Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

Szovjet tavaszibúza-vetőmag érkezett a megyébe Február közepén, ha felenged a fagy, kezdődhet a búza vetén Megyénkben mér évek óta­­ nem foglalkoznak tavaszi búza­­­termeléssel. Most azonban a rendkívüli őszi időjárás szük­­­ségessé tette a tavaszi búza­­­vetést. Ahhoz, hogy a termelő- ,­szövetkezetek biztosítani tud­ják a jövő évi zavartalan lse- í nyérellátást, még néhány száz­­ hold tavaszi búzával kell pó­­­­tolni az elmaradt őszi búza­vetéseket. A Szovjetunióból 22 vagon tavaszi búzavetőmag érkezett erre a célra a megyébe. A ve­tőmagot elsősorban azok kö­zött a tsz-ek között osztják szét, amelyek a csapadékos ősz miatt csak kevés őszi bú­zát tudtak elvetni és abból a tagság jövő évi ellátását nem tudnák biztosítani. A megyé­ben összesen 2000 holdon ter­melnek tavaszi búzát az idén. Mivel a tavaszi búzának igen rövid a tenyészideje, jó körülményeket kíván. Lehető­leg istállótrágyázott kapás után kerüljön ősszel mélyszán­tott talajba. A vetésre kerülő táblákat már most a tél folya­mán jelöljék ki a tsz-ek. Mű­trágyából holdanként 100—110 kiló szuperfoszfátot és 80 kiló nitrogén műtrágyát adjunk. A szuperfoszfátot és a nitrogén műtrágya felét talajelőkészí­téskor, a nitrogén másik felét a bokrosodás megindulásakor tejtrágyaként kell kiszűrni. A sikeres tavaszi búzater­mesztés legfontosabb feltétele a korai vetés, vetése megelőz minden más növényt. Ezért február közepétől, ha csak időszakos felmelegedésről van is szó, már meg kell kezdeni a vetést. Az esetleges későbbi hideg nem számít, mert a ta­vaszi búza a kisebb fagyokat elég jól tűri. A vetést gabona­sortávolságra, 3,5 centiméter mélyen kell elvégezni. A meg­felelő növényszám biztosításá­ra holdanként 110 kiló magot szórjunk ki, tehát nem elég az egy mázsa. A 110 kiló vetőmag, az ezer szem súlytól függően, 3,8—4 millió csiraképes szem­nek felel meg. Növényápolása azonos az őszi búzáéval. Az aratását­­azonban igen fontos időben megkezde­ni, mert a nyári nagy liléi­g hatására a tavaszi árpa köny­­nyen megszorul és a betakarí­tásnál is mindennapi késede­lem ezt a veszélyt még csak fokozza. Különös gondot kell fordí­tani a keveredésmentes táro­lásra, ezért az őszi búzától távol, elkülönített helyen kell tartani és még itt is jelzőtáb­lákkal ellátni. Zenekari est A filharmónia kamarabér. Jeti estjén a Liszt-teremben­­ Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenyét hallottuk. A ze­nekar élén fiatal karmeste mutatkozott be a pécsi közön­ségnek, Horváth Gyula szemé­lyében. Az est szólistája Ko­csit Albert hegedűművész volt. Karmester, szólista, és zene­kar ezúttal a már sokszor ki­próbált járt utat választotta, amikor műsorára három un. i.nagy­ művet tűzött. A mű­sorkalauz szerint is Rossini Teli-nyitánya a mester utolsó, legnagyobb operáját indítja. Mendelssohn Hegedűversenye a romantikus zeneköltészet egyik legszebb darabja, míg az V. szimfóniát Csajkovszkij leg­jobb művének tartják az esz­tétikusok. Hálás feladat volt tehát e három ismert, sokat játszott, népszerű mű megszó­laltatása, ugyanakkor azonban épp e művek közismert volta, a nagy előadókkal való össze­hasonlítás lehetősége (a hang­lemezek jóvoltából), fokozott művészi teljesítményt igényelt. A Pécsi Szimfonikus Zene­kar érett játéka ezen az estén is bebizonyította kiváló ké­pességeit. Már a Teli-nyitány fergeteges erejű megszólaltatá­sa, a fúvósok biztos intoná­­lása megalapozta az est sike­rét. Horváth Gyulában igen energikus, jó muzikalitású kar­mestert ismerhettünk meg. A Teli-nyitány magával ragadó temperamentuma dirigálása azt mutatta, hogy egyéniségé­hez közelebb áll a színes, a mozgalmas, a drámai, mint az el­lágyuló líra. Zenei elképze­léseit mindvégig igényes pon­tossággal és szigorú következe­tességgel váltotta valóra. Ez nyilvánult meg a Mendelssohn koncertnél is, melyben Kocsis Albert virtuóz készségű, szép tónusú hegedűhang­ját élvez­hettük, bár a poétikus, finom részletmegoldásokkal némileg adósunk maradt. A kíséretet Horváth Gyula biztos kézzel, alkalmazkodóan vezette. Szirt­ini is tárgyilagos fegyelmezett­ségre törekedett, ami ma még talán kissé katonásan szigorú­nak hatott, de ezt a kemény­­* tét bizonyára később egyre főbb ima, az érzelmi s**laiír­ság és az átélés magasabb hő­foka színesíti majd. Mint ahogy a Csajkovszkij-szimfóniában fel is engedett e szigorúság, és így vált lehetővé, hogy az igazi Csajkovszkij szóljon hozzánk: a komoly, férfias érzések lí­rikusa. A közönség hálás és forró tapssal köszöntötte a fiatal kar­mestert, szólistát és az egész műsort odaadással végig­muzsikáló zenekart. — üt — N­A­P­é­rt Több termelő szö­vetkezet egyesül tavaszra a szigetvári járásban. A nagydobszai Béke és Vörös­­ Sugár Tsz-ek tagsága már­­ határozott az egyesülésről,­­­­ Ehhez a tsz-hez csatlakozik­­ majd, valószínűleg a kisdobszai Zrínyi Miklós Termelőszövet- t­kezet is. A horváthegelendi Búzakalász és a csebényi Ut Élet közgyűlése is úgy döntött, hogy jobb lesz együtt gazdál­kodnia a két tsz-nek. Botyka­­peterden is egy termelőszövet­kezetben­­ dolgozhat az egész falu lakossága, mivel itt is tárgyalnak a kát tsz egyesü­­léséről. I5 millió tonna 3 év alatt A KPM Autóközlekedési Igazgatóság felügyelete alá tartozó vállalatok a hároméves terv során 15 millió tonna súlyt szállítottak, ez 1 millió 667 000 tonnával több a ter­vezettnél. A három év alatt elszállított személyek száma 116 699 000 fő. Csupán 1960-ban 42 371 000 utast szállítottak. A hároméves terv végrehajtása során 10,5 millió utassal szállítottak töb­bet az előirányzottnál. Taxival három év alatt 3 671 000 sze­mélyt szállítottak. A terv utol­só évében 1 641 000-rel. A Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság jó szállítási ered­ményei folytán a hároméves terv időszakában nyereségesen dolgozott, 1 milliárd 205 millió forint volt a bevétel, 16 millió forinttal több a tervezettnél. Az idén 560 millió forint a KPM Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság számára tervezett elérendő érték. A várható nye­reség 120—425 millió forint körül lesz. Az előző éveknél nagyobb követelményű szállí­tási tervet a munkák jobb meg­szervezésével és a gépkocsi -­park szaporításával valósítják meg, 300 teherkocsit és 50 autóbuszt kapnak a szállítási vállalatok az­ idén. A viszonylag kevés új gép­kocsi beállítása ellenére 46 860 000 utast, tehát 11,4 szá­zalékkal többet kell szállítani­­uk, mint 1960-ban. Az áruszál­lít­ás terén is megnőttek a kö­vetelmények, a terv 7 200 éep tonnával magasabb a tavalyi­nál. A magasabb tervszámok fo­kozottabban követelik meg a gépkocsik és egyéb szállító­eszközök karbantartását és a megf­elelő követelmények biz­tosítását. Ennek érdekében 2001-ben 1 676 000 forintos be­ruházással különböző gépeket — esztergapad, hegesztő dina­mó — állítanak munkába. A rakodás közben­i nehéz fizikai munka megkönnyítésére és a munka meggyorsítása érdeké­ben 3 millió 206 000 forintos költséggel szállítószalagokat és egyéb eszközöket állítanak üzembe, továbbá a központi be­ruházési alapból a Pécsi Autó­­közlekedési Igazgatóság 3 for­górakodó dömpert, két hará­csológépet és egy villástargon­cát kap. 14 fi a k­­e­r­t­ü­­n­k Megjöttek a kemény fagyok, ker­tünkben nem tevékenykedhetünk. Ilyenkor van azonban legtöbb időnk kerti szerszámaink rendbe­­hozásához. Ezúttal a gyümölcsfák gondozásához nélkülözhetetlen ág­­rórészekkel kapcsolatban adunk tanácsot. Huzamosabb használat után azt tapasztaljuk, hogy mun­ka közben ágfűrészünk egyre job­ban megszorul. Ennek oka hogy az élő fáról leváló nyirkos fűrész­­porszemek a fűrészelés közben erősen fölmelegedett fűrészlemez­hez­ tapadnak, úgyannyira, hogy a fűrészt később alig lehet moz­gatni. Az ilyen fűrész azon kívül,­­ csak nagy fáradtsággal riasz­­ló, egyenetlen méclapot készít (ami sebfertőzésre hajlamosít), azonkívül a fa kérge is beszal­a­­pozik, berepedezik munka közben-Mivel segíthetünk a bajon? Ag­­fíírásZeinket időnként fűrészresze­­lővel meg kell élesíteni, majd min­den második fűrészfogat ellenkező irányba ki kell hajlítani kissé. Ügyeljünk arra, hogy minden fű­­részfogat egyenlő mértékben haj­lítsunk ki, mert különben a túl­ságosan kiáltó fűrészfogak roncs°­­lást okoznak. A fűrészfogak élezé­sével és kihajlításával elérjük azt, hogy fűrészünk szélesebb járatot vág, melyben a fűrészpor nem szo­rul meg és gyorsabban, kevesebb fáradtsággal dolgozunk. Használat után minden esetben tisztítsuk meg a fűrész lapját, töröljük szá­razra, majd vékonyan zsírozzuk meg. Ezzel elkerülhetjük a rozs­dásodást. A rozsdás fűrész élet­tartama csökken és sokkal nehe­zebb vele dolgozni. Ugyancsak meg kell tisztítani és gondosan meg kell olajozni hasz­nálat után minden esetben matató­­ollónkat, oltökésünket is. Jegyez­zük meg, hogy jó munkát csak jó szerszámmal végezhetünk. KISK­RTÉSZ 1981. FEBRUÁR 1. Különvonat Budapestre A Baranya megyei pártbizottság és a mezőgazd­asági szervek kez­deményezésére a pécsi IBUSZ Iroda 3881. február 24-én kétnapos k kü­­lönvonatot indít Pécsről Budapestre. A kizárólag mezőgazdasági dol­gozók részére szervezett társasutazást összekötik városnéző körutazás­sal is, amelynek során idegenvezető kalauzolásával megtekintik a fő­város nevezetességeit. A résztvevők február 5-én, tehát a fővárosba érkezés estéjén színházi előadáson vesznek részt, mely alkalomból lípus Károlyi Budai Nagy Antal című, parasztfelkelés tárgyú darabját mutatják be. A két­napos program, keretében lehetőség nyílik a Nemzeti Galéria és a Mezőgazdasági Múzeum látogatásán kívül a MÁVAQ, a Csepeli Vasmű, a Vörös Csillag Traktorgyár látogatásaira, de a felmerülő kívánságok­nak, igényeknek megfelelően ez a program meg is változhat. A különvonat, amely gyorsvonati menetidővel közlekedik, 1981. feb­ruár 71-én, pénteken reggel a vidéki vonatok Pécsre érkezése után indul és február 25-én (szombaton) este érkezik vissza Pécsre. A külön­vonat részvételi díja 84 forint, amelyben az oda-visszautazáson kívül, benne szerepel a városnézés költsége is. Az elszállásolás kívánság sze­rint vehető igénybe. Azok részére, akik Budapesten nem tudnak ro­konnál, ismerősnél megszállni, az IBUSZ szállodai elhelyezést biztosít 2—3—4 ágyas szobákban, az Erzsébet, a Park, Szabadság, Opera vagy Continental szállodákban. A szállodai szoba és egy étkezés költsége mindössze 55 forint. A további étkezés­­a 24-i ebéd, vagy vacsor­a a szállástól függetlenül vehető igénybe, ára 2­1 forint. Az állami gaz­daságok, gépállomások, földművesszövetkezetek dolgozói, illetve tag­jai (általában a falusi lakosság) saját egységeik megbízottainál jelent­kezhetnek a különvonatra. — VISSZAHELYEZIK Pé­csett a szalon­zenek­art az Olimpia Étterembe. A nyu­gati városrész lakóinak kéré­seire a most muzsikáló népi zenekart rövidesen ismét a szalonzenekar tagjai váltják fel. Az étteremben — ameny­­nyiben a presszó zsúfolt — este tíz óra után ismét szabad lesz a tánc. — „HÁZTARTÁSI gépek érintésvédelme“ címmel dr. Kalotai Pál tart előadást szer­dán délután 6 órakor a szi­geti nőtanács Alajos utcai helyiségében. Minden érdek­lődőt szeretettel várnak■ Személ­y­i I­g­nzottAn­­y *­•*«* ré A Baranya megyei rendőrfők­a­­pitányság felhívja azon személyek­­ figyelmét, akiknek a személyi iga­­­zolványa fém évben lejér, hogy­­ abban a hónapban kötelesek ki­cserélés végett az állandó lakhely szerint illetékes rendőrkapitány­ságon jelentkezni, amelyik hónap­ban személyi igazolványuk érvé­nyét veszti. Ez a rendezés azon­ban nem zárja ki, hogy indokolt esetben igazolványuk korábbi idő­ben kerüljön kicserélésre. A ki­cseréléshez be kell nyújtani a le­járt Személyi Igazolványt, 2 db előírásnak megfelelő 3 hónapinél nem régibb fényképet, kitöltött állandó lakásbejelentő lapot (a személyi igazolvány számát be­írni nem szabad) 10 Ft-os illeték­­bélyeget és szüksége esetén a ré­gi igazolvány kiállításának alap­ját képező okmányokat. Az iosi­ évben 18. életévet elért fiatalok szentély­ igazolvánnyal való ellátása csoportokban az in­tézményekben, járási székhelye­ken, városokban és őrs székhe­lyeken ünnepélyes keretek között történik. A kiosztás időpontjáról az illetékes rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti alosztályai az érdekelteket értesítik. A 18. élet­évet elért személyek a személyi igazolvány kiváltásához kitöltött kérdőívet, 2 hónapnál nem régeb­­­­bi születési anyakönyvi kivonat ,­tot és az előírásnak megfelelő 2 db fényképet, kitöltött állandó lak­­­kásbejelentő lapot, 10 forintos il­letékbélyeget kötelesek benyújta­ni. (44.) Végül is rábeszélte. A* ,,In' y.kenyér" kérdően nézett rá, de a suszter a z­zal kezdte, hogy cigarettával kínálta. Néhány dadogó szó után a két öreg már kézzel-lábbal „beszélge­tett”. Végre a görbehátú ci­pész nagy kézrázogatással el­búcsúzott és vidáman ballagott az asszonyok közé. — No, mit mondott — fag­gatta türelmetlenül a sovány asszony. — Rendes fickó ez — mond­ta a cipész — egész jól elbe­szélgettünk- Tizenhatban alig­hanem egy fronton voltunk, csak éppen a másik oldalon ... — Arról nem beszélt, hogy jönnek-e a németek? — Arról? Valamit mondott ám, de nem értettem jól. Va­lami olyasmit, hogy szeretne jönni a nemet, de nem tud. — Akkor minek ássuk ezt az árkot?bökte az asszony in­dulatosan a földbe az ásóját. — Minek.­.. minek... Hát a biztonság kedvéért — mo­rogta dühösen a susztert és Mkdateét, hogy ásójával for­másra kerekítse a lövészárok mellvédjébe épített lőállást. A városban egyébként csend volt. Néha átvonuló had­láp­­alakulatok zörögtek végig a Rákóczi úton és a Szigeti or­szágúton, bolgár századok vo­nultak a vasútállomásra, hogy a Dráva felé induljanak. A légiriadókat már kezdték el­felejteni az emberek és a há­borús izgalmakat újak váltot­ták fel. Houl arról érkezett hír, hogy megbújt fasiszta tömeg­­gyilkosokat fogtak el, hol ar­ról, hogy élelmi­s­ze­rsz ál­­­lomán­y érkezik a szovjet hadsereg te­herautóin, hol meg a nyilvá­nosságra lépett politikat pár­tok közötti harc hozta lázba a pécsi polgárokat. A legnagyobb és legörven­­detesebb hír előbb Pest, majd Buda felszabadulásáról szólt február közepe táján és a fő­város felszabadulása után most már senki sem kételkedet­t ab­ban, hogy hamarosan teljesen­­ vége lesz a háborúnak. A dél felől fenyegető vesze­delmet kevesen sejtették, vi­szont egyesek német megtorló légit­ámadásról­­ terjesztettek rémhíreket. De mindössze egyetlen német csatagép je­lent meg a város felett. Maga­san szállt és magányosan, mint az eltévedt réti héjjá, a nagy magasság miatt dugása is aligha hallatszott. Elszállt a város falait és a hatalmas salakhegyek közé ékelődött villamos erőművet célozta meg. Kicsit megdöntötte az orrát, hogy pontosabban cé­lozhasson és kioldotta a bom­báját. De célt­ tévesztett, a bomba az erőmű helyett vagy kétszáz méterrel odébb, a ha­talmas iszaptóba pottyant. Jókora fekete iszapfelirat vert fel, de aztán a nyúlós iszap lassacskán újra összezárult és a támadásiak nyoma sem ma­radt. A pilóta nem próbálko­zott újabb bombával, talán nem is hozott többit, hanem dolga végezetlenül elberregett. A DGT (Duna Gőzhajózási Társaság) urai már sorsára hagyták itteni üzemeiket, az erőmű igazgatója is nyugatra menekült. A munkások azon­ban dolgoztak az utolsó pil­lanatig, sőt arra is felkészül­tek, hogy­ ezt a fontos üzemet fegyverrel is megvédik. Hiá­bavaló volt a felkoncolással fenyegető parancs is, hogy Mecsekszabolcson gyülekezze­nek és csatlakozzanak a nyu­gat felé menekülőkhöz. A munkások maradtak és figyel­ték, közelednek-e már a fel­szabadítók. Az utolsó órákban érkezett a­ erőműhöz a robbantó osz­tag. A németek arra számítot­tak, hogy üres, kihalt üzemet, találnak,­ ahol zavartalanul elhelyezhetik tölteteiket, hogy aztán lóhalálában iramodja­nak visszavonuló parancsnok­ságuk után. A kapuban azon­ban két fegyveres munkásőr, Zalanzi Ferenc és István Já­nos fogadta a németeket. A németek megtorpantak és meghökkenve néztek szembe a munkásokkal. — Mit akartok? — kiáltott rájuk István János. A németek fegyverüket markol­ászták, s már arra gondoltak, hogy a két puskás embert­ könnyű­szerrel lerohanják. De ekkor az üzem ablakaiban fejek je­lentek meg, az ajtók kinyíltak és a német robbantóegység észrevehette: nem csupán két emberrel van dolga. — Parancsunk van — mond­ta a vezetőjük — a turbinákat fel kell robbantani... — Itt nem lesz robbantás! Hátra arc! — mondták az őrök és fegyvereiket a néme­tekre szegezték. A németek kénytelenek vol­tak visszafordulni. Parancs­nokuknak jelentették, hogy az erőművet partizánok szállták meg. Ez volt az oka annak, hogy amikor a munkások egy csoportja megszokottan mű­­szakváltásra indult, a néme­tek kézigránátot hajítottak kö­zéjük. Koszprim Károlyt és Hufnágel Konrádot halálosan, Adonyi Andort súlyosan meg­sebesítették, de az erőmű meg­állás nélkül adta az áramot a bánya gépeinek és a városi közvilágításnak. (Folytatjuk) ■MMiSZAROSaPIRENC«» — „ZENGŐ B’ELETT“ cím­mel január 30-án népdaledót tartottak Pécsváradon. A nagysikerű esten közreműkö­dött Dörömböző Géza és Bu­dai Gyula egyesített népi ze­nekara, a pécsvá­radi Zengő énekkar és tánczenek­­a­r, va­lamint Nagy Józsa és Ber­­czelld Tibor, a Nemzeti Szín­ház művészei. A népdalest sikerére jellemző, hogy­ az eredetileg két órásnak terve­zett műsor a közönség kíván­ságára több, mint 3 és fél óráig tartott. — A MEGYE új és felfej­lődő ter­einek építési beru­házásaira 22 millió forintot biztosított a Földművelésügyi Minisztérium. — „JUVÜRT vannak habu- RUK” címmel filmvetítéssé; egy­bekötött előadást tartottak ma, február 1-én este 6 órakor a Nők isk­olája keretében a III. kerü­leti, 19-es dandár úti iskola ét­termében. A nőtanács kérésére, óvónők vállalták az előadás ide­jére, a résztvevők kisgyermekei­nek megőrzését. Az előadás előtt egy órával megbeszélést tarta­nak azoknak­ az asszonyoknak számára, akik részt akarnak venni a nőtanács kézimunka­­tanfolyamán. Az érdeklődőket szeretettel várják.­­ KIÁLLÍTÁST és vásárt rendeznek február első nap­jaiban a hidegk­onyhai készít­ményekből a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat, valamint az Élelmiszerkiske­­reskedelmi Vállalat a 204-es számú, Kossuth Lajos utcai csemegeboltban. A kiállításon 11—30 féle hideg­ ételt mutat­nak be, illetve árusítanak.­­ A MAGYARORSZÁGI Németek Demokratikus Szö­vetsége január 28-án tartotta meg hagyományos „sváb­ bál­ját“, amelyen Vékány, Új­­petre, Kisteassa német tánc­csoportjai képviselték közsé­gük népi tánc kultúráját. A fenti községekből egy-egy táncos pár utazott a fővárosiba és részt vett a bált megelőző népviseleti felvonuláson. A budapesti út fő célja, hogy az ott tapasztaltakat felhasznál­ják a póttá járás tavaszi kas­­zionáló szemléjén.­­ A SIKLÓSI Sütőipari Vállalat közel négymillió fo­rintot beruházással korszerű üzemet létesít Sellyén. A két műszakra tervezett sütőüzem­ben két Matador típusú olaj­tüzelések k­emencét üzemel­tetnek majd két műszakban, napi 40 mázsás termeléssel. A IS községet ellátó üzem­ben a korszerű gépi felszere­lés mellett modern női és férfi öltözőket, illetve fürdő­helyiségeket létesítenek. Az üzem átadására előrelátható­lag 1963-ban kerül sor.­­ FEBRUÁR 5-én, vasár­nap a Pécsi Úttörőházban tartja meg második tovább­képzési napját a gyermek­­tánc-oktatók pécsi, illetve megyei csoportja. .

Next