Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-01 / 230. szám

195. OKTÓBER 1 Nincs fontosabb az emberéletnél Teremtsünk nagyobb biztonságot bányáinkban! M iw» m‘'S32l£. ben több súlyos, köztük több halálos baleset történt. Mindez — ha a 100 ezer műszakra eső baleseti mutató nem is rosszabb, mint a múlt év azonos időszakában volt, — arra figyelmeztet, hogy még jócskán akad kívánni való a bányamunka biztonsága terén, még jentős azoknak a száma, ők megsértik a biztonsági írásokat, s ezzel nemcsak a tznelés fokozását gátolják, hanem még ennél is sokkal súlyosabbat cselekszenek: veszélyeztetik saját és munkatársaik testi épségét. Ha csak a legutóbbi idők baleseti statisztikáját vizsgáljuk, hasonlítjuk össze a múlt év hasonló időszakával, abból is kiderül, hogy e pécsi bányaüzemek közül csupán Pécsbányán sikerült némileg javítani a munka biztonságát, Szabolcson nagyfokú, Vasason kisebb mérvű romlás mutatkozik. A komlói bányaüzemek közül Kossuth-bányán a legutóbbi hónapban ugyancsak romlott a helyzet, Anna- és Béta-aknán pedig több mint 10 százalékkal növekedett a balesetek számtta. Mintegy 4,5 százalékkal olt volt kon is. A sérülések többsége most is a szállításnál, ezen belül a csillezésnél történt, de jelentős azoknak a száma is, akik a fabeadásnál, omlásnál, vagy kőzethullás következtében sérültek meg. Számok és tények bizonyítják ugyanakkor azt is, hogy a sérülteknek csupán a 43—46 százaléka új dolgozó, s többség gyakorlott bányász. Az omlás, illetve a kőzethullás okozta balesetek több mint 90 százaléka a technológiai fegyelem, a biztonsági követelmények megsértésének következménye. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a megyében lévőbányaüzemek állapota általában jobb, mint a múlt évben volt, s hogy a korszerű biztosítás eredményeként naprólnapra jobb lesz, láthatjuk: semmi sem indokolja a jelenlegi magas baleseti arányt, azonban, hogy a gyakori balesetek legfőbb oka a szilárd munka* és munkahelyi fegyelem hiánya, az a nagyfokú nemtörődömség, amelyet a műszaki * középkáderek egy része a biz * tonsági előírások megsértőivel i1 szemben tanúsít. Hogy milyen: súlyos e téren a helyzet, azt a 1 a sérült NagymányaLegtöbb helyen a megyében baleseti statisztika mellett több , úgy ismerik a parasztok a fapélda is bizonyítja.Anna-aknán például a legutóbbi munkavédelmi szemle során több helyen tapasztaltákanácsokat, mint államigazgatási, végrehajtó szerveket. Ez hiba, mégpedig azért, mert a tanácsolják nemcsak ezt a ,hogy a bányászok a szabályok- a szerepet, hanem a tömegszervval ellentétben ácsoltak, hogy vezet szerepét is be kell tölteti segédmunkáitokat, sőt né miörc. A tanácsnak szervezőnek , -is tennie hogy egy-egy helyes elv, elgondolás érdekében mozgósítani tudja a falu apraja-nagyját. Persze, ez a mozgósítás csak akkor sikerül, ha ez az elgondolás találkozik a falu lakosainak törekvésével. Iyány helyen még a keresztácsolatokat sem készítették el, hogy sokan félmeztelenül dolgoznak, több helyen hiányzott a szellőztetéshez szükséges légvezeték stb. S ez — sajnos — nemcsak Arma-aknára vonatA sellyei járási tanács öszszehasonlító kimutatást készített az 1956-os és az idei gabonatermésről. Búzából 11.4 mázsás átlagot értek el ^ „ . az 1956-os év 5.8 mázsás álbiztonságos munka, az egy-(, lagával szemben. Egyéniekmás iránti felelősségérzet, be- f „ •» —a«— tartják-e avagy sem a technon biztonsági előírások betartása mellett követeljék meg. Részben a műszaki középkáderek magatartásától függ az is, hogy a bányászokban mi,lyen mértékben növekedik a lógiai, a biztonsági előírásokat. Szükséges ehhez persze az is, hogy a jövőben csak az kapja meg a vájár, a lőmesteri stb. bizonyítványt, aki valóban érti is a szakmáját, s az is, , hogy a szakszervezetek az ed-diginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak a . bányászok mést ért el búzából, árpából ezirányú nevelésére () pedig 12 mázsát. Az utóbbi időkben látva a( bányamunka biztonsága terén ( lévő hiányosságokat, a bánya-, üzemek vezetői, a Bányamű-Északi Körzeti Felügyelőség és a szakszervezetek tettek nyár lépéseket a hibák kijavítása érdekében. Csak üdvözölni lehet azt, hogy ezután jobban megvizsgálják, ki alkalmas vájárnak, hogy ismét megkezdték az aknászok továbbképzését, hogy ki fokozni kívánják a csoportos és a munkahelyi oktatást, hogy ismét jutalmazzák a biztonságos munkát végző körletek, munkahelyek dolgozóit. Sőt a pécsi tröszt külön dicséretet érdemel, mert segítséget nyújt az Aknamélyítő Vállalat pécsi körzete műszaki középkádereinek átképzéséhez. Mivel a szakszervezet kezdeményezésére az év utolsó negyedévében minden bányaüzemben megszervezik a „biztonságos több termelési mozgalmat" a legalább 10 százalékkal kívánják csökkenteni a balesetek számát, a bányaüzentek vezetőinek, az üzemi párt és szakszervezeteknek közös összefogására van szükség, hogy ez a mozgalom eredménnyel járjon, hogy a baranyai bányaüzemek sokkal tisztábbak, rendezettebbek legye- nek, hogy tovább növekedjék a bányamunka biztonsága. MESTERFALVI GYULA, a Lázas ütemben folynak az MTE Fotóművész Klubjában a decemberi országos művészfényképkiállítás előkészületei. Az Országos Fotóművész Szövetség is méltányolta a pécsiek nagy lelkesedését. A napokban érkezett meg a levél a döntésről, hogy ezentúl az országos kiállítási naptárban minden évben a két budapesti és a miskolci mellett ott lesz a pécsi kiállítás is. Egyébként a szövetség 100 képből álló kiállítási kollekciót küld majd Pécsre, ami a legjobb magyar fotóművészek biztos indulását jelenti. A pécsi klub mintegy 1500 meghívót küldött már el különböző címekre, de egyre érkeznek még a meghívóigénylések az ország különböző részeiből. A kiállítást a megyei és a pécsi járótanács segíteni akarásának bizonyságául a járási tanács Kulich Gyula utcai kultúrtermeiben rendezik majd meg. Itt helyezik majd el a várhatóan igen gazdag képanyagot. A naponta sorra kerülő színes diavetítésre valahol a város központjában kerül majd sor. A pécsi üzemek és vállalatok részéről is meglehetősen nagy az érdeklődés, amit az bizonyít, hogy egymásután vállalnak védnökséget városunknak erre a jelentős kulturális megmozdulására. A fotóművész klubon belül is élénk a klubmunka. A soron következő összejövetelen például a FIAP (nemzetközi szövetség) 1956. évi évkönyvéről készült száznál több képdiát vetítik le és beszélik meg a klub tagjai, hogy ez így van, bizonyítja a második negyedévben a komlói Kossuth-bányán a 243 fizikai dolgozó mellett 39 műszaki középkádert, István-aknán a 173 fizikai dolgozó mellett 29 műszaki középkádert, s hat vezető műszakit kellett a bányaműszaki felügyelőségnek megbüntetnie, mert munkaterületükön a biztonsági előírásokat nem tartották be. Érdemes, sőt szükséges ezenkívül megemlíteni azt az ugyancsak példátlan esetet, amely nemrég az aknamélyítők komlói körzetének Bétaaknai munkahelyén történt. Itt az aknában a rakodó falazásához korhadt gerendákból készítettek ideiglenes padozatot, s anélkül, hogy azt alaposan megvizsgálták volna, megkezdték rajta a munkát. Csodálkoztak aztán, hogy az leszakadt, s négyen — köztük az üzem vezetője is — az aknába estek. Combtörés, gerinctörés, fejsérülés lett a vége a felelőtlen munkának. Szerencsére halálos baleset nem történt S bár kétségtelen, hogy a balesetek, a sérülések zöme a biztonsági előírások betartásának elmulasztása, figyelmetlenség, vagy el nem hárítható természeti csapás következménye, fel kell figyelni arra is, hogy eléggé elszaporodtak az úgynevezett notórius sérültek is. Nehéz azt beizonyíteni a tettenérés kivételével, hogy valaki öncsonkítást végez, de maga az a tény, hogy mostanában nagyon, sok a kézfej sérülés, arra figyelmeztet, hogy e téren nincs minden rendben. Úgy látszik egyeseknek nagyonkifizetődő egy körmüket feláldozni 2—3 heti táppénzéiig E néltó DTpéldából mennyire látni, nagy szükség van abányamunka biztonságának továbbá fokozására. Elsősorban és minden törvényes eszközt felhasználva a fegyelem megszilárdítása terén kell előrelépni. Változtatni kell a műszaki középkáderek egy részének magatartásán, a termelési terv, a prémiumfeltételek teljesítését kozik. Szinte minden baranyai ugyan ez Szászváron, de így üzemben találni hasonló pén-i van ez másutt is a megyében. hát, mint ahogy általános jel ( Mindebből világosan következzik: a községi tanácsnak a lakosság szempontjából is legfontosabb feladatok elvégzésébre kell mozgósítania a lakos-ságot. Mik ezek a legfontosabb szászfenség a bányászok részéről megnyilvánuló biztonsági fegyelemsértés, a márkavétség is. Augusztusban például 89 István-aknai bányászt bünte- ................. tett meg a bányaműszaki felfeladatok? ügyelőség márkavétségért, esi . szeptemberben ismét 80 bá- .... beszélgetinte a nyászt kellett pénzbírsággal »‚ *’“’’* községi tanácson az elsujtani. Előfordult itt a bánya-időkkel, az elnökhelyettessel, szók történetében szinte pél-^ »***0 ,® titkárral. Régi igazság: Idátlan eset is: Mészáros Gábor (»beszelni könnyű, azt mindenki márkájával Biri József ment le,»ide gyerünk azt megyalóa bányába. Szerencsére észre-(»sítani. Ezért mindjart fel is tevették. De a példa mindennél»Iszem a kérdést: világosabban mutatja, meny- _ Mit csináltak ebben az nyíre laza a fegyelem. ('évben, mit akarnak tenni a jövőre a község csinosítása érte m lazaságának, technológiai fegyelem gyakori megsértésé- nek az okát egyesek a nagymérvű munkaerő-hullámzásban, mások a bérezésben, megint mások a szakmai képzettség hiányában látják. Bár ebben is, abban is van sok igazság, a fegyelem lazaságának oka főként abban keresendő, hogy maguk a műszaki közép- * dalmi munkában. A Köznél káderek, de a csapatvezetők, s *[ tönkrement az út. A tanács felüs öreg bányászok sem követe- *( szántására megmozdult az lik meg megfelelően a fegyel- 1 (egész falu és egykettőre rendet, a biztonságos munkát. A \ behozták az utat, természeteműszaki középkáderek egy ré-1, sen társadalmi munkában. Még sze még mindig túlságosan el- ,a nyáron kijavították az ősz nénő a hibáikkal sjjpnjbejt. S f szesülőutakat *** ezt megcsikében? Készségesen válaszolnak a kérdésre. Elmondják, hogy az idén a Kiss György utcában 270 négyzetméter betonjárdát, a Petőfi utcában pedig 460 méter hosszú téglajárdát építettek. Ezt a munkát utcarendezéssel kötötték össze. A Kiss György utcaiak sokat segítettek társa NAPLÓ 111,4 a búzaátlag a sellyei járásban! nél 8,3 mázsa az idei átlag, míg az elmúlt évben csupán 5,6 mázsát csépeltek egy holdról. Van a megyében olyan termelőszövetkezet is, mint például a gyöngyfái Petőfi, amely 16,9 mázsás átlagter az erő a fényképkiállítás iránt i Csinosodik Szászvár nálhatnyik valamennyi községben , és már meg is rendelték a hídgyűrűket, hogy mind a tíz fahidat betonhíddal válthassák fel. Ezt csinálták, illetve csinálják az idén, de a jövő évi terv még vonzóbb, még többet ígér. Parkosítják a község főterét. Húsz centiméterrel megemelik az egész teret és hatvan centi magas drótkerítéssel veszik körül a virágágyásokat, a pázsitot. Száznegyvennégyezer forintjukba kerül ez a parkosítás, pedig a község dolgozói igen sok társadalmi munkát vállal-(' tak. De megcsinálják, mert ez- eni is tudnak. És ezt a jó szó- a 1 kast valamennyi tanácsunk el-* sajátíthatja, mert nem olyant ördöngős dolog megvalósítani a szép elképzeléseket, ha a* községi tanács bírja a nép bi- zalmát, ki tudja fürkészni mi* fáj az embereknek, mit szeret-• nének megvalósítani. A szász-* vári tanács ezt tette és ezt teszi. Ebben és semmi másban* van annak a magyarázata, * hogy itt a nagyobb tervek is* valósággá válnak. tor-állomást is a tanács adva-11 rába. Azt mondják, hogy így*' Nagy gondban fő a megkapják—legalábbis a DÉL-1 tejük a 3. számú DAV megígérte — a transzfor-t ■ ... . . motorállomás épületét, amit *» Mélyépítő Vállalat társadalmi munkában lebont a *1 szállítási osztályának és az anyagot másutt hasz- * 1dolgozóinak. Tízezer nosítják, 1tonna körük fekszik Az elmúlt években másfél, jelenleg a vasúton és hold földet vettek a strand- a még nyolcezret várfürdő mellett azért, hogy ezzel (nak. A vasúton lévő is szebbé, bővebbé tehessék ez a mennyiségből legfürdő parkját. Jövőre itt is alább 6-7 ezer tonparkosítanak és a fürdőt bekerítik. Néhány kabint is építenek, mert a meglévők már kevésnek bizonyulnak. Mindez harmincezer forintjukba kerül, mert a fuvarozást és a nem szakmunkákat a község dolgozói végzik társadalmi munkában. Fásítják a Felszabadulás utcát és jövőre megvalósítják a Felsőszilvások lakóinak régi kívánságát — itt főleg bányászlakások és saját erőből épült új épületek vannak — villamosítják ezt a részt is. Az utcák fásításához körülbelül háromszáz hárs- és vadgesztenye csemetét használnak fel. ...Hát ami igaz, az igaz: itt azék mára szükséges nemcsak beszélni, de cseleked-t intézkedéseket. Hát el kell szállítaniok — ameddig az időjárás engedi. A torlódás miatt sok bírálatot kapott az elmúlt két hétben a szállítási osztály. Utólag már senki sem tud igazságot tenni abban, hogy a szállításhoz kocsit adó ÉPFU volt-e a hibás, avagy a kőbányák, amelyek szinte ontották napokon keresztül az anyagot. Tény az, hogy a szállítás meggyorsítására megtett n Akik drágítják az életet ,»ker jó Ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. Két hónapja lehet . Egyik Kossuth Lajos utcai kirakat előtt mögöttem állt két asszony és így beszélt: — Ez vajon miért lett drágább? A másik epésen: „Biztos, más minőség." Nem tudtam mit, mihez hasonlítanak, mi az, aminek pár hónappal azelőtt valami húsz forinttal volt alacsonyabb az ára, nem vagyok minőségű ellenőr — nem vettem túlságosan komolyan, amit hallottam. Mert arról is lehet hallani, hogy drága a tojás, a baromfi, a szőlő, a ház, de ezen mégsem dühöngenek az emberek, mert tudják, hogy tavasszal olcsóbb lesz a tojás, értik, hogy a kereslet és kínálat alakítja a piacon az árakat, ahol elsősorban magántermelők és fogyasztók találkoznak. Tudomásuk van róla, ha lenne elég lakás, olcsóbbak lennének a házak és így tovább. De amikor — a panaszokat már nem elvétve hallani — azt látják, hogy állami kereskedelemben, kisipari termelőszövetkezetekben, magánosoknál egyes termékek, munkák, áruk ára „észrevétlenül” emelkedik, hát nem csoda, ha dühöngenek. S mert nem látnak bele e burkolt árdrágításnak nevezett kacskaringókba, hogy például: a gyárban dragon helyett övet kap a kabát és mit tudom én „Globus” helyett „Jupiter" nevet és 50 forinttal drágább; hogy azelőtt a cipőcsináltatás árába beletartozott a ringli, ma néni, de ha kell, akkor külön felszámítják, hogy egy kisméretű szoba-konyhás ház leszabott tetőgerendázatának összeállításáért annyit kért egyik pécsi maszek ács, hogy egy napra több mint 400 forintos jövedelme lett volna és csak azért, „mert nem tudja, mennyi lesz évi adója”, hogy ugyanezzel indokolják egyes férfiszabók a 600 forintos fazonárakat; hogy egyes női szabók sem kivételek, mert akadt, aki 100 forinton felüli összeget kért egy egyszerű flanel blúz varrásáért. Egyesek úgy vélik, hogy ez a párt, a kormány politikája. Nem is titkolják, kimondják nyíltan, csak a süket nem hallja meg. „Kádár azt mondta, amikor a sör, a bír, meg néhány áru árát emelték, hogy több áremelés nem lesz! Nem? Hát mennyi van?” Pedig a kormánynak az ilyesfajta áremelésekhez anynyi köze van, mint Pilátusnak a credo-hoz. Ezt egyes emberek csinálják, akik a maguk hatáskörében igyekeznek kihasználni a kereslet adta lehetőségeket, viszszaélnek a nagyobb teret kapott önállósággal, magánkezdeményezéssel, foggal, körömmel egy éven belül meg akarnak gazdagodni, legalább is Pannónia motort venni, vagy házat építeni. Mert mi kell például egy azonos minőségű, lényegtelenül alakított felöltő árának aránytalan emeléséhez? Egy gyári művezető, egy meós, egy nem kevésbé lelkiismeretlen könyvelő, vagy igazgató, hogy ezzel is „biztosítsák” a tervteljesítést és a velejárókat. Nem kell hozzá egy miniszter sem. És a kereskedelem kénytelen magasabb áron adni. Mi kell az egyes kisiparosok ártamássásához? Csak az, hogy mindig az év utolsó felében kapja évi adóösszegét és higgye, amit hall, hogy „olyan magas lesz az adónk, hogy győzzük nyögni.” És így megy ez a ringlivel, mindennel. S míg ezek az emberek, ezek okozói, élik világukat, mulasztásaik kiderülésére sok esetben csak kevés kilátás van, az embereknek eszükbe sem jut, hogy ezeket szidja. Tessék számolni! Teszem, hogy egy szabó 600 forintért varr egy öltöny férfi ruhát. Hármat egy héten megvarr, amennyivel többet, annak az árát elfogadnám „mellékjövedelemként”. Tehát hármat. Az 1800 forint. 800 forintot számolok ebből adóra, más rezsire, marad ezer. Egy hónapban 4000 forintos kereset, mert többségüknek állandóan van munkája. 4000 forint! Hány ember keresi ezt meg a bányában, az üzemben a munkapad mellett, vagy akár a kiszolgáló pultnál? És még azt hallottuk szombaton a KIOSZ-tól telefonon, hogy ezer forintig emelhetik a fazonárakat. Állítólag rendelet van rá. Elképesztő! Hova jutunk, ha ez így megy tovább, ha ez így mehetne tovább? Az rendben van és jó: a hús, a zsír, liszt cukor és sok más alapvető árucikk ára nem emelkedett és nem is emelkedik, de másra is szükségük van az embereknek és ezekben a „másokban° sorozatos burkoltnak mondott árdrágításokat lehet tapasztalni, ’lazán ideje, hogy megkezdődjön ezeknek a vámszünőknek a leleplezése, megbüntetése. Mert azt igazán nem lehet hagyni, hogy a kormány az ország erejéhez mérten "veri a bérből és fizetésből élőt jövedelmét és akadnak egyesek, akik alapos meggondolással e több jövedelmet száz és száz, ezer és ezer ember pénztárcájából a maguk zsebébe vándoroltatják. Ezért mondják az emberek és érezzük, hogy drágul az élet. KASZON JÓZSEF Az ígéretek szerint m^knitívaikatT^JS^t-\*járul majd a szállítás a 3. sz. Mélyépítőnél Csütörtöktől kezdve huszonnégy tagú rakodóbrigád dolgozik a vasúton és tíz tehergépkocsit állítottak be a kő szállítására. A tíz kocsi naponta legkevesebb 350 tonna anyagot szállít el a vasút területéről rendeltetési helyére. Budavári Árpádot, az osztály egyik dolgozóját azzal bízzák meg, hogy csak a reptéren irányítsa a szállítást. Eddig Mecsekalja és Abaliget is hozzá tartozott, munkaidejét megosztotta a három részleg között. Reá nagy szükség lesz a reptéren, hiszen a szállításban lévő lemaradás egyik oka a megfelelő irányítás hiánya volt. Van egy tizenkéttagú gépkocsirakodó brigádja is a 3. számú Mélyépítő Vállalatnak. Ezek — szemben a huszonnégytagú Pálmai brigád tagjaival — arról nevezetesek, hogy „melegítik a síneket“, vagyis csak ritkán dolgoznak, s akkor is keveset. Ezt a gárdát is kicserélik, a brigádban csak azok maradhatnak meg, akik eddig szorgalmasan dolgoztak, a többiek helyébe jó, lelkiismeretes munkásokat vesznek fel.Fogadalom is történt arra vonatkozóan, hogy ezentúl szorosabb kapcsolatot tartanak a mélyépítők a vasutasokkal. Elismerték, a náluk járt vasutas igazát, amikor azt mondta: — Keressük egymást és akkor nem lesz bajunk egymással! A vasutasok részéről megvan a jó szándék. A mélyépítők mondták, hogy az értesítők minden esetben szólnak nekik, ha vagonjuk érkezett, ők úgy reagálnak erre, hogy azonnal küldik a rakodókat, de ha azonnal nem lehet, a legrövidebb időn belül. Így történt legutóbb is, amikor este kilenckor értesítést kaptak, újabb vasúti kocsik érkezéséről. Másnap reggel 5 órakor már a vasúton voltak a rakodók és megkezdték a vagonok kiürítését. Tehát látszik a jó szándék a mélyépítőknél is. A már foganatosított és az ezután teendő intézkedések meghozzák majd a várt eredményt. Akkor pedig elérjük, hogy a mélyépítők nem fogják szidni a vasutasokat és viszont.