Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

I I TLÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1900. JÚNIUS 1. SZERDA Naptári év közben Nem a naptári év vége jel­zi a kulturális munkában egy­­egy sikeres vagy sikertelen szakasz végét. Általában a nyár eleje a kulturális munka számvetésének ideje. Ekkor zárnak az iskolák kapui, álta­lában ekkor ér véget az őszi­téli ismeretterjesztési­­ évad, nyári szünetre készülnek a szín­házak és a tavasz végi szín­­játszó és dalostalálkozók is k­özel egy esztendei munka termésének szemléi. Természetesen most még nem lehet abszolút értékelést adni a múlt időszak kulturális tvéken­ységéről, de néhány gyelemre méltó jelenség­yilvánosság elé kívánkozik. A párt hetedik kongresz­­susa jóváhagyta a párt álta­­lnos politikáját, és ezzel eyütt a kulturális politikát Azt a kulturális politikát, melyet a korábban kibocsá­­tt művelődési irányelvekben egfogalmazott és amely a kmmunisták, a pártba tetteá­­kk­ és pártszervezetek száma­­, mind több és nagyobb fel­­iratot szabott meg. Az elmúlt időszak kulturális létében — a tömegjelleg és a sínvonalbeli javulás mellett ■ a legfontosabb, hogy példa­­zu­tatóvá lett az a készség, hzzáértés és alkotó támoga­tó, amellyel a megyében a­­bizottságok, a pártszerve­­­tők, szinte a megye vala­­metingi kommunistája figye­lmet kíséri a helyi kulturá­­s életet. A párt és az állami ,át vezetői járásokban és köz­tekben is örvendetes módon fokozottak a művelődési t okában, ismerik a helyi­­­dókat, sikereket és segít­het is nyújtanak. A falu általános fejlődéseit, kiadását korábban a terme- 5 módja, a korszerűtlen, mű­­eszközökkel és viszonyok- 11 folyatott termelés akado­­­tta. Köztudomású, hogy újainkban a falusi hétköz­iek tapasztalatai szerint a kielési viszonyok változása­­i szinte robbanásszerűen je­­­tkeztek a kultúra iránti fo­­dottabb igények. " Beléptünk a szövetkezet­be most már a kulturális­­ből is legyen ám valami... mondogatják a paraszt­berek. Természetes ez. A magán­adon béklyóiból felszabad­i parasztember egész élet­­endezése megváltozott. 50 szabad ideje van, köny­vben dolgozik, többet akar­­. Nem kötik a családi ira­­mányok korszerűtlen ran­gem akar még három­­ földet szerezni, mert az­­esetleg szívesebben eltart­­a fia, ha megöregszik. A mi történő társadalmi vál­ts nemcsak politikai és iasági magasabbrendűsé­­ge mént, de a műveltségét is s tédületes a technika fejlő­­d. Ami tegnap az üzemben­­ követelt különösebb tú­­lzottságot, különösebb tu­­rányt, azt ma csak maga­san kvalifikált képzettség­lehet elvégezni. Tegnap a­­munka pusztán testi meg­ítélt jelentett, ma egyre töb megkívánja a gépek ismeretét, az általános művelt­ség bizonyos fokú normáit. A termelés kultúrája nem­csak ezekkel a kényszerítő hatásokkal, de egyébként is hatással van a munkások kul­turális érdeklődésére. A mo­dern, szocialista nagyipar mo­dern, tájékozott, művelt mun­kásokat kíván, a társadalom gazdasági alapja szükségsze­rűen kisugárzik a felépítmény valamennyi területére. Új és új vonások jelentkez­nek a munkásosztály kulturá­lis helyzetében. Például a már igen szép eredményekkel büsz­kélkedhető szocialista brigád­mozgalom. Súlyos hiba lenne a szocialista brigádok eredmé­nyeit csak tonnákban mérni. Jóllehet, hogy a kulturális vállalások többségükben még „csak” annyit jelentenek, hogy az egyszerű munkásembert bevonják a kultúra áramköré­be, szabad idejét tartalmasab­bá teszi, megtanítja a szocia­lista együttélés, az új erkölcs és a humanizmus szabályaira. De vajon távlatokban mérve „csak” ennyi ez? Egyetlen példát! A Szovjet­unió a most folyó hétéves tervben óriási eredményeket ér el, belátható időn belül mindenben maga mögött hagy­ja a kapitalista világ vezető államát, de a szovjet nép ezt a csatát tulajdonképpen nem most nyeri meg. Megnyerte évtizedekkel ezelőtt, amikor tömegessé tette a mérnök- és szakemberképzést, amikor a kulturális feladatok egyenran­gú­ jelentőséget kaptak a gaz­dasági feladatokkal. Ez a tömegjelleg mér a múlt évben is tapasztalható lolt, még inkább az idén. Most, az iskolai év végén az ország fel­nőtt, általános iskolai tanulói­nak száma — esti és levelező tagozaton —, csaknem három­szor annyi, mint a korábbi esztendőben volt. Közel hat­vanezer felnőtt tanul az általá­nos iskolákban. A szervezett tanulásban — értve ez alatt a különböző szak- és közműve­lődési tanfolyamokat — eb­ben az évben közel félmillió felnőtt vesz részt. Vagyis kö­zel félmillió felnőtt valami­lyen formában, de szervezet­ten tanul. Az országban — csecsemőket is beleértve — csaknem minden negyedik ember rendszeres olvasó, tagja valamelyik könyvtárnak. Az ország könyvtárai évente 30 millió könyvet kölcsönöznek és 200 ezer résztvevővel több mint tízezer öntevékeny mű­vészeti csoport működik az országban. Lenyűgöző számok. Kulturá­lis eredményeinkkel sok, ellen­ségeink által dicsőített nyu­gati államot megelőztünk, de ezek az eredmények nem vé­letlenek. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy a kulturális fel­adatok — a közkeletű szóval élve — a megyében is a párt­­munka fontos részévé lettek. Évközben ritkán szoktak statisztikát összeállítani, de számok nélkül is szemmel lát­ható, hogy a megyében a gaz­dasági feladatok mellett a mű­velődésben is mindenki meg­találta önmaga számára a ten­nivalót. Az EN­K közlekedési küldöttségének látogatásai lZ Egyesült Arab Köztársa­­hazánkban tartózkodó lekedési küldöttsége hét­meglátogatta Budapesten 3­ A.o­annisz­kai Gyárat. Kedden látoga­tást tett a győri Wilhelm­ Pieck Vagon- és Gépgyárban, valamint a Lábatlani Vasbe­­tűijja Karbaib Tízezer ipari tanuló üdül az idén A Munkaügyi Minisztérium évről évre mind több ipari ta­nulót üdültet Az üdülők szá­ma az idén eléri a tízezret. A beutaltaknak mintegy a felét a minisztérium üdülőiben helye­zik el a Balatonon, vagy az or­szág többi vidékén, a másik felének vándortáborozást szer­veznek sátrakban. Ezt az üdü­lési formát igen kedvelik az ipari tanulók. Az ország leg­szebb részein, a Mátrában, Bükkben, a Mecsekben, a Ba­konyban ütik fel sátraikat és többször változtatják táborhe­lyüket. A kéthetes rendkívül kedvezményes üdülést a leg­jobb tanulmányi előmenetelű ipari tanulók kapják. Az első csoportok július 1-én kezdik meg az üdülést. Fogadás Pablo Neruda tiszteletére A Magyar Írók Szövetsé­gének elnöksége kedden dél­után­ fogadást adott a ha­zánkban tartózkodó világhí­rű chilei költő, Pablo Neru­da és felesége tiszteletére. A fogadáson megjelent Gyáros László, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke s a magyar irodalmi élet számos kiváló képviselője. Ott volt Piero Dallam­ano, a jelenleg Budapesten tartózkodó olasz küldöttség tagja ia A gyermekek (és felnőttek) örömére a cseresznye után megjelent a piacon és a bol­tokban az eper is, de, fanom! Jó gazda módjára művelik földjeiket az új termelőszövetkezetek tagjai Baranyában több mint száz­ezer hold szántóföldet művel­nek az újonnan alakult, illet­ve erősen felfejlődött közös gazdaságok tagjai. A határ­szemléken a szakemberek megállapították, hogy az új tsz-tagok általában a jó gaz­da módjára végezték és vég­zik a tavaszi munkákat. Mint mondják: nehéz időszakban válik el, ki a jó gazda. S az idei tavaszon az új közös gaz­daságoknak egyszerre kellett megküzdeniük a még szétszórt parcellák és a kedvezőtlen időjárás okozta nehézségekkel. Odaadó munkával mindkettőt legyőzték. Az egészséges munkakedv látható jele a családtagok nagyszámú bekapcsolódása is a nemrég megindult növény­­ápolásiba. A szigetvári járás újonnan alakult termelőszövet­kezeteiben például mintegy 800—1000 családtag vesz részt rendszeresen a sara­sodásban, egy­elés­ben és kapálásban. Okos számítással is élnek az újdonsült szövetkezeti gazdák. Sok állatot akarnak hizlalni, ezért — a régi közös gazda­ságok 20—21 százalékos ará­nyával szemben — a szántó­­területüknek csaknem negyed­részén termelnek kukoricást. Az új tsz-tagok odaadásának, mun­kaked­vének igen reális alapja van. Az, hogy — a ki­látások szerint — már az idén valamennyi fő növénynél ma­terméshozamokat tud­nak elérni, mint az előző évek átlaga volt A tervezett termésátlagokat és a határszemlék tapasztala­tait összevetve, kiderült, hogy a megye új és felfejlődött ter­melőszövetkezetei az idén — ugyanakkora területről — öt­venezer mázsával több kenyér- és takarmánygabonát, 27 000 mázsával több kukoricát, 45 000 mázsával több burgo­nyát és 52 000 marásával több cukorrépát takaríthatnak be, mint egyénileg dolgozó paraszt korukban. -9 „Hiánycikkek" a könyvhéten Telefoninterjú a pécsi könyvesboltokkal 10­65 MAGYAR ÍRÓK KÖNYVESBOLTJA — Jól kezdődött — tájékoz­tat Kende Sándor, a bolt ve­zetője az ünnepi könyvhét el­ső „hétköznapjairól“ — Hét­főn közel kilencezer forint for­galmat bonyolított le a bolt. Ehhez a számhoz természete­sen hozzá kell számítani, hogy hó vége van, de már az első két nap is olyan jól sikerült, hogy néhány könyvből „után­pótlást“ kell kérni. — Mit vásárol legszíveseb­ben a közönség? — Korábban az arány meg­oszlott a szépirodalmi és szak­mai könyvek között, most az ünnepi­­könyvhéten elsősorban a szépirodalmi művek érdek­lik leginkább a vásárlókat. — A legkeresettebb köny­vek? — Solohov új könyve, A hazáért harcoltak, Thomas Mann Varázshegy című műve, Molnár Gábor könyve, továb­bá A vallás titkai — világiro­dalmi antológia, Szabó Magda, Tamási Áron, Balázs Béla könyve s mindig előkelő helyet foglal el a népszerűségben Jó­kai. Nagy az érdeklődés a „Mostani és régi idők csodála­tos látványai“ című kínai el­beszélésgyűjtemény iránt. Em­lítésre méltó, hogy Várnai Zseni Békét a világnak című verseskötete szinte pillanatok alatt tifonőtt. kirobbanó eredményről még nem számolhatunk be, amely különösebb „csúcsot“ jelente­ne a korábbi tapasztalatokhoz képest, de máris van néhány olyan könyv, amely kifogyott. Kovács József boltvezető a telefonkészülékhez kéri a könyvnapi „hiányjegyzéket“. — Máris hiánycikk nálunk Várnai Zseni verseskötete, Sza­bó Magda Disznótor című re­génye, Quasimodo Hazatérések című könyve, és Thomas Mann Varázshegy című könyvéből már alig van példány. — A könyvhét további ki­látásai? — Véleményünk szerint a könyvheti anyag nyolcvan szá­zaléka másodikára elfogy. A könyvhét végére alig marad. Külön érdekessége az idei könyvhétnek, hogy a vásárlók sokkal igényesebbek lettek, mint a korábbi esztendőkben. Majdnem mindenki bőrkötéses és ha lehet számozott példányt akar vásárolni. Az eddigi ered­ménnyel elégedettek vagyunk. Egyébként június ötödikén nagyszabású könyvből is lesz­engető írót­ron. — A pécsi üzentekben az eddigi eredmények rendkívül biztatóak — mondja Krausz József boltvezető a telefonba. — Egy pillanat türelmet kérek, azonnal megnézem az eddig beérkezett jelentéseket... Te­hát eddig a Kesztyűgyárban hozzávetőlegesen tízezer, az új­hegyi szénbányáknál és az erő­műnél tizenkétezer, a HI. szá­mú Mélyépítőnél kétezer, a Sörgyárban és a Sopiana Gép­gyárban egyformán négy-négy­ezer, a Nemzeti Bank területi irodájának dolgozói négyezer, a színház dolgozói körülbelül háromezer forint értékű köny­vet vásároltak. Ezek tulajdon­képpen csak viszonylagos szá­mok, hiszen a könyvvásár tart, mindig újabb és biztatóbb eredmények érkeznek. — Melyek a legkeresettebb könyvek? — Solohov műve és Jókai könyvei, de nagy sikere van Molnár Gábor útleírásának és a két bibliofil kiadásnak, Pető­fi prózai műveinek és Kölcsey Ferenc összes műveinek. Külön megemlítem még, hiszen ez is a könyvhét sikerei közé tar­tozik: a pécsi üzemekben ed­dig körülbelül ötvenezer fo­rint értékű könyvsorsjegyet vásároltak, de ez a szám még minden bizonnyal emelkedni 11-79 — 101. SZÁMÚ 112-79 — 110. SZÁMÚ KÖNYVESBOLT KÖNYVESBOLT Csatorday Károly követ megérkezett Tokióba Tokió. (MTI) Kedden meg­érkezett Tokióba Csatorday Károly, a Magyar­­Népköz­társaság rendkívüli és meg­hatalmazott minisztere. Mint ismeretes, a japán—magyar diplomáciai kapcsolatokat 1959-ben állították helyre. Meghosszabbították a magyar— francia árucsereforgalmi Az 1960. május 31-én lejárt magyar—francia árucserefor­galmi megállapodást levélvál­tás útján további hat hónap­ra meghosszabbították. Színpompásnak ígérkezik a megyei ifjúsági találkozó lesz olyan pere, hogy valami­lyen program ne kötné le a fiatalok érdeklődését. Délelőtt tíz órakor a Kossuth moziban ifjúsági előadás lesz. A „Harangok Hómába men­nek” és az „Új legenda szü­letik” c. filmeket vetítik. A szabadtéri színpadon dél­után három órakor kezdődik a nagyszabású kultúrműsor. A felszabadulási kulturális sereg­szemle legjobb öntevékeny kultúrcsoportjai és a legjobb szavalók adnak műsort. Az ifjúsági találkozó legna­gyobb megmozdulása a Ver­seny utcai vasutas sporttele­pen lesz. A pécsi középisko­lások, a Pedagógiai Főiskola és az iparitanuló-intézetek látvá­nyos sportünnepélye kezdődik délután négy órakor. Este hét órakor vonulnak fel különböző jelmezekben a fia­talok a Bajcsy Zsilinszky úton a Széchenyi térre. Itt a szín­ház művészei adnak műsort, majd utána utcabál kezdődik. A tánczenét a legjobb pécsi ze­nekarok szolgáltatják. Június 5-én a már hagyomá­nyossá­­váló megyei ifjúsági találkozó az idén is nagy ese­ménye lesz városunknak. A megye fiataljai, akik Pécsre jönnek, nem fognak tétlenül kószálni, mert jóformán nem Közös magyar—német növénytermesztési kísérletek Közös növénytermesztési kí­sérletek kezdődtek hazánkban és a Német Demokratikus Köztársaságban, az Országos Növényfajtaminősítő Tanács illetve a Német Mezőgazdasági Akadémia és a Fajtakísérletek Központja irányításával. Kü­lönböző német, magyar és szov­jet kukoricákat próbálnak ki, hogy megállapítsák: milyen kö­rülmények között, mely faj­ták termesztése a legelőnyö­sebb. Keresik az egyes cukor­répa-fajták leggazdaságosabb trágyázási módszereit is. A kí­sérletek eredményeiről a ma­gyar és a német szakemberek tájékoztatják majd a KGST-itoa résatévő többi owaását .

Next