Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

1938 MÁRCIUS 13 Képzőművészeti gimnázium életrehívását tervezik Pé­csett, — olvastam a hírt a Vipló február H-i számában. Meg vagyok győződve arról, hikev a híradást örömmel ü­d­­vözli minden dél-dunántúli rajztanár­. Nehéz szívvel ta­­’laszt­j­uk, hogy évről-évre mennyi tehetséges gyermek ment más pályára a képző­művészeti szakiskola hiányá­ban. Ilyen iskola egy van az­­«r«tágba­n. — ide bejutni a korlátozott létszám miatt, na­ivan nehéz. Nagy problémája szociális­#­ta közoktatásügyünknek a # művészeti képzés, a helyes­ képzőmű­vészeti nevelés, amely­­­nek egyik lényeges akadálya. Több sikeres, régi szerep­lés után nagy fába vágta fejszéjét a szentdénesi kul­­túrcsoport. Csiky Gergely: „Lngyanélők“ című négyfel­­vonásos színművét tanulták megfelelő rajzpedagógusok# ^ mutatták be Purt Gusz­­hiánya te. Ezen te lehetne se­# ta­m­ ® tamtano vezetésével. inteni a művészeti gimnázium # felállításával, amelynek útján # értékes anyagot adhatnánk a# Az előadás kissé vontatottan kezdődött, de a második és _ ......a harmadik felvonásban már képzőművészeti akadémiának.? a . t.-,- ,,# magukat” Említést érdemel igen hálás feladatot vállalt J Kocsis László és Horváth a varos vezetosege amikor ez, Terzsébet jó alakítása. A si­­uj gimnázium létesitésere gondd keresi előadás minden bi­­doit. A tervét mi rajztanárokk­­ al kedvet ad a kultúr­a legteljesebb mértékben, t támogatjuk, , ZÁGON GYULA * # rajztanár ^ Rádiószakkör Kékesd­­en A kek­e­sdi iskolások a ta­nítás befejezése után még­­egyszer visszatérnek az is­kolába. No nem azért, hogy este is tanuljanak, hanem azért, hogy Horváth Károly tr­­tt vezetésével a rádiós szakkörben dolgozzanak. Eleinte kissé vonakodtak a szakkörtől, de a tanító saját készítményű műveivel meg­szerettette velük ezt a szó­rakozásnak is beillő munkát. Tervezik,­­ hogy fényké­pész szakkört is alakítanak, ám előbb jó fényképezőgé­pet kell vásárolniok. Remél­jük, hogy a tanács és a KISZ-szervezet segítségükre siet. PÉCSI JÓZSEF Világítsák ki a lépcsőházakat! Az egyik vasárnap este 6—7 ír,­, között a Sörház utca 4-es vámú házban lévő rokonom­hoz látogatóba akartam men­ni. A bejáratnál tovább azon­ban nem jutottam, mert két sor­ban álltak a szemetesedé­­nyek. Mivel villany csak a­épcsőház emeletén égett, megbotlottam, elestem és az­­ha is fekszem. Ez nemcsak­­ elem, öreggel, de mással is előfo­rdulhatott volna. A ház­­felügyelők figyelmét szeret­­ném felhívni balesetemre, hogy ezután nagyobb körin­ek­intéssel helyezzék el a sze­me­te­sti előnyüket és gondos­kodjanak a lépcsőházak kellő tágításáról. özv. Stél Ignácné # -%­# r # l * f NAPLÓ Siker csoportnak a további mun­kához. VARGA ZOLTÁN Szant Jénes Köszönet a TEB-nek ! A Bányászati Aknamélyítő , Tröszt pécsi körzete az Mt. ,29. §. (4) bek. b) pontja alap­­­­ján átszervezés címén január 11­-én elbocsátott. A Területi­­ Egyeztető Bizottság kivizsgálta , ügysemet és kötelezte a válla­­­latot, hogy eredeti munkakö­­­­römnek megfelelően alkalmaz­­­zom­. Ezenkívül a kiesett időve­l járó béremet, 2012,97 forintot­­ fizesse ki.­­ Ezt az intézkedést a TES , azzal indokolta, hogy a vál­­­­lalat munkaviszonyomat át­szervezés címén szüntette­ meg, mégis minőségi cserét­ hajtott végre, mert aknamélyí­­­tésben jártas vájárokat vettek­ fel. Azonkívül nem vette fi­­­gyelembe az Mt. 38. §. (1) bek. § a) pontjában foglaltakat, mi­­­vel öt eltartott családtagom is’ van.­­ Ezért az igazságos intézke­’­désért ezúton szeretnék köszö­­­netet mondani a Területi­ Egyeztető Bizottságnak. ’ TÁTRAI GYÖRGY J vásár ,a azzal ,falat A Dunántúli Napló postájá&ól­,NÍ',l'?eíí,'i' r­í , r rll . • | r »■ I ^ • ■—■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ■ [UNK] ■ ■ 11 1 1 ......* legkiválóbb tenyészállataink színes paradeja a százéves mezőgazdasági vásáron Nagyszerű elvet a képzőművészeti gimnázium (Budapesti tudósítónktól.) Mivel lassan már a harma­dik évezred küszöbét­­ árunk, sok-sok évford­ul­ó jut minden esztendőre. Megünnepeljük a politikai, kulturális és tudo­mányos élet kiválóságainak születésnapját, művek megje­lenését, alapkövek letételét... Az 1958-as év is bővelkedik centenáriumokban, sőt csupán egy területen, a mezőgazdaság területén három esetben is van mit ünnepelnünk­­ Éppen száz esztendeje nyitották meg Bu­dapesten az első mezőgazdasági kiállítást. Hatvan éve dolgozik szőlőink védelmén és korszerű­sítésén a Szőlészeti Kutató In­tézet. És végül egy egészen friss keletű ünnep: tíz esztende­je alapították meg hazánkban az első gépállomásokat. Nálunk az évente megrende­zendő mezőgazdasági kiállítá­sok a mezőgazdaság legna­gyobb ünnepségei. Érthető hát, hogy ezt a három kiemelkedő évfordulót is az idei mezőgaz­dasági kiállításon ünnepeljük meg, a tervek szerint szeptem­ber 12—28 között. Az előkészü­­­letekről, tervekről Déry elvtárs, a kiállítási iroda sajtófőnöke tájékoztat. Az el­sír kiállítás 1858 június 6-tól 10-ig tartot­ták meg a mai Köztelek utca, az Üllői út és a Kálvária tér által határolt területen, a Ká­rolyiak belső majorságán, az első magyar általános mező­­gazdasági kiállítást. 25 külföldi cég hozta el áruit erre a neve­zetes eseményre, köztük 14 an­gol és sok német. A kiállítá­son bemutattak 138 szarvas­­mar­hát. Feljegyezték, hogy az egyik tehén különösen kiemel­kedő tej hozama miatt kapott díjat, ugyanis napi 40—50 itce (28—31 liter) tejet adott. (Ma is jó közepes eredménynek szá­mítana!) Az első díjat egy ma­gyar bika nyerte, de arany­éremmel jutalmaztak egy sang­­haji kakast is. 77 gazda szere­pelt a terménybemutatón, hol is a „földi, a réti és haszon­­kerti növények” voltak három asztalon kiállítva. Azt kell még elmondani, hogy a Royal Show és a Felie d’Utrecht nevű me­zőgazdasági vásárokon kívül Európában nincs még egy olyan nagy múltra visszatekin­tő, rendszeresen megtartott mezőgazdasági kiállítás, mint a miénk. Bővül a terület A mezőgazdasági kiállítás területe eddig isx kataszteri hold volt, idén 2,5 holddal bő­vül. A már meglévő hatalmas csarnokokon kívül újabb két, egyenként 1000 négyzetméteres modern, belső galériával, üveg­falakkal ellátott csarnok építé­séhez fognak hozzá. Felélesz­tenek aztán egy jó hagyo­mányt: fele-fele arányban lesz kiállítás és vásár. A részvételi felhívások és jelentkezési ívek már február elején útnak in­dultak a baráti népi demokrá­ciákba és a tőkés országok cé­geihez, intézményeihez, válla­lataihoz. 1300 meghívót küldöt­tek el külföldre, ahonnét máris igen nagy érdeklődés mutatko­zik. A németek felajánlották, hogy vegyünk részt a lipcsei kiállításon egy pavilonnal, cse­rébe ők is egy teljes pavilon­nal jönnek. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia első­sorban mezőgazdasági gépek­kel szerepel, de kiváló minő­ségű terményeiket is elküldik hozzánk. Most először jelent­kezik Jugoszlávia. Ausztriából teljes szarvasmarhatörzset, kb. 20—30 tenyészbikát küldenek. Még a távoli Brazíliából is ér­deklődtek. De végeredményben a ter­melőszövetkezeti tagoknak, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, állami gazdasá­gok, gépállomások dolgozóinak kell biztosítani az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár sikerét. Rajtuk kívül a ki­állításon részt vehetnek termé­keik, terményeik, állataik be­mutatásával kísérleti, tan- és célgazdaságok, termelői szak­csoportok, mezőgazdasági tár­sulások, mezőgazdasági jellegű intézmények, szövetkezetek is. Jelentkezhetnek a kiállításra a mezőgazdasággal kapcsolatos te­vékenységet folytató ipari üze­mek, belkereskedelmi vállala­tok, kis- és háziiparosok, föld­művesszövetkezetek, újítók stb. 22 év óta először Az állatkiállítás és vásár a hagyományos tenyészállat-be­mutató keretében zajlik le. A­­ szarvasmarha kiállításnak kü­lönösen kiemelkedő része lesz a rekord-eredményeket elért tehén-csoport szerepeltetése. A nemzetközi nívójú tenyésztési módszereket, mint pl. az utód­ellenőrzést, az ivadék-bemutató keretében kiállított üsző és nö­vendék bikacsoportoknál is­mertetik. A lótenyésztési kiállításon a legszebb magyar gazdasági és sportlovakat vonultatják fel. A szép formájú, csillogó szőlői, nemes vonalú tenyészkancák és mének kiállításának mindig sok volt a látogatója és vevő­je. A jövő évben a közkedvelt­ségnek örvendő fogatversenyen kívül a mezőgazdasági kiállí­táson tartják meg 22 év óta először a nemzetközi lovasver­senyt, kb. 10 ország részvéte­lével. A sertés- és juhtenyészet leg­újabb módszereinek bemutatá­sa mellett figyelemre méltó lesz az exportképes hízósertések, a juhok közül pedig a fésűs mo­linó exportra képes egyedei­nek bemutatása. Nemzetközi borverseny Különös színt és érdekessé­get nyújt az 1938. évii mezőgaz­dasági kiállítás számára az az alkalom, hogy a Szőlészeti Ku­tató Intézet fennállásának 60. évfordulóját ünnepli. Ezzel egy­idejűleg rendeznek Budapes­ten, a Tudományos Akadémia épületében jubi­láris borászati ülésszakot, a kiállításon pedig nemzetközi borkiállítást és bor­versenyt, erre francia, olasz, portugál és spanyol bortermelő cégeiket is megh­ívták. A bor­versenyen a következő fajták indulnak: fehér, vörös és mi­nőség kommerszborok; vörös minőségi borok; fehér és vörös csemege borok; ürmösök; hab­zó- és pezsgőborok; borpárla­tok. A nemzetközi bíráló bi­zottság a Mezőgazdasági Mú­zeum által rendelkezésre bo­csátott helyiségekben, a Jáki kápolna mellett lévő román épületcsoportban „kolostori nyugalomban és csendben” több mint egy hétig fogja fe­lelősségteljes és nehéz munká­ját végezni. Igen érdekesnek ígérkezik a szőlő- és bortermeléssel kap­­­csolatos művészeti kiállítás, ahol a borral összefüggő kép­zőművészeti, népművészeti, iro­dalmi és bortörténeti doku­mentumokat mutatják be. Fel­vonultatják az európai és vi­lágviszonylatban ismert ma­gyar és külföldi pincegazda­sági gépeket és eszközöket­t is. Aki pedig megszomjazik, az a kiállításon szereplő, helyeseb­ben versenyző borokat kóstol­gathatja. Térdig ér a sár ► Vasas Il­om a [ Gubér dűlőn négy­­ éve lakunk. Az út,­­ mely összeköt ben­ 1 minket a teleppel ► teljesen járhatatlan. ► Az az út sem a bá­́ nyához, sem a ta­­­nácshoz, egyszóval f senkiihez sem tarto­­­­zik, így nincs aki • megcsinálja. | A nyár folyaméin ’ felvonult oda a 3. 1 sz. Mélyépítő Vál­­­­lalat, mely Petőfi­­­ akna részére iker­­­­házak­at épített. Az­­ utat keskenynek tar­­­tottá­­ és kiszélesítet­ték­, hogy a teher­gépkocsik jobban elférjenek. A gya­logjáró, amelyet a lakók közösen, tár­sadalmi munkában csináltak, eltűnt, va­gyis egybeépítették a kocsiúttal. Most gyalogjáró egyálta­lán­­ nincs, és ha jön egy teherautó, akkor nincs hová félreállni, vissza kell menni, mert nem lehet elkerülni a járművet. Ha pedig kicsit esik az eső, akkor az autók órák hosszat kocsi­­káznak ide-oda, míg végre fel tudnak­­ jönni azon a kis emelkedőn. Az óvo­dás és iskolás gyer­mekeket a szülők­nek minden reggel a hátukon az óvo­dába vagy az isko­láiba kell vinniök és ugyanúgy vissza. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a csizma szárán be­folyik a sár. Ez így valóban tűrhetetlen. . Kérelmünkre a ta­nács azt a választ adta, ha minden jól megy, ak­kor 1958- ban megjavítják, ta­lán!? Mi nem bizta­tást, hanem rendes, járható utat kérünk. Újhegytől nem la­kunk messze, ahol a salak­ már az égig ér. Miért nem lehet »lakkal ideiglene­sen leszórni az utat? Szűcs János és 22 aláírás. tos világ felett, hót európai ru­hát még alig látni a hosszú fehér galabbék, turbánok és pi­ros fezek között. Az egyiptomi kisemberek világa ez, amely makacsul őrzi még ma is tra­dícióit és ezzel bizony sokszor gördít akadályokat saját hala­­dásának útjába. Sok olyan szo­kás, babona és hiedelem él még itt, mely a huszadik szá­zadban tarthatatlan, és a kor­mány nagy erőfeszítéseket tesz ezeknek leküzdésére, de ezen a téren, épp úgy, mint a szociális viszonyok terén, Egyiptomban több évezred mulasztásait kell pótolni. Mindaz azonban Alexandria­iak csak egyik arca. Túl a kül­városok sikátorain, egy másik világ­é­ amelyben fehér gala­­bbot csak a szolgák hordanak. Széles sugárutakon suhannak itt az autók, hatalmas, a leg­modernebb építőművészet mo­dorában emelt épületek tövé­ben — nem egy közülük 12— 14 emelet magas — fényes áruházak, ragyogó vendéglők, és rengeteg mozi között. Bi­zony itt sok mindent lehetne tanulni is — nemcsak építésze­tet, de például udvariasságot az áruházakban, tisztaságot a jobb büfékben, és ha már a mozikat is említettem, meg kell jegyeznem, hogy ezen a téren is. Alexandriában leg­alább 7—8 olyan filmszínház van, melyet Budapest legjobb­jai meg sem közelítenek. Jó­­formán nem is játszanak mást, csak szélesvásznú filmeket, lég­­hűtés és füstelszívó berende­­zés gondoskodik a nézők ké­­nyelmére­, így aztán az utcáról betért járókelő a kint uralko­dó szubtropikusi hőség ellené­re kellemes hűvösen, dohá­nyozva élvezheti az előadást. A széles autóút, melyet egyik oldalról a tenger örökké mo­­rajló kék vize, másfelől a mo­dern épületek végeláthatatlan sora­zátáról, körülbelül 16 ki­lométer hosszú, és modern, nagyszerű tengeri fürdők tár­ják kapujukat a szélben bólo­gató sudár­­ pálmafák alatt. A régi kikötő (melyet furcsa anakronizmusként új kikötő­nek hívnak) mólójánál indul, ott ahol a középkori mór erő­dítmény csipkés lőrései szaggat­ják meg a sárga homokkőtöme­gükkel az ég azotos kékjét, és az Aquarium modern épülete emelkedik a Vörös tenger és a Mediterrán színes halcsodái­val. Széles ívben követi a fö­­vényes part vonulatát, hogy aztán a város keleti végén, ahol véget érnek a sokemeletes modern paloták, beletorkoll­­jon a mesebeli parkba, a leg­szebbek egyikébe, amit a ke­leti­ kertművészet az utóbbi időkben alkotott. Montázs Pa­lace ez, Egyiptom nem­­rég el­űzött, falánkságáról, tékozlá­sáról és botrányairól hírhedt királyénak nyári rezidenciája. Ma megnyitották a nyilvános­ság számára, pár piaszterért bárki megtekintheti pálmák­kal és ciprusokkal szegélyezett sétányait, virágzuhatagos lu­gasait, két bizarr fénnyel be­rendezett palotáját, márvány­­pavilonjait és a dragomán, ki mint inas szolgált itten, ha ro­konszenves neki a látogató, in­tim részleteket mesél el eset­leg a bukott kényúr életéből. Ha a vendégnek van pár fölös­leges fontja — viszont ez sem a tengerésznek, sem az át­lagos, itt megforduló egyipto­mi kisembernek nincsen — megpróbálhatja a szerencséjét az egyik palota emeletén be­rendezett játék ka­baruéban, a rulett vagy a kártya mellett, esetleg az agárversenyen, mely­nek pályája ugyancsak itt te­rül el a több holdnyi park pál­mái között. Ide azonban ilyen céllal csak az emírek és he­gek érkeznek luxusautóikon, ha­talmas gyapot és narancsültet­­vények urai, fehér jachtok és sokfedélzetű világjáró kirán­dulóhajók dollárral bélelt er­­szényű európai és amerikai utasai és a milliós városnak az a százezret meghaladó rétege, melyet összefoglaló névvel le­­vamteinek neveznek — görö­gök, olaszok, franciák, spanyo­lok és örmények minden nyel­ven egyformán beszélő soka­sága, mely ősei szerint euró­pai, de a Kelet minden népé­vel többé-kevésbé keveredve mindenütt otthon van a Nílus deltájától a Bős pórusig, és ke­zében tartja az egész Közel­­kelet kereskedelmét, a kicsiny szatócsüzletektől kezdve a fél világot behálózó világcégekig. Midőn a nap korongja lebu­kik a tenger fehértarajos hul­lámai közé, a bíbor, tűzpiros és rézsárga színeknek olyan orgiáját vetítve az afrikai ég­re, melyet csak itt, e déli par­tok tájain tud produkálni, Alexandria új életre ébred. A külvárosok szűk utcáiban, hal­ványan világító lámpák alatt fuvolák és dobok végtelen, ci~ kornyás keleti melódiákat mo­tiválnak, és a kis arab loká­lokban a „habli-babl­i­“ — a ha­­sis — kék füstjében meztelen köldökű táncosnők járják a hastáncot. A belváros sokeme­letes háztömbjein felragyognak a transzparensek sokszínű tar­ka­­ neonfényei. Autók sorai szállítják az elegáns negyedek népét szórakozni a hűtött film­palotákba, a klubok süppedtk bőr fotőjeibe és az éjjeli mu­latóhelyekre. De ugyanakkor — a szegény nép, a nincstele­? nek szivárgása a belváros tágas? A kiállításon termesze­tleg utcái, szellős terei felé. Míg a? ott l­esznek ® növények es is«-* bárok színes hangulatvilágítás? P0!? 18 <sz állatok mellett. ..z sában a harsogó jazzra elegáns? eros«i erezhető alapgon­do­lt férfiak és ékszerekkel telera­# ^ TMez ° BírZ* kott, legújabb nyugati diva­­­dálkodás lesz Mátétól pecs­­ szerint öltözött nők táncoljál. # nn^l' nemzetközi ta­lkozói.a.v a mambót és a rock-and-rollt,# szánjákes Nyugat ors­a­­n hivalkodó paloták tövében. # *?' kozott. A főpavilon epü­l­­terek pázsitján a falai; alján #­­eben egesz kis Magyarom -n­­i kap helyet. Hazánk légiéi •n­ 4­zetesebb tájainak meg­ őgu­ A­­tságát, iparát, s népének é’ ét­­ mutatják b­e, láth­ató le“/ ell' an csarnokban a népműv.' -<t 4 sok igen becses és értékes z I­­^kotása te. # Nagy érdeklődésre te # S' ...... _ és szellemi elnye­ f­tésének bemutatója. A matásban élő népet? lés csarnokában helyez"' <■-" a gépállomások tízéves tör­­­e­­tének dokumentumait. A me­zőgazdasági exportvállalá­­s szerepelnek 'áruminta b v ' "­­tóikkal, ezeken alkalma­s a külföldi üzletembereknek k­e­­reskedelmi ügyletek leben­­y­­ílására. hajléktalanok csapatai ú­sza­­nak fehér lepleikbe burkolózva a csillagos egyiptomi ég alatt. megindul egy másik áramlás is? Mit Isk­e­­l­tünk Illeti • A mai Egyiptom .­ormánya, mely egy kizsákmányolt, év­ezredek óta anyagi j ^mol a mezőgazdasági örökölt Faruk k­i­­­­rálytól, mindent el­* követ a múlt .hibái­nak megjavítására Kemény harcot vív, a lakosság szociális­ és szellemi fejlesz­­­téséért egyaránt. De ? e harc nehézségeit^ Déry elvtárs-befejezésül m : csak az tudja teeg-4 egyszer hangoztatta. j­oh értetni, aki szemé-4,. Ívesen járt Egyip- 4­­ ° ntos, hogy azok. a ; a lomban, és iajta azjd'-áson részt akarnak, ottani tömegek sze-4 idejében — tehát március génységét é.-, tudat-igj.^ jelentkezzenek Fcn'os lamságát, ami kiré-° . lyalnak és gyarmaté#meg tartan ez 8 ha.aridot, sírólnak, a törökök-Jmert a rendezők azt akarják, bek, ango'oknak le'-4hogy fényben, gazdag­ égben, kit terheli. A hala­dás máris t­ag; #szépségben milő legyen ; • nertékbert észieve-­ Allitás 8 hár’üm nagy évford.. .1 hete, és altehn­fo. # ünnepi hangulatához, nbbar­­­rói # Ónody György

Next