Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-13 / 293. szám
DECEMBER 13 A kereskedelmi tanulók téli szabadságáról A Monica Törvénykönyve a tanulók részére 36 nap szabadságot ír elő, amelyből hat napot az alkalmazó vállalatnak télen kell kiadni. Ebben az évben a kereskedelmi tanulók téli szabadságát a belkereskedelmi minisztérium szakoktatási osztálya az alábbiak szerint szabályozta: A téli szabadságot december 24-től január 2-ig kell ki Két példa — tanulsággal Aki a komlói Kossuth-ból===a nya fejtési csapatait munkahelyükön látogatja meg, az szinte mindegyiknél megtalálja a kommunistákat. A pártszervezet rémi elve, hogy minden csapatban dolgozzon legallább egy párttag, aki példamutatásával, meggyőző szavával képviseli ott a pártot. Ezért , . . .___.. . . , semmi csodálatos nincs ab-TM±_ban, hogy például a bányászok jól ismerik tervüket, tudják, mennyi nyereségrészesedés várható ebben az évben. A bányamunkások nagy régsze — még ma is — távol lakik munkahelyétől. Mindöszsze hét órát tartózkodik a bányánál s esetleg néhány percet, ha valamilyen ügyes-bajos dolga akad, így tehát máskor kiesik a párt- és más társadalmi szervezetek hatóköréből, maga is nehezen és ritkán jut el a különböző fórumokhoz. Természetes, hogy minden alkalmat fel kell használni a pártszervezet befolyásának érvényesítésére, és megfordítva is: megteremteni a pártszervezethez vezető utat. Egyik módja: a munkahelyen dolgozó kommunisták, napja december 23-a. Január 3-án köteles vagy a munkahelyén, vagy az iskolában ismét megjelenni. A vendéglátóiparban az ünnepi forga-i Nagymányokon éppen az ellómra való tekintettel más , i lemkezőjét látni. Ötvenöt párt- 7?**,** totálisnak a lenaidőpontban is le lehet adni a tagból mindössze heten dől- .. e.„.syobb jóindulattal téli szabadságokra ala, goznak a bányában. A tava- ^ „evezhető emberek erre nem a meghatározott időpont-immal lényegesen kevesebb a felkoltanak: „A nyakunkra ban kapja a szabadsagat, ak-J tonnateljesitmeny, magasabb ültetik őket hogy minden lékor a tanulónak vállalnia kell, ki az önköltség, sok a fegyelme htokét teshessék." (Akinek hogy a tanítási napokon az fözetlenség. S a jövő? „Itt nem atesto,könnyen jut iskolában töltött napokkal a,»lehet erősíteni a pártot, mert ilyL megálltásTaJ^siót szabadság időtartamát meg-, s senki sem alkalmas tagnak” «J— érdemelnek Ellenben hosszabbít^ A vidéken lakó (►- mondják a pártszervezet- ^fcTjTSh*« *nS tanulókat Január 21-től kell (ideik ezelőtti történet. A csapat a szabadságra küldeni. ( Évekkel ezelőtt gyakran munkahelyre érkezés után A kereskedelmi tanulóisko-t hangoztattuk: nagyon fontos, néhány percet megpihent a fákban a téli szünet december hogy a kommunistákat megse- mint ilyenkor lenni szokott, a 23-tól január 2-ig tart, ettől felelően osszuk el a csapatok legkülönbözőbb témákra terheltémni csak akkor lehet, ha a 11 között. Ma is érvényes ez,hilődött a beszélgetés. Egy fiataltermek fűtését a törzsisko 11 szén a kommunistáktól vártál bányász nekikeseredve palában fennálló szünet miatt rdjuk, hogy környezetükre, naszolta, hogy a lefényszáll lósemmiféle tródon nem tudják munkatársaikra hassanak, nemegoldani. A szünet meghosz velő és felvilágosító tevékeny- egy szekrényt. Nőtlen ember, szabbítására a tanács kereskeséget folytassanak közöttük- szép ruhái vannak, de már dobni osztályának vezetője adhat csak engedélyt mindegyik olyan, mint a mosogatórongy. Másnap, a leszállás előtt megállította a csapatban dolgozó párttag ? „Beszéltem a szakszervezetielnökkel, a hét végére tíz szekrényt visznek a szállásra , később majd többet is.” Nemrég a niklóri járásilag lehetne sorolni tovább. KISZ-Kisortzeág baráti beszél Mindegyiknek az a lényege: a getoane hívta össze a fiatal »kommunisták ily módom együtt , isélnek munkatársaikkal, ismepedagógusokat. A KISZ orr.j. « gajdjaikat, szereéletekezlette meghir- \q gondoskodással igyekeznek betett program megnyerte tetszésüket és szíves-örömest vesznek részt a KISZ-szervezetek munkájában; segíteni rajtuk. Viszik közéjük a párt és a kormány szavát, véleményét, terjesztik il közöttük az országvezetés nagy és kis problémáit, a világpolitika eseményeit. — És hoznak tőlük: véleményt, hangulatot, egyetértést és javaslatot az elmondottakról, hogy mindazt „fent" vegyék figyelembe. A párt, a kormány és a pártomkívüliek kicserélik gondolataikat a kommunisták közvetítésével. Jó ez? Feltétlenül. Hiszen ez egy fórum, ahol az egyszerű emberek kifejthetik nézeteiket, beszélgethetnek s belőle mindkét fél egyformán sokat tanul. Az már a kommunisták lelkiismeretességén múlik, hogy a hallottak eljussanak a megfelelő helyre. A viszem—hozom ! ma a pártmunka egyik alap- é kérdése s ezt csak a kommu- mnisták mindennapos tevé-ékenységével lehet megoldani. Az érem másik oldala még kevés a szénfalon dolgo-zó párttagok száma. Minden? hebehurgyaság, gyorstalpalás ? csak kárt okozna. A helyze-? ten csupán alapos, előrelátó? munkával lehet változtatni. Keressük meg azokat a pár- * tonkívülieket, akik alkalma- * sak a tagjelöltségre, törődjünk magatartásbeli és elméleti fej- sődésükkel, tudatosan készítsük elő őket a felvételre! A párt határozott álláspontja, hogy megfelelő ütemben szüntelenül erősítsük új tagokkal is a pártszervezeteket, elsősorban a fizikai munkások közül. Csak így válnak képessé a bányászpártszervezetek, hogy eredményes pártmunkát végezzenek — ez a két példa legfontosabb tanulságai (Bocz) HÍREK Néhány nappal ezelőtt vették át a Kesztyűgyár négy szolgálati, összkomfortos lakását. Az épület, amelyben a lakások vannak — emeletes. Földszintjén 75 férőhelyes óvodát épít a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A gyár dolgozói szeretnék, ha az óvoda határidőre — december 31-re — ugyancsak elkészülne. 150—200 seprő készül el naponta a Pécsi Vegyesipari Vállalat seprőkötő részlegénél. Azelőtt kezdten végezték a seprőkötést, most az újonnan betanított kötőkkel együtt nyolcan dolgoznak, így a régi mennyiségnek mintegy négyszerese készül el és kerül az üzletekbe. A fokozott termelésnek tudható be, hogy az utóbbi hónapokban megszűnt a seprőhiány, s hogy a seprőket minden bolt olcsón hozza forgalomba. Háromezerhatszáz baromfit nevelnek a Pécsi Keltető Vállalat boldogasszonyfai telepén. A vállalat azzal a céllal indította be ezt a telepet, hogy karácsonykor is fiatal, rántanivaló csirkék kerüljenek az ünneplők asztalára. Tervük sikerült: ma már 50—60 deka a fiatal baromfiak átlagsúlya, de van köztük ennél nehezebb is. Szerdán 100 darabot válogattak ki közülük, amelyek már túlhaladták a 70 dekát, s ezeket a napokban vásárolhatják majd a pécsi piacon Karácsonyra azonban nagyobb mennyiségben szállítanak majd Pécsre nhttani paUS csibéket. * A MEGYEVILL dolgozóijelentették, hogy érd tervüket befejezték és azt december 10- ig 4 százalékkal túlteljesítették. Kedd este KISZ-gyűlést tartottak a Pedagógiai Főiskolán. A gyűlésem részt vett a megyei KISZ-bizottság két kiküldötte és négy pécsbányai kiszista bányászfiatal is. A mintegy négy óra hosszáig tartó vitában főként a KISZ országos értekezletének határozatáról és Kádár János elvtárs ottani felszólalásáról volt szó. Figyelemre méltó ez a változás, az eddigi KISZ-gyűléseken ugyanis inkább hul- nyolcat, Újpetrén pedig kurturális kérdésekről beszéltek , mine tehenet törzskönyveztek a tagok. Ebben az évben összesen hat A mentők jelentik NAPLÓ Elkészült a Műszaki Klub 1958 első negyedévi progra A pécsi műszakiak kidolgozták a pécsi Műszaki Klub első negyedévi tervét és jóváhagyásra Budapestre küldték. A program szerint januárban, a vidéki városok közül másodiknak, Pécsett is bemutatják az öt vidéki, győri, soproni, miskolci és szegedi tervező iroda ez évi jelentősebb munkáit A kiállítás Budapesten sikert aratott és Miskolcon is nagy látogatott-t' Ságnak örvend. A pécsi Műszaki Klub ez évi utolsó előadását ma, december 13-án tartják a MTESZ helyiségében. Az előadáson vetítéssel egybekötve mutatják be a Vigadó tervpályázatának anyagát. Mm tehenes fostiestó az idén Bayian Baranyában az idén hat állami gazdaságban és tizenöt községben hoztak létre törzstenyészetet. Pécsdevecseren például tizenhetet, Atán tizenszáz szarvasmarha került törzskönyvi felügyelet alá a megyében. A 6700 ellenőrzött 11 tehéntől átlag háromezerháromszáz liter tejet fejtek, száz literrel többet, mint a múlt évben. Lw&W/i — lakásokról A reptéri lakások egyikében lakunk, a CsF 7-es épület, . . második emeletén. Május közepén költöztünk be és azóta állandóan a vízvezetékkel bajlódunk. Csőrepedés van a lakásban és hiába szólunk vízvezetékszerelőknek, házmesternek, építésvezetőnek, nem segít rajtunk senki. Ráadásul a szép új lakás is tönkremegy. Meddig kell még várnunk? Szilágyi János Reptér, CsF 7. II. 10. Úgy látom, a nyugati városi részben csak addig gondoltak iren államosításra, amíg meglett Ongyi'ítOSSag (» tervezték és megépítették alakásokat. Ugyanis mi olyan November 1#-én Hosszúheténybe ,lakásban lakunk, amelyben hí U moniAKPt PFV ftTHIVlI . . ’ A vágóhídon Hívtak Ki a memOKCl ep ongyu- \ vn.rvniV koshoz. Az illető felvágta ereit, f ^ lld81 ^varmaK Mire a mentők kiértek, már csak 0 iram Tlincs. a halál beálltát tudták mesállapi- * Képzeljék el, milyen, kelletani. Iratokat nem talaltak nála, r J" . . . így kiléte még ismeretlen, f mes, ha, egesznapi munka utan * , f gyertyafény várja otthon az november 10-______ _______ munkatársaital^,, • - -m- ~ t- —-•—------Ferencet tagjával megsértette. AT asahoz is faggyúgyertya bros- tagló átvágta az ínakat és a sé-írt utat „világosságot“, rült három ujját nem tudta moz-( Nagyon kérjük, nézzenek me utána az illetékesek, hogy többek között a reptéri Cs. F. 8-aSs férfi holttestét találtati mes , november 11-én a Türr-malom az épület lakóinak miért nem merettl kukoricásban. Az Illető adnak Villanyt, felváltott ezekkel már egy 24 órá-t. Tisztelettel Ja holtan feküdt. A halott neve „ . . . „ Tóth János, »1 éves. » Cs. F. 8. lakM. ’ M . Mint az Uránércbánya VárbieselS^nt“miata0flutcai dj ^tet ^különböző üzemeinek kán. Rugási Pezső motorkerékpár-f dolgozol, a KŐVagOSZ Orosi ajtójával nekiment a Szembejövő készenléti lakásokban lakásma 3akunk. A lakók nagy része még de májusban költözött a lakásokba, de azóta már négy tömb telt meg lakókkal. Új lakásainkat nagyra értékeljük, de olyan problémáink vannak, amelyek bizony sok keserűséget okoznak. Nagyon örültünk például annak, hogy a készenléti lakások konyháit villanytűzhe■ lyekkel szerelik fel. Ezek azonban egyelőre csak a lakás díszéül szolgálnak, mert még mindig nincsenek bekapcsolva. A bekapcsolást november 1-re ígérték, de azóta megállapították, hogy az e célra külön épült trafó nem bírja a terhelést. Most úgy akarják megoldani a gordiusi csomót, hogy a tűzhelyeket elszállítják a lakótelepről. Az ötös épületből máris elvittek minden tűzhelyet. Valaki azt mondta, hogy a villanytűzhely luxus. Mi ennek ellenére sem vagyunk hajlandók a villanytűzhelyekről lemondani, mert sokkal nagyobb luxus Pécsről egy mázsa tüzelőt húsz forintért Kővágószőlősre szállítani. Másik problémánk az, hogy villanyvilágítási hálózatunk még mindig ideiglenes. Szeretnénk, ha beköltözésünk egyéves jubileumára végleges viásításunk volna. Szeméttároló helyet is kérnénk. Befejezetlenek fáskamráink. Az ajtókat ácskapcsokkal „zárjuk“. Hiányoznak a pinceajtók. Padlásunknak, sincs ajtaja. A telepen négy új üzlethelyiség van — üresen. Nekünk, pedig hiányzik a cipész, a fodrász, a fűszeres és a tejbolt., Gyermekeink nem kapnak, csecsemő tejek Szeretnénk néha színházba moziba menni, de a MÁVAUT, utolsó járata 17.30 perckor indul Kővágószőlősre. Jó lenne, ha vállalatunk egy hónapban , legalább egyszer módot nyújtana egy-egy színház, Vagyi mozielőadás megtekintésére. Tudomásunk szerint az or-' szágban mindenütt kedvezmé-' nyesen szállítja iskolába a' gyerekeket a MÁVAUT. Mi sa' ját vállalatunknak egész tari-fát fizetünk, amiért Pécsre, a' Dózsa iskolába szállítja gyer- mekeinket. Ez azokat a csalá- dokat érinti legsúlyosabban, ahol 3—4, sőt öt iskoláskorú gyermek is van. A telepen hamarosan átad-, nak négy új épületet. Félő, hogy ezzel csak szaporodnak majd a bajok. Ezért szeret- nénk, ha ránk is felfigyelné- nek és meghallgatnának bennünket az illetékesek, akik- nek a hibák kijavításában mi is szeretnénk segítségek nyúj-tani. V ilma József, Várvölgyi Antal és még 43 aláírás. 3 A zene nagy ünnepe Pécsi előkészületek Kodály Zoltán 75. születésnapjára Szerte az országban megkezdődtek már azok a zenei ünnepségek, amelyek szebbnél-szebb műsoraikkal k köszöntik Kodály Zoltánt, a ma élő legnagyobb magyar zeneszerzőt, születésének 75. évfordulója alkalmából. Pécs muzsikusai már évtizedek óta felzárkóztak Kodály zenéjének ügye mellé, ami különösen az 1930-as évek körül, a haladás és a nép ügye mellé való felzárkózást is jelentette. Városunkban hagyománya van Kodály kórusművészete ápolásának, mert — mintegy az erre az alkalomra megjelenő ünnepi műsorfüzet öszszeállításában olvashatjuk majd. — Pécsett több mint 50 Kodály kórusművet mutattak be 1931-től napjainkig, de a többi nagy alkotások is nagy számban szólaltak meg pécsi hangversenypódiumon. De túl a legközvetlenebb zenei kapcsolaton, városunkat s városunk több muzsikusát kedves és felejthetetlen élmények fűzik Kodály Zoltánhoz. Közismert, hogy 1945- ben, 46-ban és 53-ban hoszszabb-rövidebb időt töltött Pécsett s minden látogatás mind zenei, s mind zenepolitikai és zenepedagógiai szempontból jelentős nyomokat hagyott a város zenei életében, de éppen az első, az 1945-ös Pécsről indította el a magyar zenepedagógia új, s már eddig is nagy sikereket elért irányzatát. De nem kevésbé emlékezetes a 70. születésnapja alkalmából rendezett hangversenysorozat, amelyen — sok jelentős műve mellett — hosszú idő óta először szólalt meg vidéken s Pécsett, egyik legnagyobb, és méltán világhírű alkotása, a Psalmus Hungaricus. Ez a látogatás és ez az előadás is nem egy jelentős eredményt hozott. Ekkor figyeltek fel illetékes vezetők a pécsi zenei életben rejlő lehetőségekre s az itt élő muzsikusok lelkes munkájának eredményére. Ettől az időtől kezdve karolták fel országosan és helyileg is jelentékenyebben a legfontosabb pécsi zenei együtteseket, ennek a hangversenynek eredményeként született meg a hangversenyterem s, nem utolsó sorban Kodály emlékezetesen jóleső dicsérete és biztatása indította el útjára azt a kórus és oratórium-kultuszt, amely öt év előtt Bach, Handel, Mozart, Beethoven, Kodály és Sugár Rezső nagyszabású műveinek bemutatását eredményezte. Az általános és középiskolákban folyó zenei nevelő munka eredményei is ennek a látogatásnak nyomán mutatkoznak intenzívebben. Már néhány éve folyamatosan ■megrendezik a Pécsi Éneklő Ifjúság hangversenyét, egyre színesebb, nívósabb műsorral. S — mint a pécsi Kodály-ünnepségek majd megmutatják, — az utóbbi évek tespedésével szemben (ezt a kifejezést éppen Kodály használta legutóbbi pécsi látogatása alkalmával) a pécsi úgynevezett öntevékeny énekkarok is lelkes munkába kezdtek s városunk határain kívül is jelentős sikereket értek el. Ugyancsak Kodály 1953-as látogatásának eredményeként született meg a pécsi zenei általános iskola gondolata a Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájában, ahol azóta már a negyedik osztályban folyik komoly zenei nevelőmunka. Az elmondottak közvetlenül rámutatnak arra, hogy van okunk örülni annak, hogy a ma élő legnagyobb magyar zeneszerző örvendetes szellemi és testi frisseségben, alkotó erejének teljében köztünk él s művészetével neveli ifjúságunkat és egész népünket s nemzetünknek becsületét öregbítve szerte a világban, ahol a kultúra örökbecsű alkotásait tisztelik és értékelik. Kodály neve muzsikus és nem muzsikus előtt egyet jelent a zenei zsenialitás, a nemzeti értékeknek legmagasabbrendű szintézisbe foglalásával a modern zene nyelvén, de egyet jelent a több, mint öt évtizeden át való következetes és lankadatlan munka példamutatásával, mert minden cselekedete a nép szeretőjéből, a népért való tenniakarásból merített erőt és kitartást. Hogy ennek a munkának termése éppen az utóbbi évtizedben borult világba, az nemcsak Kodálynak, hanem mindazoknak öröme, akik ehhez az eredményhez bármi kevéssel hozzájárulhattak. Ilyen gondolatok jegyében készül Pécs zenei társadalma: a zenét tanuló ifjúság, az üzemi kórusok, a Pedagógiai Főiskola hallgatói, a Liszt Kórus és a Szimfonikus Zenekar tagjai Kodály születésnapjára. Hogy is ünnepelhetnének másképpen, mint az ebből az alkalomból rendezett hangversenyeken műveinek minél nagyobb számban s minél tökéletesebb előadásban való megszólaltatásával? December 16-a körül egy élet ragyogó alkotással tesznek számot arról hogy mennyivel lett gazdagabb egy nép és az egész világ, Kodály nagyszerű alkotásai által. Az ünnepi sorozat december 14-i első estjén 10 ifjúsági és felnőtt kórus, Kodály több mint 20 művét fogja megszólaltatni a Liszt hangversenyteremben. De e művek mellett megszólal egy-egy köszöntő, a nagy elődök és a kiváló tanítványok egy-egy képviselőjétől, Palestrinától és Bárdos Lajostól is, jelképezve, hogy Kodály mennyire fogja a klasszikus múlt és a haladó jövő kezét 14-én, 15-én és 17-én a Szimfonikus Zenekar, a Liszt Ferenc Kórus, a Zeneművészeti Szakiskola és a Zeneiskola tanárai, a pécsi általános iskolák ifjúsága részére rendezett zenélő ifjúsági sorozat megnyitó hangversenyein szólaltatják meg a gyermekek előtt a zenét szerető ifjúság nagy barátjának alkotásait. December 16-án az Országos Filharmónia bérleti hangversenysorozatának záróestjén, ünnepi hangverseny keretében a Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kórus működnek közre Antal György vezényletével. Ezen a hangversenyen néhány nagy alkotás kerül bemutatásra és felújításra. Megszólal a Psalmus Hungarians, néhány részlet a világhírű Székelyfonc-ból, Háry János Intermezzojának — a pécsi dr. Vargha Károly szövegére írt a kórusváltozata Pécsett először, s nem kisebb kórusalkotás, mint a Jézus és a kufárok c. hatalmas kórusdráma. Kedden, 17-én este a Liszt teremben záródnak a pécsi zenei ünnepségek, amelyeknek keretében a szakiskola és a zeneiskola művésztanárai: Agócs Lajosné, Borsay Pál, Dobai Jenő, Horváth Mihály, Szőrényi Olga, Papp Árpádné, Sassy Iringó adnak elő Kodály-műveket. A szakiskola leánykara Agócsy László vezetésével Palesztrina és Kodály kórusokat énekelnek, a Liszt-kórus és a Szimfonikus Zenekar pedig Molnár Éva, Szőrényi Ottja, Szabó Gyula, és Berczeli Tibor közreműködésével s Antal György vezényletével a Budavári Te Deumot szólaltatják meg. De a pécsi zenei élet nem elégszik meg azzal, hogy csupada a pécsieké legyen. Nagy szeretettel és munkával megtanult műsorukat vidéken is meg fogják szólaltatni a pécsi művészek, így december folyamán Szekszárdig, januárban pedig Mohácson adnak művészeink és együtteseink önálló Kodály-hangversenyt Baranya, illetve Tolna megye Kedélyi ünnepségein.