Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

I r 1959. FEBRUAR L NAPLÓ Kormányhatározat a termelőszövetkezetek megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről 3044/1/1959. számú határozat A párt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004/1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek elősorban saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló, vagy gyenge termelőszövetkezetek, az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, akik képzettségénél, ráterettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénzes hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett könyveiket. A mezőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községekben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett a községi népfront bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságok a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának hetven-nyolcvan százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik , valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomásdíjból az élő évben további ötven százalékos, a második évben 25 százalékos díjkedvezményt kapnak. A növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának sejtésére, a termésátlagok növelésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat előírja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmarakcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területiken fejlődő termelőszövetkezeteknek további ötven százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban lévő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normál hold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények hetven százalékát kapják. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem ötven százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem 10 százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezetek az első évben területük tíz százalékán, a második évben pedig 15 százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket termeljenek és már az első évben megkezdték a silókukorica termesztését. A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitelfeltételek mellett biztosítja. Az ország legfontosabb zöldségtermelő tájain, a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy, már jól működő termelőszövetkezet zöldségtermesztését példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösöket felújítják, vagy új üzemi gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új öntözőtelep létesítését kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdaságok talajjavítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének javítására az igényekhez képest 1959-ben mintegy 35 000 hold savanyú és szikes talaj javításához kell támogatást adni. Az állattenyésztés fejlesztése A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben 20 090 tenyészszarvasmarhát — tehenet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hizlalási igényeinek kielégítésére folyamatosan biztosítani kell 1959-ben 25 000 hízónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását. A szarvasmarha-állomány és vágómarha hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy hétezer borjút vásároljanak fel és két-három hónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek. A szarvasmarha-tenyésztés minőségi javítására 1959-ben további, legalább ötven termelőszövetkezetben szarvasmarha-törzs tenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export-felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhákat adnak át. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben 13 000 tenyészkocasüldőt és 400 tenyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkezeteknek. Az állami, kísérleti és tangazdaságok hatezerkocasüldőt adjanak át a termelőszövetkezeteiknek. A termelőszövetkezeti törzstenyészetek számát 1959-ben mintegy 8 százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy 400 darabbal kel növelni. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben levő természetben juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteiknek 1959-ben 40 000 anyajuhot kell átadni. Az állami, a kísérleti, cél- és tangazdaságok ötezer, legalább öt kiló gyapjú hozamú femke foklyát kötelesek átadni a termelőszövetkezeteknek. Kétszáz nagy tenyészértékű, import utód tenyészkos beszerzéséhez kosonként ezer forint állami támogatást kel nyújtani. A minőségi baromfi törzsállomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelőszövetkezeteknek 1959-ben 500 000 naposcsibe, 50 000 napospulyka, 30 000 naposkacsa, 15 000 naposliba és 15 000 gyöngytyúk-naposcsibe árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. Az olyan termelőszövetkezetek részére, amelyek még nem rendelkeztek a tenyésztésihez szükséges feltételeikkel. 1959- ben hathetes korig előnevelt, legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta 150 000 férce árkedvezménnyel történő felvásárlását kel lehetővé tenni. A természetbeni törlesztésre és a hitelből felvásárolt állatokat elsősorban azoknak az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkeznek. Árutermelés és közös értékesítés A termelőszövetkezetek össztermelésének és árutermelésének növelése, valamint a munkaegységrészesedés pénzbeli arányának emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében termelési szerződést elsősorban a termelőszövetkezetekkel kell kötni. Már az 1958—1959-es gazdasági évben meg kell határozni azokat a növényeket, és vetőmagvakat, amelyeket szerződés alapján kizárólag az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelhetnek. Az 1959—1960-as gazdasági évtől kezdődően a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kötött termelési és terményértékesítési szerződések alapján járó pénzbeli előlegeket a szerződtető vállalatok helyett a Magyar Nemzeti Bank folyósítja. Arra a többlettermésre, amelyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a többlettermést a szerződés feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának biztosítása, illetőleg javítása érdekében szélesebb körben lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek számára a zöldség és a gyümölcs árusítását és azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek áruértékesítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek abban az esetben, ha áruértékesítésben elérik, vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, kedvez-■ ményben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák a feldolgozó üzemi tevékenységi körének szélesítésével is. En-S nek érdekében segíteni kell, hogy a termelőszövetkezetek “ végezzék saját termelésű ter-» ményeik és termékeik elsőd-* leges feldolgozását. ^ Gépi munkák A termelőszövetkezeteket új gépállomási díjkedvezmény J szempontjából három csoport- J ra kell sorolni. Az első cső- J portba a megszilárdult ter-J melőszövetkezetek, a másod J dikba az 1958 január 1 előtt J alakult, de még gyenge ter-J melőszövetkezetek, a harma-r dikba az 1958 január 1. után £ alakult új termelőszövetkeze- £ tek és a fejlődő termelőszövet - kezetek tartoznak. A termelő- szövetkezeteket az érvényben* levő legnagyobb gépállomási B díjkedvezmény abban az eset-í ben illeti meg, ha a gépállo- mással március tizedikéig szerződést kötnek, — egy hold * szántóra számítva — az első £ csoportba tartozó termelőszö- vetkezeteknél 4,5, a második! csoportban 3,5, a harmadik! csoportban 2 normálhold gépi munka elvégzésére. Azok a jól működő mező- gazdasági termelőszövetkeze- t tek, amelyek ezer holdon, vagy ennél nagyobb területen * gazdálkodnak, árutermésüket az állami, vagy szövetkezeti * felvásárló szervek útján ér- rtékesítik és az egy holdra eső« állóeszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és« cséplőgép kivételével, minden« mezőgazdasági gépet vásárol. Itatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat és legfeljebb 15 lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek és a termelő szakcsoportok részére lehetővé kell tenni saját erőforrásaikból kis traktorok, különleges me-’ zőgazdasági gépek vásárlását.■ Beruházás■r Az 1959. évben a mezőgaz-' dasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok ‘ saját erőből végzendő 165 milí lió forint értékű beruházásait« az állam hosszúlejáratú ki-jellel ,jelentős mértékben isi-t egészíti. ■ A műszakilag igényesebb ■ termelőszövetkezeti magasépít- kezések kivitelezéséhez 1959- ben az Építésügyi Minisztérium 577 millió, a tanácsi építőipari, vállalatok 32 millió, az OKISZ 81 millió forint vállalati kapacitást biztosítson. Az 1959-ben 505 kilométer hosszúságú táv- vezetéket és 270 transzformátort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. A termelő- szövetkezetek részére 1959-ben száz kilométer bekötőutat kell építeni. * A határozat a továbbiakban vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Elmondta többek között, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális létesítményeit (bekötőút, kórház, villamosítás, művelődési otthon, stb.) elsősorban azoknak a községeknek biztosítsák, amelyekben a dolgozó paraszt-ság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért. Az ilyen községeket, vagy járások ikat nagyobb mértékben kell ellátni nemcsak gépekkel, hanem tenyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is, annak érdekében, hogy ezzel megalapozzák a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti, vagy megvonhatja a kedvezményeket az olyan termelőszövetkezetektől, amely az alapszabályt, vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti. 3 Összeíráson Az űrrakétáról beszél azösszeírásra kerülő fiataloknak Zugovics Imre, a pedagógiai főiskola tanára. A vérnyomás is rendben van — következik a sorozás, bevonulás. A sorkötelesek a géppisztoly szerkezetét tanulmányozzák. A szünetben a megváltozott katonaélet szépségekről beszélgetnek, olvasnak a fiatalok. Bővült a kölcsönözhető cikkek száma A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatot, amely a Bajcsy Zsilinszky utca 3. szám alatt működik, annak idején azért hozták létre, hogy megkönnyítse a dolgozó nők úgynevezett második műszakját, általában segítséget nyújtson a háztartási munkákhoz. Ezért a vállalat mosógépet, padlókefélőgépet, centrifuga szárítót, porszívót, varrógépet, falfestőhengert, gyermekkocsit, gyermekmérleget, valamint kvarclámpát ad kölcsönbe. A vállalat most többféle újabb cikket vezetett be. Most már hurka töltőt, húsőrlőgépet, fényképezéshez örök vakut, fényképezőgépet, valamint táskaírógépet is kölcsönöz a lakosság — r — r— iusacre.