Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

wm­v&mrxs­­ "2 Csütörtökön tárgyalja a szegedi törvényszék röstinítési tanácsi a gyilkos liláliuiti ügyét A belügyminisztérium sajtóosztálya közli: 1950 január 3-án, a Szeged- A hótan­yához tartozó lengyelkápol­­nán állati kegyetlenség??«! meggyil­kolták Kies Imre újgazdát, a lengyel­­kápolnai MDP szervezet volt titká­rát, a népi bizottság tagját. Az Államvédelmi Hatóság által le­folytatott nyomozás megállapította, hogy a gyilkosságot a mag­yarlkr VDB, a jugoszláv titkosrendőrség ügy­nökei által irányított illegális kulákszervezkedés tagjai követ­tek el. „ szervezkedést vezet® Horváth István és Császár János lengyelká­­pokiai kulákok voltak, akiket Pond­­zsen Gyúró szabadkai UDB tiszt ügy­­nöikei szerveztek be a jugoszláv kém­­szervezet szolgálatába és irányítot­tak. Horváth István és Császár Já­nos jugoszláv megbízóik utasítására kulákokból és a népi demok­rata más ellenségeiből illegális szervezetet hozott létre a demokratikus rendszer elleni ter­­rrorcsel­okmány erre. Horváth és a szervezkedés legtevé­­kenyebb tagja, Bodó István titkos megbeszéléseken ismertették a kuk­kokkal a jugoszláv megbíz­ott­ól ka­pott feladatot: ártalmatlanná kell tenni a dolgozó parasztság vezetőit, akadályozni kell a termelőszövetke­zetek kifejlődését. Beszámoltak arról, hogy Jugoszlá­viában a kulákoknak jól megy a so­ruk, visszakapják földjüket, ott üldö­zik a kommunistákat. A szervezkedés eredményeiről Horváth egy nála je­lentkező titkos futáron keresztül be­számolt Fendzses Gyúrónak. Az illegális szervezkedés utolsó megbeszélésén a szigC’félév futár utasításéra név széria­ megghatározták azokat a baloldali személyeket, akiket minde­nképpen el kell tenni láb alól. Ennek megfelelően január 8 án Bodó István maga mellé vette Csá­szár János fiát, Császár Antalt és Ördögh. Imrét, akikkel az esti órák­ban meglesték az idős Kiss Imrét, összekötözték, a határba hurcolták, ahol meggyilkolták. Ezután a szervezkedésben részt­vevő kulákok segítségével bujkáltak. Az Államvédelmi Hatóságnak hosszas nyomozás után sikerült elfogni a meg­szökött és bujkáló gyilkosokat. A gyilkos Bodó István, Császár Antal és Ördög Im­re, valamint a gyil­kosságra szervezkedő kulák banda vezetői, Horváth István és Császár János ügyét február 2-án, csütörtö­kön tárgyalja a szegedi törvényszék rögtönítélő tanácsa. ­ Vietnami Demokratikus Köztársaság A TASZSZ Iroda moszkvai jelentés­­ esetefcza­tywik mind a mai napig foly- szerint az alábbiakb­an ismertetést ad­­­tatódnak. A francia csapatok a meg­­■ Vietnami Deurokratikró Keztársaség­­ról: A vietnani köztársaság („Dél Or­szága“) Tonkin és Araiam volt protek­torátust és Kofeinikinét foglalja magá­ban. A köztársaság területe 350.000 n­égyzetkil­om­éter, lakóinak száma több mint 20 millió. Eb­ből a franciák el­foglalta területen 2 millió él. A köz­társaság az 1960 január­i állapot szerint Vietnam egész területének 90 százalékát tartja ellenőrzés alatt.­A lakosság zömét az iunamiták al­kotják, számu­k 17 millió. A vietnami köztársaság kormánya annak eredmé­­n­yeként alakult, hogy 1945 augusztus 13-án Tonkin tartományban fegyveres felkelés tört ki a japán megszállók és a japánbarát bábkormányok ellen, amelyek annak idején Indokína terüle­tén léteztek. A felkelés azzal fejező­dött be, hogy 1915 .uffasztus 25-én megalakult Vietnam ideiglenes népi kormánya, élén Ho-Si-Minh-hal, az el­­lenállási mozgalom kommunista veze­tőjénél 1045 szeptember 2-án Vietnam kormánya kikiáltottál a vietnami köz­társaság függetlenségét. 1945 nzptem­­berében an­gol-indiai és francia csapa­tok a japán csapatok maradványai le­fegyverzéséinek ürügyével harci cse­lekményeket kezdeményeztek a köztár­­saság ellen. A vietnami nép hősi efflen­­cílási harccal válaszolt. A franciák 1916 márciius 6-án Hanoiban kényte­lenek voltak Iío-Si-Minki kormányá­val előzetes megállapodást aláírni Ez a megállapodás azonban a francia im­perialist­ák mesterkedése volt. A hare­­szállás alatt tartják az ipari közpon­tokat, a főbb városokat és kikötőket, de ezeknek lakossága összevéve sem több két milliónál T­o-Li-Minh kormánya a köztársa­ságban több­­lexirokratikus reformot hajtott vég­re. Demokratikus alkot­­mányt teremtett, mindenütt létrehozta a népi bizottságokat, mint a hatalmi szerveket, 25 százalékkal csökkentette a­ földbért, bevezette a kötelező elemi oktatást és nagy sikereket ért el a néptömegek írástudatlansága felszámol­ásának terén. A Bao-Daj­f le császári család és a franciákhoz menekült nagybirtokosok földjeit államosították. A francia imperialisták kísérlete, hogy harci cselekmények útján sem­­misítsék meg a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot, kudarcba fullad­. Ez­ arra kényszer­ít­ette a francia kor­mányt, hogy a francia csapatok meg­­szállí­va alatt álló területeken Boo Dalnak, Annám volt császárának ve­zetésével báb­kormányt léte­sítsen. A francia kormány 1949 március­ban megállapodott Bao-Dai-jal, hogy a Kfib­ Vietnaruot bekapcsolják a Francia Unióba és a báb-kormánynak a fran­ciák ellenőrzésével némi lehetőséget nyújtanak, hogy diplomáciai kapcso­latokat létesítsen a­ külvilággal. ,4. USA-nak és Angliának szándékában vál­ Bao-Dai báb-kormányát elismerni. Bao-Dai „kormánya“ azonban való­jában légüres tér, mert egy kicsiny reakciós csoporton kívül senkit sem képvisel! Az asztalitenisz világbajnokság eredményei Hétfőn a késő esti órákban 103 db csapatba­jno­ki mérkőzésit játszottak­­ a budapesti asztalitenisz világbajnok­ságokon. A magyar férficsapat Fran­ciaország csapatává­ került össze és ezt 5:3 arányban győzte le. A magyar nők már fáradtan állottak ki és csak a győzelemre mentele. Kóczián sérül­ten versenyzett. Eredmények: Soós— Lanskoy 21:15, 21:19, Sédó—Hagen­­euer 21:26, 21:9, Kóczián—Rotaroft 21:5, 21:15, Hagentauer—Soós 21:11, 17:21, 21:16, Kóczián—Lenskoy 21:14, 21:18, Rotraft—Sádó 17:21, 21:16,21:16, Hageneuer—Kócazán 21:19, 21:12, Soós —Rob­ert 21:17, 16:21, 21:17. További férfi eredmények: Svájc—Olaszország 5:1, India—Dánia 5:1, Wales—Új-Z­e­­land 5:1, Csehszlovákia—Ausztria 5:2, ’Angii®—Svédország 5:0, Lengyelor­szág—Brazília 5:3. Kedden délután folyatták m. asz­talitenisz világbajnokság férfi csapat­­mérk­őzés­einek­­küzdelmeit. Eredmé­nyek: A) csoport: Svájc—Dáné® 5:0, Izrael —India 5:3. Az A) csoport mérkőzései befejeződtek, a végső sorrend a kö­vetkező: 1. Magyarország, 2. Francia­­ország, 3. Svájc, 4. Izrael, 5. India, 6. Olaszország, 7. Dánia. B) csoport: Csehszlovákia—Svédor­szág 5:0, Brazília—Új-Zéland 5:0, Wales—Írország 5:0, Svédország— Írország—5:0, Anglia—Új-Zéland 5:1, Ausztria—Lengyelország 5:4. A női mérkőzések során a magyar— osztrák találkozót a magyar csapat 3:0 arányban nyerte meg. Eredmények: Farkas—Wutzl 21:11, 21:10, Király— Wertl 21:17, 16:21, Farkas, Király— Wurtzl, Werth 21:11, 21:19. A magyar csapat ezzel a győzelemmel már a döntőbe jutott. További mérkőzések: Románia—Wales 3:0, Anglia—Olasz­ország 3:0. A keddi nap folyamán Csehszlovákia női csapata 3:0-ra győzte le Ausztria válogatottját. A női csoportokban te­hát így alakult a végső sor­rend: A) csoport: 1. Románia, 2. Anglia, 3. Skócia, 4. Olaszország, 5. Wales.­­ B) csoport: 1. Magyarország, 2. Cseh­szlovákia, 3. Franciaország, 4. Ausz­tria, 5. Svédország, A keddi férfi mérkőzéseken Magyar­­ország utolsó döntő előtti mérkőzését játszotta Izrael csapata ellen, amelyet fölényesen, 5:0 arányban győzött le, ezzel csoportelső lett*­. Franciaország India ellen győzött 5:0-ra és a máso­dik helyet szerezte meg a B­ csoport­ban. Ugyanakkor az esélyesek győz­tek az A) csoportban is, mert Cseh­szlovákia Új-Zéland ellen 5:0, Svéd­ország Wales ellen 5:1, Ausztria Bra­zilia ellen 5:1 és Anglia Írország ellen 5:0 arányban diadalmaskodott. Az A) csoportból Csehszlovákia kerül a szer­dai döntőbe. Lapzártakor érkezett jelentés sze­rint Románia nyerte az asztalitenisz cs­apat világbajnokságot. Románia— Magyarország 3:2. Lyniiweader lapsk­ Mihial Kndovszk­ij A TASZSZ Iroda moszkvai jelentése szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége Mihail Iszakovszki­j költőt 50. születésnapja alkalmából a szépirodalom terén terte!! kiváló ér­demei elismerésein a Lenimenddel tüntette ki. m­m­p­l­o Sce­iba fo vtati® s fiatáls rsiderrek­ort Bari-i jelentés szerint a Barit a 65 kilométerre levő Barletta városban a bőrtermékeiéért feldolgozó gyárat be­zárták. A gyárak indokolatlan leállí­­tása miatt 10.000 dolgozó tiltakozó tüntetésit tartott. Scelba pribékjei is­mét megtámadták a dolgozókat, gumi­­botokkal és könnyfakasztó bombák­kal rontottak rájuk. Két dolgozó sú­lyosan megsebesült. n­tó nép m tűlt Sziámiján élő Új-Ziína pekingi jelentése szerint Kína közvéleménye nagy felzúdu­lással fogadta azokat a híreket, hogy Sziámban a Szonggram-kor­mány Minél érlemül üldözi az ott élő kínaiakat. A Kínai-Szovjet Baráti Társaság Szingtauban működő szer­vezete megállapította, az a tiltako­zás, amelyeit Li-Ko-Nung helyettes külügyminiszter tett az üldözések­kel kapcsolatban, világosan és ün­nepélyesen mutatja, hogy a Kínai Népköztársaság védelmébe veszi a határon túl lévő kínai polgárokat. Nanjongban a munkások, a fő­iskolai diákok, az ifjúsági, női és kulturális szervek kijelentet­ték­, hogy a sziámi kormánynak hala­déktalanul fel kell hagynia bűnös cselekményeivel, máskülönben vi­selnie kell a magatartásáért a fele­lősséget. a­m­­a B:tran5!­!?or mány parlamen!! többs­égé­ ­ Az MTI párisi jelentése szerint sú­lyos erkölcsi vereséget szenvedett a Bidault kormány a francia nemzetgyű­lés­ kedd délutáni ülésén. A nemzet­­gyűlés a Bidault-kormány részéről a polgári hitelek ügyében felvetett bizal­ m­i kérdésben gyakorlatilag elvetette a kormányjavaslatot. Hosszú, lavlisszamögött alkudozá­sok u­tán a kormány és a jobboldali pártok végül is megegyeztek egy kom­promisszumos javaslattervben, amely ideiglenesen megmentheti a kormány helyzetét. A vitában Lamps kommunista kép­viselő éles szavakkal támadta a kor­mány politikáját. A Kommunita Párt nemet mond ennek a háborút előké­szítő kormánynak, amely a nyomor és a csőd kormánya. PÁRTTITKÁR ELVTÁRSAK! NÉPNEVELŐK! Február másodikén, csütörtökön este 6 óra 05 perckor közvetíti a Kossuth Rádió a népnevelők 20 percét. Ebben az előadásban a rábakovácsi fer­melőszövetkezeti csoport párttitkára, Varga Károly elvtárs elmondja, hogy hogyan já­rult hozzá a népnevelők jó Iván­kája a term­előcsoport megerősödé­­séhez,­ és hogy az előttünk levő feladatokból (így pl. az üzemterv­smertetéséből) a népnevelők ho­gyan veszik ki a részüket. Az előadás után a népnevelő csoport beszélje meg és bírálja meg hallott előadást. Vélemé­nyüket a MDP központi agitációs osztályához (Budapest, V. ker. Ná­dor u­. 28.) küldjék meg írásban az elvtársak. Minden népnevelő csoport, de kül­­önösen mindezt termelőszövetk­e­­zeti csoport, ahol csak rádió van, szervezze meg ennek az előadás­nak csoportos meghallgatását. Négy esarfensl® Négy esszeredens, hogy s. Parla­ment ünnepi ülésezésén, majd az oroszl£nosk&pn lépcsőin kikiáltot­tuk új államformánkat, a köztár­­saságot. Ezzel szakítottunk s ma­gyar nép átkos, gyűlölt multjának egy darabjával, a földesúri elnyo­mást, az Eszterházyak és a többi nagyúri bitangok korlátlan ural­mát jelentő királysággal Jól emlékezünk még azokra a harcokra, amelyeket a kommunis­ták vezetésével a dolgozó nép legjobbjai vívtak a reakció söpre­dékével, a jobboldali kisgazdák­kal, Pfeifferekkel, a munkáso­uló jobb­oldali szociáldemokratákkal, Sciachta Margítokkal, Mindszen­­tyvel és hib­áiva. De Kossuth és Petőfi ügye, a dolgozó nép aka­rata győzö­tt! Hiába támadt a po­litikai alvilág, a jogait, szabadsá­gát követelő tömegek elsöpörték az útból a hitvány királypártia­­kat, nagybírtokpártiakat Magyarország köztársaság lett. A kommunisták pártja a jelentős esemény pillanatában, a köztár­saság kikiáltásának napján már erőteljesen hangsúlyozta: csak a keret van meg, most azt a dolgozó népnek megfelelő tartalommal kell­­megtölteni És megindítottuk az új harcot, hogy ne csak egy tessék­­lássék köztársaságunk legyen, ha­nem valóban a köz, a dolgozók államformája. Jól tudjuk, hogy ez a harc még szívósabb, még elszántabb lesz, mert a sok csa­pást elszenvedő­ ellenség minden erejét összeszedi, dühöd­ten pró­bálja megállítani a dolgozók hatal­masan kibontakozó rohamát min­den régi, minden elnyomás, min­den kizsákmányolás ellen. Próbálkozásuk újra csődöt mon­dott. Az következett be, amit a kommunisták, a munkások, dolgo­zó parasztok és haladó értelmi­ségiek akartak. Nehéz, elkesere­dett osztályharcban kétvállra fek­tettük az ellenséget. Soros-rendre felszámoltuk a régi úri Magyar­­ország nyílt és rejtett politikai pártjait s egyben az imperialisták, az amerikai nagytőkések ügynö­keit; Nagy Ferenctől kezdve Pe­yerig és a valás sáncai mögé meghúzódó Mindcsentyig. A haza­­árulók dicstelen sorát a leghit­­ványas­b belső ellenség, Rajkók bandája zárta be. Ezek a súlyos politikai harcok, sorozatos győzelmek nagyszerű egységbe fonódtak az áldozatos gazdasági építőmunkával, a ragyo­gó gazdasági győzelmekkel. A jó pénz megteremtése, a hároméves terv megindítása a reakció eleni kérlelhetetlen harccal együtt azt a jelszót támasztotta alá, amit Pártunk adott ki és amit a dolgozó nép lelkesen visszhangzott ország­szerte: „Nem a nép ellenségeinek, — magunknak építjük az orszá­got!“ így is lett! A politikai és gazdasági eredmények egysze­r s mindenkorra tisztázták, milyen köztársaságról van szó Magyar­­országon, kinek az a floma népi demokráciánk? 1949 augusztusá­ban kikiáltottuk a Magyar Nép­köztársaságot, megalkottuk a ma­gyar dolgozók szent jogait, haza­fias kötelességeit magában foglaló új alkotmányunkat, mely kimond­ja­ ,„Magyarország Népköztársaság. A Magyar Népköztársaság a mun­kások és dolgozó parasztok élllo­­ma.­ Ma, amikor négyesztendős köz­társaságunkra, fejlődésünkre, nagy­szerű győzelmeinkre emlékezünk, akkor azt is tisztán látjuk, hogy mindez annak köszönhető, hogy a Szovjetunió felszabadítása lehető­séget adott számunkra belső ellen­ségeink szétveréséhez és baráti segítsége módot nyújtott­ ahhoz, hogy külső beavatkozás nélkül, viszonylag békésen oldjuk meg évszázados feladatainkat De a lehetőség mit sem ért­ volna, ha nem lett volna a magyar dolgo­­zóknak olyan megingathatatlan, következetes, forradalmi vezetője, mint a kommunisták pártja, élén harcedzett és bölcs vezetőnkkel, Rákosi elvtárssal. Ezért, amikor ma a köztársaság kikiáltásának évfordulójára es­lék­ezünk, szí­vünk minden melegével ünnepel­jük őt, Lenin és Sztálin nagy ta­nítványát! A Szabad Nép Eg­gyésbizjpt dolgos© 5 népünkkel Horthy-faszetta terrorja tetőfo­kára hágott, a szabadság és demo­krácia híveinek elnyomása minden addiginál nagyobb és kegyetlenebb méreteket öltött a hóhérok ellen kiejtett forradalmi szó halált je­­elentett. 1942 február 1-et írtunk akkor, amikor a Szabad Nép, a magyar kommunisták harcos lap­jának első száma megjelent. A leg­véresebb terror közepette emelte fel hangját a dolgozó és szabadság után vágyódó tömegek nevében a fasizmus és a háború ellen, a bé­kéért és az elnyomottak felszaba­dításáért. A magyar kommunisták a legádázabb üldözés közepette sem féltek megmondani az igazsá­got: azt, hogy a rothadt, vérgő­­z­ös rendszer az utolsókat rágja, hogy hiába a fasizmus fogvicsorga­­tása, a munkásosztálynak, a szo­cializmusnak kell győznie. Hiába ölték meg kegyetlenül, verték agyon a fasiszták a lap első szer­kesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat­, a Szabad Nép, a szabadulni vágyó nép hangja tovább élt, győzött! A könyörtelen harccal, pusztulással teli, de végül is a Szovjetunió fel­szabadító harcának zárult korszaka után a Szabad Nép ma már a szo­­cializmus felé haladó népi demo­kráciánkban küzd, a kizsákmányo­lás teljes megszüntetéséért, a bol­dogabb jövő felépítéséért, síkra­­száll a világ valamennyi dolgozó­jának békéjéért, felszabadulásáért. A Szabad Nép és a magyar dol­gozó nép nyolc év alatt eggyéforrt­ Pártunk központi lapja a dolgozók egyik legjobb fegyvere a szocial­izmos felépítéséért, a békéért, boldogabb jövőért folyó harcban. Az athéni vérbíróság éj­­ájabb gyalázatos „ítélete 46 A TASZSZ athéni jelentése szerint befejeződött az EAM vezetőinek neve, amely 15 napon át tartott. A bíróság Merepuleszt, Makriszt és Za­­hariadiszt halálra, 5 vádlottat éles* focsytiglani, 10-et pedig 7—20 évi börtönre ítélt. Az elítéltek között van Hiffin, a híres repülőtiszt és a nemzet­­közi felszabadító mozgalom sok ned­ves vezetője. A per során bebizo­nyosodott a vádak tarthatatlan volta, a védő a bírósági komédiát gyalá­zatosnak bélyegezte. IS magyar-lengyel gazdasági epttmietás álMé fÉs Jisipa csas­sai A magyar-lengyel gazdasági együttműködés állandó bizottsága 1950. január 24—30-a között tar­totta Budapesten ötödik ülésszakét, amelyen a bizottság magyar tago­zatának elnö­ke, Béres Andor kül­ügyi államtitkár elnökölt. A­­ tár­gyalások folyamán megállapították, hogy a lengyel-magyar gazdasági együttműködés máris nagy ered­ményeket ért el, főként a két or­szág közötti árucsereforgalom, nagy­méretű emelkedése, valamint a mű­szaki tapasztalat terén és a techni­kai segélynyújtás terén. A most Budapesten lefolyt ülés­szakon határozatokat hoztak a két ország közötti gazdasági együtt­működés kiterjesztése érdekében. Ezek között különösen fontosak azok, amelyek a gyártási progra­mok megosztásának alapelveit­­ fek­tették le. Az állandó bizottság elha­tározta, hogy a jövőben fokozottabb mértékben építi ki a két ország mű­szaki tervező irodái között a mun­kamegosztást és szabályozza a ta­pasztalatcsere vagy műszaki segély­­nyújtás végett kiküldött szakembe­rek fizetésének kérdését. A bizottság a következő ülésszakát ez év májusában Varsóban tartja.

Next