Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-03 / 281. szám

1946 DECEMBER 3 N­A­PLÓ A NAGYMÁNYOKI KOMMUNISTA BÁNYÁSZOK IS MEGMUTATJÁK... Este tízkor s­sáltak le. Az asszony Stih­on úgy indította mosolyogva Fritz Miklóst: — Aztán te legyél aux első! — Ezzel a gondolattal csukna be a ka­put, s eln­ulult a csípés estében az tímára. Isztl Ferenc már ott volt,­­a másik vájár. Hamarosan együtt az egész csapat. Kilencen indulnak a Vil­a­­szint 12. fejtésbe. A kas úgy ment mint máskor, a lámpa fénye ép úgy vetődik a falakra, mint az előző nap, de ** emberek, a kilenc bányász ma máskép indul mégis. Azzal száltak le, hogy ezen a napon többért termelnek, elhagyják a száz-száztíz, százharminc százalé­kot. El kell indulni a sztahánov úton Nagylányokon is, így határoztak együtt a körzetvezető elvtárssal, Sí­pos Antallal, és Rudolf fiz cm vezet­ő­­mérnökkel. — Előkész­ít­ettünk mindent, a fa megfelelő méretben már b­e volt ké­szítve és ki is volt völgyelve — mondja el Isztl elvtárs. A két vájár dolgozott az orron (mukahelyen), mel­lettük egy regéd váj­ár, aki egész mű­­szak alatt csak a fa készítésével, munkahelyre adásával foglalkozzon­, ellátva mind a két vájárt. Fritz és Isztl elv­társak a sűrített levegő megindulásától kezdve végig a teljes műszakon vésett­ék, fejtették a szenet Eddig lapátoltak, talicská­ztak is, most felbontották a munkát. Az ácsolást még ők maguk végezték, de a többi mellékmunka lemarad­. — Nem is lehet megmondani meny­nyivel könnyebb így, amikor egyfajta munkát végzünk. Hát ha még tovább bontjuk az ácsolásokra is — állapítja meg Frit* «ávfcSi*. Isztl elvkrális olvasott a magyar sztakánov­is­tákról, szeretne méltó lenni hozzájuk, szeretné követni Útjukat. I*z‘l «div­tára tudja miért, kinek dolgozik. S ez az egyik erő, mely lendíti előre. Kész József elvtárs a pár­rtkor ott van végig a műszak alatt. Figyeli a munkát és maga a jelenléte is jól esik az elvtársaknak, akik most ezekben a percekben még fokozottab­ban érzik Kész elvtársban a Párt képviselőjét, a Pártét, mely új, szebb élet felé vezeti a magyar dolgozókat — Rudolf munkatárs, elég lesz 45 rovás? — szólnak nevetve a csillések az üzem­vezetőnek, műszak közben. Az előirányzat 30.60 csille. Műszak végén büszkén mutatják: — Nyolcvankettő. — Hát így elég-e? Fritz elvtárs 294, Isztl Ferenc 249 százalékra teljesítette normáját. Fritz elvtársnak 183.05. Isztl elvtársnak 159.95 Ft-ot hoz ez az egyetlen műszak. És nemcsak ezt. — Azt is, hogy megmutathattuk, a nagymányoki kommunisták sem akar­nak elmaradni Komlótól, meg a pé­csiektől. Mi is becsülettel meg­teszünk mindent a több termelés­ért. És nemcsak Fritz Miklós és Isztl elvtárs akarják ezt elérni Az utá­nuk jövő harmadot is lelkesítette a példa, Hermész Antal 281, Jéhn­ Ádám 222 százalékot teljesített ugyanazon a munkahelyen a követ­kező műszakon. De készülődnek a „győreiek” is (a közeli Győre köz­ségből bejáró bányászok), meg akar­ják muttattni ők is. Így fut végig az egész üzemen a lelkes versenyláz, hogy mindenki kivegye részét belőle, mint ahogyan mindenkié lesz az, amit a többtermeléssel elősegítenek a nagymányoki bányászok is: életszín­vonaluk emelése. Megbecsülik a nőket a termelőcsoportokban Először tizenhatan voltak. Tizen­hat férfi, tizenhat családnak feje. . Aztán beléptek még tizen, de ezek is mind családfők. Később ez a­­zára majdnem megháromszorozó­dott. Ekkorra ugyanis a szederkényi termelőcsoportnál, is rájöttek, hogy nem elég az, ha a családfők a ta­gok, sokkal jobban megy a csoport munkája, ha a családtagok is tel­jes jogú csoporttagként dolgoznak. — Hisz végeredményben, már amikor a belépésről volt szó, akkor ne úgy vettük, hogy édesapám be­lép, hanem, hogy belépünk. Együtt beszélte meg az egész család és együtt határoztunk — mondja Jamb­­rovics Mária. Ők nem léptek be azonnal a megalakuláskor, egy pár nappal később lett tag az apja, miután Reménypusztán mindenről meggyőződött, amit tudni "akart. A csoportban tehát helyet kaptak teljes joggal a családtagok is és nemsokára az egyik asszonyt bevá­lasztották az intézőbizottságba is, így a nőket most már a „legfelsőbb vezetésbe” is bevonták. — Akármelyik férfivel felveszi Versenyt Csepeli Lajosné — nyilat­kozik a csoport elnöke, Fehér György. — Nincs olyan intézőbizott­sági ülés, amin ne szólna hozzá a tárgyhoz. Egészséges véleményt mond mindenről, javaslatokat tesz, bírál, indítványoz. Amikor a csoport felülvizsgálata­kor lerögzítették a csoport szerve­­zeti felépítését, ismét nem feledkez­tek meg a nőkról. Az egyik munka­csapatvezető Lakatos Mária lett. És, hogy mennyire megbecsülik a cso­portban a nőiket, azt bizonyítják Marosi Gusztávnak, a csoport pénz­tárosának szavai: Én is a Lakatos Mária munka­­csapatjában vagyok. Ebbe elentkeztünk legtöbben, vagy tizen­hárman. Úgyhogy probléma volt, hogy ki menjen át másik munka­csapatba, mivel csak 8 tagú lehe­tett a csapat. Az asszonyokban nem csalódott a csoport Ugyanolyan­­ ékesen, vagy ha lehet még lelkesebben dolgoznak, mint a férfiak. Bögyösnét egyszerre többen is említik. — Szájhordásnál, trágyaterítésnél úgy dolgozott, hogy öröm volt nézni — mondja róla Fehér elvtárs. S várjon, mit mondanak maguk az asszonyok a csoportról? — Voltam én is Reménypusztán kezdi Schulcz Józsefné. Sok mindent megnéztem, sok mindent láttam még többért tanultam. De amit leg­jobban megtanultam az, hogy amiért megdolgoztak, azt meg is kapják Amikor hazajöttünk, elkezdtem gon­dolkozni. Az uramat, ahogy a hábo­rús idők bejöttek, tizenötször hív­ták be. Ám­ nekem kellett dolgozni helyette is. És dolgoztam annyit, hogyha azért mind megkaptam vol­na, ami jár, hát jobban kellett volna, hogy éljek, mint egy kulák. Ezzel szemben mindig csak küzdöt­tem. Most végre én is ott vagyok, ahol megkapom azt, amiért megdol­goztam. Sebeznél a csoport- Becsületes, akármilyen szeretik vűn, szorgalmas asszony, munka van, lehet rá számítani. És a csoportban a nők olyan le­hetőséget kaptak, melyben valóban a férfiak egyenjogú társaivá fejlőd­hetnek. Nem egy asszony, lány a csoportban bontakozot ki igazán. Például a kis Lakatos Julianna. Ta­lán legfiatalabb az egész csoport­­ban. Amikor belépett, jóformán gyerek volt. Ma komoly csoporttag. — Minden munkát rá lehet bízni —- mondja róla Rácz Gyula, az üzemi pártszervezet titkára. Egyike a legjobb népnevelőknek. Ma este taggyűlés lesz a szeder­kényi termelőcsoport üzemi párt­­szervezetében, összejönnek az elv­társak, hogy többek közt egy fiatal lány tagjelöltnek való felvételéről döntsenek. És Lakatos Julianna ki­áll majd a taggyűlés elé, és el­mondja, miért akar tagjelölt lenni. Aztán az elvtársait fognak egy­más után felállni és elmondják majd, hogy miért javasolják tag­jelöltnek. Végül majd szavaznak , ahogy most beszélnek róla, égés, biztos meg is szavazzák majd a fel­vételét. Mert Lakatos Julianna, bár fiata­le a csoportban végzett munkájáva bebizonyít­ota, hogy arra is mélt, hogy tagjelölt legyen a Pártban. Jó munkát végeznek a nők a sze­derkényi csoportban. És azt is meg­értették, hogy mit kell csinálnia, hogy még jobban dolgozhassanak: csoport szemináriumában minteg harmincan tanulnak, ennek több mint fele nő. 5 Könyv a sztálini alkotmányról M. P. Kareva könyvének lefordí­tása szerencsés tette volt a magyar könyvkiadásnak. A sztálini szovjet alkotmányról szóló tankönyv még azoknak is élményt jelent, akik már tisztában vannak a Szovjetunió al­kotmányjogi kérdéseivel. A reakciós tankönyveknél megszoktuk a jogi szárazságot és elvontságot. Ez csak leplezte azt a tényt, hogy a burzsoá közjog és a valóságos társadalmi élet kettő, és míg az alkotmányban az emberi jogokkal handabandáznak, közben a „szabadságjogok’,’ háta megött lincselnek és különféle bo­szorkánypereket provokálnak. Ezzel szemben a szovjet alkotmány és mindenféle szocialista alkotmány a megvívott osztályharcok, a társa­­dalomépítés lendületéből születik meg, ennek mérlegeként. A sztálini alkotmány a megalapo­zott szocialista fejlődés testéből nőtt ki mint a Szovjetunió természet­rajza. Kareva minden jogászi for­malizmus nélkül a szovjet fejlődés történelmiségébe ágyazza bele a sztálini alkotmány pontjainak tár­­gyal­ását. Miután összefoglalóan fog­lalkozik a szocialista társadalom létrejöttének feltételeivel, a Nagy Októberi Forradalom, Lenin és Sztálin szerepével, helyesen érzékel­teti­­ az osztályharc keretén belül : proletárdiktatúra megszilárdulását az 1924-es alkotmányban, míg eljut az 1936-os nagy sztálini szocializ­must építő alkotmányhoz, mely mezőgazdaságban bekövetkezett győ­zelem után a két baráti osztálynak a munkásságnak és a parasztságnak a demokráciáját volt hivatva kitel­jesíteni. A „tettekben , megnyilvánuló de­mokráciáról” van szó, mely nem­­csak jogokat ad, hanem ezek gya­korlását a szocialista állam eszkö­zeivel és hatalmával biztosítja is. Vonatkozik ez elsősorban a Szovjet­unió nemzetiségeire. A szovjet ál­lamszövetség az önkéntesség, egyen­lőség alapján építette ki azt az erst­­tömböt, melynek csodálatos megszi­lárdulásáról beszélhetünk a Nagy Honvédő Háború idején. Kezdve a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától a legkisebb nemzetiségi körletig a sztálini nemzetiségi politika diada­lát figyelhetjük meg. „Mindenki egyért, egy mindenkiért” elv tükrö­ződik vissza a Dolgozók Tanácsain felépülő hatalmas törvényhozó és közigazgatási apparátuson is, ahol nincs „választási földrajz”, ám „vá­lasztási aritmetika”, mint a bur­zsoá­ államokban. Az egész hatalmas szervezetet a kommunista lendület és erkölcs­­ tartja fenn. A Szovjetunióban ez is alkotmányjogi kérdés. Az alap­jogokban és­ alapkötelességekben kap keretet a kommunista erkölcs. Az alkotmány előírja a szocialista tulajdon erkölcstanát, a 130. cik­kelyben pedig felelőssé teszi a szov­jet polgárokat a szocialista együtt­élés szabályainak tiszteletben tartá­­sáért. A kapitalista erkölcsöt ezzel szemben tömören ábrázolja Kareva az ismert amerikai közmondással: ,n­a cipót loptál, börtönbe zárnak, de ha egy egész vasutat elloptál, be­választanak a szenátusba.” Általában a szerző egyik leg­nagyobb érdeme a világos össze­foglaló áttekintés mellett éppen a kapitalista és szocialista jog ref­­lektorszerű szembehelyezése, annak állandó szemmeltartása, hogy mi­ként igazolja, illetve leplezi a bur­zsoá jog az osztályelnyomást Ennél nagyobb érdeme csak annak a szo­cialista lendületnek az ábrázolása, mely Sztálin és a Bolsevik Párt ve­zetésével viszi a Szovjetunió életét a kommunizmus felé. Ezt a könyvet minden haladó, a­­ Szovjetuniót szerető embernek is­mernie kell. Dr. Wittman Tibor ­A hő­seimfash akadém­i­ája Smaragd színű szőnyegként terül­nek el a moszkvai Timirjazev Mező-­­gazdasági Akadémia mezői. Zöldelnek a csendes kertek és a tavak tükre, am­tha üvegből lenne, csillogón veri vissza a lényeket. Az Akadémia területe — Timirja­­enka — a tudomány telepe. Ez év­en nyolcvannegyedszer tárta széles­­re kapuit a hallgatók előtt. A főépü­ltben tágas termek padjain kis név- láblék fehérlenek: 4000 ifjú és leány észül arra, hogy képzett mezőgaz­­­dsz és állattenyésztő legyen. A hall­gatók közöli meg alátjuk a Szovjet­unió minden nemzetiségének képvise­lőit. Guszeva és Frlcetova barátnők, az o­nli Szadrinszk-kerület középisko­lájából kerültek ide. Amikor az Aka­­mériára felvételre jelentkez­ők, ezt írták beadványukban. ..Nemrég meglátogattuk Malcev kalhozparasztot. Nagyszerű gyakorlati miesurinis­a. A látogatás végleg meg­győzött bennünket arról, hogy a gaz­­dászat a legérdekesebb hivatás. Mind­­ketten a mezőgazdászon karra aka­­rtunk bekerülni." "több mint kétszáz bíbora­órium és kísérleti telep segíti a hallgatókat abban, hogy komoly tudást szerezze­nek. A mezőgazdászai kar melle­t állattenyésztő, mezőgazdasági-vegyé­szeti, talajismereti, zöldség- és gyü­­­mölcstermesztési, növényvédelmi, va­­­lamint közgazdasági fakul­ása van az Akadémiának. Az ifjúság, mielőtt szakot választana, behatóan tanulmá­nyozza a karok tanrendjét, a kísérle­ti telepeket — ismerkedik jövendő hivatásával. Középiskolák aranyérmes diákjai jelentkeznek felvételre és ha Sztolonnv, az Akadémia igazgatója beszélgetés után úgy találja, hogy a növendék megfelelő lesz, nem kell fel­védi vizsgát tennie. Kiváló tanárok állanak a tanszékek élén. A növény-származástani, neme­sités, és magtermesztési tanok előadó­ja Liszenko akadémikus, a micSurim módszerek­­legkiválóbb továbbf­ejlesz­­tője. Az Akadémia hallgatói gyakorla­­ munkát is végeznek az iskola­gazda­ságokban. E gazdaságok a Szovjetunió legkülönbözőbb övezeteiben fekszenek így Micsurinszk közelében, Jaroszláv mellett, a szaratovi területen másut Az Akadémia ősi kertjében pompás ranas/ dsziasiianas a 17 otthonnak 700 szobája, mindennel p­atzeresi sportpályája van. Igen gaz-­é r­ag a könyvtára, másfélmillió kö­­tee­­­lsőrendü szakmai színvonalon is áll A f A Timirjazev Mezőgazdasági Aka­dém­iát eleven kapcsolat fűzi a tof-Ij írnokhoz, a tudományos mezőgazda-­,­ági termelés és állattenyész’és a/‘\ j­halmozóihoz. A kolhozok legtöbb hri-\ ád- és munkacsapon ezetése, a leg-jt­riválóbb kombájnvezetők is elvégez­ p­­ék az Akadémia különleges tavin­ p­yamait. Az Akadémia tudományost mit­kásai ugyanakkor gyakran lelke- é ■esik (­ kolhozokat és kutatásaik ered­* ményeit, felfedezéseiket ott ültetik f­e­l a gyakorlatba. A kolhozok és a­ Szovjetunió egyik legnagyobb tudom­a­m­ányos intézménye között fennálló , szerves kapcsolni kiváló eredmények.­­ re vezetett. .­­ p fivről-évre tökéletesedik a kolha- a­zokban a mezőgazdasági munka. A j, bő termések szocialista gazdaságai­­ egyre több és egyre jobb minőségű­­ termékekkel járulnak hozzá a szovjet­­ nép életszínvonala emeléséhez. A Ti­ t mirjitzev Mezőgiszdasági Akadémia­­ ennek szolgálatában áll. a sztálini munkafelajánlást A Sopiana nagy, világos műhelyé­ben sorban állanak a félig kész ipari és mezőgazdasági gépek. Az ablakok mellett lévő munkapadok felett celofánnal védett szép, színes sztá­lini emléklapok. A SZXT-brigád tag­jai az emléklaptulajdonosok. Ahogy napi munkájukat végzik, sokszor siklik rajta végig tekintetük. És ilyenkor még serényebben folyik a munka. Heten vannak brigádtagok. Heten végzik a lakatosszerelési munkákat a fúrógépeken. Heten érik el a ki­magasló eredményeket, és heten örülnek mindig az újabb és újabb százaléknak. A brigádtagok közül Ambrus­­si is ,Táltos vezet. Fürge kezekkel dolgozik a fúrógépek szerelésénél, s közben örömmel újságolja a múlt héten elért szép eredményeket. — Minél több újítást, minél több ötletet viszünk munkánkba, annál is nagyobak az eredmények. Brigádunk az első helyen áll az üzemben, ne­kem egyénileg kétszázkét százalé­kom volt a múlt héten. Amíg beszél, tekintete végigfut a Sztálin emlékplaketten. Gyorsan végigolvassa: az Ambrusits János vál­­t■lalta... kiindulás 175%, + 20*/o-ra­­ teljesítette." Tehát Amr­usics elv­­­­társ nemcsak a sztálini minkafel­­­ ajánlást,, és a hozzátoldott húsz. ös r­­észes­en százkilencvenöt %-ot­ teljesi­­t tette, hanem gyönyörű eredménnyé s a kétszázat is túlszárnyalta.­­ — Amikor a felajánlást megtettük ,már az. új munkamódszereken, új­­ megoldásokon törtük a fejünket -­­ folytatja. - Abban az időben kezd­­­tük a fúrógépeket mi SZIT-esei­n szerelni. A­, első és második szériá­­ nál megmutatkozott hibákat kikü­­­szöböl­tök, és harcot­ folytattunk­­minden másodpercért. f Tnduik atu.­­ rslHan ír! fswmr ~r hegy amit Sztálin eh­­f tár'iunk Ígértünk, minden körülmé­­ nyek között teljesítenünk kell. Tisz­­itában vagyunk azzal is, hogy mindé -1 százalék, minden kalapácsfilér, moh .élvei túlteljesítjük a normát, hazánk a­­-----------is;-----------------------------­ban a boldog jövőt, a szocializmust építi. Ennek tudatában és Sztálin elvtárs iránt, érzett mérhetetlen sze­retet­ből emeljük napról-napra az eredményeket, dolgozunk nap, mint nap szívesebben. A másik egyéni versenyző Éva Béla, ő a legidősebb brigád­tag, s ta­lán éppen ezért úgy érzi, hogy neki élen kell járnia ifjú monikás­ társai előtt a jó termelési eredmények el­érésében is. Neki ugyanúgy, mint Ambrusits Jánosnak, ott áll­­sztálini taunkafelajánlási lapján a 175 száza­lék mellett a 20 százalék. A brigá­don belül Éva Béla teljesítménye is kétszáz felé jár. — Hogy versenyben vagyunk — mondja lelkesen Éva elvtárs — meg­látszik a teljesítményünkön is­­ verseny jelenti­­ a havi huszonöt fúrógép helyett harminc fúrógépet, jelenti a fizetésben a heti átlag két­­■As forintot a százharminc helyett, azt, hogy minden héten egy-egy­­ ruhadarabot tudok venni magárn­ak. Beszéd közben keze fürgén­­jár tovább a megmunkálandó da­rabon. Sietősen, de azért gondosan vizsgál át minden alkatrészt, mert a brigádtagok a minőségre is nagyon vigyáznak. Most különösen. Most Sztálin elvtársnak tett ígéretüket, állják be, jó munkájukkal neki sz­ereznek örömet. A Sopiana SZIT brigádjának tagjai azt akarják, hogy Sztálin elvtárs nagyon örüljön. Meg is t­nik a házasadál előt­ti kihirdetés Rendelet jelent meg a házasság előtti kihirdetési eljárás megszün­tetéséről. A jövőben a házasulóknak az anyakönyv­vezetőnél kell bejelen­teniük házasulási szándékukat. Kö­telesek „igazolni, hogy a házasság­kötés törvényszabta feltételei meg­vannak és nyilatkozatot kell ten­niük, hogy szabad elhatározásukból kívánnak házasságot kötni, közöttük legjobb tudomásuk szerint házassági akadály nincs. Ha a házasságot 30 nap eltelte előtt kívánják megkötni, a bejelentésre az illeték ötszörösét kell leróni. Ö­l hét a világ leg­fejlett vb v Ifi P 5 fi gfíZ rfttfff p á h 12 Ml .iiraszt küldöttséji FEHÉR LAJOS riportkönyva a magyar szovjetunióbeli tanulmányét­ írói. 192 oldal. Ara: 3 forint. 41l oldalon e redet­i fén»«, ép M­J vétel­ek

Next