Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 258. SZÁMÁRA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1958. NOVEMBER 1. A Brazíliába jutott disszidensek helyzetéről, külkereskedelmünk fejlődéséről, a jövő évi tervről és a választásokról nyilatkozott Gyáros László elvtárs Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott, miniszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen válaszolt a hazai éskülföldi tudósítók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogyan ez alapfeltétele az egész szociatékelik Magyarországon a listatábor további megerőlengyel párt- és kormánykülsődésének és a békének is. Adöttség látogatását Selmon- szocializmus ellenségei napolozta: őszinte örömmel tölt el jainkban arra összpontosítják bennünket, hogy a Lengyel Népköztársaság kapcsolata a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal mind szorosabbá válik. A szocialista országok közötti testvéri barátság elmélyítése, és továbbfejlesztése nemcsak minden egyes szocialista állam érdeke, hanem elengedhetetlen erőfeszítéseiket, hogy megbontsák a szocialista tábor egységét. Ez a törekvésük azonban kudarcra van ítélve, mert a szocialista tábor egy-Arra a kérdésre, hogy mi a kormány szóvivőjének álláspontja az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1958 október 23-i nyilatkozatával kapcsolatban, a kormány szóvivője megjegyezte, nem ez az első alkalom, hogy hasonló természetű kérdésre kérnek tőle választ és nem ez az elsősége napról-napra erősödik és eset, hogy az Egyesült Álam szocialista országok testvéri együttműködése mind szélesebb alapokon bontakozik ki. Sok külügyminisztériuma hallatta hangját, amikor jobb lett volna hallgatnia. Minden egyes ilyen természetű megnyilatkozása ugyanis csak azt bizonyítja, hogy az amerikai kor Nyomorognak a Brazíliába szökött magyarok A Brazíliába került magyarokról több ízben megjelent tudósításokkal kapcsolatban feltett kérdésre a szóvivő elmondotta: az egész nemzetközi sajtót foglalkoztatta azoknak a magyar családoknak kálváriája, akiknek sikerült Brazíliából visszaszokni Angliába. Ügyükkel még az angol parlament is foglalkoz magyar adatait tett. Ezek a családok nem ok kért nélkül hagyták el Brazíliát. A — Könnyű volna most elősorsukról a különböző nem szedni —, mondotta Gyároszetközi szervekhez küldött László — a Szabad Európa és levelek hű képet adnak; társai különböző hátborzon-Ezután Gyáros László négató r^Tm!férft * .magy^' hány szemelvényt felolvasott ®zf£1 állapotokról és szembeezekből a levelekből. Egy — állítani azokat a külföldre szo Lindthez, az ENSZ menekültközt magyarok tényleges hely Egy másik levél szintén arról a nélkülözésről és nyomorról beszél, amit már nem lehet leírni és rámutat: Sao Parióban még 600 magyar van, akik haza akarnak menni. A levél közli 200 Rióban élő, rútül becsapott, félrevezetett és segítséget ügyi főbiztosához írt, október 1-én keltezett levél így kezdődik: „Mélyen tisztelt Elnök úr! E levélben több mint hétszáz személy, gyerek, asszony, férfi fordul önhöz és önön keresztül a magyar kormányhoz segítségért. Több mint hétszáz, a nyugati propaganda által megtévesztett személyzetével. Ehelyett inkább azon vagyunk, hogy valamilyen formában elérjük az illetékes nemzetközi fórumokon a külföldre került magyarok kiszolgáltatott helyzetének valamelyes javítását, illetve hazahozataluk megoldását. Az illetékes magyar hatóságok már több esetben tárgyaakiket mint rabszolgákat eladlásokat folytattak Lindt úrral, tak és éhhalálra ítéltek. az ENSZ menekültügyi főbiz-Nem tudunk máshová for- SSSn^o«^ ****** je. , . ,. , , . gyeznem, hogy eddig nem sok dúlni védelemért a „Magyar látható eredménnyel Komité“, a brazil hatóságok és az organizáció véres kegyetlen terrorja elől.. . “ „A „Magyar Komité“ vezetői — dr. Jordán Emil perjel, dr. Kogl Szeverin páter és dr. Jancsó Albert volt hadbíró százados — több milliót sikkasztottak amenekültek“ részére összegyűjtött pénzből. E hatalmas sikkasztási botrány ma már a brazil bíróság előtt van.“ A levélíró a továbbiakban beszámol arról is, hogy ez év február 8-án Rio de Janeiróban a virágok szigetén több mint 230 személyt, köztük sok gyermeket, asszonyt, beteget és öreget véresre, kékre, zöldre verettek, majd erőszakkal elhurcoltatták őket az őserdő vidékére. A megkínzott emberek közül többeket olyan nyilatkozatok aláírására, vagy megírására kényszerítették, mintha sorsukkal elégedettek lennének. A levél írója szerint dr. Alberto Gonzago Fernandihez, az ENSZ dél-amerikai menekültügyi megbízottja mindenben fedezi a „Magyar Komité“ ézelmeit, és az elégedetlenkedőket egyik legutóbbi látogatásakor súlyos börtönbüntetéssel fenyegette meg, ha nem nyugszanak bele sorsukba. (Folytatás a 4. oldalon) Béta-akna dolgozói csatlakoztak a Kossuth-bányaiak felhívásához A Kossuth-bányai dolgozók nagygyűlést tartottak az elmúlt szombaton. Ekkor elhatározták, hogy munkaversenyt kezdeményeznek november 7. és a választások tiszteletére és választások napját, versenyre hívják a komlói üzemek dolgozóit. A felhíváshoz megérkezett az első csatlakozás: Béta-aknáról jelentették, hogy bekapcsolódnak a versenymozgalomba és az eddigieknél is jobb eredményekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját és a Magyar vállalatok szerelték fel Jugoszlávia legnagyobb malmát Belgrád (MTI). Nagybecskereken üzembe helyezték Jugoszlávia legnagyobb malmát, amelynek berendezését magyar vállalatok készítették és szerelték fel. A malom munkafolyamatai egészében automatizáltak. Műszakonként mintegy 30 tonna gabonát őröl. Az országnak igen nagy szüksége van a pécsi feketeszénre Meggyorsul a pécsi bányák gépesítése Pécsbányára látogatott a nehézipari miniszterhelyettes Csütörtökön délután kedves vendéget fogadtak a pécsbányatelepi bányászok. Haracska Imre elvtárs, a nehézipari miniszter helyettese jött el megnézni, hogy élnek és dolgoznak a pécsi bányászok, érdeklődni gondjaikról, problémáikról. Pécsbányán a mérnöki irodában gyűltek össze a mérnökök, technikusok, vájárok, bányászok, hogy Haracska elvtárssal elbeszélgessenek. Haracska elvtárs az üdvözlő szavak után a következőket mondotta: „örülök ennek a találkozásnak, elvtársak. Mint bányász is örülök, hogy alkalmam van betekinteni a pécsi bányászok életébe és munkájába. Kérem, mondják el szorul a csákány, s a bányamunka könnyebb, biztonságosabb lesz. Említette, hogy korszerűségekintetében Pécs bizonyos fokig elmaradott, de rövidesen jelentős változás várható a gépesítésben. Hangsúlyozta, hogy a jobb eredmények elérése érdekében nagyobb egységre kell törekedni. Rámutatott a közép- stáderek szerepére és a tömegekre való támaszkodás szükségességére. — Ki kell menni az emberek közé, el kell velük beszélgetni problémáikról — mondotta. Ezzel kapcsolatosan kínai élményeiről számolt be. — Azért tudnak oly sokat és jól termelni a kínai bányászok, mert jó az összefogás, mert a tömegekre támaszkodik a vezetés — mondotta Haracska elvtárs. Befejezésül ismételten kérte a bányászokat, kérdezzenek, mondják el problémáikat. A jelenlévők közül többen— Jó, ha visszaemlékezünk, szóltak a szakképzés, az után problémáikat, hogy őszintén válaszolhassak és a nehézségekről a minisztériumban is beszámolhassak.”. A miniszterhelyettes ezután beszélt az eddig elért eredményekről, arról, hogy ma már több éves előre elkészített terv szerint dolgoznak a bányák, a régi termelésre — mondotta. — A mi munkánkban a kiküszöbölt hibák és megoldott kérdések egész sorát láthatjuk. Vissza kell nézni, hogy jutottunk az első 5 éves tervben elért 5 millió tonna széntermeléstől a mai 22 millió tonnáig. A jó pécsi feketeszén nagyon kell az országnak tópótlás és bányászfiatalok kérdéséről. Egyik bányász említette, hogy kisebb és könnyebb bányagépeket kellene tervezni a munka könnyítése érdekében. Haracska elvtárs a bányászok valamennyi kérdésére váróbbra is. Termeljenek annyit laszolt, majd kérésükre azt is az elvtársak amennyi csak megígérte, hogy rövid időn beerejükből telik, mellétogatja a pécsi Beszélt arról, hogy az állam , a Pécsi megbecsüli a bányászokat, tar,yaßzoK®®i megfelelő körülményeket biz--rntTiiliiimiiniimmii............ tosít számukra, s így ma már nincs is létszámprobléma. — Mi legfőbb feladatunknak tartjuk a bányamunka megkönnyítését — mondotta. — Ezt kell szem előtt tartania minden vezetőnek, mérnöknek és vájárnak is. Úgy kell nevelni a fiatalokat, hogy azokmeglássák, egyre inkább hi Baráti beszélgetés a komlói orvosokkal Dr. Huth Tivadar nevét jól ismerik Pécsett, de ismerik az egész országban s az ország határain túl is. Egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, s most országgyűlési képviselőjelölt. Orvoskörökben csak úgy ismerik, mint akinek a tudományos tevékenység nemcsak munka, nem csak hivatás, hanem úgyszólván ez az egyetlen szórakozása is. Másik szenvedélye a fiatalok nevelése, oktatása, amiről így nyilatkozik: „Mindent át akarok adni nekik. Mindent, amire engem tanítottak, amire magam jöttem rá tudományos kutatásaim során. Büszke vagyok rá, hogy az új pécsi egyetemi város tervein az én aláírásom is szerepelhet. S hogy valóban büszke is erre, azt pénteken Komlón is bebizonyította, amikor mint képviselőjelölt a bányászváros orvosaival beszélgetett. Itt is hosszasan ismertette az új egyetemi város terveit. Elmondotta, hogy a pécsi egyetem 600 éves jubileumára megvalósul a pécsi orvosi kar régi álma-Sok minden szóba került ezen az orvosokkal folytatott, meghitt beszélgetésen, amelyen dr. Steinmetz Endre elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja is részt vett. A múltról, a jelenről, a jövőről diskuráltak és erre jobb alkalom nem is adódhatott volna, mint éppen itt Komlón. Komlón kézzel fogható, lemérhető mind a három. A múltat Bódossy dr. rendelője jelentette, amelynek felszereléséről úgy emlékeztek meg mint az orvosi munka lebecsüléséről. A jelennél többet időztek. Már szóba sem kerül, hogy Komlón szülészet, sebészet és különböző szakú rendelők vannak, mert hiszen ez természetes hanem az új kórházról beszélgettek s arról sem úgy, mint újabb vívmányról, mert a rohamosom épülő Komlón már ez sem tekinthető újnak, hanem ami még nincs, ami még mindig probléma. Például arról, hogy nagyim elkelne már a kétszáz, sőt ennél is többágyas kórház. És ahogy avitából kiderült, a legnagyobb gond mégis az orvosok és a betegek közötti kapcsolat problémája. Hogyan, milyen módon foglalkozzanak a pácienssel, hogy az ne csak a kezelőjét, hanem tanácsadóját lássa orvosában. A késő estébe belenyúló beszélgetésből csak azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a szocializmus építésében számíthatunk orvosainkra. Nem mesterségről esett ott szó, hanem a szó legnemesebb értelmében vett hivatásról, amelynek kifogástalan teljesítéséhez a jövőben még több segítséget kapnak Huth Tivadar professzortól, úgyis mint leendő országgyűlési képviselőjüktől. fi lottó fiyeres zsinói A lottó 4L játékhetén a következő számokat húzták ki: 17, 23, 29, 45, 81. A tárgynyereménysorsoláson a 43. hetet Szigetváron a kultúrotthonban gyülekeztek a község dolgozói, elsősorban a nők. A csütörtöki gyűlés előkészítésében ugyanis a legnagyobb szerep a nőtanács asszonyainak jutott, akik külön nőgyűlést is szerettek volna rendezni, azazhogy meg is rendezték, csak éppen egy kis „technikai hiba“ a népek közös ügye Vas Istvánná elvtársnő Szigetváron a nagyterem széksoraiban több nő ült, mint: férfi. Vas Isztvámné elvtársnő, az Országgyűlés alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja látogatta meg ez alkalommal a szigetváriakat, hogy a békéről beszéljen. A pártbizottság, a nőtanács, a KISZ-szervezet, az úttörőcsapat üdvözletei után kezdte meg beszédét Vas Istvánné elv jó propaganttogaból ismerik hazánkat és ezért félve lépték át a határt, a „vasfüggöny“ mögötti borzalmsábat keresve. Elmondta, hogyan változott meg a hajóút során ugyanezeknek az embereknek a véleménye és ezzel együtt magatartása is. Beszélt arról a nyugatnémet asszonyról, akiben egy nemrég elárvult bolgár kislány meghalt édesanyját vélte felfedezésrontotta a dolgot, így aztán társnő. Bevezetőül elmondotta, rai, s aki azóta sok-sok hosszú csütörtökön este hat órakor levelet küldött már az árva kislánynak, hogy ne érezze egyedül magát. Beszélt a román lányok párna táncáról és a kis szovjet psoratroféról, akik egyéb tárgyakból kifogyva zsebpénzüket és játékaikat ajándékozták oda a külföldről érkezett békeharcos felnőtteknek, hogy legyen, ami hazatérve emlékezteti majd őket a Szovjetunióra és annak barátságos népére. Ismertette Vas Istvánné elvtársnő azokat a sötét erőket is, amelyek szemben állnak a béketörekvésekkel, a békét szerető emberekkel. Elmondotta, milyen nehéz helyzetben vannak a nyugati békeharcosok, hogyan üldözik őket „kommunista propaganda“ gyanújával, hogyan igyekszenek a háborúra spekuláló imperialista körök elfojtani minden, olyan megmozdulást, amely a népek békeakaratáinak nyilvánításával keresztezi agresszív poli-Végül arra kérte Vas Istvánné a szigetváriakat, ne feledjék el, mennyire fontos alapja a béke mindennapi munkánknak, fejlődésünkülök, ezért a választásokon úgy szavazzanak, hogy gondoljanak pártunknak a béke védelmében folytatott következetes harcára, hogy most, amikor az ország a választásokra készül, ugyanúgy beszélnünk kell a béke ügyéről, mint eddig és ezután, hiszen a békéért folytatott szüntelen küzdelem pártunk és kormányunk nemzetközi politikájának legfontosabb tartalma. Ezután részletesen beszámolt az Országos Béketanács két békehajjójának hét országot érintő háromhetes útjáról. A gyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót, amely szinte szemük elé varázsolta a lassan hömpölygő Dunát, hátán a két fehér hajóval, s a két hajón a népi demokratikus és nyugati országokból összegyűlt 433 emberrel. Előbb 28 magyar ismerkedett a nyugati világgal. Bécsből indult a két magyar békehajó, de előbb odavitte a magyar küldötteket. Vas Istvánné elmesélte, hogyan járt, amikor meg akart pihenni egy ligeti padon és a park one pénzt kö-vetelt a pihenésért. A továbbiakban is ilyen érdekes, jellemző epizódokkal világította meg, milyenek is voltak a hajó utasai, milyenek az országok, amelyeken keresztülhaladtak, s hogyan fogadták őket azok lakói. Beszélt a hajóik nyugatnémet utasairól, akik csakkormányuk rosszindula