Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-01 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján! A ZMD P BARANYAMEGYEI PARTBI 2 O TT JÁC ANAK LAPJA VIL ÉVFOLYAM, 255 SZÁM ARA SO FILLER SZERDA, 1950 NOVEMBER Bányászaink idei tervük túlteljesítésével köszöntik a Nagy Októberi Forradalom évfordulóját A Bőrgyárban harmincöt új brigád alakult Közeledik november hetedike, a Nagy Októberi Forradalom évfordulója és az üzemi dolgozók, üzemrészek, üzemek egymás után teljesítik felajánlásaikat. A Bőrgyárban dolgozók 90 százaléka tett teljesítményemelési felajánlást, 35 százaléka pedig anyagtakarékossági felajánlást. A november hetediki felajánlások lendületében 35 új brigád alakult konkrét célkitűzésekkel. Az október 31-i próbakiértékelések azt mutatják, hogy a dolgozók többsége máris becsülettel teljesítette felajánlását. Angyal József boxosi gépire okoló november 7-re 125 százalékos teljesítést vállalt, jelenleg már 138 százaléknál tart. Pucher András rámáza 120 százalékot vállalt, de már 135-öt teljesít, Békeffy György nyersbőr munkás 149 százalékot teljesít, pedig csak 130-at vállalt. Csete János meszesi kézi húsoló november 7-re évi tervének befejezését vállalta. Vállalását október 31-re teljesítette. Friedrich Ede krómosi hordómunkás vállalta, hogy november 7-re teljesíti január 20-i tervét. Jelenleg már a január 27-i tervén dolgozik. Bodor György boxosi tényező az Októberi Forradalom évfordulójára január 15-i tervének teljesítését vállalta és már a január 25.-it teljesíti. Horváth József a cseres műhely műszaki vezetője vállalta, hogy jobb munka megszervezéssel eléri, hogy november 7-re a cseresben senki nem teljesít 102 százalékon alul. Jelenleg a műhely átlaga 98—99 százalék. A pécsvidéki bányákban is nagy lendületet adott a tervteljesítésnek a november hetedik a változások teljesítése. A pécsbányatelepi Széchenyiaknán Berta József 4 már február 8-i, Gracaner Antal 2 már 17-1, Jovi Károly 11-1, Kerekles József pedig február 12-i tervét teljesíti. András-aknán Cerják János március 21-1, Farkas József 6 pedig 13-1, Matkovics Károly március elsejei tervét teljesíti. Búzás Rezső február 18-i, Dudveller István február 3-i, Dobszai János 3. pedig 26-i, Glock Imre 2 harmadikak Sudár Ferenc 16-i, Kiskovács István 15-i, Molnár József 4 pedig február 2-i tervén dolgozik. Rajtuk kívül sokszáz bányász ünnepli az ötéves terv első évének korábbi befejezésével november hetedikét. Jáminőségű mélyszántással jövő évi magasabb terméseredményeinkért Október 22-én, a tanács választásokon aratott győzelmünket egy másik, ugyancsak rendkívül jelentős győzelem előzte meg. Október 19-én, három nappal a tanácsválasztások és 12 nappal a miniszter, tanácsi határozatban megjelölt határidő előtt, megyénk dolgozó parasztsága befejezte a búzavetést. Soha megyénkben ilyen korán még nem sikerült befejeznünk az őszi vetést, soha ilyen mértékben még nem biztosítottuk azt, hogy jó eredményeket érjünk el az őszi kalászosokból — elsősorban a kenyérgabonából Az őszi vetések határidő előtti befejezésével dolgozó parasztságunk bebizonyította, hogy még sokkal jobban hallgat Pártunkra, mint eddig, hogy saját tapasztalatából tudja: azok a tanácsok, melyeket pártunk a mezőgazdasági termelés terén dolgozó parasztságunknak ad, elsősorban dolgozó parasztságunk érdekeit szolgálják. Az őszi vetések tehát hatalmas győzelemmel véget értek. Nem értek véget azonban az őszi munkák, hiszen hátra van még az egyik legjelentősebb feladat, az őszi mélyszántás határidőre való, jó minőségű elvégzése. Hiba volna tehát — ugyanakkor, amikor jogosan örülhetünk a sikernek —, megpihenni illó babérokon és az őszi mélyszántást úgy tekinteni, hogy az „már magától is menni fog“, vagy hogy :«elegendő a félkezünk is ahhoz,hogy elvégezzük ezt a munkát" . ..........................edig ilyen jelenségeket már m most is lehet tapasztalni Egyes járásokban — mint a szigetvári, sellyei, sásdi járásban így foglalkoznak a mélyszántás kérdésével. Ha meggondoljuk, hogy éppen ezek a járások jártak élen a búzavetésben, akkor nem nehéz megtalálnunk a hiba okát, az elbizakodottságot Ezekben a járásokban nem veszik komoly harci feladatnak az iészi mélyszántást és nem egyszer arra hivatkoznak, hogy „tavaly is elvégeztük minden különösebb zökkenő nélkül" Miről feledkeznek meg azok, akik ilyen érvekkel mentegetik saját rossz munkájaikat? Megfeledkeznek elsősorbanarról, hogy tavaly óta az a harc, mely világméretekben folyik a békéért, erősen fokozódott. És ennek megfelelően fokozzák támadásukat azok is, akik azzal akarják segíteni a béke ellenségeit, hogy szabotálják termelésünket akiknek az a céljuk, hogy ne csak a saját földjükön, de a dolgozó parasztok földjén se végezzük el jó minőségben, határidőre a mélyszántást, hogy ne tudjuk biztosítani a magatabb terméseredményeket tavaszi vetésű növényeinkből. A tavalyi példára hivatkozók megfeledkeznek tehát arról, hogy az idei mélyszántásnál az ellenség, a kulákok fokozott támadásával kell számolnunk. De megfeledkeznek arról is, hogy mi nem elégedhetünk meg azzal, ha ugyanúgy végezzük el a mélyszántást mint tavaly. A mélyszántást az idén sok- 1°k m,n°ség6en kell elvégez- ni A “A szántás jó minőségű elvégzésének elsősorban a megfelelt_ TMC^S döntő szerepe van tavaszi vetésű terményeink eredményessége szempontjából. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a mélyebben szántott föld a téli nedvességet jobban tartalékolja és még szárazság esetén is megőrzi A mélyebben megszántott töldben nagyobb mélységben osztódnak — a fagy hatására — a talaj ásványi anyagainak szemcséi és válnak felvehetővé a növények ■Rámára. Ha a mélyszántásnál 2-3 csütivel mélyítjük a termőtalajt, azzal, hogy a szántásnál 2-3 centi vadtalajt hozunk fel, mely a tél folyamán átérik, biztosítjuk azt, hogy nagyobb termőrétegből, több táplálékot szív fel a növény, tehát erőteljesebben, jobban fejlődik. Semmiesetre sem közömbös tehát az, hogy miként, milyen mélységben végezzük el az őszi mélyszántást. És erről annál is inkább beszélnünk kell, mert máris megállapítható, hogy számos helyen nem értették ezt meg kellőképpen és hibákat tapasztalhatunk a mélyszántás minősége körül. Hogy ez így van, annak bizonyos mértékig oka az is, hogy számos községben a versenyek elindításánál nem a minőséget tekintették döntőnek, hanem „arra mentek rá", hogy minél előbb befejeződjön a mélyszántás. Számos községben — helytelenül — egész rövid határidőt szabtak meg a munka elvégzésére és nem számoltak azzal a veszéllyel, hogy a rohammunka veszélyezteti a minőséget. Ezért kell jelentősnek tartanunk az adorjási dolgozó parasztok versenyvállalását, mely döntően a munka minőségét helyezi előtérbe. Az adorjásiak azonban nemcsak a mélyszántás minőségére gondoltak, amikor versenyvállalásukat megtették. Nem feledkeztek meg a másik döntő kérdésről, a trágyahordásról sem. Vállalásuk 3. pontja így szól: Valamennyi rendelkezésünkre álló istállótrágyát kihordjuk földjeinkre és azt azonnal leszántjuk. Rendkívül fontos az, hogy ebben a kérdésben is kövesse megyénk minden dolgozó parasztja az adorjásiakat. Dolgozó parasztságunk soha ilyen jól nem állt még istállótrágya tekintetében — ami egyenes következménye annak az erőteljes gyarapodásnak ami állatállományunkban az utóbbi években végbement. Számos dolgozó paraszt udvarán áll hatalmas halomban a trágya, mégis azt tapasztaljuk, hogy nem egy községben, — mint Dencsháza, Nagypeterád, Rózsafa, vagy Egyházasharaszti, vagy akár Mohács városban — rendkívül vontatottan halad a tárgya kihordása. Mi lehet ennek az oka? Miért van az, hogy míg az eddig is jó eredményt elért termelőcsoportoknál, mint a borjádi, sároki, magyarteleki, szigetvári tszcs-nél, vagy a termelésben élenjáró községekben, mint Mozsgón, a tárgya nagy részét már kihordták és alá is szántották, addig több községben nem igen folyik a tárgyahordás. Semmiesetre sem lehet más oka ennek, mint az, hogy ezekben a községekben nem látják elég tisztán azt, hogy a trágyázás hatása sokszorta nagyobb, ha az most történik. Nem veszik figyelembe azt, hogy a tavaszi trágyázásnál a trágya tápanyagaink nagyrésze elillan a levegőbe és ami megmarad és a földbe kerül az sem lesz eléggé hozzáférhető a növény gyökerei számára. Különösen fontos, hogy a trágyázást összes végezzük az olyan földeken, melyekbe jövőre cukorrépát, burgonyát, vagy kukoricát vetünk. Arra ,hogy az ősszel gépi erővel jó megszántott, jól megtrágyázott föld magasabb termést ad a kapásokból, számos példát lehet felhozni, így a mágocsi Új Barázda Ötszes 52 mázsát ért el kukoricából a község 1520 mázsás átlagtermésével szemben. Kolláth Gyula, kölkedi dolgozó paraszt pedig 260 mázsás átlagot ért el cukorrépából, a jó talajmunka és helyes őszi trágyázás révén. Nem lehet vitás, döntő fontosságú feladatunk most, hogy biztosítsuk a mélyszántás jó minőségű elvégzését s hogy minden trágya kikerüljön a mezőre és azt jó mélyen beleszántsák a földbe. A jóminőségű munka biztosítása elsősorban gépállomásainkra vár. Ebben a tekintetben is sok tennivalónk van még. Gépállomásaink általában hatalmas segítséget nyújtanak dolgozó parasztságunknak és jórészük teljesíti azokat a feladatokat, melyek jelenleg rájuk hárulnak. Több gépállomásunk azonban nem ügyel kellően a munka minőségére, a gépállomás mint például Kétpifavezetői lánk nem ellenőrzik megfelelően a traktorosok munkáját. Gépállomásainkon — elsősorban az üzemi pártszervezeteknek — fel kell venni a harcot a munka minőségének megjavításáért. De állami gazdaságainkban, termelőcsoportjainkban és minden községben és elsősorban a pártszervezetek feladata, hogy gondoskodjanak a mélyszántás megfelelő minőségű elvégzéséről, hogy biztosítsák a trágya kihordását és leszántását, mivel ezek nem egyszerű gazdasági kérdések, hanem harci kérdések. Harci kérdések, amit mutat az ellenség egyre fokozódó támadása is — többek között Rózsafán, ahol Király János és Tóth János kulákok nemcsak, hogy a szárt nem vágták le földjükön, de a mélyszántás és a trágyahordás ellen is — meg kell mondanunk elég komoly „eredménnyel" — izgattak. Pártszervezeteink irányításával — most már teljes erejükkel — ki kell venniök részüket a mélyszántás jó minőségű elvégzéséért, a trágya kihordásáért folyó harcból megalakult községi tanácsainknak is. A tömegszervezetekkel összefogva kell biztosítaniuk, hogy ezt a munkát is győzelemre vigyük évi jobb termésünk és ezen keresztül országunk erősödése, a béke megvédése érdekében. Így készül november 7-re a Zsolnay-gyár Milyen volt 33 évvel ezelőtt a Zsolnay-gyár? Milyen volt 33 évvel ezelőtt a Zsolnay-gyári munkások sorsa ? A gyár a tőkésé volt és a munkások bérrabszolgák voltak. Éhbérért, fillérekért, tíz, tizenkét órán át robotoltak az ósdi, öreg, egészségtelen, sötét gyárban. A gyár közepén, mint valami sziget, úgy emelkedett ki a tőkés zöld kertje, palotája és körben a ré£í műhelyeiében, ablaktalan odúkban, hideg teamekben marokkal szedte áldozatait a tüdőbaj és a szilikózis, a szabad életét, a dolgozók hatalmát. Ez az új világ tűkkor született meg Oroszorszgban és hogy nálunk is megszülethessek, azt 27 évvel később a diadalmas Szovjet Hadsereg fegyverei segítették elő. A Zsolnay-gyár dolgozói együtt ünneptik az egész világ szabad és szabadságra vágyó dolgozóival a Nagy Októberi Forradalom ünnepét. Sokszáz felajánlás, munkavállalás készítette elő ezt a napot és ezek teljesítése lesz az igazi ünnep. Vállalták, hogy november 1-ig 18 tonna árut termelnek terven felül. Ez a vállalás is a legjobb úton volt a megvalósuláshoz, de jelentkezett egy előre nem látható akadály. Tizenkét nappal ezelőtt, szerdán a kisebbik gázkemencében elakadtak a vaskocsik. A tűz átcsapott és elmozdította a símert nagy volt a forróság és felegyenesedni nem lehetett, de még egy kicsit sem, mert feljebb gázok voltak, öt-hat percig maradt egy-egy lakatos bent. Dolgoztunk éjjel-nappal, időt, fáradtságot nem kíméltük, igyekeztem mint kommunista példát mutatni és a többiek követtek, jöttek bátran utánam — jóformán a tűzbe. — Tudtuk, hogy miről van szó: meg tudjuk-e ünepelni mi is az Októberi Forradalom ünnepét vagy sem. Ezért igyekeztünk igazi, forradalmi munkát végezni. A lakatosok — és tegyük hozzá — a kőművesek is, — akik a kemence boltozatán dolgoztak —, valóban forradalmi munkát végeztek és két nap óta már újból fűtik a gázkemencét. Nehéz volt a munka 33 évvel ezelőtt, nem könnyítették meg a gépek, a tőkés nem korszerűsítette a gyárat. Kézi erővel csináltak itt minden haszontalanságot, kőtigrist és kősárkányt, nemesi címereket és ötméteres vázákat. , 33 évvel ezelőtt az Auróna pétervári sortűze itt is megremegtette a tőkések világát, beleremegtek a bárgyú kőtigrisek és sárkányok és megremegett a zöld villa minden ablaka is. Az Auróra portüzemeket és a kocsik szüntelen útja megszakadt. A felszabadulás előtt egy ilyen akadály legalább két hónapra megbénította volna a munkát, de mondja el Molnár József elvtárs, az üzemfenntartók párttitkára, hogy mi történt most. — Még jóformán izzott a kemence, amikor már kihúztunk belőle 44 kocsit. Persze még bemenni nem lehetett, de Trecsek Géza üzemlakatos újításával, amit elneveztünk„kiskutyádnak, kihúztuk valamennyit. Ez a „kiskutya" nem más, mint egy kis kocsi, amelyik felemeli a nagyot és így azt ki lehet húzni. — Nyolcvan fok meleg volt, amikor azbeszt ruhában, minten, lakatosok, bementünk az alacsony alagútba, hogy már a mai napon megindulhasson a termelés és november 7-re mégis csak túlteljesítsék az előirányzatot. Ezen igyekszik a gyár egésze. A hattagú korongos Sztahánov-brigád november hetedikére elvállalta, hogy 160 százalék helyett 170 lesz a brigád állaga. Október 31-én már öten 169 százalékot teljesítettek, a hatodik, Nyári Gergely, pedig 176 százaléknál tart. Minőségi munkájuk is kiváló. A Sztahánov-brigád jó brigád, de mi van azokkal, akik száz százalék alatt teljesítenek? — kérdezhetné valaki. Itt a Viharsarok-brigád. Az új normával először 65—70 százalékot teljesítettek, el is voltak keseredve, hogy nem megy jól a munka. — Pöröltünk, mérgesek voltunk — mondja Schmelmer Károlyné, de — ma már énekelünk. — Feljavítottuk a tisztítási munkát — mondja Vígan Ferencné — ma már 120—130 százaléknál tartunk és a Viharsarokból vidám sarok lett, — mondja mosolyogva. November hétre selejtcsökkentést ajánlottak fel és ezt teljesítik is. Sok minden fűződik november hetedikéhez az üzemben. Felajánlásból már öt nappal az ünnep előtt megkezdődik a szigetelők öntésének kikísérletezése. A formaöntőműhely jóval a határidő előtt elkészítette a formákat Teljesen új eljárást vezetnek be a szigetelők gyártásánál és ezzel legalább ötszörösére nő a termelés. A csőpréselők brigádja már a jövő évi február 16-i tervet teljesíti, pedig a brigád tagjain, Müller Jánoson, Kovács József (Boxin), Lukács Józsefen, Csordás Jánoson kívül két új dolgozó is van itt, Németh Lajos és Gergely Jenő. Mégis teljesítik felajánlásukat és november hetedikén már a március 2-i terven dolgoznak. A lelkes felajánlásokra, a jó munkára meg van a magyarázat. Meg kell nézni, milyen ma a Zsolnay-gyár, milyen a Zsolnay gyári munkások sorsa. A Zsolnay-gyár épül, fejlődik, korszerűsödik, új gépeket, új műhelyeket, új gázkemencéket kap. Nyolc óra a munkaidő, teljesítménybér van, a műhelyek egészségesebbek, atőkés világ betegeit meggyógyítják és ma már a gyárban a falvak villamosításához készülnek anyagok és a dolgozók háztartásához edények. A zöld villából pedig jövőre kultúrház lesz. 33 évvel ezelőtt, amikor megdördültek az Auróra ágyúi, nagyon is más volt minden gyár és minden dolgozó élete, mint most, amikor majdnovember 7-én Moszkvában megdördülnek az ágyuk, hogy sortüzük köszönték a Nagy Október 33-ik évfordulóját, egy új világ közeledtét jelezte, nem volt könnyű munka.