Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-01 / 101. szám
1 & 6& 0 . E lien :í^5Ö§>íD§D#J>^St^^P9D&^)g jOSDÉ^^PSDfi»4DSbé^|3ÍD6>^C)SDt«Dg^®^jC«^§^í 3 '% a világ dolgozóinak nagy seregszemléje ! r!c^§CSc*<SCg<^&C^ScWÍC§^SCgC^OSc?-«3CgcS XS©é>JOSOg>S>§Oft>£>§©fi&iQÉS>®^ •| » J | r; | VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ : X MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | ------------------------------------------------------------------——------- | XIV. ÉVFOLYAM, 101. SZ.ARA: 60 FILLÉR SZERDA, 1957. MÁJUS . A világ dolgozóinak harcos ünnepén Ismét eljött május előeste. Vártuk, mint ahogyan tizenkét éve minden tavaszon vártuk, boldog készülődéssel, ünnepi hangulatban. Különös ünnepünk május elseje. Más ünnepeink történelmi események évfordulóihoz kapcsolódnak vagy éppen vallási szertartások merevedtek bennük szokássá. Május elsejét azonban nem ilyen tartalommal avatja ünneppé. Ez a nap az egész világ munkásai közös ügyének, közös gondolatának, világméretű összefogásának az ünnepe. Az eszme és cél azonossága teszi az egész világ dolgozóinak ünnepévé. Nem társadalmi hőstettekre, győztes forradalmakra emlékeztető dátum, hanem annál valamivel több: eljövendő nagy hőstetteknek, a proletárforradalom végső győzelmének előkészítője, szervezője, összefogásra, kemény küzdelemre buzdító a végső harcban. Május 1. nem évforduló, pedig évfordulója lehetne sok hőstettnek, sok győzelemnek. Mióta a munkásosztály világszerte ünnepli a május elsejéket, évről-évre születnek új hősök, akiknek ez a nap, s az e nappal kifejezett nemzetközi összefogás ad erőt ahhoz, hogy szembeszálljanak az elnyomással, azsákmányolok hatalmával. Harcos ünnep ez. A tőke országaiban villogó szuronyokkal és alattomosan leselkedő automatafegyverekkel néznek farkasszemet százezrek, gumibot, kardlap csattog fegyvertelen tüntetők vállán, fején, akik azonban ezen a napon mégsem fegyvertelenek. Fegyverek erősebb a gumibotnál, a kardlapnál, s a sorozatlövő fegyvereknél is, mert ez a fegyver a nemzetközi összetartozás érzése, a dolgozók megdönthetetlen igazának tudata, a szocializmus győzelmébe vetett tántoríthatatlan hit. Mióta minden május elsején a világ minden országában megjelennek a tüntető tömegek az utcákon, azóta évrőlévre mindjobban inog a kizsákmányolásra épített társadalmi rendszer, s mióta a földkerekség több, mint egyharmad részén nem kell attól tartaniok a szabadon és boldogan felvonulóknak, hogy tajtékzó lovakkal közéjük taposta a zsarnokság — azóta megcáfolhatatlan bizonyosság, hogy közeledik a nap, amikor az egész emberiség megszabadul mindenfajta kizsákmányolástól és elnyomástól. A történelem és a természet törvényeit próbálják kijátszani a kizsákmányolók, amikor azzal kísérleteznek, hogy a szocializmust megállítsák diadalmas útján. Egy ilyen esztelen," de veszélyes és pusztító kísérlet szemtanúi és szenvedői voltunk a múlt év őszén. Ellenforradalmi rohammal próbálták visszavenni hadállásaikat a nép ellenségei. Nem sikerült. De örök tanulságul szolgál számunkra az, ahogyan előkészítették és megindították a támadást és az is, hogy miért nem sikerülhetett. A proletárinternacionalizmustól akarták megfosztani a magyar munkásosztályt, hogy elszigetelve, meggyengítve kies a várhassák kezéből a hatalmat. Előbb lassan, cseppenként adagolva. ..szocialista” demagógia porcukrával meghintve igyekeztek elfogadtatni a néppel a nacionalizmus mérgét. Mikor aztán a méreg hatni kezdett, megindult a nyílt, leplezetlen támadás a proletárinternacionalizrm® ellen. Ellenségeink, a szocialista népeket összefogó erőt kezdték ki, támadásuk céltáblájává a Szovjetuniót, a győzelmes proletárforradalom országát, hazánk felszabadítóját, a szocializmus legerősebb bástyáját tették. Uszító, rágalmazó hadjárattal próbálták elérni, hogy a magyar munkásosztály hátat fordítson annak, akitől egyedül várhatott segít-Tanulnunk hed ebből, a mai ünnep, a proletárinternacionalizmus ünnepe a legjobb alkatom arra, hogy a tanulságot felidézzük és megrögzítsük. őriznünk kell a mi sok nemzetköziségét, a nép munkásainak közös sorsából fakadó szoldaritást, a közös ellenséggel szembeni harcban kifejlődött és meg- És ne feled el soha, hogy miért nem vült a kizsákmányoló zsoldosadnak vad tám Azért, mert a kily nemzetközi szolgáról ,elyt a népet, a az éliek örüli; szemléljük tehetjük, Mégszal fasizmus badultunk saromainiktől. De ájul felseregeink !, amikor b becsmérelni pánik ha munkájának ma, amiannyi ráellenséget, ibadongozó néáldozatos menyeit. Meg kell mondanunk és meg is mondjuk nyíltan, bebizonyítjuk igazunkat erőnk megmutatásával, hogy nem urak kegyéből, nem természetfeletti csoda segítségével szereztük és tartottuk meg a dolgozó nép hatalmát. Tizenkét évvel ezelőtt a szovjet hadsereg tett szabaddá bennünket, s azóta a magunk erejéből, felszabadítónkkal és a szomszédos felszabadult országokkal összefogva értük el minden eredményünket. Nem kizsákmányoló tőkések kegyétől függ a munkás megélhetése, van nálunk munka mindenki számára, aki dolgozni akar. Nem tobzódó ingyenélők hasznára dolgozunk, hanem a magunk és gyermekeink javára és minden munkánk a dolgozó magyar nép boldogulását szolgálja. Építettünk annyi gyárat, amennyi négyszer ennyi idő alatt sem épült ebben az országban. Olyan módba került a parasztság, amilyenről régen még csak álmodni is lopva szánédesföldform, új, magasabb színvonalú gazdálkodás lehetőségét zárta ki előtte a szövetkezés. Az iskolák hallgatóinak, mozik, színházak látogatóinak, a rádióelőfizetőknek sokszorosára növekedett száma beszél arról, hogy népünk mindinkább megszebben .millenóra Svelf * sincs oka arra, hogy ne tegye. S nincs szégyenkeznivalójuk a kommunistáknak sem, mert ők vezették idáig az ő vezetésükkel halad tovább a dolgozó nép. A kommunisták pártja nélkül semmiképpen sem juthattunk volna idáig és nem juthatnánk tovább. Jól tudták ezt nyugati ellenségeink és hazai zsoldosaik, amikor tavaly októberben felfegyverzett banditák segédletével a pártot akarták szétzúzni, a kommunistákat akarták halomra gyilkolni. Túl is jutottak már a puszta szándékon, a vérenglődött Budapesten és folytatódott volna...-S, hogy miért nem folyt arra megint csak a proletárinternacionalizmus, a munkásosztály nemzetközi összefogása ad választ, mert a jól előkészített fegyveres ellenforradalom, ellen csak a szovjet hadsereg szeres segítsége nyújtott petf feondalista cializmus építését, érzi a nép hatalmát. Számot vetünk a szocializmus alapjainak lerakása közben elkövetett hibákkal is és kijavítjuk azokat. De mi javítjuk ki, kommunista módon, s ehhez nem várunk és nem kérünk semmiféle segítséget Nyugatról. Most, május elsejét ünnepelve újra csak azt kell mondanunk, hogy számunkra többet jelent a proletárdiktatúra, még akkor is, ha vezetőink hibákat követtek mint bármiféle polgi rácia. A felvonulót látva azt kell mondani künk olyan államhaz amely a dolgozó der nyolók kérlesával, s nem vékony töf in. A a Nagy lista ■ Forrad. sem volt, ilgozó te a ki. Ciónisták re olyj ernyolere le letet aiely egy kényelmik a dőletlen eliyonelem sóbéri Szociaig sehol és Ma arra, hogy ég nyomta volángoló kisebbforradalom győcsak a kommyítésével jöhetett létállam, amelyben az államapparátus egész ma dolgozók, hanem att, kizsákmányolok kige ellen irányul. Mi ezt sok igazi demokráciának és azt, ahol „mindenkinek indent szabad”, azaz szabad tőkésnek kizsákmányolni a munkást és a munkásnak szabad éhbérért dolgoznia. S ha hibák kijavításáról esik szó, azt kell elismételnünk, amit pártunk vezetői többször és nyomatékosan hangoztattak: a nép ellenségeivel szembeni liberalizmust kell felszámolnunk elsősorban és ezzel egyidejűleg szélesítjük a demokráciát a dolgozó tömegek számára. A kettő egymás nélkül elképzelhetetlen. Akik „tiszta” demokráciáról beszélnek, elfelejtik, hogy az annyira magasztalt polgári társadalmak két alapvető osztályra oszlanak: kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra. Ami jó az egyiknek, rossz a másiknak. Ami demokrácia a kizsákmányolók számára, az elnyomás a kizsákmányoltaknak és viszont. Mi a volt kizsákmányoltak, a munkások és parasztok számára akarjuk a demokráciát, ezért el kell nyomnunk, megalkuvás nélkül, kérlelhetetlenül a kizsákmányolókat. Azok a tömegek, amelyek most, május elsején vidáman vonulnak az utcákon, demokráciát, szabadságot és jólétet akarnak. Ezt akarja a párt is — ezért kell elnyomni mindazokat, akiknek fáj a nép szabadsága, akik a dolgozó nép verejtékén, munka nélkül szeretnének élni, mint régen. Kereken fél évvel ezelőtt nem a most felvonuló, békéért, szocializmusért, a világ dolgozóinak összefogásáért tüntetőket láttuk az utcákon. A nép nevével visszaélő dematológok, nemzeti szocializmust hirdető fasiszták, a tőkések á uralmáért fegyvert fogott kalandorok és az általuk megszédített néhány ezer ember adott idegen, ellenséges, ijesztően zűrzavaros hangulatot az utcáknak. Ma, amikor munkások, értelmiségiek, tisztviselők, dolgozó parasztok ünneplő menetének lépéseit visszhangozzák a házfalak, jó alkalom összehasonlítani a mi tömegeinket azokkal az októberi tömegekkel. Jó összehasonlítani és megőrizni a képet, hogy el ne felejtsük: ilyen a dolgozó nép jobb jövőért küzdő tömege — és olyan, mint az októberi, az ellenforradalom, őrizzük meg a képet agyunkban, mert a legyőzött tőkések, földbirtokosok, kiebrudalt fasiszták még mindig nem adták fel a reményt. A kísérlet megismétlődhet. S nem szabad megengednünk, hogy mégegyszer megtörténhessen, ami októberben történt: nem engedhetjük, hogy az ellenforradalom forradalomnak álcázva megtéveszthesse a becsületes emberek százait és ezreit. Véssük ezért lól agyunkba a képet: ilyenek a mi forradalmi, előre, a szocializmus felé törő tömegeink és olyanok az ellenforradalom orvcsapatai. Nehogy mégegyszer elvétse bárki is, hova kell ütni, ha a nép ellenségeit akarja ütni. Erről most, a mai ünnepnapon is kell beszélni. Ütni kell, ez a forradalmak, az osztályharcok törvénye. Ha mi nem zúzzuk szét az ellenforradalmat, az ver szét minket. Nem hagyhatjuk. Mi vagyunk az erősebbek, miénk az igazság, mellettünk áll az egész világ minden becsületes dolgozója. Aki lemond az ellenség szétzúzásáról, barátait árulja el. A szocialista országok népeit, a ma még elnyomott munkásokat, akik féltő gonddal figyelik előrehaladásunkat és jelenünkben látják saját jövőjüket. Méltatlanok lennénk a világ munkásainak szolidaritására, bizalmára, ha alkuba bocsátkoznánk közös ellenségünkkel. „Világ proletárjai egyesüljetek!” Ez a mi jelszavunk, ez a forradalmi munkásosztály és élcsapatának, a kommunista pártnak a jelszava mindenütt a világon. Ezt a jelszót megpróbálták nálunk sárba rántani. Megpróbálták nemzeti fráusokkal helyettesíteni. Pártunk azonban megvédte ezt a jelszót, nem engedte a magyar munkásosztályt kiszakítani az egész világ haladó, szocializmusért küzdő dolgozóinak nagy táborából. Ezért ünnepelhettük ma újra, felszabadulásunk óta tizenharmadszor szabadon, boldogan és jövőbe vetett hittel május elsejét, őrizzük meg hűségesen ennek a jelszónak az értelmét, ne felejtsük el soha, mert ez az alapja szociális a jövőnknek, nyugodt, zavartalan építőmunkánknak, gyermekeink boldogabb életének. _____ son se El a»! . aranya megye dolgoz! A Magyar Szocialista Munkáspárt bizottsága a megye kommunistáinak neve Baranya megye dolgozóit a munkásosztály alkalmából. Azegésd vigány összetartozás érzése hevíti gyönk munkásait, bányászait, dolgozó parasztjait, együttérző értelmiségieket mai nagy ünnepünkön! Tudjuk, hogy az egyszerű emberek százmillői figyelemmel a magyar nép sorsának alakulását telt el azóta, hogy a magyar dolgozó nép egy vad kitámadó ellenforradalmat élt át. Ezt a támadást sével, a Szovjetuniónak a nemzetközi szolidanított segítségével, az öntudatos magyar dolgozót vertük vissza. A mai ünnep legyen újabb ki a magyar dolgozók a burzsoázia és az impi szervezett orvtámadásának visszaverése tanul és egységesen haladnak a világ mint közös cél, a szocializmus felé. Május hirdesse a magyar dolgozó nép helytállását a szocializmusért vívott küzdelemben, a munkásosztály és dolgozó pai tasztság szövetségének szilárdságát, a magyar nép és a szovjet nép barátságát, a magyar dolgozók és a világ minden becsületes dolgozójának testvéri összetartozását. Éljen május elseje, a világ munkásainak nagy seregszemléje, a szocializmus végső győzelmének előhírnöke* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI ÉS VÁROSINTÉZŐ BIZOTTSÁGA ma érteltlenséggel vezeté- Tpján nyújszefogásával , arra, hogy ta hatalmak tántoríthatatdolgozójával a és városi intézőőszönti Pécs és ünnep Győzelmi jelentés A május 1-i versenyben 1*1C8.. 2*2? tonna szenei adóit terven fel Komic 3979 -1 ■ Néhány héttel ezelőtt indult a párosverseny a pécsi és a komlói széntrösztök dolgozói között. Azóta itt is, ott is megjavult a munka. Április harmincadikét mindkét trösztnél erőpróbának szánták. Az első harmad eredményei nagy erőfeszítésekről tesznek tanúságot. Különösen Komlón, ahol délután két óráig a napi tervelőirányzatnak több, mint felét teljesítették, s mintegy 400 tonna szenet termeltek terven felül! Végeredményben a trösztök versenyében 1. Pécs, 2. Komló. A pécsiek április 30-ig bezárólag 3.302 tonna szenet termeltek terven felül és a havi terv teljesítésében 101,4 százalékot értek el A komlói bányászok 103,7 százalékra teljesítették április 30-ig esedékes tervüket és 2.979,4 tonna szenet szállítottak felszínre előirányzatukon túl Mán lakás a lalejpro fa A komlói bányászkislakások építésénél dolgozó Munyán kőművesbrigád tagjai elhatározták, hogy május elsejéig tizenegy lakást falegyenig felépítenek, ígéretüket teljesítették: április 30-ig tizenhárom lakást fejeztek be falegyenig, azonkívül három épület tetőszerkezetét is elkészítették. Kossuth-bánya ünnepi ajándéka : 1000 tonna szén terven felül A Kossuth-aknai bányászok ezer tonna szén kitermelését vállalták terven felül május elsejére. Már már úgy tűnt, hogy vállalásukat zökkenő nélkül teljesíteni is tudják, de az utolsó napokban kigyulladt a tizenhármas fejtés, amely naponta 200 csille szenet adott) A lezárt munkahelyről felszabadult dolgozókkal megerősítették a 6. és 8. fejtést és éjszakai termelőműszakot szerveztek, így a váratlan nehézségek ellenére az akna 103 százalékra teljesítette április havi tervét. % 9 fi