Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-18 / 116. szám

4 Közúti baleset Tegnap a délelőtti­­ órákban a sellyei vasúti átjáró közelé­ben súlyos baleset történt. Do­­náczi Károly pécsi lakos mo­torjával elgázolt két kislányt, akik az úttesten át a közeli boltba igyekeztek. A 9 éves Zala­vári Erzsébet az arcán, a vállán sérült meg, alsó lábszá­rán pedig a motor lábtartója súlyos nyílt sebet szakított. Testvére, a 4 éves Marika ko­ponyatörést szenvedett. Az el­ső segély után mindkettőjüket beszállították a pécsi sebé­szeti klinikára. A helyszínre kiszállt közle­kedési rendőrök kihallgatták Donáczi Károlyt, aki azzal vé­dekezett, hogy az úttesten ha­ladó szekértől, melyet előzni akart, nem vette észre a két kislányt. A helyszíni szemle végeztével Donáczi Károlyt Pécsre kísérték, ahol véral­ko­­holpróbát vesznek tőle, hogy ezáltal is megállapítsák, mi­lyen mértékben hibás, illetve felelős a könnyen végzetessé válható balesetért, Örkített a szerelem A pécsi ünnepi hetek gazdag műsorában jelentős művészi hivatást­ teljesítő esemény zaj­lott le hétfőn este a Nemzeti Színházban a Békétlen szere­lem című daljáték hangver­seny-előadásával. Négy eszten­dővel ezelőtt két pécsi író: Lippensz­ky István és Bárdosi Németh János, valamint Hor­váth Mihály zeneszerző Csoko­nai Vitéz Mihály életének ko­máromi epizódjából, Lilla irán­ti könnyes-bús szerelméről daljátékot alkotott, melyet a Pécsi Nemzeti Színház színpa­dán — őszinte, országos vi­szonylatban is jelentős sikert aratva — egy hónapig játszot­tak. A Békétlen szerelem roman­tikus szerelmi szálakkal át­szőtt története, de különösen Horváth Mihály igényes, szív­­ből fakadó melódiákkal teli mu­zsikája és Bárdosi Németh Já­nos szellemesen karakt­eri­záló, másutt érzelmesen kifejező, de mindig kitűnően énekelhető dalszövegei időtállóbbaknak bizonyultak egy színházi elő­adás-szériánál. Kár lett volna eltemetni a kottatárban, már csak azért is, mert ez a mű ízig-vérig pécsi alkotás. A Békétlen szerelem legfőbb erőssége Horváth Mihály invenciózus, gazdag dallam­világé, hűen korfestő hangu­latú muzsikája. A 4 év előtti színházi bemu­tató kényszerű korlátozásai a daljáték zenéjének csak egy részét engedték megszólalni. A hétfő esti előadás jelentő­sége abban állt, hogy ezúttal a teljes zenei anyagot megis­merhette a közönség. Már a daljáték korabeli motívumok­kal átszőtt nyitánya megterem­tette a díszletek és jelmezek hiányában is a cselekmény alaphangulatát, mely a későb­biek során még csak fokozó­dott. Igen szépek a daljáték lírai áriái és kettősei — mint például a „bolygó duett.‘­ Nagy erőssége Horváth Mi­hálynak a karakterizáló zenei jellemábrázolás is, elsősorban Zsófi, Gergő és Gubás szená­tor ízesen megrajzolt szerepé­ben. Különösen kifejező és jól sikerült a zenekari kíséret hangszerelése, akár a lírai ré­szek lágyan daloló gordonka­szólamaira, akár a humoros jelenetek fagot-szólóira gondo­lunk. A kórus cselekményfor­máló szerepeltetése a felvoná­sok fináléiban Horváth Mi­hályt, a rutinos kórus­művészt dicséri. A daljáték előadása minden­ben méltó volt a műhöz. Lel­kes és igényes összefogással színházi művészek, szakiskolai hallgatók, az Irodalmi Színpad tagjai, a Pécsi Szimfonikus Zenekar és kórus hibátlan elő­adással örvendeztették meg a közönséget Wagner József szé­pen csengő tenorját Csokonai szerepében szívesen hallgat­tuk. H. Dsida Gizella kultúrált, meleg tónusú szopránja azok számára is kellemes meglepe­tést jelentett, akik már ismer­ték képességeit. Hasonlóan ki­tűnő benyomást szereztünk Kámán Katalin tehetségéről. Meláth Ottó és Hotter József ezúttal is karakterizáló kész­ségeikkel, nagyfokú muzikali­tásukkal tűntek ki. A kisebb szerepekben Gere Lívia, Bo­neit Kálmán és Thurza Imre megbízható, jó előadásukkal járultak hozzá az est sikeré­hez. A hangulatosan megírt prológust és összekötő szöveget Bérczes Livia és Varga János, az Irodalmi Színpad tagjai mondták el a tőlük megszokott szép szövegejtéssel és mély át­­érzéssel. A feladatát jól telje­sítő Pécsi Szimfonikus Zene­kart a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola énekkarát a szerző, Horváth Mihály vezényelte, akit hosszasan és melegen ün­nepelt a színház kö­­ nt ,s A városi Rendelőintézet al­kalmaz napi 2.5 órás elfog­laltság mellett MŰSZERÉSZT, aki villany és orvosi gépek javításá­ban kellő jártassággal bír. Fenti időre havi 450.— Ft illetmény van megállapítva. Jelentkezni lehet az Intézet Gazdasági hivatalában. 363 Férfi és fehérnemű, vala­mint ágynemű készítéséhez és javításához szakképzett VARRÓNŐT bedolgozónak felvesz a Pécsi Vegyesipari Vállalat Pécs, Irányi Dániel tér 9. SZ: 11799 NAPLÓ A magyar munkásmozgalom történetéből : A Magyarországi Általános Munkáspárt 1880. május 16-án és 17-én Budapesten megtartott mun­kásgyűlés elhatározta, hogy egy önálló munkáspártot hoz létre, így írtak programjuk bevezető részében: „1. A politikailag jognélküli és gazdászatilag kizsákmányolt munkásosztályt képviselő — különböző árnyalatú fennállott pártok egy egységes vezetés alatt álló munkáspárttá ala­kulnak. 2. Az ilyenképpen létesült párt az uralkodó osztályokból alakult minden egyéb párttól leendő megkülönböztetés te­kintetéből „Magyarországi Ál­talános Munkáspárt” címet ve­szi fel.” Ez a határozott elkülönítés az uralkodó osztálytól­ azért volt, mert ebben az időben a vezető osztályok a maguk párt­jaiban igyekeztek a munkássá­got megnyerni és elvonni őket a forradalmi harctól. A múlt század második fe­lében megindult az ipari fej­lődés hazánkban is, bár az ak­kor fennálló Osztrák-Magyar Monarchia léte gátolta a gyor­sabb kapitalista fejlődést. A nemzeti függetlenség hiánya miatt nem lehetett szó erős nemzeti ipar létrehozásáról, de ettől függetlenül, ha lassan is, de mégis csak növekedett az ipar és vele együtt nőtt az ipa­ri proletariátus száma is. Az ellentmondásokkal ter­helt kapitalista fejlődés a ma­gyar munkásság helyzetét a gyarmati munkások sorsával tette egyenlővé. Munkásaink bére jóval alatta maradt az osztrák munkások fizetésének, a napi munkaidő 12—16 óra között volt, s emellett a tőké­sek az olcsó női és gyermek­­munkát igyekeztek alkalmazni. Politikai jogokat a munkásság egyáltalán nem élvezett. Ilyen körülmények között kezdte meg a magyar munkás­ság harcát a tőkés kizsákmá­nyolás ellen. A szétforgácsolt ösztönös gazdasági harcról kezdtek áttérni a szervezett politikai harcra. Ehhez azon­ban­ szervezkedni kellett, olyan egységes szervezetre volt szükség, mely a munkás­osztály harcát irányítani és ve­zetni képes. így jött létre első­nek 1869. elején az Általános Munkásegylet. Ezt a szerveze­tet azonban 1871. június 11. tüntetés alkalmával (a Párizsi Kammüin melletti rokonszenv­­tüntetés volt) a rendőrség megsemmisítette, vezetőit pe­dig letartóztatta. Ez alkalom­mal folytatta le a Lónyay­­kormány a hírhedt „hűtlen­­ségi per”-t A magyar munkásság forra­dalmi harcát azonban nem le­hetett végleg megsemmisíteni. Ha rövid időre „csendet” is teremtettek, már érlelődött egy új, erősebb munkásszervezet csírája. A Párizsi Kommün ki­magasló vezetője a magyar származású Frankel Leó, aki képzett marxista volt, haza­tért. Frankel Leó helyesen lát­ta és tanította a munkásság között, hogy egy olyan pártot kell létrehozni, amely a va­gyonos osztályok minden egyéb pártjával harcban áll, mert csak így lehetséges a munkás­­osztály harcát győzelemre ve­zetni. Az Általános Munkáspárt alakuló gyűlésén elfogadott programon meglátszik a helyes marxista forradalmi irányvo­nal, bár ez a program sem volt mentes a lassalleánizmustól, azonban mégis haladóbb volt az akkori szociáldemokrata pártok programjainál. A Magyarországi Általános Munkáspárt programjában kö­vetelte a föld és minden ter­melő eszköz társadalmi tulaj­­donbavételét, az általános sza­vazati és választójogot minden huszadik életévét betöltött ál­lampolgár részére, az egyház és az állam különválasztását, szólás és sajtó, valamint gyü­lekezési szabadságot, a tíz órás munkanapot, a 14 éven aluli gyermekmunka eltörlését stb. Nem sokáig létezett a Ma­gyarországi Általános Munkás­párt, mert az uralkodó osztá­lyok hamar szétverték, veze­tőit pedig letartóztatták. De az a kis idő is, amíg létezett, a politikai életnek az a kis ré­sze, amelyet képviselt, haladó volt Ez a párt a demokrati­kus részletkövetelések előhar­­cosa, a munkásság politikai öntudatának ébresztője, a szo­cializmus eszméinek terjesztő­je volt. Érlelte a proletariátus későbbi forradalmi harcainak feltételeit mindenekelőtt a munkásság osztályszervezetei­nek a megteremtését. A mun­kásság osztálytudatra ébresz­tése és szervezése a mozgalom további fejlődése során a leg­nagyobb ösztönző tényező volt, ami a parasztságot is harcra mozgósította követeléseiért A Magyarországi Általános Munkáspárt tehát a fiatal ma­gyarországi proletariátus első, bátor kísérlete, hogy a mun­kásosztály pártját megteremt­se. Első, de igen jelentős lépés a nagy történelmi feladat: a dolgozók társadalmi és nem­zeti felszabadításának küzdel­mes útján. Mint ilyen íródott be a nemzetközi munkásmoz­galom és a magyar nemzet történetébe. (Gh.) Idő­járásjelentés Várható időjárás szerda es­tig: meleg idő, több órás nap­sütéssel. Helyenként, elsősor­ban a Dunántúlon eső, zivatar. Mérsékelt déli, délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 11—15 fok, legmagasabb nappali hőmér­séklet holnap 25—28 fok kö­zött HírEKK Nagy sikere volt a pécsváradi kereskedelmi hétn Vasárnap fejeződött be Pécsvá­­radon a földművesszövetkezet ál­tal rendezett kereskedelmi hét. A kereskedelmi hét alkalmából a gépállomás kultúrtermében vá­sárlással egybekötött árubemuta­tó kiállítást, valamint cukrászati bemutatót is tartottak. Az ízlése­sen, szépen megrendezett áru­bemutatót az egy hét alatt közel tízezer ember tekintette meg. A látogatók igen sokat vásároltak is. Több mint négyszázezer fo­rint forgalmat bonyolított Nagy sikere volt a kozi cikkeknek, melyből már kétezer forint értékűt adsl meg. A két és félezer­­ könyvforgalom pedig azt nyitja, hogy a pécsváradi­ban is szeretnék olvasni bereit, a legjobban keresi kék közé tartozott a vilát­hely, mosógép, csillár, 10 perzsaszőnyeg. — A PÉCSI KÖZÚTI VÁL­­­­LA­LATNÁL az ez évben be­­­nyújtott és elfogadott újítások­ előreláthatólag több mint egy­­ millió forint megtakarítást­ jelentenek a vállalatnak. — JOBB SZÍ­KVÍZELLÁ­TÁS érdekében a siklóssi, bólyi és pécsváradi szikváz­­telepen új, kettős letöltős szikvízgépet állították mun­kába az elmúlt napokban. Az új gép 500 liter szikvizet­­­ tölt óránként — 1961-re tervezték a má­­gocs—hordói 1450 m hosszú bekötőút építését, amelyet ál­lami támogatásból és társadal­mi erőből létesítenek. Már most megkezdődtek Mágocson a szervezések és az előkészü­leteik a társadalmi munkára. A földmunkát mind társadal­mi munkában végzi el a köz­ség lakossága. A termelőszö­vetkezet és a gépállomás fo­gattal járul hozzá a kövesút építéséhez. BERKESI ANDRÁS: (54.) A férfi bambán meredt a lányra. Táguló szemében cso­dálkozás és megdöbbenés fény­lett. Leült,feltolta maga elől a tányért. — Lehetetlen — suttogta. — Szegény Feri... Mondja kis­asszony, nem mesélné el..­. — Kérem én ... nagyon szí­vesen, de most nem maradha­tok itt... ha esetleg megvár­na, vagy holnap délelőtt... — Nem, nem, megvárom, ha megengedi... Szegény Feri... — mondta a férfi. — Szegény Feri bácsi .a — Ha annyira akarja tudni... akkor záróra után..­­. — Igen, okvetlenül megvá­rom. Természetesen... — szólt közbe a fiatalember. Éva elment. Végigsétált az asztalok között, odament az újonnan jött vendégekhez, és mosolyogva kínálta a kenyeret. Majd eltűnt, és bement az iro­dába. — Gabikám — mosolygott a könyvelőre —, megengedi, hogy telefonáljak?. — Tessék, Éva. A lány tárcsázott. Várt egy kis ideig. * Hallom kér ém a doktor urat.­­ Amíg várt, elővett egy cigarettát, és rágyújtott. — Halló... Éva beszél. Édes, hát még nem jösz? ... Nagyon sze­retnék veled beszélni. Csacsi voltam, hogy összevesztem ve­led... Igen ... belátom ... ne­ked volt igazad... Bocsáss meg ...Na gyere ... Jösz? Iga­zán kedves vagy. Szervusz... Csókollak, drágám. — Letette a kagylót. — Ej, ej, Évikém — moso­lyodon el az idős könyvelő, akit kisfiús arca és gyereke­sen vékony termete miatt mindenki csak Gabikámnak szólított. Azt suttogták róla, hogy valamikor hajtó volt az ügetőn. — Ja, a szerelem, Gabikám, nagy dolog... — Ez újabb? — Nem, nem — nevetett a lány. — Csak vigyázz. Évikém, mert a férfiaknak nem lehet hinni. — Neked sem? — Nekem se­m kacsintott a lányra­­ a gyermek arcú férfi. A lány nyakába akasztotta kenyeres kosarat, és újból ki­ment az étterembe. A szőke, jóképű fiatalember már nem ült M2 asztalnál, Éva érdeklőd­ve körülnézett, de nem látta sehol. Kevesen voltak, csak a bárhelyiségben volt nagy for­galom. A leány lült a pincérek asztalához, és vágyódva hall­gatta a zenét. Most jókedvű volt, és szerette az életet. Sze­retett volna ő is táncolni, vi­dáman, felszabadultan. Fél óra múlva megjelent az étteremben egy magas, mar­káns arcú férfi. Sötétszürke felöltőjét, kalapját beadta a ruhatárba. A tükör előtt meg­állt, megigazította csíkos nyak­kendőjét, megfésülte csillogó szőke haját. Egy hanyag moz­dulattal leseperte válláról a hajszálakat, és­­ kényelmes, ha­tározott léptekkel besétált az étterembe. Az egyik sarokasz­talnál foglalt helyet. Fehér ing­­manzsettája félujjnyira kilát­szott sötétkék tarkója alól. A férfi ujján megcsillant a feke­­teköves pecsétgyűrű. Felvette az étlapot, és belemerült szem­lélésébe. Bal kezével néha hát­rasimította haját, látszott, hogy megszokott mozdulattal teszi. A pincér odament, és szolgá­latkészen megállt. Az idegen konyakot rendelt és sültet. — Várjon kérem — szólt a távozni akaró pincér után. — Kérem, hogy a húst csak félig süssék át. És hozzon valami mártást is meg egy üveg sört... — Parancsára — hajtotta meg magát a pincér, és sietve távozott. — Kenyeret tetszik? — mo­solygott a férfira Éva. — Igen, kérek egy szeletet! Mi ijsoa, kislány? — Egy katonatiszt civilben kereste Wildmannt. Záróra után találkozom vele. — Míg a lány beszélt, a kenyeret az asztalra tette. — Nagy pénz­zel fizess, és ne haragudj, hogy idehivaiztalak. De telefonon nem mondhattam ezt. — Helyes — mosolygott az ismeretlen, és egy ötven forin­tossal fizetett. A lány nagyon lassan számolta a visszajáró pénzt, és közben hallgatta a férfi utasításit. — Tudd meg, hogy kicsoda. Ha érdekes, hozd el hozzám. Mégpedig úgy mutass be, mint Feri kezelőorvosét. Világos? Nem felejted el? A rendelő cí­mét tudod? — Nem — felelte a lány. — Persze, persze, nem is tudhatod. Csak a telefonszá­­momat adtam meg. No, mind­egy. Kert utca 4. Nem felej­ted el? Nem — válaszolta a lány. Látta, hogy a pincér közeledik eltette a borravalót, és moso­lyogva távozott. — Engedje meg, hogy bemu­tatkozzam — nyújtotta a ke­zét a fiatalember. — Soós Lász­ló, vezérkari százados vagyok. — Sónyi Éva — mosolygott a lány. — Már azt hittem, hogy nem vár meg. — Dehogynem — szabadko­zott a férfi. — Akár hajnalig is vártam volna magára. Sze­retnék mindent tudni Feri bá­csiról. Lassú léptekkel sétáltak néptelen Váci utcában. (Folytatás következik) a 1960. MÁJUS — Gelencsér Marit Rajczy Rudolf ma­joris­küvőjét Szigetváron. — PÉCSI aquaristák ráti köre május 22-én előtt 10 órakor összejit tart a TIT Bartók Béla jóban, Janus Pannoni 11. szám alatt. Az össz telre elvárják mindaz a régi aquaristákat, TIT Baranya megyei sí­zetén belül működnek tagokat is szívesen lát — Hat brigád ka­pcso be a mod­ellst a munka­* cím eléréséért indított senybe a Pécsi Közúti­­ latnál. Az eddig elért ed nyek alapján 38 dolgozó való dolgozó” oklevél* pedig „kiváló dolgozó vényt szerzett. — FELROBBANT a üveg M. János 10 éves, tye idea 14. szám alatt kisfiú kezében. A­zt könnyebb sérülésekkel cí­­mekklinikára szállítottál . A VÁROSI köt­­senyt az iskolai vöröst tes csoportok részére 13-án, pénteken délelőtt dezte meg a városi ve­reszt szervezete a vár nocs kultúrtermében. A senyben első helyezést est Pedagógiai Főisko­l­talános Gyakorló IS ért el. Második helyt* rült a Pécsszabolcsi c­kos Iskola. Holtvers* harmadik helyezést és* Felsővámház utcai és­­ mecsekaljai Általános f — „GYERMEKNEK"] orvosi szemmel” címen­tot rendez a Kilián­y utcai óvoda szülői mus­­zössége. Az ankétot ma, délután 6 órakor rendi óvodában. — MÁJUS 23-án a városi művelődési ház# szülők felelőssége az ősi nevelésben" címmel Istványi Gyula a Ped* Főiskola gyakorló is'*- nak igazgatója tart .­ Az előadást a Pécsi Nő­tanács rendezi. — ELVESZETT s* délután a PVSK sport? az iskolai atlétikai ,1 ideje alatt egy női arat­­óra. Kérik a becsületes találót, hogy jutalom e ben adja le a Szigeti * kola if­aggató janafc.

Next