Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

D­IKTÁMTIÍI­I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió javaslata a Németországra háruló gaz­­dasági és pénzügyi kötelezettségek enyhítésére (2. o.) — Külpolitikai jegyzetek (2. o.) — A szentlőrinci dol­gozó parasztok versenyre hívják a megye valamennyi községét (3. o.) — Bevezették az új bérrendszert az üszögpusztai tangazdaságban (3. o.) — Elméleti tanács­adó (3. o.) — Szigligeti népszínműve a szigetvári járási kultúrotthonban (4. o.) Jobb áruellátást a vidéki föld­­művesszövetkezeteknekl (4. o.)J AZ MDP BARANYAM­EGYÉI PÁRITBI Z.­OTT­ÁG ANN­A­K LAPJA M. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM­ÁRA SO hllem A berlini értekezletről Vasárnap dán, svéd, finn, magyar , román demokratikus lapok mun­katársaiból álló csoport látogatott el Postdamba. A tudósítók felkeresték a Cecilien-Hof-kastélyt, benéztek a Tárgyalóterembe, ahol kilenc eszten­dővel ezelőtt megszületett a potsda- M­1 egyezmény, s arról beszélgettek, h1°gy a jelenlegi külügyminiszteri ér­tekezletnek olyan határozatokat kell hoznia, amelyek a potsdami egyezmény alapján biztosítják Né­metország jövőjét. Ez a kis látogatás szimbólumnak számít, ha elgondoljuk, mivel fog­lalkoznak ezekben a napokban a nagy nyugati — s mindenekelőtt az ame­rikai — sajtótrösztök munkatársai. Elegendő itt arra utalni, amit az "►Avanti" című olasz szocialista lap leleplezett. Az Egyesült Államok európai diplomáciai képviselői tudn­iluk már január elején külön utasí­tásokat kaptak: hangsúlyozzák azok­­ban az országokban, amelyekben szol­gálatot teljesítenek, hogy az Egye­st Államok kormánya borúlátóan v éli meg a megegyezés lehetőségét, s A berlini tanácskozás feltétlenül kudarccal fog végződni. A diploma­táknak meghagyták, hogy ezt a gon­dolatot sulykolják bele a politikai, Parlamenti és újságírókörök képvi­selőinek fejébe. Bizonyos, hogy ha átfutjuk a nyug­gati sajtó legszélsőségesebb orgánu­­mait, láthatjuk: hemzsegnek a hír­­magyarázatok arról, hogy a Szovjet­unióval képtelenség megegyezésre jutni, legfőképpen azért, mert a Szovjetunió nem hajlandó beleegyez­ni abba, hogy az egyesített Német­ország csatlakozzék az „európai vé­delmi közösséghez". E cikkekben a szovjetunió ismét és ismét bebizo­nyított megegyezési készségéről azonban egy szó sem esik és hall­atnak arról, hogy a nyugati kül­ügyminisztereknek változtatniuk kel­lőé merev álláspontjukon. Bár ami a nyugati külügyminisz­tereket illeti, nem lehet azt állítani nogy állásfoglalásuk teljesen egysé­ges. Az amerikai küldöttség szóvivői például vasárnap úgy nyilatkoztak: »Az amerikai küldöttség véleménye szerint igen kevés a remény arra hogy a berlini értekezlet megegye­zést érjen el a német egység hely­reállításának kérdésében.“ A brit diplomáciai körök azonban n®m egészen így vélekednek. Az munkatársa a velük folytatott beszélgetés után kijelentette, hogy a körök „nagy jelentőséget tulajdo­­nítana­k a miniszterek hétfőn kez­dődő titkos tanácskozásainak“. Azt­­ hangoztatták, hogy mód kínál­­ik egyes kérdések rendezésére. , Vagy vegyük szemügyre Jean Al­­vary-nak, az AFP egy másik berlini tudósítójának szavait. (Az AFP tud­­valevőleg a francia hivatalos körök nézeteinek ad hangot.) Allary így vélekedik: „A berlini értekezlet má­sodik hetében tartott üléseken a négy külügyminiszternek módja volt mindent megmondani egymás­nak, de semmiben sem megállapod­ni. Itt azonban nem az a figyelem­reméltó, hogy semiben sem állapod­tak meg, hanem az, hogy a négy külügyminiszter nem veszítette el bátorságát, s elhatározta, folytatja annak a problémának vitáját, amely­nek megoldására mindegyik fél ja­vasolt valamit...“ Hogy mást ne említsünk, Eden és Bidault­ — a párisi rádió munka­társának értesülése szerint — haj­­landósak mutatkozik az öthatalmi értekezlet megtartására, ha az a koreai kérdésre szorítkoznék. Sőt, úgy vélekednek, hogy a napirendet az indokínai problémára is ki lehet­ne terjeszteni. Ismeretes, hogy Dul­­les eddig mereven elzárkózott az ilyen megoldásoktól, annál is inkább mert, — mint a Reuter megemlíti — Du­les tevékenységét a washing­toni „China Lobby“ élénken figyeli. A „China Lobby" az a csangkajse­­kistákat támogató monopólista klikk, amely a legjobban irtózik a nép, Kína elismerésétől. A szovjet küldöttség álláspontja —, szemben a kudarcra számító e­gyes nyugati körökkel, —■ továbbra az, hogy keresni kell a megoldá­sokat és megegyezésre kell töreked­ni. Zsukov és Kraminov, a „Pravda" berlini különtudósítói határozottan leszögezik: ,,A szovjet küldöttségnek az volt a véleménye és ma is az hogy az életbevágóan fontos német kérdés megoldása lehetséges és szük­séges a minden fél számára elfogad­ható megegyezés alap­ján. Megegye­zésre azonban csak akkor lehet jut­ni, ha ehhez minden résztvevőben megvan az óhaj.“ A világ közvéleménye mindennek tudatában nagy érdeklődéssel várja a ma megkezdődött zárt tanácsko­zások kimenetelét. A megbeszélése­ket ismét a volt Szövetséges Ellen­őrző Tanács Berlin nyugati övezeté­ben fekvő épületében tartják még­pedig úgy, hogy egy-egy küldöttség részéről csak négy személy vehet rajtuk részt. A szokott napi sajtó­­tájékoztatók a zárt­­ ülések idejére elmaradnak. A zárt ülésen elsősorban a szovjet küldöttség által javasolt leszerelési világértekezletről, az ázsiai kérdé­sekkel foglalkozó konferenciáról és az osztrák kérdés tárgyalásának na­­pirendjéről lesz majd szó. A hétfői ülésen Ridault elnököt s a sors különös iróniája, hogy az elnöki szék egy olyan kandalló előtt áll, amelyre készítője annak idején a kétfejű német császári sas dombor­­művét formálta. Az újjáéledő német militarizmus épp úgy nyújtogatja ragadozó körmeit Franciaország felé mint a kandallóra vésett sas a fran­cia külügyminiszter háta mögött Ezt az analógiát a francia küldött­ségnek sem ártana figyelembe venni Barania legfittalabbjai, az is­türtre is készülnek a járási kultúrversenyre Kétszázny­olccan csoport készül Baranyában a járási kultúrverseny­­re, 72-vel több, mint az elmúlt esz­­tendőben. Négy helyen már megtar­­l°Uák a körzeti bemutatót. Így Dél- Komlón is, ahol a tavalyi négy élveit huszonkét csoport szerepelt. Nagy egyetértésben készülnek a kultúrbemutatóra a többnemzetisé­­községek lakosai. Patkányán pél­­németek és magyarok saját *n Vanyelusi színdarabot, Kisfcossán ***m­án népi táncot, magyar-német ’**Pdalokát tanulnak. A versendiek délszláv ének-, zene- és táncszámok­­?C®1 készülnek. A felnőtteken kívül nagy az izga­­lmn a kicsinyek között. Nyolc köz­lőben az úttörök is készülnek kul­­tzversenyre. Ki­dobszán még tizedik életévüket sem töltötték be a csoport tagjai.— kedves műsoraikért a környék ked­vencei. Négy játékkal szerepelnek majd: egy madártánccal, a „Csákvári csacsi" és a „Hej koszorú, koszorú, koszorú“ című gyermekjátékokkal, legszívesebben azonban a nemrégi­ben felkutatott „Cica, török cica" c. környékbeli népi játékot próbálják. A tizenkét tagú csoport munká­ját örömmel segíti az egész falu. Az öregek régi fényképeket gyűj­töttek, ennek alapján szedik össze a játékhoz az eredeti népviseleti ru­hákat. Egyházaskazáron tizenkéttagú csán­gó gyermekbábcsoport a „Három csángó esete a püspökkel“ című nép­mesét tanulja. A nem egészen két éve működő kultúrgárda mos­t vesz részt először versenyen. A darabhoz szükséges kellékekre ezer forintot kapott a csoport. A díszlet készíté­sében pedig a kis úttörők is részt­vesznek. TÖBB SZÉN, TÖBB IPARI TERMÉK A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE A kongresszusi párosverseny­ben a pécsi bányászok törtek az élre A Pécsi Szénbánya Vállalat dolgozói februárban még egyetlen egy­szer sem vezettek a komlóiakkal folytatott kongresszusi párosverseny­ben. Az elmúlt hét utolsó napjaiban azonban változás történt,­­ a pécsi bányászok élretörtek és maguk mögött hagyták a 103,7 százalékos havi tervteljesítéssel harcoló komlóiakat. Így a Pécsi Szénbánya Vállalatnak egész havi adósságát is sikerült le­rónia, sőt a 105,5 százalékos havi terv­teljesítés mellett, 1580 tonna szenet termeltek terven felül. A Pécsi Szénbánya Vállalat és a Komlói Szénbányászati Tröszt, azonkívül a bányaüzemek páros versenyeredménye jelenleg a követ­kező: 1. Pécsi Szénbánya Vállalat­ 103,5 százalék, 2. Koo­mlói Szénbányászati Tröszt 103,7 százalék, 1­ András-akna, 110 százalék, 2. Komlói III. üzem, 104 8 százalék, 1. Széch­enyi-akna 112.8 százalék, 2. Komló II. üzem, 102 százalék, 1. Béke-akna 113­ 2 százalék, 2. Komló I. üzem, 106.4 százalék, 1. Béta-akna 1071 százalék, 2. István-akna 102.6 százalék, 1. Nagymányok üzem 100 százalék, 2. Petőfi-akna 100,4 százalék. A komlói üzemek háttérbe szorultak a kongresszusi, párosverseny­ben. Igyekezzenek újból megszerezni a vezetést és a győzelmet is a pé­csiek előtt! A további tervteljesítés útja a pécsi szénbányákban: a fejtej­esít­ények növelése A pécsi szénbányák vállalata feb­ruár 8-án reggelig esedékes havi ter­vét 105,5 százalékra teljesítette. Legdöntőbb feladatuk most az, hogy a fejtési fejteljesítményeket, amelyek jelenleg az előirányzatukon alul maradnak, növeljék. A fejtési fejteljesítmények növe­léséért összesen 16 munkamódszer­átadó rendszeresen átadja tapaszta­latait. A legjobb eredményeket addig Pécs VI. kerületben érték el, ahol 5 függetlenített sztahanovista vásár­­olja át munkatapasztalatait elsősor­ban azoknál a fejtési csapatoknál, ahol a szén jövesztése a nagy főre­­nyomás, vetőáthúzódás vagy egyéb természeti adottságok miatt nehe­zebb. A munkamódszerátadás eredmé­nyességét mutatja, hogy Búzás Re­zső sztahanovista vájár segítségével Kotoucs Károly frontbrigádja 97.7 százalékos fejteljesítményét 100.8 százalékra emelte. Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár Kiskovács István csapatának dolgozóit tanít­ja. A brigád fejteljesítménye 96.5 százalékról 97.8 százalékra emelke­dett. De sikeresen dolgozik a többi munkam­ódszerátadó is. A termelést elősegíti a csapaton belüli munkamódszerátadás is. Sok brigádban azonban nincs sztahano­vista, aki taníthatná a fiatalabb dolgozókat. Az üzem vezetősége már a csapatok beosztásánál ügyeljen ar­ra, hogy minden brigádba kerüljön olyan bányász, aki tapasztalata át­adásával segíti a­ magasabb fejtelje­­sítményért folyó harcot. A munkamódszer átadás­a azonban nem egyetlen módja a fejteljesít­­mény növelésének. A csapatok a pontos, időbeni műszakkezdéssel is emelhetik a munka termelékenysé­gét. Be nem tartásával azonban csökkenthetik is. Ezt példázza, hogy február 6-án a Pécs VI. kerületi Ul­rich Antal frontfejtésében reggel fél hétkor mindössze két bányász tar­tózkodott. Meglátszik ez a tervtel­jesítésen: a brigád február 8-ig ese­dékes havi tervében csak 60,3 szá­zalékot ért el. A pécsi szénbányák dolgozói is­merik ezeket a problémákat és szá­mos intézkedést tesznek, hogy ter­vük további túlteljesítését a tejtel­­jesítmények emelésével biztosítsák. Pécs VI. kerületben ebben a hó­napban öt frontfejtés tér át a rend­szeresebb munkát kívánó ciklusos munkamódszerre. Az ürescsilleellá­­tást a hatodik szinten ötven csille befogadására alkalmas rendező épí­tésével javítják. GARAY FERENC KEDD, 1954. FEBRUÁR 9 Ker­etek és csapatok kongresszusi párosversenyének eredményei 1. Óbort Antal körlet, Pécsbánya 110.8 százalék, 2. Bánkuti Antal körlet, Komló, 102.4 százalék, 1. Kincses József körlet, Komló 109.2 százalék, 2. Gradwohl István körlet, Vasas, 79.8 százalék, 1. Kislantos Ferenc körlet, Sza­bolcs, 109.7 százalék, 2. Donovál József körlet, Komló, 101.5 százalék, 1. Weszeli József fejtési csapat, Pécsbánya, 100.1 százalék, 2. Weitner József fejtési csapat, Komló, 100 százalék, 1. Jauch György fejtési csapat, Komló, 165.5 százalék, 2. Bien József fejtési csapat, Sza­bolcs, 124.4 százalék; 1. Szlavek Antal fejtési csapat, Szabolcs, 120.4 százalék, 2. Szilas Adolf fejtési csapat, Kom­ló, 120 százalék. Köszönjük, elvtársak Havazott. A megye vérkeringése már megállással fenyegetett. Mun­kába léptek a hómarók, motoros hó­ekék, mert nem állhat meg bányá­szaink munkája, a munkahelyekre igyekvők forgalma. Az FN­ 303-as motoros hóeke is elindult. Reggel 8 órakor már Máriáról jelentkezett. Barátor, Sásd, Gödre, Mágocs, Mö­­kényes, Szászvár, Komló útjai vál­tak szabaddá nyomában. Balogh Lajos, az FH 303-as moto­ros hóeke vezetője Komlóra érke­zett. Tisztálkodás közben, még a tö­rülköző is a kezében volt, megjött az utasítás, hogy tovább kell menni, mert számos úton hótorlaszok emel­kednek. Balogh Lajos szó nélkül újból elindult. „Reggel 7 órakor minden hóaka­dály megszűnt, a bányászjáratok za­vartalanul közlekednek“ — jelentet­tük a közlekedésügyi m­inisztérium­­nak. ..Gyors és eredményes munkát végeztek, az elvtársak. Köszönjük“ — volt a minisztérium válasza. A köszönet nem nekünk szól, ha­nem Balogh Lajosnak, az FH. 303-as motoroshóeke vezetőjének, és a többi útminkásnak, akik megfeszített mun­kával rövid idő alatt hóakadálymen­tessé tették megyénk útjait, hogy megyénk vérkeringése egy percre se szüneteljen. EPERJESSY FERENC a megyei tanács közleke­dési osztályának vezetője. A Sopiana Gépgyárban elkészült a kukoricamorzsoló és szecskavágó első példánya .Fiatalember vágtat ke­resztül a gyár udva­rán egy szakajtóra való csöves kukoricával A le­gény képe maszatos. Sap­kája alól kilobog haja. Máskor nem tűri el, ha szemébe csapódnak göndör fürtjei, de most rá sem hederít, csak sza­lad, viszi a kölcsönbe vett kukoricát, hogy ki­próbálhassák, jól műkö­dik-e az új kukoricamor­­zsoló. Az „újszülött“-et any­­nyian körülállták, hogy alig látszik belőle valami. Engedjenek már ide! — mondja fújtatva a fia­talember és boldogan né­zi, amint öléből elszedik a csöves kukoricát. — Hát lássuk csak, hogy működik? — mondja az üzem főmérnöke, Révész elvtárs és szemével int a mellette állónak, hogy hajtsa meg a gépet. Néhány másodpercig üresen zörög, s amikor azután egymásután a gép­be eresztik a kukoricát, nagy pattogás közben a gép aljét bet®ritik a sár­iga kukoricaszemek. Rendes munka. De vár­jon a főmérnök elvtárs elégedett-e a géppel? — Igen. Én is úgy lá­tom, hogy a gép jól mű­ködik. A kukoricacsövet könnyen beveszi és amint nézem, a csutkán egy fia szem sem maradt. Annál örvendetesebb ennek a próbának a sikere, mert mezőgazdaságunknak erre a géptípusra rendkívül nagy szüksége van. Külö­nösen dolgozó parasztsá­gunknak a háztáji gazda­ságban. Úgy terveztük, hogy még ebben a hónap­ban 260 darabot gyár­tunk belőle. Igaz, eddig is sok utánjárásba, harc­ba került, hogy a gépek­hez szükséges alkatrésze­ket előteremtsük, de az anyagokat sikerült besze­reznünk és saját öntö­dénkben készülő öntvé­nyek gyártása is folyik. Azonban sok bajunk van a faanyaggal. A gépgyárnak 100 x*­ géphez megvolt a faanyaga. Azonban amit mostanában kaptak, olyan nyers, hogyha abból ké­szítenék a morzsológépek szekrényeit, azok néhány hónap alatt megvetemed­nének, tönkre mennének. És természetesen ebbe­­ nem nyugszik bele az üzem vezetősége. A dolgon úgy próbálnak se­gíteni, hogy a város üze­meitől kölcsönképpen any­nyi faanyagot kérnek, hogy az előirányzott mennyiséget el tudják ké­szíteni. A szomszédságból erős festék­szag áramlik... Nem csalódunk. A sze­relőműhely mellett festik a kis kézi kukoricamor­­zsolókat. Takaros portéka ez a kézimorzsoló. Úgy szer­kesztették meg, hogy akár egy ládára is fel lehessen erősíteni. Az előbbi na­gyobb morzsológépnek, a gazda veszi elsősorban hasznát a nagyobb álla­tok ellet­ésénél. Ez a kézi morzsoló pedig a gazda­asszonynak könnyíti meg a munkáját, hiszen egy­kettőre lemorzsolhatja ve­le a baromfiudvar, az apró jószágok etetésére szánt kukoricát. Terv szerint ebből a kézi morzeolóból 1500 da­rabot kellett volna gyár­tani az első negyedévben, de az üzem dolgozói a pártkongresszus tisztele­tére további 1500 darab elkészítését vállalták. Hát a szecskavágók? Azok is készülnek. Még­hozzá háromféle nagyság­ban. Két kisebb típus a dolgozó parasztság részé­re, a nagy, gépi meghaj­tású pedig az állami gaz­daságok és gépállomások részére. Az egyik kistípusú szecs­kavágó mintadarabja már teljesen kész. Csak a fes­tés hiányzik róla. De ha­marosan az is meglesz, mert serényen folyik a munka. Antot ezen a halvány "fényű, februári dél­­előttön itt a gépgyárban járunk, arra gondolunk, hogy mire a földeken ki­dugják hegyüket a zsenge vetések, mire ereje lesz a napnak, ezek a gépek a pajtákban, az istállókban és a kamrákban segítik már parasztságunk mun­káját.

Next