Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-17 / 64. szám
* NA PCO FILMEKRŐL, SZÍNDARABOKRÓL... He valaki megkérdezné «Stern» mit láttam az elmúlt héten, soká kellene keresgélnem a választ a fogas kérdésre. Annak ellenére ugyanis, hogy sokfelé jártam nyitott szemmel, rengeteg érdekes dolgot láttam, sok mindennek voltam szem- és fültanúja, mégis a filmszínházakban szerzett élményeimet, benyomásaimat tartom legértékesebbeknek, legmélyebbre hatóknak. A nehéz kérdésre tehát ezt válaszolnám: mit láttam az elmúlt héten? Remekebbnél remekebb szovjet filmeket. Nem is tudom, melyiknél kezdjem. Talán a legbájosabb, legkedvesebb színes filmcsodánál, a Varázsbotinál. Tévedés az, hogy ezt a rajzfilmsorozatot csakis gyermekek számára készítették. Igaz, felesleges is ennek megállapítása, hiszen mikor jómagam megnéztem, szinte kivétel nélkül felnőttek között gyönyörködtem, aggódtam, nevettem végig a moziban töltött két órát. A felnőttek között pedig nagypapakorú férfiak és sokgyermekes családanyák is szép számmal akadtak. Igen, felfedeztük, hogy a varázsboltocska nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is szórakoztatja és nem utolsósorban neveli. Mondom, felfedeztük és éltünk e felfedezéssel. Sárkánnyal viaskodó és győzedelmeskedő hős, kalandvágyó szófogadatlan kiscica, „átfestett’ ranaszdi róka, a varászbolt ezernyi csodája vonult két órán át előttünk a film vásznán. És kétszeresen csodálatos, hogy a holt vászonról, melyen nem élő emberekről, hanem papírból kivágott alakokról, állatokról fényképezett történetek peregtek, mégis emberi derű, vidámság, eleven emberi élet sugárzott felénk. Nehéz dolog erről a filmről meghatódottság nélkül beszélni. Nehéz erről a filmről úgy beszélni, hogy ne húzódjék a szánk mosolyra, hogy ne csillogjon a szemünkből az a derű, amely minden egyes kisfilmből drágakőként szikrázott. De hadd hagyjak helyet a másik filmnek, ami lázba hozta az egész serdülő fiatalságot. Az „Örs a hegyekben“ című filmről beszélek. Kalandfilm, jó értelemben vett kalandfilm a javából. Nem halmoz egymásra lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzeteket, nem folyik patakként a vér, nem gengszterek harcáról ad számot. A szocialista haza védelme, az anyák és gyermekek megóvása az orvtámadástól, az önfeláldozás és elvtársiasság hősi példái lelkesítik a nézőt, aki együtt aggódik a film hőseivel, együtt harcol a szovjet határőrökkel. Van ebben a filmben izgalom, van ebben kaland bőven. Izgalmas film volt, a szó legnemesebb értelmében, mert az igazságos harc győzelméért való aggódás hozott izgalomba bennünket. Meg kell azonban mondanom, hogy nem elégedtem meg ezzel a két filmmel. Evés közben jön meg az étvágy és így megnéztem két másik szovjet filmet is. Az a „Visszatért szerelem“, a másik az „Ezüstszínű por.“ Előbbinek regényváltozatát már jóval előbb olvastam, azt hiszem, nagyon sokan olvasták. Nyikolajeva „Az aratás" című regénye soká emlékezetes marad mindanynyiunk számára. Boldog voltam, mikor a regény hősei megelevenedtek előttem és személyesen — legalább is úgy éreztem — személyesen megismerhettem őket. A másik film, az „Ezüstszínű por“ idegen világba, Amerikába vezetett bennünket. Szörnyű világ. A film erénye, hogy kíméletlenül leleplezi a háborúk hiénáinak, a hadianyaggyárosoknak gaztetteit, embertelen „erkölcsét", bemutatja, hogy egy Utcalány is erkölcsileg felette áll a háborús gonosztevőknek. Az izgalmas, lebilincselő kalandos film eszközei azonban nem mindig szerencsések. Az események zsúfoltsága magával hozta, hogy egyes részletek nem eléggé kidolgozottan kerültek elénk. Az ellenség gyűlöletén túl még valamire megtanított ez a film. Arra, hogy odaát, abban az idegen világban is vannak szép számmal barátaink. Az egyszerű emberek milliói, akik — mint ahogyan Ilja Erenburg írja, — vigyáznak a maguk kicsiny almafájukra, velünk együtt vigyáznak arra, hogy annak érlelődő gyümölcseit gyermekeik békén fogyaszt, hassák. A kultírszomj azonban nemcsak a moziba vonzott, hanem a színházba is. És mikor a „Boci-boci tarka" huszonötödik előadásán a zsúfolt nézőtéren ültem, eszembe jutott, hogy milyen sokan járnak mostanában színházba. Emlékszem, nem is olyan régen — egy-két éve — bizony nem tömött nézőtér előtt játszottak színészeink. Jó, jó tudom, hogy sokan megjegyzik: az operettek tavaly, két éve, meg azelőtt is „mentek". Igen ám, csakhogy ebben az évadban nemcsak az operettek vitték a látogatottság pálmáját. A „Bánk bán", a „Nem magánügy", a „Kártyavár" a legjobb akarattal sem nevezhetők az operettmúzsa szülöttjének, mégis: telt házak előtt „futottak." Be kell hát vallanunk: többet és szívesebben járunk színházba. Hogy miért? Egyszerű a válasz. Mert jó darabokat mutat be a színház, jó társulat, lelkes együttes adja elő a jó műveket és végső soron egyre inkábbmegszeretjük, egyre jobban sajátunknak érezzük az új ----------------------------------művészet kiforrott vagy még csak zsenge, de életerős hajtásait. Szívesen járunk színházba. Nemcsak azért, hogy aossuth-díjas Szabó Samut csodáljuk, hanem hogy élvezzük az összeforrott kollektíva művészetét, szívesen járunk színházba, mert egyre inkább módunk van rá, engedi az erszényünk és időnk egyaránt. És nehogy azt higyjük, hogy csak a város élvezi a színházkultúrát. Falura is kimegy a színház és ezt az ajándékot — mert ajándék — igen nagy örömmel fogadja a falvak népe, amerre színházunk csak jár. Azonban van a tájszínháznak egy másik oldala is. Egy rossz oldala. Beszéljünk erről is, ne legyünk egyoldalúak. Színészeink egy része mégpedig eléggé tekintélyes része nem szívesen megy falura. Hideg öltözők, gondozatlan kultúrházak, a tanács közömbössége, kényelmetlen játszási és mozgási lehetőségek — ezeket az érveket vetik fel a „tájellenesek" nem egyszer igen jogosan. Gondoskodjék a tanács a kultúrház fűtéséről, a világításról, a rendről, tisztaságról. Ezek valóban előfeltételei a jó munkának. De színészeink közül néhányan ugyancsak ludasak a dologban. Gondoljanak csak arra, menynyire várja a falu a színházat, milyen megtisztelő, nagyszerű hivatás elvinni oda a kultúra fényét, ahol az évtizedeken, évszázadokon át még csak nem is pislákolt. A tanácsok részéről tehát több gondosságot, szeretetet, a művészek részéről pedig nagyobb hivatástudatot , és a tájszínház betöltheti igazi hivatását. Nem kell túloznunk, nem olyan nagyok a hibák. Különösen akkor nem, ha szemügyre vesszük, mit is várhatunk a közeli jövőben a mozitól, színháztól. Megállapíthatjuk: nagy és szép dolgokat! Nemsokára vetíteni kezdik a „Rákóczi hadnagya“ című filmet. Híre már jóelőre megelőzte. A színház próbatermeiben ugyancsak nagy dologra készülnek: Shakespeare „Szentivánéji álom“ című mesejátékát mutatják be néhány nap múlva. Csak két példa. Nem is sorolom a többit. Nagy munkát igényelt mindkettő, nagy feladat elé állította a film és a színház művészeit. A munka eredményét majd mi mérjük le. Nem jóslat, ha az előjelek után úgy ítéljük: jó, hasznos szórakozást nyújt mindkettő. Garami László HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? SZÍNHÁZI Boci-boci tarka. Szelvénybérlet ,,E" Este 7 órakor. MOZIKO,sulii: Rákóczi Smily atya (5, 7, 9 órakor). Petőfi: Ezüstszínű por (fél 5, fél 7,fél 9 órakor). Parki Rákóczi hadnagya (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Jó szerencsét. (Pécsszabolcs): Különös örökség (fél 6, fél 8 órakor). — Ma este 6 és fél 9 órakor vidám tánczene-est lesz a Liszt teremben. (Kossuth Lajos u. 83) Fellépnek: Balassa Tamás tánczenekara, Pogány László, Gena Pruss lengyel énekesnő, Kelen Piroska, Jancsó Péter. Jegyek kaphatók a színház pénztárainál és előadások előtt a helyszínen. A hangversenyeken a Pécsi Ruházati Bolt tavaszi ruhaibemutatót tart. V ti 1954 évi Megyei Labdarúgó Bajnokság 1. osztályának sorsolása III. hó 14-én: Szigetvári Kinizsi—Pécsi Építők, Pécsújhegy—Mohácsi Petőfi, Pécsi Haladás—Hidasi Bányász, Pécsi Vasas—Idedi Kinizsi, Pécsi Porcelángyár—Pécsbánga telep, Komlói Építők—Pécsi Traktor, Szászvári Bányász—Szigetvári YJ,., Véménd—*Pécsszabolcs. '///. hó 21: Szigetvári YL.—Komlói Építők, Pécsi Traktor--Pécsi Porcelángyár, Pécsbányatelep—Pécsi Vasas, Pécsi Kinizsi—Pécsi Haladás, Hidasi Bányász -Pécsújhegy, Mohácsi Petőfi—Szigetvári Kinizsi, Pécsi Épitők—Pécsszabolcs, Vámosus—Szászvár. III. hó 2: Pécsi Építők Véménd, Pécsszabolcs—Mohácsi Petőfi, Szigetvári Kinizsi —Hidas, Pécsújhegy—Pécsi Kinizsi, Pécsi Haladás— Pécsbányaterep, Pécsi Vasas—Pécsi Traktor, Pécsi Porcelángyár—Szigetvári VL., Komlói Építők—Szászvár. IV. hó 4: Szigetvári VL.—Pécsi Vasas, Pécsi Traktor—Pécsi Haladás, Pécsbányatelep *—Pécsújhegy, Pécsi Kinizsi—Szigetvári Kinizsi, Hidasi Bányász—Pécsszabolcs, Mohácsi Petőfi—Pécsi Építők, Szászvár—Pécsi Porcelán, Véménd—Komlói Építők. IV. hó 11: Mohácsi Petőfi—Véménd, Pécsi Építők—Hidas, Pécsszabolcs—Pécsi Kinizsi, Szigetvári Kinizsi—Pécsbányatelep, Pécsújhegy—Pécsi Traktor, Pécsi Haladás—Szigetvári VL., Pécsi Vasas—Szászvár, Pécsi Porcelángyár—Komlói Építők, IV. hó 25. Hidas—Véménd, Mohácsi Pécsi Traktor—Szigetvári Kinizsi, Pécsbányatelep—Pécsszabolcs, Pécsi Kinizsi—Pécsi Építők, Hidas—Mohácsi Petőfi, Komlói Építők —Pécsi Vasas, Szászvári Bányász—Pécsi Haladás, Véménd—Pécsi Porcelán. V hó 23: Hidas—Véménd, Mohácsi Petőfi—Pécsi Kinizsi, Pécsi Építők—Pécsbányatelep, Pécsszabolcs—Pécsi Traktor. Szigetvári Kinizsi—Szigetvári VL., Pécsújhegy— Szászvár, Pécsi Haladás—Komlói Építők, Pécsi Vasas—Pécsi Porcelán. V. hó 2: Szigetvári VL.—Pécsszabolcs, Pécsi Traktor—Pécsi Építők, Pécsbányatelep— Mohácsi Petőfi. Pécsi —Hidas, Pécsi Porcelángyár—Pécsi Haladás, Komlói Építők —Pécsújhegy, Szászvári Bányász—Szigetvári Kinizsi, Véménd—Pécsi Vasas. V. hó 9: Pécsi Kinizsi—Véménd, Hidas-Pécsbányatelep, Mohácsi Petőfi—Pécsi tér, Pécsi Építők—Szigetvári VL., Kolos—Szászvár. Szigetvári Kinizsi—Kommidi Építők, Pécsújhagy—Pécs Porcelángyár, recm Haladás—Pécsi Vasas. V. hó 16: Szigetvári VL.—Mohács, Pécsi Traktor—Hidas, Pécsbányatelep—Pécsi Kinizsi, Pécsi Vasas—Pécsújhegy, Pécsi Porcelán—Pécsi Haladás. V.V. hó 23: Pécsbányatelep—Véménd, Pécsi Kinizsi—Pécsi Traktor, Hidas—Szigetvári VL., Mohács—Szászvár, Pécsi Építők—Komlói Építők, Pécsszabolcs—Pécsi Porcelángyár* Szigetvári Kinizsi—Pécsi Vasas, Pécsújhegy -Pécsi Haladás. . . . V.ió 30: Szigetvári VL.— Pécsi Kinizsi* Pécsi Traktor—Pécsbányatelep, Pécsi Haladás—Szigetvári Kinizsi, Pécsi Vasas—Pécsszabolcs, Pécsi Porcelán—Pécsi Építők,Komlói Építők—Mohács, Szászvár—Hidas, Véménd~ Pécsújhegy. VI. hó 6: Pécsi Traktor—Véménd, Pécsbányatelep—Szigetvári VL., Pécsi Kinizsi— Szászvár, Hidas—Komlói Építők, Mohács- Pécsi Porcelángyár, Pécsi Építők—Pécsi Vasas,Pécsszabolcs—Pécsi Haladás, Szigetvári Kinizsi—Pécsújhegy, Vi hó 13: Szigetvári VL.—Pécsi Traktor— Pécsújhegy—Pécsszabolcs, Pécsi Haladás—Pécsi Éptők, Pécsi Vasas—Mohács, Pécsi Porcelán—Hidas, Komlói Építők—Pécsi Kinizsi, Szászvár—Pécsbányatelep, , Véménd—Szigetvári Kinizsi. VI. hó 20: Szigetvári VL.—Véménd, Pécs? Trakt r—Szászvári Bányász, Pécsbányatelep —Komlói Építők, Pécsi Kinizsi—PécsiPorcelángyár, Hidasi Bányász—Pécsi Vasas, Mohácsi Petőfi—Pécsi Haladás* Pécsi Építők— Pécsújhegyi Bányász, Pócaszabolcs—Szigetvári Kinizsi. II INKK CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 18 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK l. sgyógyszertár, Széchenyi tér 2 Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kossuth Lajos u. 81 Tel: 23-94. 12. sz gyógyszertár, Doktor Sándor utca 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP, Sándor. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás csütörtök estig. Felhős, párás, helyenként ködös idő. Több helyen köd vagy esőszitálás, mérsékelt északkeleti-keleti légáramlás. Az éjszakai lehűlés keleten kissé erősödik, a nappali hőmérséklet országszerte alig változik. Várható hőmérsékleti értékek csütörtökön reggel keleten mínusz kettő—plusz egy, máshol egy—négy, délben országszerte hat—kilenc fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet csütörtökön négy fok felett lesz. — Tanácstagok fogadóórái: Március 19-én budai Ielapszervezet helyiségében délután 5—6-ig Biró Ferenc és Kovács Lajos, budai II. alapszervezet helyiségében délután 6— 7-ig Turner Benéné, szigeti kerület Nagy Jenő utca 36. helyiségében délután 6—7-ig Török Imre tanácstagok fogadóórát tartatnak. — Makarenko emlékest. Március 18-án, csütörtökön este 6 órakor a Magyar-Szovjet Társaság és Pedagógus Szakszervezet Makarenko-emlékestet rendez a Tiszti Klubban. Az ünnepi beszédet Kelemen László, a pedagógiai főiskola pedagógiai tanszékének vezetője tartja, majd kultúrműsor következik. Ez alkalommal a pécsi zeneművészeti szakiskola tanárai, a mozgásművészeti iskola növendékei, a MÁV szimfonikus zenekara és vegyeskórusa szerepel. Jókai Mór, a országgyűlő Kilencvenhárom évvel ezelőtt 1861 március 18-án lázas izgalomban volt Siklós lakossága. Ugyanis a „Tekintélyes Nemes Baranyavármegye Központi Választmánya" Pécsett 1861 február 28-án tartott ülésén erre a napra tűzte ki az egész vármegyében a követválasztást. A választás iránti nagy érdeklődést fokozta, hogy szabadságharc után ez volt az első magyar követválasztás. Megmozdult a község egész lakossága, férfiak és nők nagy lelkesedéssel vették kezükbe a nem iklósi kerület képviselője teti színű lobogót és járták a kortesutakat. A választókerület két pártra oszlott: az egyik Jókai Mór budapesti lakost, a Magyar Tudományos Társaság tagját állította jelöltnek, míg a másik párt Vajda János siklósi ügyvédet jelölte, aki abban az időben ,"Nemes Baranya vármegye" másodalügyésze volt. A két jelölt kortesei között éles harc indult. Vajda Jánosnak elég nagy volt a tábora, hiszen ő siklósi ,,tikének", bennszülöttnek számított és népszerű volt, mert ő alapí■otía a siklósi iskolát, amelynek taán emléktábla is hirdette nevét. Egymásután születtek meg a váasztási kortesnóták, amelyek közül fennmaradt a következő: „Nem kell Vajda! Vesszen, aki veszteget! Ilyen embert más is könnyen megvehet, Jókai kell a becsület embere, Érte dobog mindnyájunknak kebele" A választáson Jókai Mór ellenzéki programmal lépett föl, mert a határozati párthoz tartozott. Az 1861. évi országgyűlésen határozati pártnak azt a pártot nevezték, amelynek az volt a célja, hogy az országgyűlés első nyilatkozata ne az uralkodóhoz intézett felirat legyen, hanem határozat. Jókai Mór ellenjelöltje, Vajda János viszont a felirati pártnak volt híve. A felirati párt Deák Ferenc vezetésével mérsékelt párt volt, amely az ország sérelmeit felirat alakjában akarta a király elé terjeszteni. Baranya vármegye követválasztói központi választmánya a siklósi kerületiben választási elnöknek Csima Pált, helyettes elnöknek Hamar András oldi lakost, jegyzőnek Goócs Gyulát, helyettes jegyzőnek pedig Szabó Károlyt küldte ki. Megalakult a szavazatszedő bizottság is, amelynek tagjai Jókai részéről Alföldi Sándor és Gózon Lajos, Vajda részéről pedig Laki János és Zsolta József voltak. Jókai Mórt Macskási Albert, Vajda Jánost Szabó Károly ajánlotta követjelöltnek. A választás délelőtt 10 órakor kezdődött és elhúzódott a késő délutáni órákig. JókaiMórnak már 74 szavazata volt, amikor Molnár József Vajda Jánosra az első szavazatot leadta. A választók körében az izgalom szinte óráról-órára fokozódott. Mindenkit az érdekelt, várjon a két jelölt közül ki lesz a győztes. Jókainak már 1236 szavazata volt, amikor Vajdára még csak száznegyvenhatan adták le szavazatukat. Jókai utolsó szavazója Bardarics Marián volt, míg Vajdáé Idersőgel János. Amikor Vajda János már látta, hogy Jókai Mór lényegesen több szavazatot kapott mint ő, a felirati párt tagja, meggondolta magát és a jelöltségtől visszalépett. Csima Pál választási elnök ekkor a további szavazást beszüntette. Hamarosan elkészült a választási jegyzőkönyv is. A jegyzőkönyv egyik példányát ünnepélyes keretek között nyújtották át az akkor 36 éves Jókai Mórnak, másik példányát pedig még ma is őrzik a pécsi Állami Levéltárban. Jókai Mór büszkén vette át a választási jegyzőkönyvet, a siklósi választópolgárok pedig arra voltak büszkék, hogy legelőször őik adtak mandátumot Jókai Mór kezébe. Büszkék voltak arra, hogy Jókainak lehetővé tették: ne csak irodalmi, hanem politikai tevékenységet is fejtsen ki, részt vehessen a" ország sorsának irányításában. A siklósi választókerület nemcsak 1861 március 18-án, hanem 1865 november 16-án másodszor is követté választotta Jókai Mórt. A Házban mint országgyűlési képviselő Jókai gróf Teleki László és Tisza Kálmán ellenzéki politikáját támogatta, hozzászólt a közjogi, pénzügyi, igazságügyi, egyházi és katonai kérdésekhez. A képviselői mandátum azonban nemcsak a politikai életbe való belépési jogot biztosított Jókai Mór számára, hanem lehetővé tette azt is, hogy az országgyűlés folyosóján a szünetben értékes írói témákat merítsen. Mikszáth Kálmán írta: „A folyosó csodálatos bőségszaruja a témáknak. Ide az országból elhoznak minden történetet. Itt van lélekbentestben az egész vidék. Aki csak beutazta az országot, az még nem ismeri, csak az ismerheti alaposan, ki a folyosón áll huzamosabb ideig. Annak nem kell etnográfia, sem Coversations Lexikon, s a krónikák ismerete. A folyosó maga a teljes tudás. Mert a folyosón minden ott van, amire egy írónak szüksége lehet. Ha bányát akar leírni, a Selmecbányai képviselő tanítja ki, tengeri viharokhoz jók a veszprémi követek is, akik a Balaton háborgását ismerik; ha a financiák szövevényén kell a regény valamely bonyodalmának ide, vagy oda fordulnia, Wahrmann Mór az útmutató. Szóval itt be lehet fogni az efajta munkába az egész országot. Ha valamelyik honatya jó adomát vagy csak egy zamatos mondást hall, azzal dicséri meg: Na, ezt elmondom Jókainak. Mint a méhek csápjaikon a mézet, szállítják neki az anyagot az ő tündérpalotáihoz.'' A Ház folyosóján hallott számos adomát, elbeszélést fel is dolgozott munkáiban Jókai Mór, akire Siklós dolgozó népe szeretettel emlékezik képviselővé választásának kilencvenharmadik évfordulója alkalmából. Pusztai József 1954 MÁRCIUS 18 az írószövetség közli Pénteken este 7 órakor Vörös Józzsef vitaindításával taggyűlésen beszélik meg a Szabad Nép elvi jelentőségű irodalommal foglalkozó cikkét. A tagok részvételét kéri a vezetőség. IRODALMI EST SZOVJET ÍRÓK MŰVEIBŐL Hétfőn este 7 órakor az MSZT székházban a Magyar-Szovjet Társaság pécsi titkársága és az írószövetség közös rendezésében szovjet írók műveiből irodalmi estet tartanak. Közreműködnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei és kiváló pécsi zeneművészek. A belépés díjtalan lesz. A Pécsi Rádió mai műsora A Pécsi Rádió a 323,8 méteres hullámhosszon sugározza műsorát. 18.10: Délszláv műsor. 19.00: Magyarnyelvű adás. A PécsiRádió úttörő híradója. Hírek. Jogok és kötelességek. — Egy délszláv család tervei. Délszláv kultúrverseny a Doktor Sándor Kultúrotthonban. Szabó Samu, a Pécsi Nemzeti Színház első Kossuth-díjas művésze-Zenei műsor. 20.00: Műsorzárás: A PÉCS[ Állami Grudaság kedvező felelelek mellett részes művelésre ad ki kuktoricát, cukorrépát és öntöréses tukományirpát. Feltételekről felvilágosítást és szerződéskötést Pécs, Megyeriát 42. sz. alatt. SEGÉPMUNKÁSOKAT felveszünk. Jelentkezni Pécsi Víz- és Csatornaművek Póca, Zólyom u. 2. sz. hivatalában. 53* EIADÓ új kétszemélyes rét amié. Cl*11. Tizenháti autóbuszjárat, leszállás Laibr? megállónál. Kő Kálmánnál. FŰTŐKET azonnali belépésre felve«* * Pécsi Húsipari Vállalat. KÖNYVESBXITBA eladót felveszünk Jelentkezée szombaton és hétfőn: Állami Könyvterjesztő Vállalat, Pécs, Széchenyi-tf. 17. száza, 579 ' SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz Vízműléptető és Kútkarbantartó Vállalat, Pécs, Sallaiutca 38. ■ TRODATAKARITONÖT azonnali belépésre közesünk. Cím: Baranyamegyei Moainzent Vállalat, Pécs, Gábor utca 2. sz. SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnali belépésre fölvessünk. Jelantkozás munkakönyvvel A Vas- Műszaki Nagyker. Vállalatnál, tér (Ráth ipartelep) 6. szám. % ( KOMLÓI Helyiipar Vegyes és Javító Vár* Halat férfi és női szabó varrógépeket Bérbe v©sz. Jelentkezni lehet levélben. 13» A PÉCST Állami Gazdaság állandó és id°' szaki növénytermelő munkásokat vesz fel- Bérezés pénzben és termésben, Fejadagot biztosítunk, Jelentkezés: Pécs, Megyeri"»* 42. szám. A DÉLDUNÁNTULI Áramsenaltató Vállalat férfi segédmunkásokat felvesz azonnali belépéssel. Jelentkezés az Üzletigazgatóság személyzeti osztályán. DOLGOZÓK családtagjai vállaljanak részes művelésre kukoricát, cukor- és takarmányrépát. Kedvező feltételek! Munkákon?* nem szükséges! Poca, Megyehét 42. szám. KOMLÓI Helyiipar Vegyes és Javító Vállalat azonnali belépéssel felvesz cipészeket» férfi és női szabókat, gumi vulkanizáló, női hideg munkára szakembereket, fodrászokat» vízvezeték szerelőket, bádogosokat, villanyszerelőket, lakatosokat, mai köszörűsüket, w°' torszerelőket, kerékpár javítókat, kárpit*]? «okat. Jelentkezni lehet levélben a 1§1P* címre. ------ . ! — DXTNANTALI NAPLÓ a Magyar Polírozók Pártja staranyamegyei Bizottságának lap]« Szerkeszti a szerkertőhi/ntt-ágr Felelős kiadó: GABRI MIHÁLY Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Pécs, Megye u 16 Tel : 13-12, 13-33, 15-3* Előfizetési díj: havi 1.— forint Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 tB. Telefon: 20-27 A nyomdáért fold: MELLES REZSŐ