Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Eredményekben gazdag újesztendőt kívánunk Baranya megye dolgozó népének! AZ MDP BAR­ANYA MEGYEI PÁRTBI­Z­OTTSÁGÁN­AK LAPJA X. ÉVFOL­YAM, 1. SZÁM AKA 50 FILI.Ezt CSÜTÖRTÖK, 1053 JANUÁR 1 1953 ES PETŐFI ISO évvell ezelőtt, 1803 január 1-én csillag született. Járhattak később alacsony felhők, de a nép akkor is tudta, merre ragyog a szabadságnak ez a csillaga, hol keresse azt. A 26 éves Petőfi örökre elszűnt egy domb mögött a fehéregyházai csata­téren.TM Harminc éves születésnapján tombolt a­­császári önkény, csak a bitófák hordtak gyümölcsöt. Mikor ötvenéves lett volna, akkor a ki­egyezés rózsaszín gőz,éhen, de a régi nyerseséggel, kegyetlenséggel nyúzták a népet a földesurak mellett már a gyárosok is. Német vezényszavakra masíroztak a császári hadak. Születésének százéves ünnepét a véreskezű bövérbicskások gyalázták m­eg. Magyar kultúráról fecsegtek, de még a­ fővezérük sem tudott magya­rul. Petőfi nevét cégérnek akarták, hogy alatta kiárusíthassák herczeg­­ferenci, pekárgyulai portékáikat. Min­den jóérzésű­ ember felhördült a gyalázatra, amikor a nép ádáz ellen­ségei a nép Petőfijét sajátjukként ünnepelni kezdték. Tíz évvel ezelőtt, születésének száz­­huszadik évében, 11­43-ban már el­kezdődött a darutollasok pünkösdi királyságának böjtje. A Szovjetunió ellen, rablóháborúba hajszolták a magyar katonákat, de Petőfi tej­poréig sem volt velük, hanem elle­nük. 1910-ben a Szovjet Hadsereg harcosai közt százezrével osztották ki Petőfi Sándor verseskötetét, ,,Le­­tépjük a német zászlót“ címmel, így indultak útnak a szovjet katonák­­hogy meghozzák nekünk a szabadsá­got, visszaadják Petőfi örökét. A hamis próféták epigo­nok és fél­remagyarázók ellenére mindvégig őrizték népünk legjobbjai az igazi Petőfi képét. 1912-ben a Magyar Füg­ge­­tlenségi Mozgalom tömegtü­ntetésen, rendőrök sorfalán áttörve koszorúz­­ta meg Petőfi szobrát és napok alatt elözönlötték az országot a Petőfi jelvények. Azóta tíz év telt el és belőle nyolc szabad. Ezalatt a nyolc év alatt töb­bet tettünk a hazáért, a népért, s mint a megelőző évszázadok együttvéve. Ez egyben azt jelenti, hogy végrehaj­tottuk Petőfi álmait, fokról-fokra megvalósítjuk műveibe zárt végrende­letét. S ha most ballagna vele az ökrös­szekér Tolna északján, akkor ragyo­gó tükör­betonon gördülnének a kere­kek a sztáflin városi gyárcsarnokok és lakópaloták felé, mintha csak a János vitéz óriásai építették volna őket, pedig azoknál is hatalmasabb erő, a magára talált nép és a szol­gálatába állított gép alkotott itt csodát. Petőfi Sándornak, a népet kép­viselő, a néppel eggyé forrott nemzeti költőnek a hazaszeretete izzó és cso­dálatos. Elképzelhető, hogy mennyire szeretné a nép hazáját, az új arcú Magyarországot!­s. aki megtalálja a pusztulásnak induló Alföldben­ is a szépet, milyen verssel köszöntem’’ most az újjászülető Alföldet, ahol már trom „törpe nyárfa,erdő sárgul a királydirnyés homokban", hanem er­dősávok váltogatják egymást az egy­re messzebbre érő csatornákkal s ő sem kívánta — ahogy mondta is — „a haza kopott bocskorát örök­ké foltozni, hogy legyen folt­otga fóti, Ivánévi tetőtől-talpig új ruhába“ akarta öltöztetni. Petőfi Sándor a forradalom költője volt és maradt. Az ő költészete már nem a nemesi lelkiisme­ret furdal­ás kifejezője, hanem­ az öntudatra ébre­dő nép hangja. Petőfi nem akarta ,,felemelni érdekegyesítéssel“ a népet. ha nem a néppel együtt, annak felsz­a­­bal­ása­ért küzdött, és általa akart új nemzetet, foltozgattuk a „kopott bocskort botozsoá látszat jogokkal, hanem uj társadalmi formát teremtve vetjük valóra Petőfi akaratát: ,,Bár­­miaj erővel, bármily áldozattal, — Picit mm egy Szálig elvesztek belé, ~~ Hazat kell nektek is teremteni! — Egy U] hazát mely szebb „ réginél ~ *S­taTiv fil­el ,*~* alkotnatok, — Egy u] hazát, ahol ^ tennének — Kiváltságosok kevély nagy tornyai, — Sötét barlangok, denevértanyák' — Egy új hazát, hol minden szöglet­ig — Eljusson a nap s tiszta levegő!" Petőfit olvasnunk és követnünk kell. Követniük az íróknak is, mert bő­ven van a mához mondanivalója. Erre tanit bennünket a párt, amikor az elnyomatás idején feledésre ítélt szabadság­harcosainkat a ma elé lo­bogóul tűzi. Róluk mondotta Révai elvtárs: „Örökségük, szellemük nincs többé száműzve a magyar állam éle­téből, ellenkezőleg: útmutatásuk in­tézményekben, a szervezett népben, a dolgozók államhatalmában, milliók akaratában Vált vérré és hússá, né­pünk munkájának keretévé és út­­jává." Petőfi útmutatásairól azonban még nem mondhatjuk el, hogy teljes egé­szükben az írók munkájának keke­dévé és híjává váltak, pedig sok meg s­zívlelésre váró akadna, közöttük. , A néppel tűzön-vizen át is ez volt a hitvallása. Arany Jánosnak írta: „Ha a nép uralkodni fog a költészet­ben, közel áll ahhoz, hogy a politi­kában is uralkodjék...“ Ezért választotta a forradalmi né­piesség útját, ezért valósította meg a költészet forradalmát, mindennap­ nyelven írt, demokratikussá tette költészetét, témáit a nép életéből merítette, a nép szemével nézte az életet, és a művészet fegyverét a nép kezébe adta. El­­­nevezték ellen­felei ú­tszicílinek, betyárnak, pórias­nak, — módszere ellen Gyulaitól—­­Babitsig ezer kifogást kerestek. Pe­tőfi mégis a néppel maradt. Válaszát félre nem érhették: „Nem írástudóknak, nem az úri rendnek. — De beszélek szűrös,­gubás emberek­nek." Nála a forma csak a tartalmat szol­gálta, az általa alapított Tizek Tár­sasága ezt így fogalmazta meg: „Az eszme, a gondolat a­z úr, s a szavak csak szolgák." Petőfi így írta: Csatázok verseim­mel. .. — Egy-egy harcos legény min­den dalom — Rongyos legények, de vitézek. — Mind bátran harcol, bát­ran vág.“ A közelmúlt irodalmi vitájának zárszavában idézte Révai elvtársi tőle ezt a mondatot: ,.fia nem tudsz mást, mint eldalolni saját fájdalmad s örömed: nincs rád szüksége a világ­nak, s azért a szent fát félretedd."­­ Nála hiába keresték a ,,Balzac-i kettősséget*­ műve és magatartása között. Azt hirdette: „Akiben egysze­rűség, nincs, abban semmi sincs“ , egyszerűen volt elvhű, önfeláldozó, hazafias, egyszerűen gyújtotta látha­­t­a szabadságszeretetével fiatalok és öregek szivét. Sebektől véres alakját örökre el­takarta a fehéregyházai domb, de ver­sei azóta is szüntelenül csatáznak. Szerte a világban ismerik nevét, mert az önkény, a szolgaság ellen mozgó­­atlaja a népeket. Nálunk is csatázik ahogy ő mondta, a „belső bitangok, kai", a népünk­ békéjére törő béke ellenséggel, nevezzék azt klerikális reakciónak, vagy bármi másnak. Pe­tőfi egy-egy harcos legénye ott te­rem, bátran harcol és bátran vág. itt az ideje, hogy a ma költői is ilyen „harcos legényeket" sorakoz­tassanak fel. Közelebb kerül ezzel a győzelem. Petőfi úgy volt magyar, nemzeti, hogy egyben harcosa is lett az európai szabadságmozgalomnak, mi a világ békemozga­lmának lehe­tünk a részesei. Az 1958-as év sokszor idézi majd a 130 éve született Petőfit. Köny­­nyen tehetjük ezt, mert gondolata akarata, harca egy a miénkkel Pe­­tőfi téeszcsék földjén gördülnek a gépek, Petőfi brigádok veszik kézbe az ötéves tervért való vetélkedésben a világszabadság vörös zászlaját Így védik meg és nem a zsarnok önké­nyétől kénk a békét. Petőfi is velünk van, amint tovább megyünk„Ha majd a bőség kosmá­ból — Mindenki egyaránt veheti — Ha majd a jognak asztalánál — Mind egyaránt foglal helyet, — Ha majd a szedem napirilágd _ Ragyog minden ház ablakán: — Akkor mond­hatjuk, hogy megálljunk, — Mert itt van már a Kánaán!“ — A kom­munizmusról szólott. Szántó Tibor az írószövetség Pécsi Csoportjának titkára. Vidám mulatsággal búcsúztatta Pécs dolgozó népe az 1952-es évet Pécs városának dolgozói­n jól végzett murtka örömével, gondtalan­ságával készült az új évre az építő­­mim­ika, gazdag eredmények születé­sének újabb szakaszára. A Pécsi Porcelángyárban Weisz Károlyné kultúrfelelős veze­tésével a kultúrcsoport még a leg­kisebb szüneteket is felhasználta, hogy a kultúrműsort próbálja. A Por­celángyárban a sztahanovistákat ün­­neplik az új évvel együtt és ezt a meleghangulatú, családias vidám családi estet felhasználják a kultúr­­csoport tagjai, hogy a gyár dolgo­zóit szórakoztassák. A műsoron el­­hangzik a „Pohárköszöntő­’ és az el­­ső poharat Sztálin elvtársnak­, a vi­lágbéke övének egészségére ürítik majd a Porcelángyár dolgozói. . A tánccsoport „Baranyai táncszvit’ket mutatja be, az énekkar pedig cseh, lengyel népdalokat énekel a magyar és szovjet dalok mellett. Bizonyos, hogy a Porcelángyár dolgozói jó szó­rakozás közben lépik át az újév kü­szöbét. A Sopiana Gépgyárban nem rendeznek szilveszteri ünnepsé­get. A dolgozók azonban a pécsi szórakozóhelyeken, más üzemekben megtalálják szilveszteri szórakozásun­kat. Pollák Dezső már egész program­mot állított össze magának. A szil­veszterezést a SZOT székházban kez­di meg, majd a tisztiklubba megy, ahonnan a vasas labdarúgócsapat évadzáró ünnepségére megy el. Ter­mészetesért nem egyedül, hanem fe­leségével együtt. A Dohánygyárban szép kultúrterem várja a­­ dolgozó­kat. A vidám, hangulatos szilveszter, est este 8 órakor kezdődik. A büffét már jó előre elkészítették, a kultú­­rosok színdarabokkal, villám­tréfák­kal, szilveszteri táncokkal készültek az ó-év búcsúztatására. A nyolc óra­kor kezdődő kultúrműsoron és az azt követő táncmulatságon előrelátható­lag ott lesz az ü­zem valamennyi dol­gozója. A Pécsi Nemzeti Színház szilveszteri ünnepélyét klubavatási ünnepséggel kö­ti össze. Újév előesté­jén a Denevér előadásának lezajlá­sa után avatják fel ugyanis a szín­ház dolgozói az első emeleti újon­nan berendezett klubtermet. Az ün­nepséget a szakszervezet rendezi és még az is előfordulhat, hogy a szín­ház művészei ezúttal saját magukat szórakoztatják műsorukkal. Mivel a klub helyisége kicsi, a klubavatási —szilveszteri ünnepségbe bevonják a színház valamennyi más helyiségét is. A folyosókon táncolnak, az üze­mi bizottság irodájában büffé lesz, a pártirodát erre az alkalomra ki­vételesen társalgónak rendezik be. Ezen az ünnepélyen próbálják ki a színház dolgozói a szilveszterkor vá­sárolt háromezernyolcszázforintos ha­talmas zenegépüket, melynek műso­rát hangszórókon át közvetítik a különböző szobákba. Az erős szilveszteri, újévi készü­lődést a péeli üzletek hatalmas arányban megnövekedett forgalma is mutatta. Egyedül a Kos­suth Lajos­ utcai élelmiszeráruház­ban és csupán a szerdai napon 1­60 kilogramm sonka fogyott és több, mint fél mázsa vegyem felvágott.­­ Ugyanezen a napon délután három óráig (eddig a napi forgalomnak mintegy felét bonyolítják le) 200 üveg likőr és pezsgő fogyott. A li­kőrt inkább a falusiak, a pezsgőt a városi dolgozók vásárolták. Ugyan­csak ezen a napon 200 darab cso­­koládé-szeremncsepatkó fogyott. Mire ezek a sorok megjelennek, már elmúlott szilveszter éjtszakája, átléptük az újév küszöbét és egy na­pi pihenő után megkezdjük a ne­gyedik tervév feladatainak végre­hajtásét. Az újesztendő vidám be­köszöntése, az ó-év elbúcsúztatásra után kezdjünk hozzá még nagyobb kedvvel, még nagyobb lendülettel az új feladatok sikeres végreha­jtásához. Ak­ik élenjártak a terven felül vállalt 400.000 tonna szén kitermelésében A pécsi Szénbányavállalat üzemel 1952 december 30-án, reggel hat óráig 28.870 tonna szenet adtak évi tervükön felül, így járultak hozzá az országosan ígért 400.000 tonna szén kitermeléséhez. Szabolcs két aknája, az István, és a Béke-akna bányászai több, mint 24.000, a vasasi bányá­szok pedig több, mint 14.000 tonna terven felül termelt szénnel járultak hozzá ehhez az eredményhez és pótolták a pécsbányatelepi közel­­ tízezer tonnás elmaradást is. Egymással versenyben harcolnék az év utolsó napjaiban a pécsvidéki szén­bányák fejtései, hogy minél na­­gyobb mennyiséggel járulhassanak hozzá a 400 ezer tonnás vállalás tel­jesítéséhez. Vasason a DISZ brigád az első az évi tervteljesítésben. Decem­­berben 1007 csirle szenet termel­tek terven felül, egész évben pedig 4112 csillével ad­tak többet az előirányzatnál. A körletek közül Vasason a Grad­­wohl-körletre legbüszkébbek Pe­tőfi-akna bányászai. Ez a körlet fejezte be elsőnek az aknán tervét és 1136 csille szenet termeltek terven felül. Egész évben pedig 8972 csille szénnel adtak töb­bet az előirányzatnál, István-aknán Kovács István (8) csapata tűrt újból élre a verseny­ben. A Kovács-fejtésben dolgozók az utol­só napokban, amellett, hogy 30-án már 1953. évi január 5-i tervüket tel­jesítették , 908 csib­e terven felül termelt szénnel járultak hozzá bánya­üzemük elsőségéhez. Haronaszéki Vil­mos csapata 681 csille szenet termelt decemberben terven felül. Nem messze marad el mögöttük Bokor Jó­zsef csapata, amely 107,1 százalék­ra teljesítette havi tervelőirányzatát. Dícséretreméltó eredményeket értek el Szin­vek Antal csa­patának tagjai is, akik 110,7 százalékos átlagtelje­sítménnyel küzdötték magukat az elsők közé és 516 csille szenet ter­meltek terven felül népgazdaságunk számára. István-akna legjobb körlete a Do­rozsmai-körlet, amelynek dolgozói több, mint 2.500 csille szenet ter­meltek terven felül. Az év sikeres befejezése mellett arra is gondot fordítottak a pécsi szén­bányavállalat üzemeinek veze­tői, hogy biztosítsák a zökkenő­mentes átmenetet az 1053-as évre. A pécsszabolcsi Béke-aknán ezért nyolc, munkahely közül ötben ciklu­sos grafikon alapján szervezik ja­nuár 1-től kezdve a munkát s egy­ben az, eddigi kettő mellett még egy elővárásban meghonosítják, a 100, illetve a 120 méteres mozgalmat A vasasi Petőfi-akna vezetői megálla­pították a fejtések optimális létszá­­mát, így elkerülik a munkahelyek túltelepítését, a felszabaduló létszám­mal­­pedig jól teljesíthetik feltárási és elővárási tervüket is. A jövő év feladatainak jobb biztosítására két kisebb fejtés kivételével minden szen­nelő munkahely számára biztosítják az éjjeli előkészítést, megfelelő el­lenőrzés mellett mindezeken a mun­kahelyeken éjjel végzik a csúszdák átrakását, a tartósítást és a fabeké­szítést. A nagymányokii szénbányavállalat négy üzeme közül — Hidas kivételé­vel — valamennyi befejezte évi ter­vét. A nagymányoki ü­zem dolgozói egész éven át lelkesedéssel har­coltak a terv túlteljesítéséért. A harc eredményeként az év végéig a vállalt 3800 tonna helyett közel ötezer tonna szenet termeltek terven felül. Nagymányok legjobb fejtési csapata, Glöckner József brigádja egész év­ben jól dolgozott , döntően segített ab­ban hogy az atéi­a túlteljesíthesse évi tervét. Az üzem legjobb aknásza Máté Gyula harmadvezető jól felvi­lágosító munkával és a fegyelem szi­­gorú betartásával elérte, hogy har­madában az év végére már egyetlen igazolatlan mulasztó sem­ akadt az év­ eleji havi 20—24 mulasztóval szemben. Szászváron jól dolgozott a 13-as fejtési IMSZ-brigád, amelynek Tayer Jezes sztahanovista vájár a vezetője. A brigád elérte a 130 százalékos évi átlagteljesítményt, s jelenleg már 1953 első havi tervüket teljesítik.. A DISZ brigád tagjaihoz hasonlóan jól dolgoztak Szászváron a többi csapa­tok is. Az összefogás eredmé­nyeként, még Sztálin elvtárs születésnapja előtt befejezték évi tervüket és a vállalt 2700 tonna helyett az év vé­géig körülbelül 450 tonna fekete sze­net termeltek tervükön felül. Mázán Verse Mihály h­aráindvezető aknász körzete tűint ki az évi terv teljesítése során. Vecse Mihály elérte, hogy harmada egész éven át átlag 120 százalékban teljesítette előirányzatát. Az ő har­mada is döntő mértékben hozzájá­rult, hogy a mázai szénbánya a vál­lalt 2300 tonna helyett 30-an reg­gelig már 2900 tonna szenet adjon terven felül. Az 1935. évben született férfiak és nők bejelentése A 18 éves férfiak és nők szokásos évi bejelentését a belügyminiszter rendelete szerint január 1. és 31. napjai között kell teljesíteni. 1953. évi január hó 31. napjáig te­hát az állandó lakásukba be kell jelenteni mindazon magyar állampol­gár férfiakat és nőket akik 1935. évben születtek, tekintet nélkül ar­ra, hogy ezideig külön bejelentőla­pon be voltak-e jelentve Ha az 1935. évben született személy állandó la­kásától ideiglenesen távol tartózko­dik és hazatérése 1953. január 31-ig nem várható, a szülője vagy törvé­nyes képviselője köteles gondoskod­ni az állandó lakásba történő beje­lentés megtételéről. A bejelentéseket városokban az il­­letékes rendőrőrsnél, községekben a községi tanács végrehajtó bizottságá­­nál a férfiak és a nők állandó laká­sának bejelentésére szolgáló 1., ille­tőleg 2. számú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentéseket nyolc és 13 óra között vasárnapokon is lehet teljesíteni. A bejelentés pontos teljesítéséért az 1935 évben szüle­tett szeem­ély és szállásadója (szülő­je) is felelős és mulasztásuk bünte­tést von maga után. A bejelentéskor visszakapott iga­zolószelvény az állandó lakás beje­lentését igazolja és azt a bejelentett személy köteles megőrizni és ható­sági közeg felhívására bármikor fel­­­­mutatni majd a lakásból való távo­­­­záskor a kjja*intv­.sphoi cjutd­og

Next