Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

■ma Április « NAPló 3 Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából (Folytatás * ?, obbz&éti borús gyújtogatók terveiszen, a német miltarizmus feltámasz­­tásá­val szem­ben a pársasi egyesm­érnyek ratifikálása kap­csán, * szocialista tábor levonja, a szükséges következtetése­ket és hatékony intézke-­lé­seket foganatosít, melyek megnövelik erejét, hatalmát és biztonságát. (Nagy taps.) Hazánk a jövőben is teljes súlyával ki fogja venni részét a béke megvédéséért vívott harcból, s minden módon tá­mogatja a béketábor erejének szorosabb összefogását. Mert, amikor már eddig a magyar napi demokrácia több, mint ötmikió polgára erősítette meg és nyilatkoztatta ki aláírásá­val békeakaratát, ezer és ezer A népgazdaság, a termelés kérdései tehát szorosan ösz­­szefü­ggnek a béke kérdésé­­ve. Ezt tudja dolgozó né­pünk is, amely most, a fel­­szabadulás tízéves évfordu­lóját hatalmas, városra és falura egyaránt kiterjedő munkaversennyel ünnepli meg, mert megérti, hogy to­vábbfejlődésünk, szocialista jövőnk egyik leghatalma­sabb lendítőkereke és előre­vivője, s egyben a béke erő­sítője a több és olcsóbb ter­melés. Gondoskodnunk kell arról, hogy a nagy eredménnyel és lendülettel folyó felszabadulá­si munkaverseny meg ne tor­panjon, ne essen vissza, to­vább folytatódjék, s fokozód­jék a legközelebbi hetekben és hónapokban. Az elmúlt másfél esztendő folyamain, nem­ egyszer szem elől tévesztettük a szocialista ipar­ és benne külön a nehéz­ipar fejlesztésének jelentőségét és éppen ezekben a hetekben gyűrkőztünk neki, hogy a hi­bákat, melyek e téren mutat­koztak, kijavítsuk. Újra alá kall húzni, hogy további fejlődésünk alapja a szocialista ipar és különö­sen a nehézipar növelése. A béke megvédése, és a népjó­lét fokozása parancsolóan Megköveteli, hogy a terme­lésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység ■vmelcse, az önköltség csök­kentése, a minőség megja­vítása, a takarékosság, a műszaki színvonal emelése, a tervek pontos teljesítése és túlteljesítése. 'tag kell .erősítenünk a meg­­»'.mU munkafegyelmet, az ■ ál­­lampolgári fegyelmet. Gondos­kodnunk kell a begyűjtés és ■óózás terveinek pontos vég­rehajtásáról. Mindezek a kö­­zetek, a feladatok megköve- U­ik az éberség fokozását, a kárte­vők, a rendbontók, a szabo­tálok leleplezését és ártal­matlanná tételét. ■Az elmúlt tíz év tapasztala­ttá mutatják, hogy valahány­szor dolgozó népünk új, nagy feladatok megoldásához fog, az ellenség is összeszedi megma­radt erejét és igyekszik gátol­ni, hátráltatni célkitűzéseink magvalósítását. Ebben teljes­e■övei a legkülönbözőbb for­mában támogatják a nyugati imperialisták, a háborús gyúj­togatók. Az elmúlt másfél esz­tendő alatt megnőtt az ellen­séges, a jobboldali elemek bá­torsága és aktivitása. Ez is parancsolóan megköveteli tő­lünk a fokozottabb éberséget, a bátor kommunista kiállást és, minden ellenséges megnyil­vánulás azonnali, határozott elutasítását és visszaverését. A megerősödött jobboldali elhaj­lás elleni harc­ fokozását pár­tunk Központi Vezetőségének Plénuma éppen ezekben a he­tekben tűzte napirendre.­­ Egész dolgozó népünk lelkes­­formáiban láttuk, hogy ez az aláírás egyben elszánt foga­dalom arra, hogy minden ere­jükkel megvédik a békét Pár­tusai és kormányunk az imperialista háborús gyújtoga­tók üzelm­einek láttán köteles­ségének tartja,, hogy tovább­á korszerűsítse, erősítse békénk és szocialista építésünk szilárd őrét, a néphadsereget és erő­sítse népünkben azt a hazafias, honvédő szellemet, mely oda­adó­an és éberen őrködik ha­zánk békéje felett. A bék­e megvédésének ha­talmas tényezője népi demok­ráciánk egészséges továbbfej­lődése »is. Ha az imperialista ellenség látja, hogy a dolgozó nép megelégedett, hogy kul­turális és anyagi életszúnvona­­l, emelkedik, akkor megérti, hogy az ilyen nép minden ren­delkezésére álló erővel védeni fogja békéjét és vívmányait. vetelmények elválaszthatatla­nok „ nép anyagi jólétének emelkedésétől, békénk megvé­désétől. Be kell vinni egész dolgozó népünk tudatába, hogy mindezek a tényezők el­sősorban a termelékenység emelése és az önköltség csök­kentése, együttesen biztosíthat­ják a zavartalan továbbfejlődé­sünket. Ezek megvalósítására kell minden erőt összpontosí­tani. A termelés terén nagy fel­adat vár szakszervezeteinkre, melyeknek majdnem kétmil­liós tagsága szocialista építé­sünk derékhada. Ezt a hatal­mas erőt most úgy kell moz­gósítani, hogy minden tagja egymással versenyezve, lelke­sen küzdjön a szocialista cél­kitűzések megvalósításáért. A szocialista ipar fejleszté­se mellett szakadatlanul szem előtt kell tartanunk a mezőgazdaság továbbfej­lesztését. Az egyénileg dol­­­gozó parasztság támogatása mellett most a termelőszövet­kezetek megerősítése és számszerű növelése, a falu szocialista átépítése fokozott fontosságot nyer. Folytatnunk kell mindazokat a rendszabályokat, melyekkel az egyénileg dolgozó parasztok termelését és jövedelmét érve­l­ni tudjuk, de egyidejűleg az önkéntesség elvének szigorú betartásával újra erősítenünk kell a termelőszövetkezeteket. Az idei népgzadasági terv­nek különös jelentőséget köl­csönöz az, hogy kiindulópont­ja az új, a második ötéves tervnek. A munkások, mérnö­kök, technikusok, alkalmazot­tak, egyéni és szövetkezeti pa­rasztok ez évi odaadó, jó mun­kája jelentékeny részben elő­segíti népjólétünk további fo­kozását, békénk jövendő vé­delmét, helyesléssel fogadta, hogy ezen a téren is határozottan, ke­ményen lépünk fel. (Nagy taps.) A szocialista építés sikeres folytatásának, békénk megvé­désének, dolgozó népünk anya­gi és kulturális életszínvonalá­nak döntő feltétele és záloga pártunk sorainak megbontha­tatlan egysége és szilárdsága. Példamutatással, áldozatkész­séggel, vasfegyelemimal és a dolgozó nép ügyének odaadó szolgálatával pártunk köré az eddiginél szorosabban kell fel­sorakoztatni hazánk vezető erejét, szocialista államunk derék­hadát, a harcedzett, kipró­bált, fegyelmezett munkás­­osztályt és még szilárdabbra, szorosabbra kell fűznünk né­pi demokratikus államunk alapját: a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetséget. Fejlesztenünk és erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot, mint az összes békeszerető, de­mokratikus, haladó erők leg­szélesebb összefogását. A párt ég „ nép összeforrottsága,, a párt erejének és legyőzhetet­lenségének alapja! A béke megvédése, ,a szocializmus to­vábbi építése, nép­j­ólétiünk emelése annál sikeresebb lesz, minél egységesebben tömörül az egész dolgozó nép, pártjunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré! Tegyük megbán­­hatat­lanná pártunk, kormányunk és népünk egységét! (H­osszam ár­tó taps.). További sik­ertenk ae győ­zelmeink, alapja a jövőben csakúgy, mint­ a felszabadulás óta eltelt 10 esztendő­­ alatt, hogy még jobban elmélyítsük, tovább szíttá üdítsük és még bensőségesebbé tegyük kap­csolatainkat heaenie teisaaba­Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa és kormánya, és az egész szovjet nép nevében forró üd­vözletemet és jókívánságaimat adom át önöknek és az önök személyén keresztül az egész magyar népnek, nemzeti ünne­pük, Magyarországnak a hitle­ri megszállás alól való felsza­badulása és a népi hatalomnak országukban való megalakulá­sa tízéves évfordulója alkal­mából. Tíz évvel ezelőtt a hős szov­jet hadsereg a fasiszta hordák üldözése során a szolgaságba döntött Magyarország területé­re lépett és 1945 április 4-én befejezte a hitleri hadseregek szétzúzását és Magyarország­nak a német­ fasiszta megszál­lók uralma alól való felszaba­dítását. Ez az esemény forduló­pont volt a magyar nép életé­ben. Sok évszázad folyamán a szabadságszerető magyar nép rendkívüli hősiességgel és bá­torsággal harcolt nemzeti füg­getlenségéért és szabadságáért a török, osztrák-német és más idegen hódítók ellen. Mégis, a magyar nagybirtokosok és tő­kések bűnös politikája követ­keztében — akik nem egyszer elárulták az ország nemzeti­ ér­dekeit — a nép törekvései nem valósulhattak meg. Még az el­ső világháború után is, amikor Magyarország formailag önálló állammá vált, a valóságban megmaradt hűbéri függőség­ben a nagy imperialista hatal­maktól. A magyar nép egész törté­nelme során először csak akkor kapott­­tényleges lehetőséget valóban független, önálló ál­lamának megalakítására, ami­kor a szovjet hadsereg kiűzte Magyarországról a fasiszta megszállókat. A szovjet hadsereg, amely mint felszabadító hadsereg, lépett Magyarország terüle­tére, a magyar népnek teljes szabadságot nyújtott, hogy úgy rendezze be életét, ahogy akarja, olyan társadalmi és politikai rendszert létesítsen, amelyet legmegfelelőbbnek tart a maga számára. A magyar nép mindörökre leszámolt a tőkések és nagybir­tokosok politikai és gazdasági uralmával, saját kezébe vette az államhatalmat és népi de­mokratikus rendszert hozott létre. A népi demokratikus magyar állam megteremtése ily módon nemcsak a magyar nép nem­zeti függetlenségéért vívott évszázados harcának győzel­mes befejezése volt, hanem a magyar történelem új korsza­kának, a népi demokrácia és a szocializmus alapjai építése korszakának kezdetét is jelen­tette. A szovjet emberek, mint a v­ilág valamennyi szabadság­szerető népe, őszinte örömmel és mély megelégedéssel üdvö­zölték a dicső magyar nép ezen történelmi jelentőségű győzelmét. (Nagy taps.) Elvtársak! Több mint tíz év­vel ezelőtt, 1944 december 21-én, Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése az éppen akkor felszabadított Debrecenben tar­tott első ülésen a magyar nép­dízidvaL « •MC «OHM«, csakm­ust építő tábor vezető­jével, a v­ilágbéke-harc zászló­vivőjével, a kommunizmust építő Szovjetun­tóval (taps), va­lamint a népi demokratikus országokkal, , pand azokkal, akik világszerte küzdenek az imperialista, háborús gyújtoga­tók eben függetlenségükért, szabadságukért, jobb jövőjü­kért, a békéért! Éljen és erősödjék a Jolg ozó népünk ,hare«d*efdt, iktprótoáit vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! (Nagy, ütemes taps.) Éljen és viruljon dolgozó népünk, szilárd állana, a Ma­gyar Népköztársaság! (Nagy taps.) Isten, virágozzék és erősöd­jék felszabadítónk és támoga­tónk, a hatalmas Szovjetunió! (Hosszantartó, nagy taps.) Éljen az örök, megbon­tha­tatlan magyar-szovjet barát­ság! (Hosszan tartó, viharos taps. Az operaházi ünnepség résztvevői perceken át ünnep­ük felszabadulásunk napját, a felszabadító, dicső Szovjet­uniót, a győzelemről, győze­lemre vezető nagy pártunkat.) Ezután a hazánk felszabadu­lásának tizedik évfordulójára Budapestre érkezett kormány­­küldöttségek vezetői mondot­tak üdvözlő beszédet, elsőnek K. J. Vorosilov elvtárs­­hoz szóló szózatában kimon­dotta: „Tudva tudjuk: lesz magyar felemelkedés! A bizton eljö­vendő erős, boldog Magyar­­ország alapjait akarjuk le­rakni. Független Magyaror­szágot akarunk!” A magyar népnek ebben a felhívásban kifejezett kívánsá­gai megvalósultak! Az azóta eltelt tíz esztendő az ország valódi felemelkedésének és újjászületésének, mély gazda­sági, politikai és kulturális át­alakulásoknak, Magyarország igazi felvir­ágzásának tíz éve volt. Magyarország életében e tör­ténelmi évtized legfontosabb eredménye, hogy a politikai hatalmat a munkásosztály ál­tal vezetett nép vívta ki, megszilárdult az ország igazi függetlensége és szuverenitása, megerősödött a népi demok­ratikus rendszer, nagy sikerek születtek a szocializmus alap­jainak építésében. A magyar nép felszabadulá­sa első napjaitól kezdve a mun­kásosztály vezetésével, élén a munkásosztály pártjával, har­cot indított a népgazdaság helyreállításáért és az ország demokratizálásáért. Az új népi hatalom igen fon­tos cselekedete volt a földre­form, amely valóra­ váltotta a földnélküli és kisparasz­­tok százezreinek évszáza­dos álmát. A földreform, amely­nek megvalósítása során fel­számolták a feudalizmus ma­radványait és a nagybirtokos osztályt, óriási történelmi jelen­tőségű esemény volt. A földre­formért vívott küzdelemben megerősödött ,a munkásosztály és a dolgozó parasztság harci szövetsége, amely a népi de­mokratikus rendszer szilárdsá­gának és megingathatatlansá­­gának alapja. Nehéz túlértékelni a magyar dolgozók önfeláldozó munká­ját ,amelyet népgazdaságuk helyreállítása érdekében végez­tek. A hitleri hordák kifosztot­ták az országot, számos várost és falut romhalmazzá változ­tattak. Csak a szovjet hadse­reg gyors előnyomulása akadá­lyozta meg a hitleristákat ab­ban, hogy Magyarországot pusztasággá változtassák, hogy megfosszák a magyar embere­ket hajlékuktól és kenyerük­től, hogy teljesen rombadönt­­sék az önök gyönyörű főváro­sát, Budapestet. Magyarország népgazdaságá­nak helyreállítása és további fejlődése népellenes erők ádáz ellenállása közben ment végbe. Az ellenség azt jósolta, hogy a magyar népgazdaság helyre­­állításához sok évtizedre lesz szükség és csak abban az eset­ben valósítható meg, ha Ma­gyarország segítséget kap az amerikai milliomosoktól. Ezek a jóslatok azonban nem igazo­lódtak be. A magyar dolgozók sikeresen legyőzték az összes nehézségeket és nemcsak újjá­építették népgazdaságukat, ha­nem szocialista alapon át is szervezték iparukat és közle­kedésüket. A régi Magyarország, mint ismeretes, elmaradt agráror­szág volt gyengén fejlett ipar­ral, melynek jelentős részét a külföldi tőke tartotta­­kezében. A magyar nép rövid idő alatt felszámolta az ország ipari elmaradottságát. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a második világháborút meg­előző húsz év alatt a régi Magyarország egész gyáripa­ri termelése csak húsz szá­zalékkal növekedett, a népi demokratikus rendszer első évtizede alatt viszont az ipa­ri termelés a háború előtti színvonal háromszorosára emelkedett, vagyis az átlagos évi növekedés nem 1 száza­lék volt, mint a régi Ma­gyarországon, hanem teljes 30 százalék. Magyarország iparilag elma­radt agrárországból fejlett szo­cialista iparral rendelkező or­szággá vált. Sikeresen fejlődik a szocia­lista népgazdaság alapja, a ne­hézipar és annak szíve, a gép­ipar. A szén-, olaj- és villa­mosenergia termelés öt év alatt kétszeresére emelkedett. Több mint kétszeresére nőtt a gépek, az acél és hengerelt vas, és alumínium és más igen fontos anyagok termelése. Egész sor új iparág jött létre, amelyek a háború előtt egyál­talán nem léteztek. Elsajátí­tották az ország népgazdasága szempontjából igen fontos új gépek és bonyolult, gépi beren­dezések gyártását. A magyar nép hősi munkája nyomán új ipari központok keletkeztek, tucatjával épültek új ipari üzemek. Az ország iparának sikeres fejlődése megteremtette a me­zőgazdaság új, haladó, szocia­lista alapon való gyors fel­­emelkedésének összes előfelté­teleit. Kétségtelen, hogy a Magyar Népköztársaság a népi hata­lom éveiben bizonyos sikereket ért el a mezőgazdaság terén is. Ugyanakkor a Magyar Dolgo­zók Pártja III. kongresszusa helyesen mutatott rá a mező­­gazdaság további felemelkedé­sének szükségességére, és azt a feladatot tűzte ki, hogy a leg­közelebbi években jelentős mér­tékben emelni kell a gabona, hús, zsír és más, az ország nö­vekvő szükségletei kielégítésé­hez szükséges termékek terme­lését. Ennek­ az igen fontos népgazdasági feladatnak a si­keres megoldása Magyarország egész lakosságának elsőrendű érdeke. Ismeretes, hogy a mezőgaz­dasági termelés növelésére az egyéni parasztgazdaság lehető­ségei igen korlátozottak. A nagyüzemi szocialista me­zőgazdasági termelésnek, amely lehetővé teszi a mo­dern gépi technika és a me­zőgazdasági tudomány vív­mányainak teljes mértékű kihasználását, vitathatatlan előnyei vannak az egyéni parasztgazdasággal szemben. Ezt igazolták nemcsak a­­szocialista, építés történelmi tapasztalatai a Szovjetunió­ban, hanem maguknak a magyarországi élenjáró me­zőgazdasági termelőszövet­kezeteknek tapasztalatai is. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya helyesen azt tartja hogy a mezőgazdasági terme­lés igazi fellendülése és fel­virágzása csak a mezőgazda­ság szocialista átszervezése al­apján érhető el. Élenjáró magyar, parasz­tok­ már nem sokkal a­ földreform után megalakították az első mezőgazdasági termelőszövet­kezeteket, mert úgy látták, hogy az egyetlen út — nem csupán a jómódú élet, hanem törek­vő szellemi szükségleteik kielégítése felé is­,— a közös munkán keresztül vezet. A közös gazdálkodás eszméje az­óta mély gyökereket eresztett a magyar falun. A közös gaz­dálkodás előnyeinek láttán ma már a magyar parasztok száz­ezrei egyesültek termelőszövet­kezetekben, amelyek az állami gazdaságokkal együtt az or­szág egész szántóterületének egyharmadát foglalják el. Sa­­ját tapasztalatuk alapján győ­ződtek meg arról, hogy a tár­sas gazdálkodás az egyéni gaz­dálkodással szemben a mező­­gazdaságban a növénytermesz­­tés terén, lényegesen magasabb terméseredmények, az állatte­nyésztés terén magasabb ho­­z­amok elérését biztosítja. Amikor a Magyar Dolgozók Pártja és a népi kormány el­sőrendű jelentőséget tulajdonít a termelőszövetkezetek fejlesz­tésének és minden szükséges intéz­kedést megtesz azok gya­rapítására", ugyanakkor segíti a szövetkezetbe va­lamely okból még be nem lépett, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy emeljék mezőgazdasági termelésük színvonalát az egész nép érdekében. A mezőgazdaság felemelke­dése és szocialista átszervezése feladatainak megoldásában egyre nagyobb szerepet játsza­­na­k a gépállomások, amelyek száma évről-évre növekszik. Az ország mezőgazdasága sok­ezer traktorral, kombájnnal és más korszerű mezőgazdasági géppel rendelkezik. A szovjet nép forrón kíván­ja a magyar dolgozóknak, hogy sikeresen oldják meg a mezőgazdaság sokoldalú és gyors fellendítésének nem könnyű, de nemes feladatát. Taps­ Elvtársak! Az elmúlt évtize­det­ a magyar dolgozók anyagi és kulturális színvonalának je­lentős emelkedése jellemzi. A Magyar Dolgozók Pártja és a magyar kormány fáradhatat­lanul gondoskodik a nép jó­létének emeléséről­ és ennek eredményeképpen az ország­ban megszűnt a munkanélküli­ség, a régi Magyarország igazi átka, eltörölték a háborús évek örökségét, a jegyrend­szert, rendszeresen csökkentik az élelmiszerek és közszükség­leti cikkek árait, nő a mun­kások és alkalmazottak reál­bére, valamint a dolgozó­ pa­rasztok jövedelme. Egyre szé­­esebb méreteket ölt a lakás­­építkezés. A város és a falu dolgozói jólétének emelése, növekvő anyagi és kulturális szükség­leteik kielégítése, a népi hatalom igen fontos fel­adata. Teljes határozottság­gal ki kell azonban hang­súlyozni, hogy ez a feladat csak a bővített szocialista újratermelés és a munka­termelékenység minden mó­don való emelése alapján a további szocialista iparosí­tás alapján oldható meg si­keresen. A dolgozók éle­tsz­ín­von­a­li­lák emelése, a mezőgazdaság fellendítése és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak to­vábbi fejlesztése elképzelhetetl­­en a nehézipar szüntelen fej­lesztése nélkül. A­­nagy Lenin, mint ismeretes, arra tanított, ho­gy ,,a szocializmus anyaga, alapja csakis a gépi nagyipar "lehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is képes.“ Min­den eltérés a nehézipar, elsőd­leges fejlesztésének lenini­­sztálini elvétől, elkerülhetetle­nül az egész népgazdaság­ alá­­á­sásához vezet. Meggyengül az ország gazdasági erejét és vé­delmi képességét. A magyar munkásosztály leg­komolyabb feladatát a munka termelékenységének minden módon való emelésében látja. ,A­ munka termelékenysége — mint­ nagy tanítónk, Lenin mondotta, — ez végeredmény­ben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzel­me szempontjából.” A munka termelékenységének fokozatos (Folytatás a 4 oldalon) . A béke megvédése és a népjólét fokozása megköveteli, hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a tervek pontos teljesítése A szocialista építés sikeres folytatásának döntő feltétele pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szilárdsága A szocialista tábor országainak népei mélységesen bíznak saját erejükben, ki­merí­thetet­len erőforrásaikban K. J. J­orosilov elvtárs beszéde

Next