Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

I r 1959. FEBRUAR L NAPLÓ Kormányhatározat a termelőszövetkezetek megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről 3044/1/1959. számú határozat A párt és a kormány az el­múlt években jelentős intéz­kedéseket hozott a termelő­szövetkezetek gazdasági szilár­dításának, erősítésének, vala­mint a mozgalom továbbfej­lesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004/1958. számú kormányha­tározatot is. E határozat vég­rehajtásánál szerzett tapaszta­latok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntar­tása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gya­korlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és to­vábbfejlesztése annak érdeké­ben, hogy a termelőszövetke­zetek elősorban saját erőfor­rásaikra támaszkodva szorgal­mas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamu­tató, sok árut termelő nagy­üzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek meg­erősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politi­kai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért­­ azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját ere­jükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újon­nan alakuló, vagy gyenge ter­melőszövetkezetek, az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, akik képzettsé­génél, ráter­ettségénél, gya­korlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A ter­melőszövetkezetekben a sza­bályszerű számvitel, a pénz­es hitelgazdálkodás megerősí­tése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett köny­veiket. A mezőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövet­kezet lehetőleg vegye fel tag­jai sorába.­­ A községekben és a mező­­gazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének segítése érdeké­ben készítsenek fejlesztési ter­veket, s a községi tanács vég­rehajtó bizottságának irányí­tása mellett a községi nép­front bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek tapasztala­tait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patro­­názs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami-, kí­sérleti-, tan- és célgazdaságok a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a víz­ügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkeze­teket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az eset­ben, ha egy község dolgozó parasztságának hetven-nyolc­­van százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik , valamint a területileg fej­lődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomás­­díjból az élő év­ben további ötven százalékos, a második évben 25 százalékos díjkedvezményt kapnak. A növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek bel­terjes gazdálkodásának sej­tésére, a termésátlagok növe­lésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat elő­írja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vető­magszükségletét állami vető­­marakci­óval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területiken fejlődő termelő­szövetkezeteknek további öt­ven százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a haszná­latukban lévő területen a nö­vénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normál hold elvégzésére március 10-ig szerződést köt­nek a gépállásokkal, a mun­kadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket meg­illető kedvezmények hetven százalékát kapják. A kedvez­mények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csopor­tok alapszabály szerint mű­ködjenek, a jövedelem ötven százalékát munkaegység alap­ján fizessék ki, továbbá a jö­vedelem 10 százalékát beruhá­zásokra fordítsák. Ezek a ter­melőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyan­ilyen mértékű kedvezményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelő­­szövetkezetek az első évben területük tíz százalékán, a má­sodik évben pedig 15 százalé­kán évelő pillangós virágú ta­karmánynövényeket termelje­nek és már az első évben megkezdték a silókukorica ter­mesztését. A pillangós virágú évelő takarmánynövények ter­meléséhez szükséges vetőma­got az állam kedvezményes hitelfeltételek mellett biztosít­ja. Az ország legfontosabb zöld­ségtermelő tájain, a nagyváro­sok, ipari központok és üdülő­helyek környékén egy-egy, már jól működő termelőszövet­kezet zöldség­termesztését pél­damutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés további fej­lesztésére a jelenlegi hitel­kedvezményeken túl további engedményekben kell részesí­teni azokat a termelőszövetke­zeteket, amelyek a rendszer­telenül telepített, sűrű gyü­mölcsösöket felújítják, vagy új üzemi gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új ön­tözőtelep létesítését kell segí­teni. A termelőszövetkezeti gaz­daságok talajjavítási és talaj­erőgazdálkodási tevékenységé­nek javítására az igényekhez képest 1959-ben mintegy 35 000 hold savanyú és szikes talaj javításához kell támogatást adni. Az állattenyésztés fejlesztése­ ­ A közös szarvasmarhaállo­mány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben 20 090 tenyész­szarvasmarhát — te­henet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkeze­tek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hiz­lalási igényeinek kielégítésére folyamatosan biztosítani kell 1959-ben 25 000 hízónak való növendék és felnőtt szarvas­­marha felvásárlását. A szarvasmarha-állomány és vágómarha hústermelés nö­velésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra fel­kínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vál­lalatok 1959-ben az igények­nek megfelelően mintegy hét­ezer borjút vásároljanak fel és két-három hónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek. A szarvasmarha-tenyésztés m­i­nőségi javítására 1959-ben további, legalább ötven ter­melőszövetkezetben szarvas­marha-törzs tenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export-felár, ha az állami gaz­daságok részére megszabott feltételek mellett exportra al­kalmas hízómarhákat adnak át. A közös sertésállomány sza­porulatán és a saját vásárlá­sokon kívül 1959-ben 13 000 tenyészkoca­süldőt és 400 te­nyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkeze­teknek. Az állami, kísérleti és tan­gazdaságok hatezer­­kocasüldőt adjanak át a termelőszövetke­zeteiknek. A termelőszövetke­zeti törzstenyészetek számát 1959-ben mintegy 8 százalék­kal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy 400 da­rabbal kel növelni. A juhtenyésztés fejlesztésé­re az érvényben levő termé­szetben juhtörlesztési akció­ban a termelőszövetkezeteik­nek 1959-ben 40 000 anyajuhot kell átadni. Az állami, a kí­sérleti, cél- és tangazdaságok ötezer, legalább öt kiló gyapjú hozamú femke foklyát kötele­sek átadni a termelőszövet­kezeteknek. Kétszáz nagy te­­nyészértékű, import utód te­nyészkos beszerzéséhez koson­ként ezer forint állami támo­gatást kel nyújtani. A minőségi baromfi törzs­állomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a terme­­lőszövetkez­eteknek 1959-ben 500 000 naposcsibe, 50 000 na­pospulyka, 30 000 naposkacsa, 15 000 naposliba és 15 000 gyöngytyúk-naposcsibe árked­vezménnyel történő felvásár­lását kell lehetővé ten­ni. Az olyan termelőszövetkezetek részére, amelyek még nem rendelkeztek a tenyésztésihez szükséges feltételeikkel. 1959- ben hathetes korig előnevelt, legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta 150 000 férce ár­kedvezménnyel történő felvá­sárlását kel lehetővé tenni. A természetbeni törlesztés­re és a hitelből felvásárolt áll­atokat elsősorban azoknak az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek az állatte­nyésztés fejlesztéséhez szük­séges feltételekkel rendelkez­nek. Árutermelés és közös értékesítés A termelőszövetkezetek össztermelésének és áruterme­lésének növelése, valamint a munkaegységrészesedés pénz­beli arányának emelése út­ján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számá­ra. Ennek érdekében terme­lési szerződést elsősorban a termelőszövetkezetekkel kell kötni. Már az 1958—1959-es gazdasági évben meg kell ha­tározni azokat a növényeket, és vetőmagvakat, amelyeket szerződés alapján kizárólag az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek termelhet­nek. Az 1959—1960-as gazdasági évtől kezdődően a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetekkel kötött termelési és termény­értékesítési szerződések alap­ján járó pénzbeli előlegeket a szerződtető vállalatok helyett a Magyar Nemzeti Bank fo­lyósítja. Arra a többlettermésre, amelyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a több­lettermést a szerződés feltéte­lei szerint átvenni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának bizto­sítása, illetőleg javítása érde­kében szélesebb körben lehe­tővé kell tenni a termelőszö­vetkezetek számára a zöldség és a gyümölcs árusítását és azt, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek közvetle­nül kössenek árué­rtékesítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földműves­szövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatok­kal és intézményekkel. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek abban az eset­ben, ha áruértékesítésben el­érik, vagy túlhaladják a meg­határozott egységnyi területre megállapított szintet, kedvez-■ ményben részesülnek. A termelőszövetkezetek a­­ közös értékesítést fokozzák a­ feldolgozó üzemi tevékenység­i körének szélesítésével is. En-S nek érdekében segíteni kell,­ hogy a termelőszövetkezetek “ végezzék saját termelésű ter-» ményeik és termékeik elsőd-* leges feldolgozását. ^ Gépi munkák A termelőszövetkezeteket új gépállomási díjkedvezmény J szempontjából három csoport- J ra kell sorolni. Az első cső- J portba a megszilárdult ter-J melőszövetkezetek, a másod J dikba az 1958 január 1 előtt J alakult, de még gyenge ter-J melőszövetkezetek, a harma-r dikba az 1958 január 1. után £ alakult új termelőszövetkeze- £ tek és a fejlődő termelőszövet - kezetek tartoznak. A termelő-­ szövetkezeteket az érvényben* levő legnagyobb gépállomási B díjkedvezmény abban az eset-í ben illeti meg, ha a gépállo-­ mással március tizedikéig­­ szerződést kötnek, — egy hold * szántóra számítva — az első £ csoportba tartozó termelőszö-­­ vetkezeteknél 4,5, a második! csoportban 3,5, a harmadik! csoportban 2 normálhold gépi­ munka elvégzésére. Azok a jól működő mező-­ gazdasági termelőszövetkeze- t tek, amelyek ezer holdon,­ vagy ennél nagyobb területen * gazdálkodnak, árutermésüket­­ az állami, vagy szövetkezeti * felvásárló szervek útján ér- r­tékesítik és az egy holdra eső« állóeszközeik értéke legalább­­ négyezer forint, kombájn és« cséplőgép kivételével, minden« mezőgazdasági gépet vásárol­.­ Itatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes trak­torokat és legfeljebb 15 lóerős motorokat, valamint az azok­hoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövet­kezetek és a termelő szakcso­portok részére lehetővé kell tenni saját erőforrásaikból kis traktorok, különleges me-’ zőgazdasági gépek vásárlását.­■ Beruházás■r Az 1959. évben a mezőgaz-' dasági termelőszövetkezetek és­ termelőszövetkezeti csoportok ‘ saját erőből végzendő 165 mil­í lió forint értékű beruházásait« az állam hosszúlejáratú ki-j­­ellel ,jelentős mértékben isi-t egészíti. ■ A műszakilag igényesebb ■ termelőszövetkezeti magasépít-­ kezések kivitelezéséhez 1959-­­ ben az Építésügyi Minisztérium 5­77 millió, a tanácsi építőipari, vállalatok 32 millió, az OKISZ 81 millió forint vállalati kapa­citást biztosítson. Az 1959-ben 505 kilométer hosszúságú táv-­ vezetéket és 270 transzformá­tort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendel­kezésére bocsátani. A termelő-­ szövetkezetek részére 1959-ben­ száz kilométer bekötőutat kell­­ építeni. *­ A határozat a továbbiakban­ vegyes rendelkezéseket tartal­­­maz. Elmondta többek között,­ hogy a megyei tanácsok vég­rehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális léte­sítményeit (bekötőút, kórház, villamosítás, művelődési ott­hon, stb.) elsősorban azoknak a községeknek biztosítsák,­­ amelyekben a dolgozó paraszt-­­ság többsége a szövetkezeti­­ gazdálkodás útjára tért. Az­ ilyen községeket, vagy járások i­kat nagyobb mértékben kell­ ellátni nemcsak gépekkel, ha­nem tenyészállatokkal, műtrá­gyával, építőanyaggal is, an­nak érdekében, hogy ezzel megalapozzák a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti, vagy megvonhatja a kedvezménye­ket az olyan termelőszövetke­zetektől, amely az alapsza­bályt, vagy a termelőszövet­kezetek működésére vonatko­zó jogszabályokat megsérti. 3 Összeíráson Az űrrakétáról beszél az­­összeírásra kerülő fiataloknak Zugovics Imre, a pedagógiai főiskola tanára. A vérnyomás is rendben van — következik a sorozás, bevonulás. A sorkötelesek a géppisztoly szerkezetét tanulmányozzák. A szünetben a megváltozott katonaélet szépségekről be­­szélgetnek, olvasnak a fiatalok. Bővült a kölcsönözhető cikkek száma A Belkereskedel­mi Kölcsönző Vál­lalatot, amely a Bajcsy Zsilinszky utca 3. szám alatt működik, annak ide­jén azért hozták létre, hogy meg­könnyítse a dolgo­zó nők úgynevezett második műszakját, általában segítséget nyújtson a háztar­tási munkákhoz. Ezért a vállalat mo­sógépet, padlókefé­lőgépet, centrifuga szárítót, porszívót, varrógépet, falfestő­hengert, gyermek­­kocsit, gyermekmér­leget, val­amint kvarclámpát ad köl­csönbe. A vállalat most többféle újabb cik­ket vezetett be. Most már hurka töl­tőt, húsőrlőgépet, fényképe­zéshez örök vakut, fényképező­gépet, valamint tás­kaírógépet is köl­csönöz a lakosság — r — r— iusacre.

Next