Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-18 / 270. szám

2 A koreai-kínai fél határozott követelései a felvilágosító munka újbóli megkezdésével kapcsolatban Kejcson (Új Kína). A katonai fegy­verszüneti bizottság koreai-kínai küldöttsége hivatalos közleményt adott ki, amely szerint a koreai- kínai fél ismételt erőfeszítéseinek eredményeként november 16-án újból megindult a november 6 óta szünetelő, a koreai-kínai fél fogságba esett harcosai között végzett felvilá­gosító munka. Az amerikai utasításra eljáró Csang Kai-Sek-féle ügynökök szabo­tázscselekménye következtében no­vember 6-a óta nem folyt felvilágo­sító munka a 22-es számú táborrész­­legben őrzött kínai hadifoglyok kö­zött. A koreai—kínai fél felvilágosí­tó munkájának ez az újabb szünete­lése azért következett be, mert a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság és a hadifog­lyok őrzését ellátó indiai fegyveres erők nem tették meg a szükséges rendszabályokat annak érdekében, hogy biztosítsák a koreai-kínai fél számára a felvilágosító munka el­végzéséhez szükséges szabadságot és lehetőségeket. A semleges hazatelepítési bizott­ság működési szabályainak és a fel­­világosító tevékenység eljárási sza­bályainak rendelkezései értelmében a koreai—kínai félnek teljes joga van ahhoz, hogy az általa választott 22-es számú táborrészlegben felvilá­gosító munkát végezzen a hadifog­lyok között. A koreai-kínai fél azon­ban — újabb erőfeszítést téve a fel­­világosító munka folytatására — no­vember 14-én közölte a semleges ha­zatelepítési bizottsággal: hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg ne folytasson felvilágosító munkát a 22-es számú táborrészlegben őrzött hadifoglyok között és hajlandó-e felvilágosításo­kat kezdeni más táborrészlegek la­kói számára. A koreai-kínai fél no­vember 15-én közölte a semleges hazatelepítési bizottsággal, hogy no­vember 16-án a koreai néphadsereg fogságba esett és az 53-as számú tá­borrészlegben őrzött harcosai fözött folytat felvilágosító munkát. A koreai-kínai fél ezzel egyidejű­leg a semleges hazatelepítési bizott­ság előtt hangsúlyozta, hogy a felvilágosító munka újbóli megkezdése hiábavaló, ha meg­engedik, hogy a Csang Kai-Sek- és a Li Szín Man-féle ügynökök — miként a múltban tették, — ezután is meghiúsítsák a­­felvilá­gosító munkát. A koreai-kínai félnek változatlanul az a véleménye, hogy a semleges ha­zatelepítési bizottságnak és a hadi­foglyok őrzését ellátó indiai fegyve­res erőknek — a működési szabá­lyok és az eljárási szabályok meg­valósításának biztosítása érdekében — gyakorlati és hatásos rendszabá­lyokat kell foganatosítaniuk az ügy­nökök lépésről lépésre történő fel­számolására és uralmuk letörésére, úgy, hogy valóban teljesíthessék kö­telességüket, mint a hadifoglyok őr­zői. A koreai—kínai fél ezért ha­tározottan követeli, hogy a semleges hazatelepítési bizottság és a hadifog­lyok őrzését ellátó indiai fegyveres erők ügyeljenek arra, nehogy az ügy­nökök bármilyen módon akadályoz­zák a felvilágosító munkát és tart­sák fenn a rendet a felvilágosítás színhelyéül szolgáló sátrakban. Mindazokat az ügynököket, akik a felvilágosító munkát akadá­lyozzák vagy a felvilágosító meg­bízottakat tettleg bántalmazzák, el kell különíteni, meg kell bün­tetni. Szigorúan meg kell tiltani az ame­rikai félhez tartozó személyeknek, hogy a felvilágosítás színhelyéül szolgáló sátrakban zavart keltsenek, megszakítsák a felvilágosításokat, sőt nyíltan megfélemlítsék a hadi­foglyokat. Haladéktalanul véget kell vetni annak, hogy a svájci vagy a svéd megbízottak önkényesen és szándé­kosan megszakítsák a koreai-kínai fél által végzett felvilágosítás mun­káit. Eisenh­ower kanadai látogatásáról New York (TASZSZ). Eisenhower elnök kanadai útjáról visszatért­­ az Egyesült Államokba. Mint amerikai és kanadai sajtójelentésekből kiderül, Eisenhower kanadai látogatásának fő célja az volt, hogy Kanadát még nagyobb mértékben bevonja az Egye­sült Államok háborús készülődései­be. Ezenkívül az amerikai elnöknek az is feladata volt, hogy rendezze a kanadai-amerikai gazdasági kapcsola­tokat, amelyek az utóbbi időben meglehetősen kiéleződtek. Eisenhower elnök november 14-én terjedelmes beszédet mondott a ka­nadai szenátus és képviselőház együttes ülésén. A beszéd általában az amerikai kormány külpolitikáját és a fegyverkezési verseny politiká­ját védelmezte. Eisenhower látogatásának végén Ottawában közös amerikai-kanadai közleményt bocsátottak ki. A közle­mény katonai kérdéseknek szenteli a főfigyel­met. Az áll benne, hogy Kanada és az Egyesült Államok „to­vábbi erőfeszítéseket tesznek közös biztonságuk szavatolása érdekében," vagyis folytatják és kibővítik kato­nai intézkedéseiket. Bru­welb­en me­nke­d­ős lött a Benelu­x-államok értekezlete (MTI). A „DPA" nyugatnémet hír­­ügynökség közlése szerint november 16-án a Benelux-államok külügy-, pénzügy-, és gazdaságügyi minisz­terei Van Zeeland belga külügymi­niszter elnökletével Brüsszelben ér­tekezletre ültek össze. Bár az érte­kezlet a nyilvánosság kizárásával folyik, a „DPA" úgy értesül, hogy elsősorban gazdasági kérdésekről van szó, valamint arról, hogy megvitat­ják egy döntőbíróság létesítésének kérdését, amelynek az lenne a fel­adata, hogy a Benelux-államok kö­zötti ellentéteket elsimítsa. A Horne' Demovrati»'US Köztársaság állabiztons­á' szervei tetten érték» és letartóztatták a nyugab­rlini kémszervezet vezetőjét Berlin (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaság állambiztonsági szervei a lakosság köréből érkezett figyelmeztetés alapján november 14- re virradóra Berlin demokratikus körzetének területén tettenérték és letartóztatták Werner­transet (ál­neve: Wilhelm Heister), a Gehlen volt náci tábornok irányítása alatt működő nyugatnémetországi kém­­szolgálat ..120 Anton" fedőnevű nyu­­gatberlini kémcsoportjának vezetőjét a hitleri hadsereg egykori őrnagyát és ezredparancsnokát. Haase kém­szervezet­ének több ügy­nökével megkísérelte, hogy kémte­vékenységének megkönnyítésére Berlin nyugati és keleti körzete kö­zött titkos távbeszélő-vezetéket sze­reljen fel. A nyugatberlini kémszervezet fő­nökét akkor tartóztatták le, amikor a munkálatok ellenőrzésére a Berlin demokratikus körzetéhez tartozó Kiefhelz­strasse-ra érkezett. Haase a titkos távbeszélő-vezeték felszere­lésénél az amerikai General Cable Corporation különleges vízálló ká­beleit akarta felhasználni. A berlini demokratikus lapok keddi számai fényképfelvételeket közölnek a le­foglalt amerikai kábelekről. Werner Haase letartóztatása után tagadta a terhére rótt bűncselekmé­nyeket, de utóbb a bizonyítékok sú­lya alatt kénytelen volt beismerni hogy Gehlen irányításával kártevő és kémtevékenyséw°t folytatott a Né­met Demokratikus Köztársaság ellen. NAPLÓ A Moszadik-per november 16-i tárgyalása Teherán (TASZSZ). A teheráni rá­dió jelentése szerint a katonai bíró­ság november 16-án folytatta a Mo­­szadik és Riahi ellen indított per tárgyalását. Moszadik ismét kijelen­tette: tiltakozik az ellene emelt vá­dak ♦iatt. Riahi tábornok szintén hangsúlyozta, hogy határozottan visszautasítja az ellene irányuló vá­dakat. Armude katonai ügyész vádbeszé­dében halálbüntetést kért mindkét vádlott fejére. A sorsolási bizottság ellenőrzésével szállítják Szegedre a sorsolási kerekeket Az I. Békekölcsön ötödik, a nov. 6. és 29. között Szegeden lezajló­­ sorsolására november 24-én k­edden szállítják le a pénzügymi­­iszter által kinevezett sorsolási bi­­ottság két tagjának kíséretében a sorsolási kerekeket, amelyeket az I. Békekölcsön nagy érdeklődéssel várt ötödik sorsolásának kezdetéig a sze­gedi Nemzeti Színház egyik kije­lölt helyiségében őriznek. Pályázati felhívás A Budapesti Városi Tanács Végre­hajtóbizottságának XI. népművelési osztálya pályázatot hirdet olyan egy­­felvonásos színdarabra, dalszövegre és rigmusra, amely mai életünket tükrözi. A beküldés határideje: 1953. december 15. eredményhirdetés: 1953. december 25. Pályadíjak: egyfelvonásos színda­rab (8—20 ritkán gépelt oldal): I. díj 1.500.— Ft, II. díj 1.300.— Ft, III. díj 1.000.— Ft. Versek: I. díj 500.— Ft, II. díj 100.— Ft, III. díj 200.— Ft. Dalszöveg: I. díj 500.— Ft, II. díj 100.— Ft, III. díj 200.— Ft. Rigmusok: I. díj 400.— Ft, II. díj 250.— Ft, III. díj 150.— Ft. A kéziratokat a Budapesti Városi Tanács végrehajtóbizottsága XI. nép­művelési osztályához Budapest. V., Városháza u. 9—11. II. em. 268.) kell beküldeni. 1953. NOVEMBER 1? Külpolitikai hírek MTI Két római filmszínházban fasiszta merénylők könnyfakasztó bombákat dobtak le, hogy megakadályozzák a „Könnyű évek" („Anni Facili") cí­mű antifasiszta film vetítését. A kö­zönségnek el kellett hagynia a he­lyiséget és a film vetítése körülbe­lül egy órán át szünetelt. Az előadá­sokat később szabályszerűen foly­tatták. PARIS Észak-Vietnamban, a Vörös folyó to­rkolatvidékén, Hanoitól 40 kilomé­­ternyire északkeletre a vietnami néphadsereg egyik zászlóalja betört az expedíciós hadsereg által ellenőr­zött vidék belsejébe és súlyos vesz­teséget okozott a gyarmatosító csa­patoknak. Hanoitól hatvan kilomé­terre délkeletre, Nam Dinh közelé­ben szintén nagyobb összecsapásra került sor, amelynek során a fran­cia expedíciós hadsereg és a Bao Daj-féle zsoldoshadsereg kötelékei súlyos veszteségeket szenvedtek. (MTI) A Zahedi-féle iráni kormány egy­re felháborítóbb eszközöket alkal­maz az imperialisták elleni népi megmozdulások elfojtására. A Zahedi-kormány jogtipró mód­szerei még olyan közismerten jobb­oldali személyeket is tiltakozásra késztetnek, mint Baehai iráni kép­viselő, aki a „Sahedi” című lapban élesen elítéli, hogy a rendőrség szu­ronyokkal és gumibottal támad még az iskolás gyermekekre is, ha azok néhány röplapot szórnak el az utcán. A rendőrök ilyen esetekben durván ütlegelik a gyermekeket, sőt szám­űzik is azokat. Előfordul az is, hogy valaki pusz­ta kíváncsiságból valami papírdara­bot vesz fel a földről. Ilyen esetben azonnal ott teremnek a titkosrend­őrség tagjai és a kíváncsiskodók in­ternálótáborba kerülnek. BERLIN A német Wehrmacht fasiszta fő­parancsnokságának nemrégiben nap­világra került titkos dokumentumait­ból kiderül, hogy a fasiszta hadi- és tábori törvényszékek a második vi­lágháború alatt 1945 januárjáig­­a Wehrmacht több, mint huszonötezer tagját ítélték halálra. A halálraítél­tek legnagyobb részét ki is végez­ték. A felakasztott vagy agyonlőtt ka­tonák hozzátartozóit, csak a legrit­kább esetben értesítették és a ki­végzett katonák többségét „eltűnt"­­nek minősítették. Ezeknek a szeren­csétleneknek neve most Adenauerék hazug hadifogolylistáiban bukkan fel újra.­­. A kivégzett legénységi állományú személyeket és tiszthelyetteseket — mint az a most napvilágra került titkos dokumentumokból kitűnik, — nem név szerint tartotta nyilván a Wehrmacht főparancsnoksága, ha­nem szadista alapossággal csak sta­tisztikai grafikonokkal és számada­tokkal jelezte. Csak a halálraítélt és kivégzett tiszteket és katonai tiszt­viselőket jegyezték fel név szerint. A képen: Karagandai bányász kult­úrpalota előcsarnoka Nagy-Britanni­si Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának illése London (TASZSZ). Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó­­bizottsága november 14-én és 15-én ülést tartott. Az ülésen megtárgyal­ták az angol munkásosztály által az életszínvonal csökkenése ellen ví­vott harc fokozásának kérdéseit. Az ülésen John Gollan, a párt végrehajtóbizottságának tagja mon­dott beszámolót. A végrehajtóbizottság ezután meg­tárgyalta a Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja országos kongresszusá­nak előkészületeivel kapcsolatos kérdéseket. A párt országos kon­gresszusát, mint előző jelentések már közölték, 1954 április 16-tól 19- ig tartják Londonban. BONN FENYEGETŐZIK Írta: .1. GRIGORJEV­­ A francia közéleti körökben jogos riadalom­­id­ei tapasztalhatók. Az or­szág Rajnaparti határain túlról az utóbbi száz év alatt negyedszer egy­re fokozódó komoly veszély fenyegeti Franciaországot. Napról-napra egyre több olyan tény válik ismeretessé,­ amely tanúskodik a bonni klikk Franciaország és a többi Németor­szággal szomszédos­ ország ellen irá­­nyuló összeesküvésének igazi mére­teiről. A többi közt figyelemre méltó az a számos tény, amelyet a napok­­ban közölt a „Tribune de Nation" című burzsoá francia hetilap. Adenauer választási „győzelme" és az Amerikai Egyesült Államok fo­kozódó segítsége megszédíti a nyu­gat­németországi fasisztákat és mili­taristákat. A „Tribune de Nation" jelentése szerint napról-napra ar­­­atla­abbá válnak és lázasan előké­szítik a „Franciaország ellen irányuló revanshadjáratot." A bonni revan­­dsztíj kancellár körül tömörülő erők legelvetemültebb képviselői nem is tartják szükségesnek szándékaikat ép­­ezni. Közismertek volt hitlerista tábornokok beszédei, amelyekben Franciaország ellen irányuló újabb agre­­szióra szólítanak fel, így pél­dául nemrégiben a „Stahlhe­m" el­nevezésű fasiszta szervezet salzburgi gyü­ekezetén teljesen nyíltan terjesz­tették a „Győzelmesen meg akar­juk semmisíteni Franciaországot" kihívó című brosúrát. A Nyugat-N°metországban szított franciaellenes hadjáratot nagy mili­tarista szervezet irányítja. Az úgy­nevezett „pángelonán szövetségről" van szó. A „Tribüne de Nation" érte­sülése szerint ez a „szövetség" Ja­kob Kaisernek, a június 17-i berlini fasiszta kaland egyik szervezőjének, a kémkedés és provokáció bonni mi­nisz­terének közvetlen utasításai alap­ján jött létre. A „szövetségnek" nagy fiókintézete van a Franciaországgal ha­táros Rajna-Pfalzban, vezető szer­vei pedig a majnamenti Frankfurt­ban tartózkodnak. A hetilap többek között azt írja, hogy „e szervezet céljai közé tartozik. Elzász és Lotharin­gia felszabadítása is, vagyis szándé­kában áll ezt a területet a szövet­ségi köztársasághoz csatolni." A „pángermán szövetség a bonni kormány tudatával megszervezte Franciaországban kémhálózatát. ■ E szervezet soraiban, írja a „Tribune de Nation", vannak „tiszteletbeli tu­dósok", akik a határmenti francia tartományokban ütötték fel sátorfá­jukat és „hazafiúi kötelességüknek eleget téve" ellátják a „szövetséget" gazdasági és politikai értesítésekkel. A propaganda osztály nagy tevé­kenységet fejt ki és szorgalmazza a francia-német határ felülvizsgálatát Németország javára." A „pángermán szövetség" „tudó­sítói" álltal gyűjtött „információk" azután volt hitlerista tábornokok ke­zébe kerülnek, akik Nyugat-Német­­országban újból az első hegedűs sze­repét játsszák A „szövetség" szoros kapcsolatban áll a többi közt a fa­siszta szoldateszks olyan hírhedt kép­viselőivel, mint Ramke és Falken­hausen volt tábornokok, akik nem is titkolják hogy egy Franciaország el­leni újabb hadjárat szervezéséről áb­rándoznak. Ramke nemrégiben be­szédet tartott a volt SS-legények gyűlésén és ott kijelentette: „Blank (Adenauer tényleges hadügyminisz­tere, — a cikkíró megjegyzése) washingtoni utazása után a nemzet­közi helyzet kedvezően alakul Né­metország számára, amelynek olyan hatalmas szövetségese van, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ugyanis az amerikaiak résztvennének egy esetleges komoly konfliktusban, amely Franciaországgal keletkezne." A „Tribune de Nation" megálla­pítja, hogy ,,ez a hangulat tapasz­talható a bonni kormánytöbbség po­litikai csoportosulásaiban is". Ade­­­n­auer környezetében újból „Nagy­­németország" esztelen terveivel sür­gölődnek, úgy gondolják, hogy abba bele kell tartozni minden „német la­kosságú" területnek, mint például Ausztriának, Svájc egy részének, a Szudéta-vidéknek, ősidők óta len­gyel földeknek, valamint Elzásznak és Lotharingiának. A bonni revansiszták kalandor ter­vei fenntartás nélküli támogatásra találnak az Amerikai Egyesült Ál­lamok agresszív köreiben. E körök erejükhöz mérten segítenek szítani a többi közt a franciaellenes hadjára­tot is Nyugat Németországban arra bujtogatják az Adenauer klikké hogy beszéljen Franciaországgal a fenyegetés és a diktátum nyelvén „Éppen szövetségi köztársaságban tartózkodó amerikai hivatalnokok je­lentették ki elsőnek, — állapítja meg a­­Tribune de Nation" — hogy a szövetségi köztársaság felfegyverzé­­sét régóta végrehajtották volna, h* nem kellene számolni Franciaország makacs ellenállásával." Semmi csodálatos nincs tehát ab­­ban, hogy Adenauer, akit a külföldi sajtó találóan nevezett „Washington első tanítványának", az utóbbi idő­­­ben már nyíltan a parancs hangján beszél Franciaországgal. Gorombán követeli a bonni és párisi katonai. szerződés ratifikálását, ellentmondót nem tűrően elhatározza az „európai hadsereg" létesítését.. A féktelenné váló militaristák fe­nyegetőzései és követelései egyre gyakrabban hallatszanak a Rajnán túlról, s elgondolkodtatják a francia hazafiakat afölött hogy milyen katasz­trofális következményekkel járna ha­zájuk számára Nyugat-Németország újrafelfegyverzése, bármilyen fá­mában történjék is az. A letagadha­tatlan tények napnál is világosabban bizonyítják a francia nép széles tö­megeinek, mik azok az igazi okok­­amelyek miatt a bonni revansisztir klikk az óceánontúli agresszív erő'' támogatásával olyan makacsul kö­veteli a bonni és párisi katonai szer­ződés érvénybeléptetését. „A bonni és párisi egyezmény ra­tifikálásával — jegyzi meg a „Tri­bune de Nation" — a németek nem? A francia-német koalíciót" akarják erősít­eni hanem a németek Franciao­rszág elleni pozícióit". Ezzel a következtetéssel okvetlens­éget kell érteni.

Next