosár, amelyben levelek és a rózsák bronzból vannak. A vanitas fiatalok másik ajándéka gyönyörűen faragott írókészlet. Egyike a leggyönyörűbbeknek a budapesti IV. kerület dolgozóinak ajándéka: egy 80 cm magas, ezüstből, elefántcsont díszítésekkel készült szamovár. A Magyar Acélárugyár dolgozói páratlan szépségű acél asztali lámpát apró fúrókból és rugókból állították össze. A hetedik kerület dolgozóinak ajándéka egy ötvözött ezüst tálca, amelynek domborművében Magyarország láncait széttépő szovjet katona kézfogását látjuk a magyar munkással. A Magyar-Szovjet Társaság a gyönyörű ajándékkiáltást csütörtökön, december 1-én nyitja meg. A Kossuth-rádió a Sztálin születésnapi ajándékok kiállításának megnyitó ünnepségeiről csütörtökön 30 órakor riportot ad a Hangos Újság műsorának keretében. Sztálin üdvözlőtávirata Enver Hoxhához Az ATA firónai jelentése szerint Enver Hoxha harfxerejilibornose Albánia felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából a következő üdvözlő táviratot kapta Sztálin generalisszímasztől: „Albánia felszabadulásának ötödik évfordulója nemzeti ünnepén lejj»zívélyesebb üdvözletemes folmácsolom önnek. Miniszterelnök Úr, valamint az albán kormánynak és az albán népnek. További »kereket kívánok az Albán Népköztársaságnak a gazdasági és kulturális építés útján.** Hasonlószövegű üdvözlő táviratot küldött Svemik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnöke Omer Nisáninak, a albán nemzetgyűlés elnökének. Visinszkij elvtárs újabb beszéde az EKSZ-ben a szovjet békejavaslatról A TASKSZ-iroda newyorki jelentése szerint Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője, a közgyűlés első bizottságában válaszolt azokra az ellenvetésekre, amelyeket az ellen a szovjet javaslat ellen hoztak fel, mely indítványozza, hogy ítéljék el az új háború előkészületeit és az öt nagyhatalom kössön egymással szerződést a béke megszilárdítására. Általánosságban szólva — mondotta Visinszkij elvtárs —, teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai cselt követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetúnió a béke megszilárdítására tett, ekront elméleti vitákba igyekeznek fojtani. Visinszkij elvtárs a venezuellai küldött beszédére válaszolt, majd a chilei küldött felszólalásával foglalkozott. A chiléi küldött arról beszélt, hogy a A kommunizmus A libanoni küldött azt mondta, — jegyezte meg Visinszkij — hogy a kommunizmus filozófiája a háború és a forradalom. Ez a kommunizmus teljes és durva elferdítése. A kommunizmus filozófiája — ha már beszélnek erről — a béke, a háború megsemmisítése, háborúk keletkezése lehetőségének megsemmisítése. Aki elolvasta Lenin kiváló munkáit és cikkeit, az előtt feltétlenül világos, hogy a kommunizmusban a fő dolog nem az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése sem történik erőszak nélkül. A fődolog,mint a nagy Lenin tanítja, a társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalom szervezeténél magasabb technikai és tudományos alapon. A libanoni küldött rosszindulatúan azt állította, hogy a kommunista filozófia a háború elkerülhető tömegéből indul ki. Nem érti, vagy úgy tesz, mintha nem értené, hogy a háború a kapitalizmus szüleménye.• Azt momjuk nekünk és többek között Izrael küldötte is azt mondta, — folytatta Visinszkij elvtárs — hogy az Egyesült Államokat és Angliát nem lehet új háború előkészítésével vádolni a Szovjetunió ellen, másrészről pedig azt ajánlani nekik, hogy kössenek békepaktumot. Itt azonban valmilyen félreértés van. Ha nem volna ilyen háborús készülődés, ha mi azt mondanánk, héké megvédés« érdekében «ükség«« „az állami szuverenitás elvének «Kamerásé“. De akkor miért védelmezi b* angol—amerikai javaslatot, amely nagyon keveset hagy meg a filimni szuverenitásból? Hogy a * helyzet magának Chilének a szuverenitásával amelyről a chilei küldött ékes szóló beszédeket mondott? — Ha nem csalódom — mondotta —, * rézkitermelés tekintetében Chile a második helyen áll a világon. Chile rézkincse egy fillér jövedelmet sem biztosít az országnak, miután az egész rézkincs két amerikai konzermn, az Anaconda és a Braden Cooper Company kezében van. nevetséges még hallgatni ra, ahogy a chilei küldött itt komoly arccal a szuverenitásról értekezik, amelyet tiszteletben kell tartani, stb., noha a chilei kormány már eladta ezt az amerikai monopolistáknak. It Sozófiája a béke hogy sam Anglia, sem Dr. Fegyesütt Államok nem készül háborúra, nem szervez támadójellegű tömböket, nem folytat eszeveszett fegyverkezési versenyt, nem igyekszik előkészíteni a feltételeket a Szovjetunió megtámadására és ugyanakkor javasolnánk, hogy kössünk békepaktumot, akkor ez nem volna logikus. Ellenkezőleg, teljesen logikus békét javasolni azoknak az országoknak, amelyek kormányai háborúra készül- s nek ellenünk és a népi demokratikus országok ellen. — Beszédemgondolatmenetét röviden újra, meg újra egy alapvető tételben foglalhatom össze: Bármilyenek is az iraparialista hatalmak mai világának törvényei, az imperialista hatalmaké, amelyek számára alaptörvény a gyarmatok utáni hajsza, a verseny a világ újrafelosztásáért, a világuralomért, bármilyenek is ezek a törvények és hatásuk, az emberi erők, ha jóra irányulnak és összefognak, át tudják lépni ezt az akadályt, meg tudják szilárdítani a békét és ki tudják küszöbölni a háború veszélyét, noha mi nagyon jól tudjuk, hogy a háborút teljesen kiküszöbölni nem lehet, amíg kapitalista viszonyok léteznek. Minél inkább így belalzsgoljuk ebben a vonatkozásban cselekedeteinket, minél jobban összefognak erőink, természetesen annál gyorsabban tudjuk majd elérni a nomes és magasztos célt: a háborús veszedelem kiküszöbölésék