Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

2 Megnyílt a harkányi strandfürdő Ma, május 1-én nyitja ka­puit az újjáépített harkányi strandfürdő. A fürdő újjá­építésére a Harkányi Fürdő Vállalat a Baranya megyei Tanács VB támogatásával 350 000 forintot ruházott be. A fürdő nagy medencéjét az üdülésre és gyógyulásra vágyó dolgozók az eddigiek­nél sokkal egészségesebb kö­rülmények között vehetik igénybe. A medence alját lebetonozták, az algásodás megszűnt s ezzel a víz tisz­tább lett. A sekélyebb olda­lon a vízben elhelyezett ülő­­ve is a nyugodt pihenést biz­tosítja. A medence körül ta­­posót létesítettek és ezzel a víz szennyeződésének a le­hetőségét csökkentették. A strandfürdő területét gyepesítették, biztosítva azt, hogy a dolgozók az árnyékos­­ fák alatt is leheveredhesse­­nek. A „Bányász” vendéglő is újjáalakított és bővített kert­helyiséggel, jól felkészülve étellel, itallal várja a vendé­geket, s hasonló a helyzet a strandon is, ahol a Baranya megyei Vidéki Vendéglátó Vállalat követett el mindent, hogy az enni és inni vágyók részére elegendő áru álljon rendelkezésre. Külföldiek a május 1-i A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának meghívására ebben az évben is számos or­szág küldöttei érkeznek ha­zánkba, hogy a magyar dol­gozókkal együtt ünnepelje május elsejét. Az ünnepsé­gekre szovjet, kínai, lengyel, csehszlovák, német, román, bolgár, albán, olasz, francia finn és amerikai küldöttség érkezik Budapestre. A SZOT elnöksége lehetővé teszi a külföldi vendégeknek, hogy megismerhessék hazánkat, ipa­runkat, mezőgazdaságunkat, szocialista építésünk eredmé­nyeit, terveit. Itt-tartóz­kodá­­suk idején találkoznak a ma­gyar dolgozókkal. Megyei szakfelügyelők II. országos tanácskozása Pécsett A Baranya megyei és Pécs városi Tanács VB művelődés­­ügyi osztálya szervezésében — a Művelődésügyi Minisztérium Alsófokú Oktatási Főosztályá­val egyetértésben — Pécsett a Nevelők Házában 1959 május 6, 7 és 8-án kerül megrende­zésre a megyei alsó tagozati vezető szakfelügyelők II. or­szágos tanácskozása. A ta­nácskozás tárgya: a világné­zeti nevelés az általános isko­lák alsó tagozatában. N­APJÓ Fogbetegségek Megelőzésük lehetőségei és módjai Beszélgetés dr. Oravecz Pál professzorral, a fogászati klinika igazgatójával Az Esti Naplóban rövid ismertetés jelent meg dr. Oravecz Pál könyvéről, mely a közeli napokban jelent meg: Gyermek­­fogászat és a gyermekkori fogászati megbetegedések megelő­zése címen. Felkerestük a Pécsi Egyetemi Fogászati Klini­kán a könyv szerzőjét, Oravecz professzort, a klinika igazgató­tanárát, hogy könyvének megírásáról közvetlen tőle nyerjünk felvilágosítást. Könyv gyakorló orvosoknak Elmondotta, hogy a könyvet, mely a Gyakorló Orvosok Könyvtára sorozatban jelent meg, az Orvostovábbképző In­­­tézet megbízásából írta, első­sorban gyakorló orvosok szá­mára, akik a vidéki fogorvos­­hiány miatt fogorvosi gyakor­latot is folytatnak, gyerme­kekkel is foglalkoznak és töb­ben működnek az új, iskola­fogorvosi intézmény keretében. Ezek részére a gyermekfogá­szati alapismereteket és a be­vált gyógyító munkamódsze­reket ismerteti könyve első részében. A könyv második része szin­te újítás e téren, mert az a gyermekkori fogbetegségek megelőzésének lehetőségeit tárgyalja, elsősorban a gyer­mekorvosok, iskolaorvosok szá­mára, akik a maguk működési területén kell, hogy segítséget nyújtsanak a fogorvosoknál? abban, hogy kellő időben al­kalmazott eszközökkel lecsök­kentsék a gyermekkorban a legyakoribb emberi betegség, a fogszuvasodás kifejlődését. Mert a fogszuvasodás hazánk­ban is népbetegség, az iskolás­gyermekeknél 85—90 százalék­ban találjuk. Mi a tejfogak jelentősége ? A megelőzésben nemcsak az orvosok, hanem a szülők és a tanítók is sokat tehetnek, ha kellő időben ismertetjük velük, hogy a célszerű táplálkozással és a gondos szájápolással, hogy lehetnek segítségünkre. De a szülők és tanítók sokat tehetnek abban is, hogy a gyermekek feleslegesen sok cukorkát, édességet ne kapja­nak, melynek a fogakra rom­boló hatása van és rászoktas­suk őket a lefekvés előtti fog­mosásra. Le kell szoktatni a gyermekeket olyan rossz szo­kásokról is, mint az ujjszopás, tollszárrágás, amik a fogazat fogállási anomáliáihoz vezet­nek és amik szintén tényezői lesznek a fogszuvasodás gya­koribb kifejlődésének. A szülők általában nincse­­nek tisztában a tejfogak jelen­tőségével és a tej­fogak idő­előtti elvesztésével, pedig a gyermek fejlődése idején az ép tejfogakrnek nagyon fontos sze­repe van a táplálkozásban. Az idő előtt kihúzott tejfog nem pótolható, míg a helyébe növő állandó fog — a megszabott időben — nem illeszkedik be a fogsorba. Ilyenkor a maradó fog hibás elhelyezkedésben nő csak ki, a fogak egymásra dől­nek, ami nemcsak kozmetikai hiba, de ezzel a rágás is töké­letlenné válik. Meg kell értet­nünk a szülőkkel, hogy a gyer­meket nem akkor kell a fog­orvoshoz vinni, mikor már fáj­dalma van, hanem a feltétle­nül bekövetkező foglyukaso­­dást gyakori vizsgálatokkal és tömésekkel kell kezdő fázisá­ban megállítani. A fogszuvasodás megelőzhető A korszerű orvosi szemlélet ma már nemcsak a gyógyítás­ra, hanem — legalább olyan mértékben — a betegségek megelőzésére is fordítja a fi­gyelmet. Fogorvosi vonalon, — a feltétlenül bekövetkező fogszuvasodás megelőzésére, — világszerte bevezették az isko­láskorú gyermekek kötelező vizsgálatát és fogkezelését. Ezt az orvosi „megelőző— gyógyító“ munkát az iskola­­fogászati intézmény keretében végzik, ahol rendszeresen­, fél­évenként—évenként vizsgálják és kezelik a gyermekeket, 8— 14 éves korig és ennek az ered­ménye, hogy a gyermekek ál­landó fogait megmentik (meg­tömik) és ugyanott „szabályoz­zák“­ is a hibásan álló fogakat. Kérdésünkre, hogy az in­tézmény hogy működik Pécsett és Baranyában. Oravecz pro­fesszor röviden vázolta a pécsi egyetemi fogászati klinika munkáját a gyermek- és iskola fogászat terén. Rendszeres fogkezelés A klinika több mint 10 év­vel ezelőtt kezdte meg a mint­egy 10 000 pécsi iskolásgyer­mek rendszeres fogkezelését, melynek azóta látható és le­mérhető eredményei­ vannak. A szülők és oktatók segítsége szükséges ahhoz, hogy a gyer­mekek szívesen és pontosan jöj­jenek az iskolafogászatra. Sok és gondos munka ered­ménye, hogy a gyermekek fog­szuvasodását Pécsett sikerült a minimumra redukálnunk. A vezetésem alatt álló is­kolafogorvosi kar azonban nemcsak a gyógyító munkát végzi. Itt dolgozunk és próbál­juk ki azokat az új gyógyító eljárásokat, tudományos ku­tató munkánk keretében, me­lyek a jobb és eredményesebb betegellátást szolgálják. Ugyancsak klinikánk feladat­körébe tartozik a Dunántúlon működő iskolafogorvosok ki­képzése és továbbképzése is, úgy elméleti, mint gyakorlati vonalon. Az elmúlt 10 év alatt tíz továbbképző tanfolyamot tartottunk számukra. Legkö­zelebb ez év májusában 20 is­­kolafogorvos nyer nálunk két­hetes továbbképzést; jön a harmadik Az egyetemi stomatológiai klinikáknak fontos feladatai vannak a gyermekfog­ászat és az iskolafogászat felépítésében és továbbfejlesztésében, tehát a megelőző fogorvoslás terén. Klinikánk úttörő volt e téren hazánkban, és ennek elisme­rése, hogy most én kaptam új­ra megbízást, — immáron harmadik — “Gyermekfogá­­szat’“ c. könyvem megírására. A gyermekfogászat gyakor­lása nehéz és áldozatos orvosi munka, de ez az egyetlen út és lehetőség, hogy a fogszuva­sodást lecsökkentsük a gyer­mekkorban és mint klinikánk eredményei is igazolják, az Élet számára erős és egészsé­ges dolgozókat tudjunk bizto­sítani, — fejezte be Oravecz professzor beszélgetésünket. A nagyjelentőségű tudomá­nyos mű megjelenéséhez — amely orvosi körökben igen nagy érdeklődésre tarthat szá­mot — gratulálunk a szerző­nek. — A MAGYAR Kémikusok Egyesülete Pécsi Csoportja rendezésében a Magyar Tudo­mányos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetében a 14 C-vel végzett vizsgálatok tapasztalatairól az intézet mun­katársai május 3-án délután 5 órakor a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Anatómiai Inté­zetének tantermében beszámo­lót tartanak. VÁSZON ÖLTÖNYT 3oo Fi ballon-«- 500-B« TROPIKÁL.”«- 5oo*8©o A. BARANYAMEDVEI KISKER .V. SZAKBOLTJAIBAN KOMLIé ■MOHACÍ , CZICIRTVAA srklAi * VIU-PÍNV. PÉCI VAAMa 1959. MÁJ­US 1- 1 H SKIHL — A Dunántúli Napló leg­közelebbi száma május 4-én, hétfőn reggel jelenik meg. A hétfő reggeli számunkban kö­zöljük a jövő heti teljes rádió­műsort. □ CSÜTÖRTÖKÖN délelőtt vitték el Kajti Sándornak, a pécsi járási tanács több éve beteg dolgozójának a járási tanács, az Aknamélyítő Válla­lat, több iskola és társadalmi szerv közös adományát, a rég­óta óhajtott tizenkétcsatornás televíziós készüléket. A tele­víziót úgy helyezték el a la­kásban, hogy azt Kajti Sándor az ágyból kezelheti. □ TEGNAP délelőtt meg­nyílt Pécsett a SZMT székház­ban a FŰSZERT és a pécsi élelmiszerkiskereskede­lmi vál­lalatok rendezésében az édes­ipari árubemutató. — KÖNYV­KIÁLLÍTÁS nyílt meg április 28-án a mohácsi városi könyvtárban. A kiállí­tás május 5-ig tart. □ GYŰLÉSEKET tartottak csütörtökön a mohácsi üze­mekben. Ma, május elsején zenével ébresztik a város la­kosságát. Az ünnepi felvonu­láson ott lesz a Bólyi Állami Gazdaság lovasbandériuma is. — ORVOSI rendelőt, lakást és várat építenek Kozármis­­lenyben. Az építkezés — amelyre múlt évben 80 ezer forintot fordítottak — befeje­zés előtt áll. — A Magyar Tanácsköztár­­saság 40. évfordulójának tiszte­letére május 2-án délelőtt 9 órakor a Pécsi Nemzeti Szín­házban rendezik meg az Ének­lő ifjúság napját. A dalostalál­kozón a pécsi általános isko­lák és gimnáziumok énekkarai szerepelnek. □ MINISZTERI kitüntetés­­ben részesítették Bucski Mi­­hályt, a szentlőrinci kultúr­­otthon igazgatóját, aki az „A­n­­na Frank naplójá”-nak rende­zésével már Budapesten is fel­tűnést keltett. Jelenleg „A ró­ka és a szőlő”-vel szer­­pelnek Szentlőrincen, s rövidesen me­gyei turnéra indulnak. — AZ ERDEI LAKODALOM című daljátékot adják elő má­jus harmadikán Kölkeden a mohácsi Bartók Béla Művelő­dési Ház cigányegyüttesének tagjai. □ MESEDÉLUTÁNT rendez szombaton a nyugati városrész egyes számú óvodájának ezüsti munkaközössége. A mesedél­­után keretében délután fél há­romkor és öt órakor a „Mese a moziban” című filmet vetí­tik. Az előadások előtt büfé várja a vendégeket. Belépődíj 2 forint. — Értesítjük kedves meg­rendelőinket, hogy Zsolnay Vilmos utca 7. szám alatt új cipő­javítóműhelyt ontottunk. Ugyanitt férfi és női lábbeli mérték után is készül. Színek­ben bő választék. Pécsi Ruha-­ és Cipőipari Vállalat. mag répát a Pécsi Állami Gazdaság szentkút pusztai üzemegységéb­en. traktor kapálja ■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■•«■•■■■■■■■■■•■■■■■■■■a MBaaaBaaaaaaBaBaaaaaaaBaaaaBaBaaaaaaaaaaaaaBaaBaaaaa CÁ • • „s zeinenm Győri Gergelyt ! ezért választottá­k meg elnöknek, mert megmondhatós embernek ismerték. Volt ugyan szó Elekes Andrásról, meg Szar­ka Károlyról is, de azokat leszavazták az alvégiek. Most mér ugyan édes mindegy, hogy alvégi, vagy felvégi-e az ember, de hát azért mégis! Csak bosz­­szasította a felvégieket, hogy a szegé­nyebb eresztésüeknek legyen igazuk. — Márpedig ez így lesz ezután — vi­gasztalta Zsíros Pék Antalt Tömpe Gyurka bátyám hazafelé menet. — Töb­ben vannak, nagyobb a szavuk. — De a több fed meg a mienk! — ra­gaszkodott a tárgyi igazsághoz Pék An­tal. — Volt.' ■— hagyta helyben Tömpe a méltatlankodót. — Most már az egész a mienk. Legföljebb mások dirigálnak belőle, — tette hozzá félhangosan, hogy nyulat ugrasson a bokorból, ha úgyis ugrani akar. — Azért nem rossz választás is, te! Győri kemény ember. Húz az, hozzánk annyira, mint azokhoz, akik választot­ták. — Hát az majd elvált. — Nekem van benne bizalmam. Meg merte mondani mindig a véleményét. — Nono! — hátrált szelídebb hang­gal Tömpe is. — Hiszen nem is azért mondtam. Meglehet, hogy nem mi bán­juk! Bizonyára megtárgyalták az alvégiek is, hogy mién éppen Győri Gergelyt jelölték, akik jelölték. Ők is napirendre tértnek a dolog fölött azzal, hogy nem egy örök életre történt ez a szavazás. Van most úgyis elég spekulálni való az elrendeződésig, hát majd alakul vala- Ha beválik, jobbat úgy sem igen találni nála, ha meg nem, takarulás után is lehet változtatni a tisztikaron. A bizalom hát megalapoztatott úgy ahogy mindkét népérdek részéről. Ha­nem arra senki sem számított, ami be­következett. Győri Gergelytől a választás előtt so­ha nem lehetett egy jó szót sem hallani a termelőszövetkezetről. Igaz, rosszat sem mondott, s ha el kellett ismerni valami kézenfekvő eredményt, készen állt a magyarázattal is, amiért dicséret nélkül elismeri, amit muszáj. . Annál nagyobb volt mindenki meg­lepetése, amik­or az első közgyűlésen felajánlotta a hat gerendáját istállóépí­tés céljaira.­ Hát még azon hogy elké­pedtek, amikor elsorolta, hogy kinek milyen építőanyagból mennyi fekszik, kihasználatlanul az udvarában, pincéje előtt, szanaszéjjel. Úgy felajáltatta mindenkivel a fölöslegét, hogy léleg­zetet sem ért rá venni, míg a közgyűlés meg nem tapsolta a szép példamutatá­sáért. — úgy gondolom én tagtársak, egye­lőre fontosabb hogy mindannyiónk ér­dekeit szolgálja az a hat gerenda. Új épület nélkül nem tudjuk összehozni az állatokat. Közösen csináljuk a gaz­­d­aságot, én ráérek e közösség érdekei után, ha ugyan még építek magamnak egyáltalán. — Úgy van, éljen! — Éljen az elnök! Ez a beszéd! Helyes­­ példa! — Köszönöm tagtársak! Nem az elis­merésért tettem. Csak azért mondtam magamat előre, hogy a vezetőség töb­bi tagjai felajánlását megkönnyítsem­. Gondolom, Zsíros Pék Antal tagtársunk sem sajnálja azt a két köbméterre való széldeszkát, ami az új pincéje szakato­roztatása után kihasználatlanul hever a pincepadlásán. Megfizetjük mi annak az árát is. Mégiscsak más, ha már a kezdetben a saját erőnkre és nem hi­telre támaszkodhatunk. Mire Zsíros Pék Antal magához tért volna, a közgyűlés meg is éljenez­te, s aztán­­már kinek van ereje vissza­táncolni? Minden „felajánló" azt hitte, hogy a többivel előre megbeszélték azt a fordulatot, csak éppen vele nem hát nem a­kart lemaradni a többitől. A szünetben mégis összeröffentek a nagyja gazdák. Ki is derült azon nyom­ban, hogy rajtaütés volt Győri javas­lata. Úgy feldühödtek egymás között, mintha, a vacsorájukat csente volna el Győri az asztalukról. ~~ Megállj Győri, ezt megemlegeted! — fogadoztak. Az új istálló építését már nem lehe­tett megakadályozni. Készen lett alig egy hónap alatt s abba bizony állatokat is kellett rakni. Úgy bíz, Győri Gergely! Köllene a tehén az új istállóba? Vári CS­IK! Érvelt Győri Gergely a tehenek ösz­­szeszedése mellett, majd a szívét tette a tenyerére, de hát érvelhetett .Tudták azt, akik megfőzték a teáját, hogy a te­hén májusban adja a legtöbb tejet. Ha a sorjáig meg tudják a háznál tartani a fejőstehenet, a tej is egyéni marad. Az pedig nem kis pénz! Ha nem is sokkal. I de kisebbségben­­ maradt Győri Já­nos a szavazásnál. Úgy döntött a köz­gyűlés, hogy mindent összeszednek, de a teheneket nem. Nem pedig azért, mer csak ötven fér az új istállóba. Kié U­gyen­ett az ötven? Vagy mindenné vtvte senkiét! Nem lehet kivétel senk kárára! Győri Gergely hát nyelt egyet, aztán a következő napirendre tértek. — A vezetőség megtárgyalta a hajó­táji földek ügyét — jelentette be.­ ­

Next