Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-26 / 301. szám

A termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozása Centtértökön reggel ünnepélyes ke­reteik között nyílt meg az EFEDOSZ- székházban a terme­őszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozása. A termelőszö­vetkezetek és csoportok 360 a gép­­éllomások 100 dolgozója jött el erre a tanácskozásra, hogy megtárgyalja termelőszövetkezeti mozgalmunk meg­szilárdításának kérdéseit. A tanácskozást Márczás Antal mi­­nterterhe­lettes nyitotta meg, majd Dobi István, a minisztertanács elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezután Erdei Ferenc föl­dművelés­­ügyi miniszter tartotta meg beszá­molóját. Bevezetőül megállapította, hogy me­zőgazdaságunk szocialista építésében sikeresen haladunk előre azon a­z úton, amelyet a párt II. kongresszusa meghatározott és amelyen vezet ben­nünket új eredmények, új sikerek fe­lé a mi forrón szeretett tanítónk, dol­gozó népünk atyja, Rákosi elvtárs. Első országos tanácskozásunk óta — folytatta, — termelőszövetkezeti mozgalmunk nagyarányú fejlődéséről a következő számok beszélnek. Ter­melőszövetkezeteink és termelőszövet, gazdálkodó dolgozó parasztságunkra. Ahogy ismeretessé váltak a szövet­kezeti gazda­kod­ó­­ eredményei, úg­y élénkült meg az érdeklődés a szövet­­kezetek iránt és november december hóna­paikiban fokozatosan növekedett a belépők száma. Megnyilvánul ez abban is, hogy állandóan emelkedik termelőszövetkezeti községeink szá­ma. Ez év végére az ország termelő­szövetkezeti városainak és községei­nek a száma már meghaladta a há­romszázat. Erdei Ferenc ezután hangsúlyozta: a­z elért eredményeket elsősorban az tette lehetővé, hogy dolgozó paraszt­ságunk felismerte a társas, nagyüze­mi gazdálkodás jelentőségét. Segítet­ték a termelőszövetkezeti mozgalom kifejlődését a gépállomások, ame­lyek ma a többi között 8500 tra­­tor­­ral, több, mint ezer vontatóval 8700 traktorekével, 1200 traktorvontatású vetőgéppel, 7600 kultivátorral, 1200 aratógéppel, 6100 cséplőgéppel és 50 kombájnnal támasztják alá termelő­­szövetkezeteink gazdálkodását. — Két év alatt — folytatta —■, ösz­­szesen közel egymiliárd forint ösz­­szegű kölcsönt adtunk termelőszövet­­kezeteinknek. Különösen nagy segít­séget nyújtott termelőszövtkezeteink­­nek az a támogatás, amit többéves kezett csoportjaink száma 1.520-ról természetbeni törlesztésre állatdíbo- 4.652-re, a termelőszövetkezeti tagok­mányban kaptak. Két év alatt 10­ 600 száma pedig 46.000-ről 350.000-re emelkedett. Termelőszövetkezeteink ma már kereken 1,500 000 kh szántó, területén gazdálkodtak, az 1950 ja­­nuárja 250.000 kh-al szemben. Nagy­mértékben megnövekedett termelő­­szövetkezeteink állatállománya va­lamint gazdasági felszerelése és gaz­dasági épületekkel való ellátottsága is. A két év előttihez képest a ter­melőszövetkezetek száma háromszoro­sára és területük hatszorosára nö­vekedett. A termelőszövetkezetek vagyona a két év előttinek tizen­egyszeresére, a szövetkezeti alapok értéke huszon­kétszeresére, az üzemi alapok értéke huszonháromszorosára emelkedett. Egy munkaegység értéke 1949-ben or­szágos állagban 17,50 forint volt, 1991­­ben 75,24 forint, s ehhez hozzá kell tenni, hogy az idei jövedelemrésze­sedés nagyobbik fele természetbeni ré­szesedés volt. Term­előszövetk­ezet­e: "V e­zévi ter­méseredményei jelentősen magasab­bak az 1949. évi terméseredményeknél és jóval nagyobb arányban haladják meg az egyéni gazdálkodók termés­­eredményeit. Mindezek az eredmények nem­ maradtak hatás nélkül egyénileg lovat, 48.000 szarvasmarhát, 107.000 juhot és 54.000 sertést kaptak ilyen támogatás formájában. Erdei Ferenc ezután hangoztatta: " A Szovjetunió állandó segítségé­vel közvetlenül érezhettük a mi leg­főbb tanítónknak, népünk nagy barát­jának személyes gondoskodását és útmutatását. Az elért­ eredmények és a kezdeti nehézségek figyelembevételével mit kell legfőbb feladatunknak tekinteni? — Azt, ami­t pártunk és áramunk ve­zetése már az év kezdete óta taná­csol szövetkezeteinknek. Rákosi elv­­társ mondotta a II. kongresszuson: „ ..­­ első és legfontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelő­szövetkezeteket és gondoskodni róla, hogy ezek a szövetkezetek jó példáikr­­al, jó eredményeikkel vonzzak e fel­dolgozó parasztságot.1" Minden termelőszövetkezet sikeres gazdálkodásának legelső feltételet, hogy kidolgozott, helyesen megálla­pított termelési terve legyen, —foly­tatta. — Eddig­­i tervet nagyon sok helyen bürokratikusan az Irodában készítették el az elnök és az agronó­­mus, még jó, ha a gépállomás agronó­­musa résztvett a munkában. Erdei Ferenc beszéde A legfontosabb ilyen intézkedés a termelőszövetkezetiben dolgozó gépállo­­más a traktorvezetők ás munka­gépk­e­zelők munkaegységben való részese­désének a megvalósítása, annak érd­e­kében, hogy közvetlenül érdekeltek le­­gyenek a termelőszövetkezet termés­hozamának emelésében. Másik igen fontos szervezeti rend­szabály a gépállomások beillesztése a megyei tanácsok szervezetébe. Nem kétséges, hogy ennek a Szovjetunió­ban kitűnően bevált módszernek ná­­lunk­­ meglesznek a jó hatásai. Ezután Erdei Ferenc a gépállomá­sok feladatairól beszélt. Elmondotta, hogy a gépállomások dolgozóinak a munkásosztály vezetőszerepének meg­­felelő felelőss­éggel kell dolgozniuk és helytállniu­ok akkor is, ha munkafelté­teleik nehezek Még mindig alacsony a nők száma a gépállomásokon. Minden gépállomás, vezetőnek megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a gépállomás női dol­gozóira- segítse őket és szálljon harc­­ba minden olyan felfogással, vagy ma­gatartással, amely a nőket semmibe veszi. — Kiemelkedően fontos kérdést gépállomásainknak a munkafegyelem megszilárdítása. A munka jobb meg­­szervezése, a brigádok állandósítása, a függetlenített brigádvezetők beállítása a brigádoknak a termelőszövetkezetek­hez való kapcsolása mind olyan esz­­közök, amelyek nagymértékben elő­segítik a munkafegyelem megszilárdí­­tását. Magukban véve azonban még nem teremtik meg a szocialista mun­katér­­veimet. Ehhez politikai munka, nevelés felvilágosítás, szorosabb veze­­tés, szigorúbb ellenőrzés és ha kell, büntető rendszabályok alkalmazása is szükséges. Komoly kifogások merülnek fel a gépállomásokon folyó pénz- és anyag gazdahordással, továbbá a gépek gon­dozásával és karbantartásával szemben is. Vannak élenjáró gépá­ll­omásvezető­­ink, traktoristáink, akik példát mu­tatnak arra, hogy kell szocialista mó­don dolgozni, hogy kell a gépállomá­son végzett jó munkával mezőgazda­­ságunk szocialista építését előbbre, vinni. Itt a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak or­szágos tanácskozásán köszöntöm őket: Právics Istvánt, a dal­landi gépállo­más traktoristáját, Árva Lajost, Ser­­esik Sándort, Vadász Vincét, a vajszlói gépállomás traktoristáit, akik őszi munkájukat 200 százalék fölött telje­­sítették és a többieket, akik h­asonló kimagasló eredményeket értek el. Miikor a tanácskozáson kérdéseink megvitatásával, tapasztalataink átadá­sával készülnek e feladatok megoldá­sára, egy pillanatra sem szabad el­feledkeznünk Sztálin elvtársinak kö­­vetkező figyelmeztetéséről: „A fő hiba itt az, hogy sokan elv­társaink közül túlértékeltek magának a kolhoznak, mint a mezőgazdaság új szervezeti formájának erejét és le­hetőségeit. Nem értették meg azt, hogy a kolhoz önmagában, bár a gazdaságnak szocialista formája, egyáltalán ninc­s biztosítva mindenfit a veszedelem ellen, tsz elírni, hogy a kolhoz vezetőségébe mind érd éle ellenforradalmi elemek ne kerüljenek be, nincs biztosítva az el­len, hogy szovjátellenes elemek bizo­nyos körülmények között ki ne hasz­nálhassák a kolhozokat a saját cél­­jaikra — Ez a sztálini figyelmeztetés — folytatta Erdei Ferenc — félreérthe­tetlenül rámutat arra a feladatunkra, hogy mezőgazdaságunk szocialista fej­lesztéséért, termelőszövetkezeteink meg­szilárdulásáért, gépállomásaink szocia­lista mimikájának a fejlesztéséért min­dennnap harcot kell vívnunk. Harcol­­nunk kell a régivel szemben az újért a munka szocialista módon való terve­zéséért és megszervezéséért és legfő­képpen harcolnunk kell szocialista épí­­tésünk fejne­ en-sasageval erezni*«®, amelyek szakadatlan ostrom alatt tart­ják mezőgazdaságunk erődjeit a visas ritkán termelőszöve­tkezeteinken, gép­állomásainkon belül próbálják al­asz­názni mezőgazdaságunk szocialista épí­tését. Ennek a harcnak a szakadat­lan folytatására kell készen lennünk minden pillanatban, amikor termelő szövetkezeteink megszilárdítását és gépállomásaink munkájának megjaví­tását akarjuk előbbre vinni. Erdei Ferenc befejezésül idézte Rá­kosi évtárs útmutatását: ha a ter­melőszövetkezetet győzelemre visszük, akkor győzött a szocializmus a város­ban és a falun egyaránt­. Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után a hozzászólásokra került ­­4 tervet azzal a tudattal kell elkészíteni. hangsúlyozta­­, hogy a termelő­szövetkezet üzemterve jóváhagyás után törvény, amelynek teljesítése törvényes kötelessége minden terme­­lőszövetkezetnek, minden gépállomás­nak és ezenkívül becsületbeli ügyük a nép államával szemben.­­- A tervek teljesítésének második döntő feltétele, hogy minden termelő­szövetkezet feltétlenü­l és minden kö­rülmények között hajtsa végre és al­kalmazza azokat a legfőbb agrotech­nikai szabályokat, amelyek minden sikeres termelésnek a­, alapját képe­zik. Erdei Ferenc ezután arról beszélt, hogy a nagy termés áldandó növelé­séhez azonban fejlettebb, messzebb­menő agrotechnikai szabályok alkal­mazása is szükséges. A továbbia­kban a munkaszervezés és a munkafegyelem kérdéseiről szólott és a többi között kijelentette: " A munka szocialista módon való megszervezésének és ezen keresztül a szocialista munkafegyelem megterem­tésének, legtöbb feltétele az elvégzett munka munkaegységben való számo­lóva és ennek pontos nyilvántartása. Termelőszövetkezeteink nagyjoban — egészében már meg is tanulták ezt, azonban alkalmazása körül még sok­féle hiba fordul elő. A leggyakoribb az, hogy nem mérik pontosan a mun­­katel­jesítményt, hanem a közösen végzett munk­át egyenlősí­tv­e írják a munkában részvevők javára. Meg kell állapítanunk, hogy ezeket a hibákat folyamatosan és elég jó eredménnyel küszöbölik ki termelőszövetkezetein­k, ma már az a jellemző szövetkezete­inkre, hogy mindenütt láthatjuk a teljesített munkaegységek nyilvántar­tásának tábláit és azt a tagok napról­­napra, hétről-hétre szorgalmasan ta­nulmányozzák is.­­ — A munkaszervezés megszilárdul­­ásának a munkafegyelem megerősí­tésén­ek múlhatatlanul fontos eszköze az, hogy a jövedelemelosztás szigorú, kivételt nem tűrő következetességgel a végzett munka, a teljesített munka­egységek alapján történjék. Minden eltérés ettől a szabálytól súlyosan megbosszulja magát.­­ Másik nagy fogyatékossága a munkaegységek kezelésének és az en­nek alapján történő jövedelemelosz­tásnak, hogy termelőszövetkezeteink még­ nem barátkoztak meg eléggé a jó munka jutalmazásával és a rossz munka büntetésével. Itt új, kiegészítő szabályokra is szükség van, hogy könnyebbé tegyük és elősegítsük el­sősorban a jutalmazás és indokolt esetben a büntetés alkalmazását. Bejelentette hogy ezt a kérdést az országos tanácskozás meg fogja vi­tatni. — A munkafegyelem megszilárdítá­­sának, /.’tetve a munkaegységek he­lyes alkalmazásának van még egy olyan fontos tényezője, amit az or­szágos tanácskozásnak szintén fonto­lóra kell venni. Ez pedig a kötelező­­en teljesítendő munkaegység mini­mumának maghatározása. Mi úgy gon­doljuk, kevés az a 80 munkaegység, amit az alapszabály kötelezően előír. Az országos tanácskozás részvevői szóljanak hozzá. — Termelőszövetkezeteink megszi­­lárdulásának, gazdasági megerősödé­sének legfőbb tényezője — mondotta a továbbiakban — . • gépállomás he­lyesebben a termelőnövetk­ezet és a gépallon­itt* helyes együttműködése. tzom­*.­ kapcsolata. Sok esetben mégis csak papíron van meg a szervezeti kapcsolat, a valóságban azonban a gépállomás a munka elvégzésén túl nem segíti a szövetkezetet, a szövet­kezet pedig mint idegenre tekint a gépállomásra. Ezért további szervezeti intézkedésekre és ezen túl a szerve­­zeti formáknak tartalommal való meg­töltésére, a kapcsolat eleven gyakor­latának megteremtésére van szükség.­­ Néhány nagyjelentőségű határo­zatot hozott e vonatkozás­ban a párt és a kormány. Ezek végrehajtása most van napirenden. W­H­P­L­G mt DECEMBER « Az Egressüs államért Haladó Pártja aláírásgyű­jtési kampányt indít az öt nagyhatalom békés megegyezése érdekében Newyor­k (TASZSZ). Benson a Ha­ladó Párt országos bizottságának el­nöke és Baldwin, a bizottság titkára bejelentette: a párt aláírási kampányt rendel egy petícióra, amely követeli, hogy az öt nagyhatalom tanácskozzék a nemzetközi problémák megoldása érdekében. A petíció így hangzik: „Mi, az Ame­rikai Egyesült Álamok polgárai hisz­­szük hogy a béke megőrzése a leg­fontosabb kérdés. Minden ország né­pével együtt hisszük, hogy a békét el lehet és el kell érni megegyezés út­ján. Arra törekszünk, hogy véget vessünk az árak és adók elviselhe­tetlen emelkedésének, amely pusztu­láshoz vezet. Véget akarunk vetni az atompusztítástól való félelemnek. Ezért tisztelettel és álhatatosan fel­hívjuk az elnököt, hogy hívja össze a nagyhatalmak — az USA, Nagy­­britannia, Franciaország, a Szovjet­unió és Kína — képviselőinek érte­kezletét olyan megegyezés érdekében, amely megszünteti a háború és a pusz­tuláshoz vezető fegyverkezés veszé­lyét.“ Megérkezett a szovjet dolgozók segítsége az olasz árvízkárosultaknak Moszkva (TASZSZ): Giuseppe Di Vittorio, az Olasz Általános Szak­szervezeti Szövetség főtitkára a „Ti­­mirjazev“ gőzös megérkezése alkal­mával táviratban, köszönte meg a szovjet dolgozók ajándékait az árvíz­károsult olasz lakosság nevében. Di Vittorio kérte a Szakszervezetek Központi Tanácsát, hogy tolmácsol­j­a Sztálin elvtársnak az olasz dolgozók i­rodásáról, üdvözletét 73. születésnapja alkalmá­ból. * • Az olasz demokratikus lapok első oldalon közlik a „Timitjazev“ szovjet gőzös megérkezéséről szóló genual je­lentéseket. A lapok bőven illusztrált cikkekben számolnak be a szovjet küldöttek fogadtatásáról és az olasz árvízkárosultaknak szánt, áruk "kin- Az egyiptomi kormány elbocsáj­otta az egyiptoni hadsereg kölel­eiben fogla­koztatott angol katonai szakértőjét Kairó (TASZSZ). Az Al Misszri cí­­mű lap jelentése szerint az egyiptomi kormány elhatározta, hogy elbocsátja az egyiptomi hadsereg kötelékeiben foglalkoztatott angol katonai szakér­tőket. Szirag Ed Din pasa, belügyminiszter kijelentette, hogy elbocsátják az ál­lamapparátusban foglalkoztatott an­gol tisztviselőiket is. - ’1 - . A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti december 25-én, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi ön­­kéntesekkel, az egyes fron­tszakaszo­kon helyi jelentőségű védelmi harco­kat folytatnak és továbbra is súlyos veszteségeket okoznak az amerikai­angol intervenciósoknak és m­u­szlji­­manista csapatoknak emberben és hadianyagban. December 24-én a keleti arevina- Ion a néphadsereg tüzérségi tüze­­meg­semmisített öt ellenséges löveget, amely lőtte a néphadsereg védelmi vonalait. Jugoszlávia az amerikaiak katonai bázisa Ma már mindenki tudja, hogy az amerikai-angol im­­perialisták milyen szerepet osztottak ki a fasiszta Ti­­to­ bandának egy új világ­­háború kirobbantásának elő­készítésében.. Végleg lehullt a lepel a titoista tudósok­­ról, akik egykor esküdözve hangoztatták, hogy az ame­rikai segély nem érinti Jugoszlávia­ „függetlensé­­gét", „önállóságát" és Ju­­goszlávia minden katonai szerződéstől vagy politikai csoportt­ól távol marad. Hogyan beszél Tito ma? Ez év október 31-én Tito az amerikai újságíróknak nyilatkozatot adott. Kije­lentette, hogy az amerikai segély fejében az USA im­­perialistái „minden körül­,­mények közöli" számítan­nak a támogatásukra. Beis­merte egyúttal, hogy Ju­­goszlávia Amerikától ne­­héztüzérségi fegyvereket, harckocsikat és repülőgépe­ket kap. A nemrég megtartott ju­goszláviai hadgyakorlaton amelyet Collins amerikai tábornok személyesen veze­­tett le. Peko Dapcsevics, a jugoszláv haderők tábor­­nokij 14 amerikai újságíró előtt azt hangoztatta, hogy kívánatos­­­olna, ha Jugo­szlávia, „tekintettel meg­felelő helyzetére", kapna néhány atombombát. Nem sokkal ezután a h­­to­sták, hogy a népek fi­­gyelmét eltereljék az igazi veszélyről, az ENSZ-ben újabb provokációval léptek fel. Azt próbálják bizony­gatni, hogy Jugoszláviát a Szovjetunió és a népi de­­mokráciák részéről veszély fenyegeti. Ezt megelőzően november 14.én Jugoszlávia és az USA katonai szerző­dést kötöttek, amely jogi­lag is lehetővé teszi Jugo­­szlávia katonai megszól­á­­sát. Az amerikai-angol agresz­szoróknak hazugságra van szükségük, hogy kendőzni próbálják az eszeveszett fegyverkezést és a támadó­­jellegű szerződések soroza­­tát, így hát a titoisták az ENSZ elé terjesztették a Washingtonban megfo­gal­­mazott memorandumot, mely azt próbálja bizony­gatni hogy a békét nem az amerikai-angol imperialis­­ták, hanem a Szovjetunió és a népi demokráciák ve­­szélyeztetik. Nem véletlen, hogy az amerikai angol im­­perialisták éppen a Tito­­klikket választották erre c. provokációra. Tit­oék csak a háborús készülődésben és a háborúban látják rend­szerük megmentésének le­­hetőségét és már az utolsó előkészületeket is elvégez­ték a balkáni háború ki­robbantására. A jugoszláv gazdasági életet háborús vá­gányokra állították, s a ju­­goszláv hadsereg már régen az amerikai apparátus szerves része. Titoék soro­­zatos provokációkat hajta­nak végre a népi demokrá­ciák határain. Az ENSZ- hez beadott memorandum, mai Titoékn­ak az a céljuk, hogy egyrészt Jugoszlávia népeinek figyelmét elterel­jék arról a veszélyről, ame­lyet az agresszív blokkhoz való csatlakozás jelent, másrészt igazolják fegyver­­kezési hajszájukat, melyet úgy állítanak be, mint az ország ,,függetlenségének" megvédését. Éppen ezért az ENSZ, közgyűlését megelőző idő­­szakot tartották a titoisták legalkalmasabbnak arra, hogy aláírják a gyarmati megszálló egyezményt az USA kormányával. A szer­ződés előirányozza Jugo­szlávia számára a további fegyverszállítást, továbbá az ország kincseinek még könyörtelenebb kirablását, kötelező munkaerőszolgál­­tatását stratégiai nyers­­anyagok előállításához és katonai objektumok építé­séhez. Az építési munkálatokat amerikai szakemberek irá­nyítják. A szerződés hete­­dik szakasza korlátlan szá­mú amerikai személyzetet irányoz elő, akik diplomá­ciai immunitást fognak él­vezni. Tehát Tito és Kajiadá­ja lehetővé tette az ameri­kai hadsereg bevonulását Jugoszláviába, így a jugo­szláv hadsereg gyarmati hadsereggé vált és az at­lanti szövetség parancsnok­­sága alá helyezték. Jugo­szlávia ezzel végkép elvesz­tette fü­ggellenségét, s a­z amerikai-angol imperialis­ták katonai bázisává­­ lett. Bármennyire szeretnék a tityisták népeik előtt­i szerződést , mint a „n­em­­zetközi béke és biztonság“ megerősítését beállítani, a jugoszláv dolgozók tudják hogy ez újabb véres hábo­rút jelent, s újabb véres áldozatok százezreit ame­­rikai tőkések profitjáért. A jugoszláv nép meg fog­ja találni a módját, hogy megakadályozza ezeket a nokos terveket és lehetet­lenné tegye háború kirob­bantását a Balkánon.

Next