Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! » / DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SOCIALSTA MUNKÁSPÁRT RARAMVA 'II.VFi BIZOTTSÁG \ MFC5YF! TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM. 51. SZÁM ARA 50 F1U.RR SZOMBAT. 1958 MÁRCIUS 1 Hazaérkezett a Román Népközársaságban járó mayar párt- és kormányküldöttség Pénteken este hazaérkezett agadtatására megjelent dr. A párt- és kormányküldött Magyar Népköztársaság pártés kormányküldöttsége, amely a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Román Népköztársaság kormányának meghívására látogatást tett a Román Népköztársaságban. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter vezette. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet még tagjai a vonatból kiszállva üdvözölték a megjelent személyiségeket, a diplomáciai testület tagjait. A Nyugati pályaudvar érkezési oldalán lévő téren több száz budapesti dolgozó gyűlt össze, akik meleg szeretettel, lelkes tapssal üdvözölték a párt- és kormányküldöttség tagjait. Felcsendült a Himnusz, majd Kádár János és dr. Münnich Ferenc ellépett a felsora-A magyar és román zászlók sok vezető személyisége. Jelen kozott díszszázad előtt. .1 u Az... ■ ..»T J. /• Inni /í jni/MTI á oi/i * n . r « « > • <* kai ünnepien feldíszített Nyugati-pályaudvarra a Rákócziinduló hangjai mellett 9 óra előtt gördült be a küldöttség különvonata. A delegáció fovolt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, köztük a budapesti román nagykövetség munkatársai. Ezután dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke mondott üdvözlő beszédet. Dr. Münnich Ferenc elvtárs üdvözlő beszéde — Kedves Elvtársak!ciánnkban, hanem minden szó- fél év után párt- és kormánycializmust építő országban tu- delegációnk egy harcos, de mi— Dolgozó népünk nagy fudatosította azt a felismerést, keves év eredményeivel, s a gyelemmel és érdeklődéssel hogy a Szovjetunió vezette szó- jövő megalapozott perspektívakísérte párt- és kormánykalonalista béketábor egysége, ere- jánaik adataival indulhatott ládöttségünk útját a baráti Ro- je megdönthetetlen, s a nem- togatóha és közölhette barátnő a Népköztársaság területén. zetközi és a belső reakció minörültünk a nagyszerű fogadden támadása eleve kudarcra jatásnak, amely a szomszédos van ítélve — mondotta Manromán nép baráti érzelmeit nich elvtárs — majd utalva hatalmas tömeggyűléseken jut elért eredményeinkre, melyek fáinkkal, hogy győztünk, szilárd és erős országunkban a proletárdiktatúra. Nem hiába segítettek barátaink. A segíttatta kifejezésre. — A magyar párt- és kormányküldöttség útja nem egyszerű udvariassági látogatás volt, viszonzása volt annak a látogatásnak, amelyet,a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége tett nálunk abban a nehéz időben, amikor még fegyveres harcban álltunk a nemzetközi és itthoni reakció sötét bandáival. Elsősorban hálánkat és köszönetünket kívántuk ebben a formában is tudomására hozni a baráti szomszéd népnek, vezető pártjának és kormányának azért a látogatásért, amelynek akkor mély politikai tartalma és jelentősége volt, azt bizonyította, hogy küzdelmünkben a Szovjetunió mellett támogat a többi barátunk is és az elsők között a Román Népköztársaság. A proletár internacionalizmus nagy győzelme volt az, amely megacélozta a szocializmushoz hű tömegek erejét, fokozta harci elszántságukat, segítséget nyújtott pártunk sorainak rendezésében, s a proletárdiktatúra rendszerének megszilárdításában. Nemcsak népi demokralehetővé tették, hogy alig más(Folytatás a 4. oldalon) \ Mai számunkban: Magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei vásárra Az ZKP Központi Szotts'ga n’éniwának határozata a kolHirrndszer további fejleszéséről A hird'lástechnika újdonságai Megkezdődött a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken reggel fél 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongresszusi küldöttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összegezik a szakmai szakszervezetek kongresszusainak tapasztalatait és megjelölik a magyar szakszervezetek további feladatait. A kongresszuson megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György államminiszter, Bisztcu Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a párt Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt a kormány több tagja, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői. A kongresszuson részt vesz Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és a világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a csehszlovák, a román, a német, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szakszervezetek, valamint a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta. Javaslatára a kongresszus részvevői egyperces néma tisztelgéssel adóztak az elmúlt kongresszus óta elhunyt magyar és külföldi szakszervezeti harcosok emlékének. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója, a számvizsgáló bizottság beszámolója, a magyar szakszervezetek alapszabályainak módosításá, a vezető szervek megválasztása. Ezután megválasztották a különböző munkabizottságokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg a szaktanács beszámolóját. RENDKÍVÜLI TANÁCSÜLÉSEN megválasztották a pécsi népi ellenőrzési bizottságot Pécs város Tanácsa pénteken délelőtt 10 órakor rendkívüli tanácsülést tartott a városi tanács nagytermében, amelyen megválasztották a népi ellenőrzési bizottság tagjait. Az ülést Györkő Antal elvtárs, a városi tanács vb-elnöke nyitotta meg, majd Berki Fülöp elvtárs, a városi tanács helyettes elnöke mondott beszédet. Berki elvtárs többek között a következőket mondotta: „Állandó és hathatós, valamint eredményes ellenőrzés csak akkor lehet, ha abban a dolgozó nép is közreműködik, hiszen a dolgozó nép érdeke ez a közreműködés, miután szorgalmas munkájával ő építette a szocializmust és mind nagyobb eredményeket ért el, illetve ér el munkája során. Tehát dolgozó népünknek érdeke elsősorban munkája eredményének megőrzése. * A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt Pécsett 1957-ben 18S személy ellen emelt vádat az ügyészség. Még elszomorítóbb a kép, ha a vállalatok által a feljelentésben közölt kár összmértékét vizsgáljuk, mert ez körülbelül 3 millió 202 ezer forint volt. Az eljárás során lefoglalásokkal, bűnügyi zárlat alkalmazásával azonban csak 727 873 forintot sikerült biztosítani. Ez az összeg a bejelentett kár 22,6 százaléka. Ez igen szomorú tény s azt mutatja, hogy az ellenforradalom hatásaként igen elszaporodott az üzérkedés, a spekuláció, valamint a társadalmi tulajdon fosztogatása. Berki Fülöp elvtárs helyettes tanácselnök beszéde után sor került a népi ellenőrzési bizottság városi tagozatának megválasztására. Elnöknek Toller Lászlót, a Pécsi Tatarozó Vállalat igazgatóját választották meg. Az elnökség tagjai: Bors Antal nyugalmazott bányász, valamint Nemeskéri Gyula az uránércbánya építési osztályi vezetője. A népi ellenőrzési bizottság tagjai pedig a következők lettek: Szibr Antal, a Ruházati Bolt igazgatója, Szabó Ferenc, a Nemzeti Bank I. számú fiókjának vezetője, Stier Károly, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozója, dr. Kishonti Tibor, a KÖJÁLL munkatársa, Szakonyi Lajos, az Autóközlekedési Igazgatóság forgalmi osztályának vezetője, dr. Gárdosi József, a Baranya megyei Építőipari Vállalat jogásza. A rendkívüli tanácsülésen a népi ellenőrzési bizottság városi tagjai ünnepélyes esküt tettek. A szaktanács beszámolója Bevezetőjében a XIX. kongresszus jelentőségéről beszélt, majd a szakszervezetek szerepéről szólt és helyéről a szocializmust építő társadalmunkban. A szakszervezetekhez való tartozás végső fokon a munkáshatalom elismerését jelenti. Ha a szakszervezetek jól dolgoznak, döntő tényezői lehetnek — és kell, hogy legyenek! — társadalmi életünknek a szocializmus építéséért vívott harcban. A szakszervezeti tevékenység egyik központi kérdése a társadalmi és egyéni érdek egybehangolása. Ez azt jelenti, hogy szüntelenül rá kell irányítaniuk a dolgozók figyelmét a szocializmus építésének távlataira, az abból adódó konkrét feladatokra, másrészt állandóan szem előtt kell tartaniuk a dolgozók étel- és munkakörülményeinek állandó javítását. A beszámoló ezután rátért a szakszervezetek feladataira a munkáshatalom gazdasági erősítésében. Hangsúlyozta: a munkáshatalom erősítésének legfőbb kérdése ma az ellenforradalmi támadás következményeinek felszámolása, gazdasági nehézségeink leküzdése, az elért életszínvonal biztos alapjainak megteremtése. Az 1958. évi gazdasági terv és a most készülő hároméves terv célkitűzéseit ez határozza meg. 1958-ban a dolgozó nép termelő munkáját megtestesítő nemzeti jövedelem 4,8 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 4,6 százalékkal emelkedik a terv szerint — jórészt az 1957-ben hozott intézkedések eredményeképpen, részben az idén először szétosztásra kerülő nyereségrészesedéssel. A tervek számolnak azzal, hogy a régebbinél gazdaságosabban, alacsonyabb önköltséggel dolgozunk, takarékoskodunk az anyaggal, pontosan tervek szerint termelünk és a beruházások is a terveknek megfelelően alakulnak. Enélkül nem juthatunk előbbre az életszínvonal alapjainak megerősítésében. Hangsúlyozta: elsősorban a termelési értekezletek azok a fórumok, ahol a munkások közvetlenül részt vehetnek a termelés, a gazdasági vezetés munkájában. Éppen ezért az eddiginél lényegesen jobban kell a tanácskozásaikban rejlő óriási lehetőségeket felhasználni. Az üzemi tanácsokról szólva hangsúlyozta az előadó, hogy azok az üzem valamennyi dolgozójának fórumai, a szervezetlen dolgozóké is. Az üzemi demokráciának ez az új szerve az általános szakszervezeti célok megvalósításának és az egész szakszervezeti munka eredményességének is eszköze. A továbbiakban a bérezésről beszélt, hangsúlyozva, hogy a béralapnak a régebbinél lényegesen önállóbb felhasználása nagyobb lehetőséget nyújt a vállalatoknak a helyes bérezési formák alkalmazására. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a bérezés mindinkább segítse a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát. A nyereségrészesedés célja az egész, társadalom érdekeit szolgáló termelés gazdaságosabbá tételFolytatás a 2. oldalon) Még 1952-ben létesítették a közgazdasági fiú-diákotthont a Bajcsjr-Zsitonsaky utcában. Leendő könyvelők, tervszakemberek és statisztikusok laknak itt. A jövő szakemberei Ebben az új ebédlőben fogasztják a háromfogásos ebédet Mi sem ebből? Lépés csukott szemmel Fotó: Gábonyi Béla