Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

LÁGÚ­LÖLET ÍRJA!, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI­­ NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. DECEMBER - CSÜTÖRTÖK KISZ megyei adöttértekezlete Kommunista Ifjúsági­­ség Baranya megyei joga december 3-án,­­utcan délelőtt 9 órakor küldöttértekezletet a kora nagytermében Janich ut 24.), a kül­­tekezlet napirendi pont­ozott szerepel a megyei­­bizottság beszámolója, értékeli az elmúlt má­­s­fél év munkáját és itározza a következő feladatait. A megyei ■bizottság beszámolója revíziós bizottság ter­elő jelentését a kül­­tekezleten megválaszt­­megyei KISZ-bizottság­­, póttagjait és revíziós­ságot, valamint a kül­­et a KISZ december­­én megtartandó első jsszusára k ildöttértekezlet után cs v­szakor a megyei KISZ- ág és a KISZ-iskola is estet rendez a párt­nagytermében. Utaztak Rómába az olasz­­életi személyiségek Budapest—Róma—Bu­­légijárat megnyitás H­­azánkba érkezett olasz ti személyiségek, légi­­ói szakemberek és olasz­ok három napig jár­ták hazánkban és szer- MALÉV-járattal indul­­ssza Rómában Megfagy a fagylalt A ritka napsütéses napokon még a fagylaltot is megkívánja az ember. Furcsa látvány ugyan a télikabátos fagylalt­evő, de ez mitsem zavarja ezt a két diáklányt. Megérkezett az új pécsi födémgyár első gépcsoportja Rövidesen megkezdik a 40 milliós beruházás építését 183000 négyzetméter födémelem egy év alatt A pécsi panellgyár tő­­szomszédságában egy új gyár nő ki a földből. Egyelőre még a Pécsi Tervező Vállalat író­asztalain fekszik, hogy a ter­vező mérnökök vonalakba önt­sék az elképzelést. Január 15- én azonban már elhagyja a Tervező Vállalat irodáit és el­kezdik a STASA-üzem építé­sét. A Pécsett épülő nagypannel­­gyár az épületek falait fogja gyártani. A nagypanel-üzemben 1961- ben 72, 1962-ben 240, 1963- ban már 410 lakást készíte­nek el. Ez évben Pécsett a nyugati vá­rosrészben megkezdik az első többszintes panelház építését is, mely a panelgyárból kerül ki. A nagypanel-üzemben a házak falait készítik el, a most tervezés alatt álló STASA- üzemben pedig a födémeket (a két emelet közötti részt) gyárt­ják majd. A STASA-üzem 40 millió forintos beruházást igényel, ami az előzetes számítások sze­rint 10 év alatt térül vissza. A 40 milliós beruházásból kb 20 millió forintot tesz ki a gépek értéke. Az üzem 70 munkást foglalkoz­tat majd, a munkafolyamatok csekély fizikai munkát igényel­nek. A gépi berendezéseket a Német Demokratikus Köztár­saság szállítja. A STASA-üzem országunkban az első ilyen rendeltetésű gyár lesz. Előnye a hasonló céllal üzemeltetett Wailer-féle födémelem-gyárral szemben, hogy a gőzöléses el­járást nélkülözve, olcsóbban állítja elő a födémelemeket, de maga a beruházás sem igényel olyan magas összeget. A STASA-üzemben készülő síkfödémedemek megfelelnek a legkorszerűbb követelmények­nek is. A gyártmány belül üre­ges, 1 méter széles, a fesztáv­tól függően hosszabb, vagy rö­­videbb. Elhelyezése nagyon egyszerű az épületekben, és sok költségtől mentesíti építő­iparunkat. Nem kell salakot, homokot, egyéb feltöltő anya­got az emeletekre hordani, mert a STASA-elem tökéletes hő- és hangszigetelő. Az épületben elhelyezett STASA-elem fölé minden más anyag beépítése nélkül fel lehet húzni a gumipadlót, műanyag­ padlót, vagy par­kettát. Ezért az építési idő is lerövidül. A gyárban egy év alatt 183 ezer négyzetméter síkfödém­­elemet gyártanak majd, ebből — a Baranya megyei Építő­­ipari Vállalat szerint — Pé­csett csak 30 százalékot tud­nak felhasználni, illetve ennyi­re jelentkezik majd igény. A gyár termékeinek kétharma­dát Nagykanizsa, Kaposvár, tehát a Dunántúl építőipará­ban alkalmazzák. A STASA-üzemben egy év alatt 32 millió forint értékű födémelemet készítenek el, en­nek kb 12 százaléka tiszta ha­szonként képződik. A gazdasá­gossági számítások szerint na­gyon is „megéri“ a befektetést a gyár létesítése. Különösen kedvezően befolyásolja majd a gyár gazdálkodását az a körül­mény, hogy a nagypanel­­üzem mellett épül fel. A STASA-gyár gépeinek el­ső csoportja, mintegy két va­­gonnyi már megérkezett a Baranya megyei Építőipari Vállalathoz, ahol a gépek ré­szére egy vasvázas fészert építenek, hogy beépítésükig megóvják őket az időjárás viszontagsá­gaitól. A 40 millió forintos be­ruházás megkezdésére 1961- ben, az 1960. évi 10 és fél millió forinton felül újabb 12 milliót utalt ki a Tervhivatal. Ezt követően 1962-ben a többi összeget is rendelkezésre bo­csátják, úgyhogy a gyár 1962 végén, 1963 elején már­ meg­kezdheti termelését. Kandó úttörőtábor épül Abaligeten E tőre már külföldi pajtások is jönnek A tó mellé ósdi járási úttörőelnök­­­ határozott, hogy Aba­­i azt a területet, ahol tazán ideiglenes jellegű elő tábor volt, jövőre át­­teli 10 úttörő táborrá tik. Ervel támogatja a járási és a községi tanácsok ö ütős pénzösszeggel jó­­ltozzá a terv megváló­vá. A járási tanács és r­égi tanácsok összesen a ezer forintot adnak e l­étrehozásához. Az aba­i­ermelőszövetkezet is semi állandó tábor megépíti­­ termelőszövetkezet a k­ezelésében lévő kőbá-­ 51 ingyen 3 szi­k­i követ, „ í­rási úttörő elnökig és a­­ KISZ-bizottság jelentős#­lmi munkát szervez az» i jellegű tábor megválón­hoz. A járás összes Klaz* ^ ,ete egy-két napi műn­ , Halt Abaligeten, de Ki* , a részüket ebből a mun­­ az úttörők is, akik ki-', ással kötik egybe az' •ti társadalmi munkát. ', írási tanács fiatal mű-\­­olgozói ingyen, | »lmi fkában készíti , bor és az épületek tervi szt'Ägyi műhaját, & "heviv^ozó­­­ral, az a^ őt, a WC-ét és a sp0rt_ t­ervek szeri^ aZ ^U-t *» isi szül a camping tábor rende­zése iS. A nyáron már ebben az ál­landó jellegű táborban képe­zik ki a sásdi járásbeli őrs­vezetőket, de itt tölti majd a nyarat a tervek szerint ötven külföldi pajtás is. Ez lesz az ország első olyan állandó jel­legű tábora, amely járási el­nökség kezelésében van. Tizenöt éves a Szakszervezeti Világszövetség Ma délután öt óraikor nyílik meg Pécsett, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának szék­házában „Tizenöt éves a SZVSZ” című kiállítás. 1945 október harmadikán alakult meg a Szakszervezeti Világszövetség Párizsban. Az­óta sok minden történt a vi­lágban, amelyben a szakszer­vezetek tevékenysége is tükrö­ződik, a szervezett munkások harcai is benne vannak. Ezt a fejlődést és változást mutatja be a SZOT vándor­­kiállítása 21 hatalmas tablón, amelyet a SZOT megyei szék­­házában a munkásklub helyi­ségében állítottak ki. Moszkvába utazott a külkereskedelmi miniszter Incze Jenő külkereskedelmi miniszter gazdasági tárgyalá­sokra Moszkvába utazott. Az állami gazdaságok lényegében befejezték a vetést A tíznapos jelentés szerint keddig az állami gazdaságok többségében befejezték az őszi vetéseket. A beremendi, bika­­li, bogádmindszenti, bükkösdi és zenőaljai gazdaságokban már elvetették a kenyérgabo­nát. A bólyi gazdaságban 200, a görösgalliban 150, a pécsi és sátorhelyi gazdaságokban 100 —100 hold búza vetése van még vissza. Az utóbbi tíz napban a be­takarítással igen szépen előre haladtak a gazdaságok. 11 000 hold kukoricából 8600 holdon már letörték és beszállították a termést. A bükkösdi gazda­ság teljesen végzett a kukori­ca törésével. A bogádmind­szenti gazdaságban 1200 hold* - ból már csak 30 hold töretlen, a bólyi gazdaságban 1432 hold­ból már 1400 holdat letörtek, Sátorhelyen is már csak 30 hold kukorica vár betakarítás­ra. Az utóbbi napokban a bur­gonya szedését teljesen befe­jezték. Cukorrépából is már csak a pécsi és Ormánsági gaz­daságban van néhány hold szedetlen. A többi gazdaság­ban a répa szedését befejez­ték. Hét éve folyik a bűnös háború Tiltakozó röpgyűlések az üzemekben Egymillió halott, kétmillió menekült, sok százezer bebör­tönzött hazafi, százezrek bete­gen, sebesülten, bénált. Algéria a vér, a szenvedés, a mérhetetlen áldozatok­ földje és mindezért a francia kormány, az imperialista rendszer a fe­lelős. Hét éve folyik a bűnös há­ború Algériában és nem akar vége szakadni az embertelen­ségnek. Az emberiség milliói ítélik el a francia kormányt, bélyegzik meg a sajtóban, a rádióban, gyűléseken, távira­tokban és minden módon, til­takoznak az Egyesült Nemze­tek Szervezetében — mind­hiába A francia imperialisták nem hallják a jaj­kiáltásokat, mert nem akarják hallani. Az arany, a pénz, a gyarmati uralomból befolyó gazdagság elfojtja bennük az emberi ér­zéseket, csak a tőke érdekeit tartják szem előtt. November harmincadikén, az algériai szolidaritás napján szerte a világon tiltakoznak a dolgozók­ a francia kormá­ny határtalan barbarizmusa ellen, követelik, hogy azonnal, vesse­nek véget a bűnös háborúnak- Az algériai nép folytatja a har­cot, mert igaz ügyért, a sza­bad, független Algériáért küzd. A pécsi és a Baranya megyei üzemekben és intézményeknél tegnap sok helyen röpgyűlése­­ket tartottak, amelyeken tilta­koztak az algériai háború el­len és követelték, hogy a fran­cia kormány szüntesse be a rabló háborút és teremtsen békét Algériában. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben reggel munkakezdés előtt és műszak­­váltáskor tartottak röpgyűlése­ket, a tröszt igazgatóságának ? pártszervezete, együtt a szak- 11 szervezeti bizottsággal, párt* 1­ nappal egybekötve rendezte­­meg tiltakozó gyűlését. ]» Kokolits Károly, a szakszer- I­­­vezeti bizottság titkára emlé-s­­­kezett meg az algériai véron-Ir­tás hetedik esztendejéről, majd­­­pedig Szabó Rezső elvtárs be­leszólt az ENSZ szerepéről. i Berki Fülöp bácsi nyitotta , és Biró-Bódis József zárta­­ a ?. hangulatos összejövetelt. i y:2 üveg harcos megnyitotta, a f ?mtal kommunista meg be­­zza­rta. De addig, amíg be nem , zúrtak azt a tanácskozás féle­­ összejövetelt, amit a SZOT­­­TMegyei tanácsa a KISZ megyei­­ bizottságával együtt hívott 1 °*SZe tegnap este Pécsett, »regnált időkről emlékeztek.­­ kérte Jelenünk legfontosabb­­ kérdéseiről folyt a szó a vörös »drapériaval Att asztalok I „X., s a­ melyeken katonás rendekben állta­k a sörösüve­gek meg a szendvicsek is, lám? annak „rendje és módja” ) szernt össze nem keverték­­ azokat.­­ Huszonhárom veterán, meg a tizenkét fiatal nem tudja meg-­­­változtatni a világot, az igaz­. De nem is azért jöttek össze.­­ Inkább azért, hogy a megvál­­­tozott világot helyeseljék és­­ elmondják egymásnak róla a­­ véleményüket. 1 Nagy Guszti bácsi a szabó­inasok keserű életéről beszélt»­­ meg a mai szabóipari tanulók »életéről. Ugye, milyen más-­­ képpen hangzik az inas, meg­­ az ipari tanuló elnevezés? Már­­ ebben­­» «“» • núlt meg a jelen. Fürdő a gyárban? Volt ilyesmi a tőkés rendben? Nyolcórás munkaidő? Volt ilyen? Olcsó lakbér meg álla­mi erőből épült lakás a prole­tárnak? Volt ilyesmi akkor? Ja! Az akkor volt, ami ma van, az meg ma van! — szok­ták mondani a mai fiatalok. De úgy se árt feltenni a kér­dést, hogy mitől van így, aho­gyan van? Magától? És azon­­n®t látjuk, hogy nem magától tett, mint ahogyan az idő se múlik csak úgy magától, mert abban is törvényszerűség van. A keletkezés, a fejlődés, a küz­delmek és az elmúlás törvény­­szerűségei vannak benne. — Szabadságon mikor voltál inás korodban? — szólt közbe Horváth elvtárs, amíg Guszti bácsi beszélt. Nevetés. Jóízű nevetés. Min­­denki tudta, a fiatalok is, az üregek is, akik ott voltak, hogy erre nem is kell válaszolni na­gyon sokat, tudjuk, mire gon­dolt. _— Hány rend ruhád volt le­gény korodban? — Volt mun­­kád minősig elégi. és Milyen bért kaptál, ha dolgoztál? — Miből éltél, ha nem dolgoztál? Ki segített rajtad? — Emlék­szel még a szükségmunkára meg a munkanélküliségre? — Lankai István, te vén harcos, mondd csak el, hogy is volt, amikor nyolcvan fülért kaptál napi tizennégy órás munkáért! Mondd csak el, hogyan lakta­tok fel kilencen egy lábasból, amelyikben morzsolt kukori­cát főzött a mama! — Mondd csak­ el, hogyan jártunk a bá­nyába! Busszal, mint ma? — Fehér János, aki ma hetven éves vagy, mondd csak el, ho­gyan lettél 1907-ben szakszer­vezeti tag? Na és hogyan is volt az a vasárnapi iskola a munkaidő után és milyen is volt a tőkés, a gyár ura, meg a bányabáró?! Móricz Zsigmond bácsi, ma­gad is jól tudod, hogy mi volt az a magyar királyi gyermek­­menhely, ugye? Ott neveltek téged is, miközben elárverez­ték édesapád verejtékkel ösz­­szeragasztott vályogházát! 1919. Tanácsköztársaság. Di­cső harcok emléke, Vereség. Darutollasok. Horthy fehérkesztyűs gyilkos különít­ményei. Emlékek arról, hogyan ker­gették meg a pécsi bányászok az angol kapitányt, meg hogy a munkásárulók hogyan vo­nultak be a megszállókká Pécsre. Horváth Ede, az összejövete legfiatalabb öregje. A KIMSZ és az illegális párt kapcsola­tai, hétgyermekes munkás emberek kenyérgondjai, a grá­nátokat esztergáló munkásfia­tal, a második világháború előtt. És a mai fiatalok is beszél­nek. Mondják, hogy szociálisti rendet akarnak. Bizonyítják hogy ötvenhatban is védték ma is építik. Kétezren voltak ifjúsági táborban a nyáron Most meg a KISZ-kongresz­szuson komoly dolgok megvi­tatására készülnek, mert az­­ ötéves tervben sokat akarnak magukra vállalni. .. Találkoztunk, öregek a fiatalok. Közös dolgainkre beszéltünk tegnap este. J lenne még nagyon sokat együtt menetelni, erőben , jó egészségben. Qyevi Károly Emlékek —­s na jövünk — ]­ A görög parlamenti [Képviselőcsoport szerdai látogatásai (­ Kiss Károly, az országgyűlés 11 külügyi bizottságának elnöke, J | a külügyi bizottság több tag­­jának jelenlétében szerdán fo­ll­gadta a hazánkban tartózkodó 11 görög parlamenti képviselő­ 11 csoportot. A nap folyamán­­[Kiss Károly ebédet adott a (»görög képviselők tiszteletére. is! Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke az országház épüle­­­­­tében vacsorát adott a görög 11 parlamenti képviselőcsoport­­ tiszteletére.

Next