Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-01 / 179. szám

tm xvGvsrrqs 1_______ H fl P L 6 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS » A jó előkészítés egyik biztosítéka az oktatási évad sikerének X Neti Bőrgyár pártMzottaágtatfe­rwettség* m darált oktatási ér ta­­pusztételt felhuní­t, «unkájába« ás ■rádraerrátot alkalmszra, megkezd­te az áj oktatási évben­ tanuló­­St­­tinak kivállogatását ás «taráit oktatási értek * gyár­­kM talp­ozatára közül 133 elvtárs kapott bizonyítványt. 4 Wmarzscéedis részben MtGT adó­­tott, hogy sokan elhagyták a gyár területét, részben pedig abból, hogy nm foglalkoztak mindig megfelelően az oktatásban résztvevő elvtársakkal. Éppen ezekből a hibákból okulva, a pártbizottság vezetősége már most megkezdte az oktatásban résztvevő­­tanárokkal a foglalkozást. A pártvezetőség megszervezte a s­zlőkészítő bizottságokat Eddig ■tár öt működik, és előkészítő bizottságok tagjaira há­rul az a felelősségteljes feladat, hogy tzervélyesen elbeszélgessenek az •ta­tárakkal. Éppe­n ezért munkájuk megkezdése előtt az ágit prop. titkár, vond­lk­tára személyesen is foglal­kozott az előkészítő bizottságok veze­­tőivel Ezek után az előkészítő bizottságok teréről beszélték nmg munkájukat a hozzájuk beosztott elvtársakkal. Az eVtársak megkapták a névsort és azt, hogy az elmúlt oktatásban ki, milyen fetdménnyel végzett. Például Nyíri rivtics, az egyik előkészítő bizottság temetőre a hozzá beosztott elvtársak­­**k­efemomdotta, hogy a marxi­zmon-Intintempr tanítá­sainak megbűn­evése hozzásegít •Amit, hogy valaki helyesen lássa a napi eseményeket, pártunk pol­itiké­jénak helyes alkalmazását. Az oktatásban résztvevők ezáltal nagy­fokú műveltségei is szereznék maguk­at Erre szükség­­ van, hiszen így látja meg minden egyes dolgozó azt, hogy az ő munkája mennyire járul hozzá az ország erősödéséhez, a béke megvédéséhez. Ezért kell minél több k­esületes dolgozónak résztvennie a Pártoktatásban. Beszélt még arról is, hogy az elkövetkezendő oktatási évad­ban a dolgozók 50—55 százalékát kell bevonni oktatásba. Hozzátette, hogy éppen a s­zkztársaktól függ, hogy ez a célkitűzés teljes mértékben valóra ■» váljék. A Bőrgyár pártbizottságának «rze­­f®sége tudja azt, hogy a propagan­­disták helyes kiválogatásától függ a szar oktatási évad sikere. Ha a pro­pagandisták jó munkájától is függ a Bőrgyár tervének állandó teljesítése, az élüzem­eim megtartása. Éppen ezért most ebben az oktatási évben olyan propag­andistákra van szükség, akik helyesen mozgósítják az elvtár­sakat * jó tanulással a napi tervek teljesítésére. Az oktatás vezetőit iskolára küldte a pártbizottság. A kéthetes iskoláról haza jövet a z elv­társak is foglalkoznak azzal, hogy a szakszervezet vagy más tömegszerve­zet vezetői és a becsületes párto®­­kfvüliek részt vegyenek olyan oktatásban amilyent képességük megkövetel. Vol­tak a Bőrgyárban is olyan elv­társak, mint például Bölcskei Dezső, Zsebe József és még néhányan, akik iga­zolatlanul mulasztottak vagy rendszer­­telenül jártak el oktatásra. Ezeknek az elvtársaknak ismét meg kell ismételni a politikai iskolát; csak abban az esetben mehetnek majd magasabb fokú oktatásra, ha ezt becsületesen elvégezték. Szép számban vannak, akik már a Bolsevik Párt történetének első évfolyamára mennek. Kávész Éta elvtársnő, pártbizalas szintén ebben az oktatási formában vesz majd részt. Most örül a negy­venesét társával együtt, hogy jól meg­­á­llták a helyüket a politikai iskolán. A pártbizottság az elmúlt oktatási évben nem foglalkozott megfelelően a DISZ fiatalok oktatásával. Most, Farkas elvtárs beszéde után elhatároz­ták, hogy a DISZ fiatalok oktatásával a háromhónapos iskolát végzett elv­társakat bízzák meg. Ez elősegíti azt is, hogy a DISZ fiatalok szervezeti élete­­ megjavuljon. Így a fiatalok még jobb eredményeket érnek el a ter­melő munka területén, mivel a párt tanításait a gyakorlati munkában is fel tudják használni. Az oktatásban elsősorban a DISZ vezetőségi tagok­nak kell példamutatóan előljárni. A Bőrgyárban még van olyan tag­ja a pártszervezetnek, aki eddig semmilyen oktatásban nem vett részt. Vagy azért, mert nem foglalkoztak vele, vagy az elvtárs saját maga is megfeledkezett arról, hogy minden párttag kötelessége, hogy fejlessze politikai tudását. Ez is szükségessé teszi, hogy az előkészítő bizottság tag­jai ezeket az elvtársakat felkeressék. Ómig­ elvtárs elmondta az elvtársak­nak, hogy szabadidejükben az ilyen párttagoknak magyarázzák meg a párttagsági könyvben foglaltakat. A párttag kötelessége, hogy szakadatla­nun fejlessze politikai tudását és emel­je műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a m­arxizmus-leninizmus tanításait. Ha a pártbizottság is és a párt­­szervezetek, de maguk a propagan­disták és az előkészítő bizottság tag­jai továbbra is olyan lelkiismeretesen végzik munkájukat, akkor biztosnak vethető, hogy ebben az oktatási értben az oktatásban részt­vevő elvtársak nemcsak magasabb po­litikai képzettségre tesznek szert, ha­nem ezen keresztül nagy segítséget tudnak adni a pártszervezeteknek a pártonkívüli dolgozók nevelésében is. T­I A palotabozsoki a cséplési GépdRomdsahtk között a verseny­ben élre tárt a palotabozsoki gépállo­más. 30-én 4067 mázsát csépeltek el és az egy gépre eső átlag 131 má­ssá. Az utolsó helyen kullog és rossz eredményével visszahúzza a cséplési versenyben egész megyénket, a szent­­lászlói gépállomás. 1060 mázsát csé­peltek el mindössze egy nagy alatt és az egy gépre eső átlag 53 mássa. A traktorosok közötti versenyben Gombócz Nándor, az ócsárdi gépállo­más traktorosa vezet. 1070-es cséplő, gépével 166 mázsát csépelt és 166 szó­ gépállomás vezet versenyben talokra teljesítette napi normáját Második helyre tört a versenybe Szíjártó Imre, a molgocsi gépállomás traktorosa, aki szintén 1070-es gép­pel 154 mázsát csépett és 140 száza­lékra teljesített. Idénytervét legjobban Bakos Már­ton pofot­abozsoki traktoros teljesítet­te. 820-as cséplőgéppel 2162 mázsát csépelt, 127 százaléknál tart. Schul­ler József Mágocs, 1070-es dobszé­­lességis cséplőgéppel 2800 mázsát csé­pelt, 110 százalékra teljesítette idény­tervét. 3 A műszaki feltételek biztosításáért harcol Mátrai Árpád elvtárs üzemvezető Kossuth-aknán Komlón Aráról-órára nemcsak a föld felszíne rá főzik­ meg, hanem az építkezéseken kívül megváltozik a bánya képe is. Az egykori régi akna mellett új torony emelkedik. Új vil­­lanymozdonyok vontatják a szénnel tett os­ítéket. És ki győzné felsoro­li azt a sok sok gépet, amit a komlói bányaüzem hétről-hétre kap. Dolgozó népünk viszont elvárja a­ komlói bányászoktól, hogy becsület­tel teljesítsék tervüket és az alkot­mány, a második bányásznap tisz­teletére tett vállalásaikat. Június első felében megtartott ter­melési értekezleten a komlói bá­nyászoló százai tettek felajánlást az alkotmány és a második bányásznap tiszteletére. Érezték azt, hogy felelős­séggel tartoznak a nép államának a terv nem tejesítéséért. Kiadták a jel­szót: A bányásznapi versenyben törlesztjü­k adósságainkat! Azonban a komlói bányászok nem elégedtek meg azzal, hogy megtették vállalásukat, hanem harcoltak a fo­gadalmuk teljesítéséhez szükséges műszaki feltételekért is. Ebben az időben Peredi volt­­ csúcsüzemvezető. Peredi tudatos jobboldali szocio­demokrata­, aki gyű lött a dolgozókat. Úgy ártott a nép államának, a munkásosztálynak, aho­gyan csak tudott. Kártevő tevékeny­sége megmutatkozott akkor, amikor szabotálta a dolgozók versenyéhez elengedhetetlenül szükséges műszaki feltételek biztosítását. Ha » dolgo­zók azt mondották, hogy vállalásai­kat nem tudják teljesíteni m­ert nin­csenek meg a műszaki feltételek, Pe­redi gúnyosan megjegyezi«: ,,Nem kényszerítette magukat senki sem arra, hogy m­unkaf­ela­ján­l­ások­at te­gyenek.“ Peredi minden eszközt fel­használt arra, hogy megakadályozza békés építőmunkünkat, éket verjen a fizikai és műszaki dolgozók közé. Pet­rodit azóta eltávoltották , üzem­ből Mátrai Árpád elvtárs mindössze másfél hónapja dolgozik Kossuth­ak­nőn, mint csúcsüzemvezető. Minden erejét megfeszítve harcol azért, hogy Kossuth akna behozza lemaradását Első feladatának tartja azt, hogy biztosítsa a munkaverseséghez szük­séges műszaki feltételeket Helytelen volna azt gondoln­i, hogy Peredi le­váltása után nyomban megváltozott a helyzet Mátrai elvtársnak sok ne­hézséget kellett legyőznie, míg végre eljutott odáig, hogy sikerült a terv­­teljesítésnek legnagyobb akadályát, az üremcsízehiányt részben felszámoln­­i. A műszaki feltételek biztosításá­ért vívott harcról így számol be Msttet elv­társ: A Kossuth-aknai bányászok munkáját hosszú hónapokon keresz­tül akadályozta az ürescsillehiány. Akkoriban Perediék erre külön eme­letet is alkalmaztak: Kossuth-aknán természeti adottságánál fogva az ürescsilllehiá­nyt felszámolni nem le­­het. ..Persze nem sokat adtam ezek­re az „e­lmél­etek­re“, hanem mindjárt vizsgálni kezdtem az ürescsillehiány okát. Rájöttem arra, hogy a „dobos‘‘ felvonó nem képes ellátni egyedül a bányát ürescsillével, éppen ezért ki­segítőid beindítottuk az „öregi"-aknát is. Az igaz, hogy javult a helyzet, de még távolra sem volt kielégítő. Nap­­nap után jöttek a dolgozók elmonda­ni, hogy az ürescsille hiányában nem tu­djé­k vállalásaikat teljesíteni. Már szégyellem lemenni a bányába. Fe­­felősnek éreztem magamat az üres­­csilehiányért. Más választásunk nem volt, meg kellett rövidíteni a ,,koe­­pe“ felvonó megindulásának határ­idejét. Bajoottam azért, hogy napok­kal, sőt órákkal előbb beindítsuk a „keepe“ felvonót. Végre jú­ius 30-án már üzembe is helyeztük. Most már leállítjuk az ,,öreg‘‘-aknát, mert a ,,dobos“ és ,tkeepe‘‘ felvonók ellátják bányánkat üres csillékkel. A diszpé­cser szolgálat megjavításával gon­doskodunk arró, hogy a vállalások teljesítését ne zavarhassa többé az üres csillehiány. Mátrai elvtársi figyelmét az sem­­kerülte el, hogy a fronti ertések ké­sőn kezdik meg a termelő munkát, melynek következtében a dolgozók nem tudják teljesíteni a vállalásai­kat. Hát ez érthető is­me , mert egy frontban fejtették a telepet. Ha ter­melitek, nem adhattak fát, ha pedig fát adtak, szünetelt a termelő munka. Mátrai elvtárs javaslata után áttér­tek a kétrészes fejtési rendszerre, így lehetővé vált az, hogy egyszerre vé­gezhetik a termelést, meg a faadá­st is. Míg a fejtés felső részén döntik a szent, addig alul a szükséges fa­anyagokat adják fel. A 27 es csapat tagjai a második bányásznap tiszteletére vállalják, hogy másfél hónap alatt előkészíte­nek egy frontfejtést. Ez annyit je­lent, hogy 200 méter gurítót két és idő alatt kihajtaniuk. A 27-es csa­pat tagjai becsülettel teljesítik vállalásaikat. Ezt pedig jórészt a műszaki feltételek biztosításának is köszönhetik. Minden bizonnyal Kossuth akim bányászai Mátrai elvtárs segítségé­vel törlesztik lemaradásukat és becsü­lettel teljesítik az alkotmány ünnep­ és a bányásztiaip tiszteletére tett vál­tolá­sakkal A megyei tanácsülés tapasztalatai &a*rdán • megyei tanácsülésen ^Vvitatták megyénk tanácstagjai és ^Önjáró dolgozói *az elmúlt negyed­­munkák eredményeit, hiényessé­ és megszabték a további felada_ Sfet A tanácsülésem Geller B. Mik­­a megyei tanács begyűjtési osz­­^Tának vezetője számol be a be­­cslési munkákról, majd Novics Já- 008 elvtára, a mezőgazdasági osztály te6“5* a növénytermesztésben, ah­ol tenyésztésben és tsz mozgalom fel­­ütésében végzett munkákról szó­­lte. . -j A begyűjtésben **ép eredményeket ért el megyénk. brácsáink megértették, hogy a tö- 7*zük aktív részvétele nélkül nem t­ll­nk eredményeket elérni. A jó tö. /Skapcso az eredménye, hogy a sík . A járás például határidő előtt 100 éven felül teljesítette félévi­g felbeadás tervét. Megyénk köz- SW­K köztül va­lamen­nyi­ terményből 18,község teljesített 100 százalékon j'b és bízott sertés'ból 107 község 'res'kedett a 100 százalék fölé. Moriban az elmúlt negyedév be­­jj’l/tett munkájában az eredmények voltak hiányosságok is. A j­öbb baj forrása az opportuni,­­amelyről a Központi Vezetőség .rt­us 27 i ülésén Horváth Márton­­5­­s­zámolt be. Több községünk. Jy tanácsaink nem azt nézték, hogy Jjt'Úk a kizsákmányoló osztály mai U^k­isebb *■­. utolsó képviselője és ^rtVett hogy természetben ütemez­­? Volna be a kulákok sertésbeadá­­ra-\ egyes községekben készpénzben 0O'0 leváltásra írták ki őket Ko­dj^-V hiba az, hogy községi tanácsa­idó pártunk számtalan figyelmezteté­­£ rá­kosi elvtárs március 10 i beszé­l. .fenére sem figyeltek fel arra, a termelőszövetkezeteknek a­­dásban jó példát kell mutatniok. Nem fordítottak elé gondot a köz­ségükben lévő terme­kszövetkeze­­tekre, így fordult elő több helyen, hogy a csoport tagjai nem mutattak példát. A begyűjtésben megnyilvánult má­sik hiányosság az volt, hogy egyes helyeken a község vezetői lebecsül­ték a tömegeket, nem támaszkodtak a hazafias élenjáró dolgozókra. Meg­nyilvánul ez most a gabonabegyű­jtés­­nél is, míg ott, ahol a tömegekre tá­maszkodva végezték a munkát, nem maradt el az eredmény. Hegedűs elv­társ Diósviszló község tanácselnöke elmondotta azt, hogy községük már 100 százalékon felül teljesítette ga­bonabeadási kötelezettségét. Úgy érték el, hogy a pártszervezet segí­tette a tanács munkáját, mozgósítot­ták a népnevelőket, a fiatalokat, az MNDSZ tagokat és a község minden dolgozóját. Tehát eredményeik for­rása a tömegekkel való jó kapcsolat. Igen komoly hiányosság, hogy a gabonabegyűjtésnél tanácsaink nem figyeltek fá az ellenség aknamunká­jára. A kulákok már az aratás ide­jén gyenge termésről, fagykárról, ele­mi csapásról és a tervek telje­síthe­tetlenségéről beszéltek. Pedig ezt min­­den szónál szebben megcáfolták a cséplési eredmények. Darabos József, a reménypusztai tszcs párttitkára el­mondotta: ,,Volt olyan hold, ahol árpából 18 mázsás termésünk volt. Búzából pedig 13,30 kiló a termését t­agunk, de itt is egyes táblákon meg­t­erm­ett a 16 mázsa is, így könnyen tudjuk teljesíteni a beadási kötele­zettségünket és a jó dolgozó cso­port tagoknak jut a szabadpiacra is.“ Tehát megyénkben a gabona­termés a tervek teljesítését feltétlenül lehe­tővé teszi. Községi tanácsaink egyik alapvető feladata, hogy leleplezze azokat a kulákmesterkedéseket, ame­lyekkel a termésátlagainkat hamisíta­­ni akarják, mint­ Gaász Miháy bol­dogasszonyfai kulák is, aki a zabot és az árpát kévében eteti állataival. Elhozza a kazalból­ a kévét, így ke­vesebb kerül a csépitésre. Ezzel ha­misítja meg a termésátlagot. Ezért nem­­lehet figyelembe venni az ,,alacsony átagtermés'' meséjét, hiszen megyénk dolgozó parasztsága túlnyomó többsége azon a nézeten van, mint Jakab Ágoston sombereki 13 holdas középparaszt, aki azt mondta, mikor kötelezettségét 160 százalékra teljesítette. „A miniszter­tanács határozatát ismerem és annak végrehajtását helyesnek tartom- Mert ha én mint nyolcgyermekes család­fője teljesíteni tudtam begyűjtési kö­telezettségem, 160 százalékra, akkor helyes, ha megköveteli a dolgozók állama hogy minden gazda teljesít­sen. Ezt megkövetelem én is, hogy községünk mielőbb megkaphassa a szabadipari forgalmat Ezért érdeke minden község vala­mennyi gazdájának, hogy minden egyes termelő­i törvény szerint a cséplőgéptől te­jesítse a beadási köny­vecskében előírt kötelességét. A község ugyanis akkor kap szabadpia­­cot, a dolgozó parasztok akkor érté­kesítik terményeiket szabadon, ha beadási előirányzatát az egész falu teljesítette így tett eleget beadási kötelességének Nagyváty község, ahol egy gazdának sem emelték fel beadási kötelességét, viszont megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát. A szabadpiaci értékesítési jog mellett még külön jutalomban is részesültek a begyűjtésben élenjáró községek. Diósviszló 30 ezer, Óbánya és Nagy­­váty 20—20 ezer forint jutalmat ka­pott. Megyénk 14 ik helyre került a ga­­bonabegyűjtés, versenyben. Ezért ta­­nácsaink feladata, hogy a gabonabe­­gyűjtésben mutatkozó lemaradásun­kat felszámo­ják. Tanulmányozzák át tanácsaink ismételten Rákosi elviára november 30-i beszédéit a Központi Vezetőség június 27-i ülésén Horváth Márton elvtá­rs referátumát és annak alapján mélyítsék el a tömegekkel, a dolgozó parasztokkal a kapcsolatu­kat. Javítsák meg a felvilágosító mun­kát, mutassák be és leplezzék le a kulák igazi arcát fokozzák a ver­senyszellemet, értékeljék napról-nap­ra a verseny állását a beadási terv teljesítésével ünnepeljék alkotmá­nyunk ünnepét. A tanácsülés megállapította a me­zőgazdaság szocialista szektora a ter­melés minden területén példát mu­tatott és az egyéni termelők előtt­ járt. Ennek főként az a magyarázata, hogy jelentős mértékben alkalmazták a Szovjetunió fejlett agrotechnikai mód­szereit. Tudták azt, hogy a közös munka és ezeknek a módszereknek alkalmazása biztosítja a magasabb termést. A múlt évihez viszonyítva a nö­vényápolásban is komoly eredménye­ket ért e megyénk dolgozó paraszt­sága. Június hó végéig a háromszori kapálás is befejeződött és ha néz­zük a földeket, azok tiszták, ápoltak és kevés gyomos földet lehet találni. Novics elvtárs beszámolójában el­mondotta, hogy komoly lendületet, adott csoportjaink megerősödésének a minisztertanács határozata a munka­fegyelem megszilárdításáról, aminek értelmében­ — néhány csoport kivéte­lével — egyénekre felosztották a te­rületet. Nem egy olyan csoport volt, mint a habard Béke, ahol a minisz­tertanács határozata előtt mindössze 25—80 an vettek részt a munkában. De amikor a munkafegyelem­­hűhói­val szentben keményen felléptek, attól kezdve 70—80 csoporttal járt rend­szeresen dolgozni. Ez nagy mértékben járult hozzá hogy megyénk a ne­vén vápo­lás­i munkákban a legjobbak közé került. A kulák­ok és eg­ vél­ ellen-éges elemek természetesen nem nézték tétlenül csoportjaink fejődé­sét. Egyes helyeken f­sférkőztek­ a cso­portba és igyekeztek bomlasztani. Vé­­ménden­ három kulák volt a termelő­szövetkezetben. Az állatteny­­fert­ésben dolgoztak, ahol szabotál* munkájuk következtébe® nagyszámú anyac el­hullás volt Csa­k amikor az elhullás okát keresték, derült ki, hogy ott ka­likók vannak. Ezért éberebbeknek kell lenniük a csoport becsületes dolgozóinak, nehogy a kulékok be­férkőzzenek­. Leplezzék le azokat, akik beférkőztek a becsületes dolgo­zók­­»közé, hogy akadályozzák mun­­kájukat. Komoly hiba, hogy tanácsaink az aratási munkák befejeztével nem áll­ta­k azonnal a tarlóhántás és másod­verés biztosítására. Tanácsaink nem vették észre, hogy itt is a kulákok, az ellenség hangja érvényesült ,ami­­kor a szárazságra hivatkoznak, ami­kor egész sora van a termelőszövet­kezeti csoportoknak, mint a kista­­polcai Mi Alkotmányunk, a mágocsi Rákóczi, amelyek 100 százalékon fe­lül teljesítették másodvetési tervüket. Termelőszövetkezeteink kiváló eredményeket értek el. Ha megvizsgáljuk termelőszövetke­­zeti csoportjaink eredményé».. .,lát hat­­juk, hogy ebben az évben kiváló ered­ményeket értek el és magas jövedel­met biztosítanak tagjaik számára. Például az ócsárdi Béke­sre­­sz­nél a termelési terv szerint búzából 3.54, árpából 2.411, kukoricából egy kiló, szénából 4.25 kiló, burgonyából 1.25 kiló, cukorból 3 deka és készpénz 12.58 forint esik egy munkaegységbe. Ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók életszínvonalának emelése csak­­ kö­zös gazdálkodással érhető el. Ezért kell foglalkoznunk fem­előszövetkeze­­teink további megszilárdításával és számszerű fejlesztésével. A megyei tanács ülése hasznos ta­pasztalatokat adott Azonban a ta­nácsülés nem volt olyan aktív, mint leh­­etett volna. Ezért a jövőben ala­posabban kéglijenek fel a tanács tag­jai, hogy bírálatukkal és javaslataik­­­­kal nagyobb segítséget adjanak a t­­­o­vár­bi munkákhoz.

Next