Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
Derűlátással A legteljesebb bizakodással szünk építő munkánk idei fvfeladatainak sikeres meghiúsítása elé. Meggyőződénk, hogy minden alapunk egvan erre a derűlátásra. Apró Antal elvtárs mondezeket a szavakat az ozággyűlés pénteki ülésén. Azszággyűlés tanácskozásátgyelemmel kísérve az ember van ezekre a gondolatokra. Igen, derűlátással nézhénk a jövő elé, és közelebbi vőnk, az 1960-as év bátraim hónapjai elé. Mire alapozhatjuk mi a delátásunkat? A felelet kénfekvő: a saját munkánkra, munkások, a dolgozó patettok és értelmiségi dolgaink munkájára. Ez a jó munka, az egész szag jó munkája a múlásban, az országgyűlésen elngzott számadatokban tetik meg a lapok hasábjain, iövetlenül pedig nap mint megjelennek a szemünket az eredmények. Az ott, ahol építőmunkások kéznek munkába egy új ház üésénél, a kirakatokban, az új cikkek jelennek meg, boltokban, ahol szinte kiírhatatlan árutömeget a raktár, és az embereit, akik egyre jobban öltözk, még hétköznap is, a várnapokról nem is beszélve. emberek a munkahelyün pedig új gépekben, a jobb munkakörülményekben az állánosan és mindig javuló ngulatban találhatják megnak a jobb munkának ar edményeit, amelyek a statikában azután számadattá jegecesednek. Az idén, ha a terveinket tevesen megvalósítjuk, aki a nemzeti jövedelmünk 5 százalékkal lesz magasabb 1951 évinél. Iparunk termése pedig az eredeti hám-éves terv szerinti 22 szálakkal szelében 35 százalékk emelkedést ér el. Az ad'tt terv szerint a bérből fizetésből élők egy főre a reáljövedelme 1957-hez róhat—nyolc százalékkal volna az idei év végére, és ha a jelenlegi tereket maradéktalanul végeyjuk, ha jól dolgozunk, az nyolc, illetve tizenöt zelékes reálbér emelkedée számíthatunk. Tehát ha a terveinket van váltjuk, ha nem marad senki részéről a jó munka, mindnyájan teljes lendül, dolgozunk azért, hogy több mellett egyre inkább iban is termeljünk, akkor év végén is ugyanolyan átlátással készülődhetünk következő évekre, mint ilyennel most az 1960-as feladatait fogadjuk. WAFLO Iúj műanyag a láthatáron? Érdekes újítás a cipőgyári bőrhulladék felhasználására A cipőgyárakban naponta tonnaszám gyűlik fel az úgynevezett frézpor, amely a talpszél és a talpfelület csiszolásakor keletkezik. Ez a fűrészporfinomságú bőrhulladék az eddigi gyakorlat szerint az esetek nagy részében a gyári kazánokban semmisült meg. Lehet, hogy sokan gondoltak arra, hogy ezt a hulladékot meg kellene valamiképpen menteni a pusztulástól, de ezidáig még megoldatlan ez a kérdés. Illetve úgy tűnik, hogy most már sikerül megtalálni a frézpor felhasználásának a módját. Szalai Lajos, a Minőségellenőrző Vállalat Baranya megyei exportátvevője kidolgozott egy eljárást, amely alkalmasnak látszik a bőrcsiszolat hasznosítására. Az eljárás lényege: a bőrt PVC anyaggal összehengerlik, így megfelelő szilárdságú, kopásálló cipőtalpként felhasználható lemezeket nyernek. A lemezekben a PVC csak kötőanyagként szerepel, így az új anyag csaknem teljes egészében megtartja a bőr tulajdonságait. Keménysége a PVC kötőanyag adagolásával tetszés szerint változtatható aszerint, hogy milyen célra kívánják felhasználni. Az új anyagot a Budapesti Diszkerámia és Műanyag KSZ PVC szőnyeggyártó gépén állították elő egyelőre csak egészen kis mennyiségben, csupán a kísérletek céljára. Az új anyaggal foglalkozott a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet is, és a következő szakvéleményt adta a különböző kísérletek után: „Kopási ellenállásuk (A bemutatott mintalemezekről van szó, szerk.) megfelelő, és így sarok felső foknak felhasználható. Talp céljára esetleg jobban lágyított kivitelben megfelelőbb, így készített újabb minta vizsgálata célszerű lenne.“ Ez a szakvélemény lényegében azt jelenti, hogy az új anyag bevált, felhasználható Egyelőre sarokfoltnak, de meg van a módja, hogy a további kísérletek során kialakuljon a talpalásra is megfelelő típus is. A sarokfoltként való felhasználás is jelentős lépést jelent. Ha csak azt vesszük számításba, hogy a saroknak megfelelő talpbőr kilója negyven forint, az új anyag kilója pedig mintegy húsz forintért állítható elő, máris jelentős megtakarítás mutatkozik. Ezenfelül előnyös az új anyag használata abból a szempontból is, hogy segítségével kiküszöbölhető a darabokban összeállított sarokfolt, amit bértakarékossági szempontból vezettek be a gyakorlatba, de rendkívül munkaigényessége miatt nem gazdaságos megoldás. Az új anyagból stáncológépeken készíthető el a sarokfolt, nem feltétlen szükséges kézzel kifaragni és összeállítani. A megtakarítás tehát országos viszonylatban, de még gyári viszonylatban is óriási lenne. Meg kell jegyezni, hogy az új anyag tökéletesen megmunkálható a cipőipar hagyományos módszereivel, tehát faragható, csiszolható, reszelhető éppúgy mint a bőr. Mivel anyagának a többsége tulaj- donképpen bőr, a természetes lélegzése is biztosított és éppúgy festhető is mint a talpbőr, emellett jó tulajdonsága hogy a vízzel szemben bizonyos mértékig ellenállóbb mint a hagyományos talpbőr Jelenleg a Könnyűipari Minisztérium Bőr- és Cipőipari Igazgatósága foglalkozik az újítással. Várhatólag hamarosan sor kerül az új talpanyag gyakorlati kipróbálására is. Egyelőre a sarokfoltként való kipróbálását kezdik meg, de Szalai Lajos, az újító tovább kísérletezik, hogy mielőbb sikerüljön a talpalásra is felhasználható anyagot előállítani Ha a gyakorlat során is kiállja a próbát az új műanyag, akkor komoly értékké válik a cipőgyárak kazánjaiba kerülő frézpor, és ismét milliókat takaríthatunk meg egy újítással. Megemlékezés Rózsa Ferencről, a magyar sajtó mártírjáról Hétfőn — a magyar sajtó napja alkalmából —kegyeletes koszorúzási ünnepséget tartottak Rózsa Ferencnek, a Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztőjének, a Népszabadság székházának előcsarnokában elhelyezett emléktáblájánál. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, Szarkasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, valamint a magyar újságírás több vezető személyisége, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók képviselői, a baráti országok sajtójának munkatársai. Gács László, a Magyar Rádió és Televízió elnöke méltatta Rózsa Ferencnek a forradalmi pártmunkában eltöltött sokéves munkásságát, majd a szerkesztőségek küldöttségei elhelyezték a megemlékezés virágait a mártír emléktábláján. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: csökkenő felhőzet, fokozódó párásság mérséklődő északi, északkeleti szél, hideg idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz tíz—mínusz tizenöt, a keleti megyékben helyenként mínusz tizenöt—mínusz 10 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet kedden mínusz 2—mínusz öt fok között. Távolabbi kilátások: a hideg idő tovább tart A Duna-Bizottság megünnepelte alakulásának 10. évfordulóját A Duna-Bizottság január 20-tól 30-ig Budapesten megtartott 18. jubileumi ülésszakán megünnepelte a bizottság megalakulásának tizedik évfordulóját. Az ülésszak napirendjén a dunai hajózás további megjavítására irányuló fontos kérdések szerepeltek A tanácskozások után — amelyeken a tagállamok valamennyi képviselője részt vett — határozatokat hoztak csatornatípusok létesítéséről, valamint hidrotechnikai munkálatokról szóló javaslatok ügyében. Ezen kívül elfogadták a dunai hajóutak kiépítése egységes rendszerének módosításáról szóló javaslatokat, és a Duna-Bizottság 1960. évi munkatervét. Az ülésszak a bizottság elsőnökévé S. Petrovicsot, Jugo Iszlávia képviselőjét, alelnökké pedig Puja Frigyest, Magyarország képviselőjét választották, míg a bizottság titkára Kriszto Sztojcsev Bulgária képviselője lett. M. Rusut (Románia) a Duna-Bizottság apparátusának igazgatójává nevezték ki. A Duna-Bizottság titkársága és hivatala tisztviselői állásait a tagállamok között egyenlő arányban osztották szét. Az ülésszak munkájában részt vett Ausztria, a Duna- Bizottság új tagja, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, s a Vaskapu Folyami Igazgatásának megfigyelői, valamint a Német Szövetségi Köztársaság szakértői. A Duna-Bizottság legközelebbi rendes ülésszakát 1968 január 18-án tartják. Bizonyítványosztás Hétfőn az általános és középiskolákban kiosztották a félévi bizonyítványokat, öt hónap munkájának tükrét vették kezükbe a tanulók. Sokféle képet mutat ez a tükör. Néhányba alkalmunk volt betekinteni. Már kiosztották a bizonyítványokat. Csillognak a szemek, mindenkinek derül az arca, csak egy fiú szegi le a fejét: Ó... Miklós. Bizony az ő bizonyítványa nem valami dicséretes. — Mi volt az oka, hogy nem tudott jobb eredményt elérni? * — Ma már látom, hogy könnyelmű voltam, nem tettem meg mindazt, amire futotta volna az erőmből. Csak későn ébredtem már rá, hogy ez nem mehet így tovább, mert az egyik tantárgyból nagyon gyengén állok. Megpróbáltam még javítani, de már minden késő volt. ■— Hogyan akarja év végére kijavítani az eredményt? •— Nem az év végére, hanem már háromnegyed évre szeretném a jegyemet kijavítani, meg fogom mutatni, hogy többre is képes vagyok, mint amit eddig produkáltam. Minden felelete jeles Szigeti György a Széchenyi gimnázium II. osztályába jár. Két éve, hogy szerencsétlenül járt, kalciumkloráttal kísérletezett otthon, a főzőpohár felrobbant és ő elvesztette mindkét szeme világát Szigeti Gyuls első bizonyítványát azonban gimnáziumba jár,két éve kitűnő tanuló, akinek eddig is minden felelete jeles volt Dunai Évike az Ágoston téri iskola első osztályába jár. Soksok izgalom előzte meg a bizonyítványosztás napját. Évike jól tanul, amikor megjön az is— Mindennap másik osztálytársam jön el hozzám, aki felolvassa a leckét így készülök mindig a másnapi órákra: Legszebb ajándék a bizonyítványért —Banyu csókja. EGY EMBERNEK... mint gyerek a rajzlapon, kény füstjét kacskaringózza, ívben pörög az esztergaly-ról a kékszínű acélfor■s A fúrógép hegye sírva ír, fényes vasba, olajmarógép tömzsi tesöbb mint száz munkást, kezében fogantyút, kapcsot, szerszámot. Az Építőkarbantartó Vállalat határs szerelőcsarnokában szinte ’ reszket a vasporszagú teizenhat milliméteres gomba’, hajlít sablonon és még nála a ..szakiknak“, hogy így, azt meg úgy. Leveszi pillanatra a kék, eléggé ’ott micisapkát, megtörli Janék ősz haját, s csak azn nyújtja kezét. Dezse Gyula lakatos, ovid sétára indulunk a tónkban. A mennyezetről darura nézek, majd az id új gépre. Nemrég épített a csarnokot. ■ ötvenben — ahogy a tribmondják, — mert én öthárom óta vagyok itt — látja a zúgáson keresztül, légy-öt pallót vasaltak meg öböl készítettek satupadot, indult az üzem. Mikor énem, még csak ötvenen volt. Betonkeverőket javítottunk. Az idén meg már gépeket is gyártunk. — Régóta szakmunkás? — Huszonhatban szabadultam. Pesten a Weisz Manfrédnél, pedig az nagy gyár volt, ölünkből ettünk és ha mosdottunk, a vizet csak vékonyan volt szabad ereszteni, hogy ne foggyon sok belőle. A miénk kicsi üzem, ehhez képest, de az öltözőt, meg a fürdőt is megnézheti. Szépek. De a kultúrterem is. — Más munkához is ért a lakatosszakmán kívül? Esztergályos is voltam, marós is. — Kötinyebbedett-e munkája az elmúlt években? — De ,még mennyire! Kaptunk kérem egy kombinált idomvasvágó- és lyukasztógépet, egy ponthegesztőt, több elektromos kisgépet. Házilag készítettünk el egy lemezhengerlő-gépet. Ebben az évben egy csapóollót is várunk. Tessék elképzelni, azelőtt kézifűrésszel vesződtünk, bizony sokszor megizzadt az ember. Aztán a szegecselést elvégezni... De hát nemcsak könnyebb, hanem gyorsabb is lett a munka. — Elismerem, szép dolog a fürdő, öltöző, hasznosak az új gépek, dehát Dezső bácsi személy szerint hozott-e valamit a műszaki fejlesztés? — Úgy durván számítva 500 forintot. Ennyivel keresek többet, mint amikor idejöttem. Ezenkívül célprémium és néha jutalom is közbejön. Most karácsony előtt is kaptam jutalmat. Két heti nyereségrészesedésre számítok. Reméljük, jövőre is meglesz. Ebben az évben is tovább fejlődik a mi üzemünk. Valamikor csak építőgépeket javítottunk. Később már épületszerkezeteket készítettünk, most már gépeket gyártunk. Tervünk másfélszerese a tavalyinak. Ugyebár, az építőipar új módszerekkel kell, hogy dolgozzon, ha azt a sok lakást fel akarja építeni. Több előregyártott elemre lesz szükség, így aztán maguk után húznak bennünket is. Egy-két év és komoly gépgyár lesz a mostani Építőgépkarbantartóból. A munkások keresete is magasabb lesz. — Most milyen anyagot munkál meg? — Az Ikarusz gyár részére belső kerítést csinálunk. Nézze csak azt a sablont. Az ember, ha spekulál kicsit, meg tudja könnyíteni munkáját. — Ha megkapja a nyereségrészesedést, mire fordítja? — Gyűjtöttem össze már egy kis pénzt. Szeretnék venni egy hűtőszekrényt a feleségemnek, ötezerhatszáz forintba kerül a szovjet gép. Nagyon dicsérik. — Ez az esztendő sem kezdődik rosszul, ugye? — A kongresszusi verseny segítségével sikerrel zártuk a múlt évet — mondják az irodán. Dehát ezt érezni az emberek hangulatából is. Mi negyvenen-ötvenen a régiek közül láttuk, hogy ez a vállalat mennyit fejlődött. Reggel amikor befelé tartok az üzembe, gondolkodom sokat a dolgokon. Tudja, milyen jó érzés, ha valaki szívesen megy a munkahelyére? összenői kérem az ember a gyárral egy idő után. Tavaly Hévizen voltam az asszonnyal, idén is elmegyek. Jól esik a pihenő. De az sem esik rosszul, ha újból bejövök ide. Pedig itt zúgnak a gépek, nagy a zaj, s bizony néha még fáraszt is a munka. De sokszor olyan tréfáló kedvükben vannak az emberek... Csuda tudja mitől van, nehéz megmagyarázni, mit is szeret az ember ezen a sok vason meg gépen? SZÜTS ISTVÁN s kólából, az az első, hogy elvégezze másnapi feladatait. A szorgalomnak meg is lett a jó eredménye. Aki nem használta ki a drága időt A pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum IV. c. osztályában már megkezdődött az óra, amikor benyitottunk. Szeretnék leérettségizni, utána pedig beiratkozni a pécsi Jogtudományi Egyetemre. Szeretem osztálytársaimat, akiit még a karácsonyi vakációbansem hagytak magamra, eljöttek hozzám, felolvastak egyegy regényrészletet. Különösen sokat köszönhetek Vörös György osztályfőnöknek, áld mindig készségesen segít feladataim elvégzésében. "MM* IBM Vörös György átadja a kitűnő bizonyítványt Szigeti Gyurinak.)