Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-31 / 76. (72.) szám
Testvéri üdvözlet a szocializmust építő és a békéért küzdő népi demokratikus országok dolgozóinak ! „A pécsi keltetőállomás eredményei maguktól beszélnek: gyönyörűen megy a munka !" G. A. Kodinyec szovjet tudós látogatása Pécsett (Gargij Arkodjervics ) Kodieret professzor, a mezőgazdasági tudományok doktora, szerdán, március 30-án látogatást tett a pécsi keltefőállomáson, ahol új eljárás szerint válogatják ki a keltetésre kerülő tojásokat. Lapunk munkatársa a TTIT értelmiségi klubhelyiségében beszélgetést folytatott Kodinyec elvtárssal KÉRDÉS: Mi a véleménye a keltetőállomáson alkalmazott csírakorong-vizsgálati módszerről a keltetés eredményességével kapcsolatban? VÁLASZ: Rendkívül nagy horderejű kérdésnek tartom, amelynek még alapos, tudományos tisztázása feltétlenül szükséges. Az a véleményem, hogy a kelési százalék fokozható vele. A Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban például a csírakorongozási módszerrel szelektált tojásoknak 93,53 százalékul kelt ki, ami rendkívül nagy eredmény. A keltetőállomásnak fel kell vennie a kapcsolatot mind az Állatteyésztési Kutatóintézettel, mind az Agráregyetemmel. KÉRDÉS: A Dunántúli Napló szerkesztősége a tél folyamán közvélemény-kutatást rendezett a baromfitenyésztők körében. A laphoz küldött válaszok azt tükrözik, hogy az ilyen módon válogatott tojásokból kelt csirkék felülmúlták a többieket. Véleménye szerint jelent-e előrehaladást a csírakorong vizsgálati módszer a tenyésztői munkában is? VÁLASZ: Természetesen! Nyilvánvaló, hogy nagyobb csírájú tojásokból életképesebb csirkék kelnek, melyek gyorsabban nőnek és ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Az ilyen csirkékből felnevelt tenyészállat feltétlenül jobb is. Úgy vélem, az állatorvosi tudomány is megtalálja az üggyel kapcsolatos teendőit. Igen fontosnak tartom ezt a módszert a baromfiállomány minőségének emelését szolgáló tenyésztörzsek kialakításában, a baromfiak nemesítésében. Fokozottan érdekes ezekután a termeléssel kapcsolatos kalkuláció kérdése. KÉRDÉS: Hogyan foglalkoznak a csírakorong vizsgálattal a Szovjetunió baromfitenyésztői? VÁLASZ: A Szovjetunióban tudományos problémát képez és a moszkvai Állattenyésztési Kutató Intézetben foglalkoznak vele. A kísérletek befejezéséig általános elterjesztését nem javasolják. Véleményem szerint a pécsi keltetőállomás kísérleti munkája előrehaladottabb stádiumban van. Továbbítottam már a Szovjetunióba a pécsi keltetőállomás eredményeiről szóló részletes beszámolót. KÉRDÉS: Mi a véleménye professzor elvtársnak a pécsi és általában munkájáról? VÁLASZ: A keltetőállomás eredményei maguktól beszélnek: gyönyörűen megy a munka! Igen jól kapcsolják össze a tudományos kísérletezést a termelés gyakorlati feladatainak megoldásával. 31 százalékos átlagos keltetésük — méghozzá nem saját termelésű tojásokból, — óriási százalék. — Megvalósították a keltetésre kerülő tojások kvarcfénnyel történő besugárzását is, amellyel a csíra életképességét fokozzák. Az ilyen tojásokból leélt csirkék két-három grammal nehezebbek a többieknél. .Ez nagyon sokat jelent. A kvarcfénykezelést én kísérleteztem ki Pécsett és a nemzetközi szakirodalomban közzétett ismertetésem nyomán a Német Demokratikus Köztársaság területén a földművelésügyi szervek valamennyi keltetőállomáson történő bevezetésre javasolják. Georgij Arkadjevics Kodinyec elvtárs a megye állattenyésztő szakembereivel folytatott barátságos eszmecsere után üdvözletét küldte a keltetőállomás dolgozóinak, majd keltetőállomás kísérleteiről Budapestre távozott. A kölcsönös segítség eredménye. A komlói állomás két legjobb brigádja, a Petőfi- és Kossuth-brigád megígérte, hogy munkamódszerük átadóival a felszabadulási műszak alatt olyan segítséget adnak a Táncsics-brigádnak, hogy azok felzárkózhassanak melléjük. A Táncsics brigád a 24—25-i éjjeli szolgálatukban tanítómesterüket is túlszárnyalták a túlsúlyos vonatok összeállításában. Szolgálatukat nem ötletszerűen kezdték meg, hanem ahogy azt segítőjüktől tanulták, munkatervet készítettek, így indult útnak ezen éjjelen a ferencvárosi irányvonat 468 tonna és a Rákosrendezői irányvonat 691 tonna túlsúllyal. GÖRBE ZOLTÁN tudósító. ,Ms.akoiLdle.itt hozzáértés kell a munkához. De még valami: szeretet és lelkiismeretesség is. És Gerti Mária úgy ismeri, szereti gépeit, mint anya gyermekeit. Ha háttal áll is a gépnek, egyből megmondja, mitől akadt meg: elfogyott-e az orsóból az anyag, vagy elszakadt-e a szál. Boszorkányos ügyességgel matat a feszülő ezernyi szál között és néhány pillanat gyárthat gépén egy esztendő alatt... És az csak tisztára véletlen, hogy a 40 ezer méterből 38 ezer méter extra és elsőosztályú, mint ahogyan az is ilyen csodálatos véletlen, hogy ebből a Mohácstól Pécsig elérő 40 ezer méterben nincs egyetlen centiméternyi selejt sem. G. L. 4 Mohácsi Selyemgyár felső szövődésébe ugyan hiába szerelnének be hangos beszélőt, nem sok teteje lett ne. Úgy zúgnak, zakatolnak , fényes selymeket, béléseket ingnek való anyagokat szövő gépek, hogy a saját szavát se hallja az ember, így hát inkább nézelődik. Gyönyörködik a katonás rendben sorakozó, gyorsmozgású gépekben, az asszonyokban, lányokban, alatt megkeresi, megjavítja , akik hat gépet etetnek, génhibát. És a lelkiismeretesség? áldoznak, látnak el egyszerre, a Inkább felfejti a kész anyagot t versenytáblában, ahol egyetlen I— pedig ez fáradságos, nehéz s egy száz százalékon alul tel- murika, — mint hibásat a d fjesítő dolgozó sem szerepel. Ön ki a kezéből. Azután, mikor megszokta a fül a gépzajt, mikor hozzászokott a szem, hogy a szájról olvassa le a szavakat, már beszélgetni is lehet. Ugyan kivel ereszkedjünk szóba a sok szövőnő közül? Hát Gerti Máriával! Egyrészt azért, mert a versenytáblán az ő neve mellett ékeskedik a legmagasabb szám, másrészt pedig mert Molnár elvtárs, az igazgató annyi jót mesélt róla, hogy nem egy fiatal lánynak, de egy egész üzemrésznél is dicsőségére válna. ... . Érdekes lány Geri, Maria. Ő is hat gépen dolgozik mint társnői, szapora kezek " -ja az üres orsókat csomózza az elszakadt szálakat,_Jeszvesz megállás nélkül, munka közben egy, sem hervad le arcáról ~ súly. Jókedvű, szívesen a munkáról, magáról, járól, csak akkor főn * ’ ha valaki az eredmények után érdeklődik nála. . Hogy én vagyok az első a versenyben? óh, ez véletlen! — Hogy az elkészült 95 százaléka extra ,1ftn és elsőosztályú? Ez se véletlen. — Hogy mennyi a ■ . ?m Jaj, mit gondol az elvta selejtet gyártunk? „ Nincs ebben semmi gősség — erősíti. ~~ TMVegés,’ hozzáértés kérdése az . • A 130 százalék is, a 95 százalékos minőség f*Igaz, ami igaz,. Felemés selejt? Büszkék vagyunk eredményeinkre Javult a lakosság ellátása Azétmxért hat évben Baranyában szüntelenül te egyre gyorsabban fejlődött a kereskedettői hálózat. Állandóan növekedett az állami és a szövetkezeti üzletek száma. Ezt bizonyítja ez alábbi statisztika is: 1949-ben 98, 1950-ben 324, 1951-ben 401, 1952-ben 442, 51953-ban 458, 1954-ben 569 állami, illetve 272 — 331 — 434 — 438 — 44S — 472 szövetkezeti üzlet gondoskodott a dolgozók jobb áruellátásáról. A Pécsi Élelmiszerkiskereskedőhrd Vállalat Kossuth Lajos utca 69 szám alatti ő. «. Csemegeboltja az elmúlt év szeptemberében nyílt meg. Az Irányi Dániel téri régi üzlet szűknek b'zonyul, ezért 444 ezer forintos beruházási költséggel megépítették a mostanit, amely Pécs egyik legkorszerűbb, legmodernebbül berendezett boltja. Csemegeárut, fűszert, élelmiszert, háztartási cikkeket, dohány- és édességárut hoz forgalomba. Hétköznap reggel 7-től este 19-ig, vasárnap pedig reggel 8 órától déli 13 óráig áll a dolgozók rendelkezésére, hogy akik hétköznap nem tudják áruszükségletüket beszerezni, azok vasárnap is vásárolhassanak. A Fodrászkisipari Szövetkezet Rákóczi út 28 szám alatt lévő 14-es sz. férfi fodrász üzletét egy évvel ezlőtt 30 ezer forintos beruházási költséggel létesítették. Korszerűen felszerelt, ragyogóan tiszta. Számos képeslap, újság és sakk áll a vendégek rendelkezésére, hogy a várakozási idő alatt szórakozhassanak. Az üzlet reggel fél 7-től este 9 óráig áll a dolgozók rendelkezésére; a fodrászok két műszakban végzik munkájukat. A hideg és meleg vízzel felszerelt üzlet dolgozói nemcsak borotválással és hajvágással, hanem fejmosással is foglalkoznak. A Pécsi Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat Rákócziút 32 sz. alatti 60 -as számú boltja, amely a vasútállomásra igyekvő dolgozókat látja el áruval. Az üzletben bevezették a poharas tej és poharas kakaó árusítását, a dolgozók a helyszínen is fogyaszthatnak, ^^lÉpíatil Eaienkívül tetősteket, konzervaveket, tejféleségeket és cukorkákat hoz forgalomba. Az üzlet látogatottságára jellemző, hogy havi forgalma eéri az átlag 05—100 ezer forint forgalmat. Qil „Üítiny” (Szalimuuihun IC roo LC ivw--------- Igen, hát ez a „véletlen.”... f 7 UZMARAS volt még a határ, ami Meg az is csak véletlen, kár a szulimámi gazdák kijártak 'hogy a fiatal szövőnő súlyos , az erdőre fát hasogatni, rőzsét kötözperáció után nem, fogadta el 1getni ilyenkor aztán a nyulat szima^ámVaeb szövögépel^TeTM $ to!ó és a vadászpuska sem maészetesen az is véletlen, hogy radt otthon. 't nem ő maga, hanem tára a vadász szenvedély még az ulti-NA TA Sérti Mária szer «^1 is rosszabb. Órákig les ant ’mindez csak véletlen is, s vadra szótlanul, pisszenés nélkül. Most érintünk nem az. — Mint 4 rapótolták a favágók, bizony neon állat ugyan az sem az, hogy eb fel egyiknek sem a szája. Minek is, hibi az üzemben sok-sok Gerti iszen nem körvadászatra jöttek. "fiához hasonló asszonyt es |> TM„|L. ,. . . , „ fát találhatunk. * u Büszkék ezek a szuhmáriak abben az üzemben kérték a határukra, az erdőkre, a török vér áztek felemelését és a terven Irtatta földekre. Innen szól a környező felgyúrtott selyemnek majd a népek száján élő, a favágók ápolta “3. asszonyai, leányai örült monda is a nagyszívű Szulejmán szultánról. Nem kis történet ez, de hadd mondjunk róla néhány szót! A törökverő Zrínyi Miklós cudarul bánt el a várostromló janicsárokkal. Már-már úgy látszott, hogy csatát vesztettek a pogányok. Szulejmán szultán a harag okozta gutaütésbe belehalt. Hogy a rossz hír ne bomlassza a csapat rendjét, fegyelmét, eltitkolták a vezér halálát. Belső részét, agyvelejét kiszedték és eltemették valahol a szulmáni határban, testét bebalzsamozták és élőként mutogatták az előtte elvonuló katonáknak. Egykori török történetíró feljegyzése: „A nagy szívű Szulejmán _ __ , _ __ szultán szíve megszakadt annak láttán, szöűrY az örökösen kattogó hogy legjobb vitézei miiként pusztulnak kööttZ1*’ a születő selymekk el a gaz, vérszopó Zrínyi békanyálas anyagof fia seMmet, m0~ é árkaiban ...” ne fez^ütést vásárolnál, hát A Régi dolog ez már, de a hősi em’ék ezeket 'ezze Ma róla’ hogy f ott él az emberek szívében, így tere’.oban j.'Mohácsi Selyemgyár) (jött hát a gazdálkodásról Zrínyire a Mária Egymaga Gerti szó, s a hőstettekről a mai munkára, vagy 10 ezer métert ér 10 éves szabadságra, és mivelhogy ne Nékik készül szoknya, ' Piklik belőle. Ebben az ^Hben kezdeményezték a ötA^bí őrjáratot. Az ilyen1 Gettók során a meósok fel- 1 ‘Visítják a dolgozókat a ' Sé £ fahibák okairól, jelentőtiszt' Itt kezdeményezték a virágos munkahelyekért DIS?elmet' Itt szervezek *' mal?úsán energiaőrséget és 1 sebb mi sem természetemmint az’ hogy egy VW- ! suhh„ lesz61 a fűtőnek: sas, légből, testtel! Elég a ,nem Sok. az emijat, sok szépet talál gazdák vágják itt az erdei fát — újra vissza a gazdálkodásra. — Nem rossz dolog az a közös — suhint fejszéjével Farkas Vendel, a párttitkár, — csak hát új! Szokatlan! — Fenét új! — szólt közbe egy hang. — Régi az már, csak, nekünk .. Farkas Vendel elejtette a fonalat, a favágók kezdték göngyölíteni, így kezdődött... A I* ARTX AGG YlLÉSEN kovácsolódott egységessé a közös gondolat: „Termelőszövetkezetet alakítani !"* Másnap a parasztok is elkapták a szót, belopódzott minden postára. Érezni, számolni, gondolkodni kezdtek az emberek. Most derült csak ki igazán, hogy sok gazda tudatában, szívében, bensőjében ott élt már ez a gondolat, csak nem akadt ember, aki kezdeményezett, szervezett, bátorított volna. Nem volt ki elsőnek nekiveselkedett volna, hogy: — Belépek! Hanem a párt Központi Vezetőségének márciusi határozata után Farkas Vendel, Szulimán község párttitkára cselekedett: elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot. Ezután a járástól kiküldött Jerszi Istvánnal, Miók Jánossal és Juhász János tanácselnökkel közösen meglátogatták azokat a dolgozó parasztokat, akikre eleve számítottak a termelőszövetkezet megalakításában. Nem csalódtak: jött Borsó Lajos felségestől, hat hold földjével. Jött a Szájer család hét holddal, aztán Kerék Ferencék, mindahányan családostól a párttitkár után ... Csiba Sándor és Kőröshegyi Györgyné másnap bekopogtattak a párttitkár ajtajára — Mi is itt vagyunk, már ki ne hagyjanak bennünket.. A bíborvörös színben búcsúzó nap a pincesor mögé lopakodva még visszalesett Tanai Imrére, Szulimán község kisbrrója, aki vállán keresztbe vetett dobszíjjal a falu végén, mint még soha úgy verte a kutyabőrt. Kiöltek az emberek a kiskapuba, fülelték a kerítsen belülről, a megnyíló ablakokból. „Közhírré tétetik, hogy ma este kultúrotthonunkban megalakul az új téeszcsé. Mindenkit elvárunk ..." Elsőinek azok nyitottak ajtót, akik már aláírták, de eljöttek azok is, akik még nem kanyarították oda nevüket. Lassan megtelt a kultúrház. Sokan azért jöttek, hogy végignézzék, hogyan is alakul egy termelőszövetkezet, mások azért, mert odacsalta őket valami belső érzés. A legtöbbje pedig azért, hogy belépjen a tsz-be. Nem várhattuk meg végig a gyűlést, — nem írhatom le, hogy történt Farkas Vendel párttitkár elnökké választása. A hivatalos jelentés is csak így említi meg, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatának megjelenése óta megyénkben ez a harmadik újonnan alakult közös gazdaság. [NEM VOLTAM OTT, de az biztos: ez a 16 faluja emlékére büszke dolgozó parasztember, aki ott a gyűlésen a török nevű faluban, a törökverő Zrínyi nevére keresztelte az új termőszövetkezetet, — hazánk másod s bad évtizedének küszöbén ro e helyes irányt.,.