Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

1961. TONIU­S 1 Irtsuk a burgonya­­bogarat! A burgonya­­paradicsom­­ legveszedelmesebb ellensége az amerikai vagy kolorádói burgonyabogár. Az idén is, az elmúlt évekhez hasonlóan nagymértékű kártételre szá­míthatunk. A zárszolgálati és növényvédelmi rendelkezések végrehajtása esetleg a burgo­­nyabogár-fertőzést csökkent­heti. A lárva és a bogár a burgo­nyaleveleket és fiatal hajtá­sokat rágja, gyakran a pusz­títás olyan méretű, hogy csak a vastagabb szárak maradnak meg. A kártevő ellen a legegysze­rűbb védekezési mód a kere­sés. Minden termelő köteles burgonyavetés­ területét leg­alább hetente egyszer átvizs­gálni. A vegyszeres kezelést a fiatal lárvák tömeges meg­jelenésével kell kezdeni, és a nyár folyamán ezt szükség­szerint meg kell ismételni. Csak a megfelelő időben vég­zett porozás és permetezés eredményes. A vegyszerekkel az áttelelt bogarakat nehéz elpusztítani és sok esetben a vegyszerezés eredménytelen marad. Vegyszeres kezelésre csak a DDT tartalmú szerek alkalmasak. A HCH szerek alkalmazása tilos, mert ettől a burgonya dohos ízű lesz. A DDT tartalmú szerekből a vegyszer töménységétől füg­gően más-más mennyiséget használunk. 10 százalékos po­rozó­szerből 15—20 kg, 20 szá­zalékosból 5—8 kg-ot, vagy 1 kg. 50 százalékos permetező­szert 150­­ vízben feloldva al­kalmazunk kh-ként. Virágzás után 5—6 kg. Holló 10. 150 liter vízben való elkeveredésével nyert per­­metlé is igen jó hatású. HARKÁNYBAN a Bányász Étteremben minden este 18 órától Szigeti Rita budapesti művésznő énekel. II szakmányrendezés tapasztalatai a pécsi széntrösztnél Megkétszereződött a vágathajtási sebesség , 25 százalékkal nőttek a váj­ár teljesítmények Ismeretes, hogy a pécsi szén­trösztnél április, illetve május elsejével új, felülvizsgált szak­­mányokat vezettek be. Április elsejével a feltárási és a ve­gyes elővár­ási termelési folya­matokban, május elsejével pe­dig a fejtési és a fenntartási munkafolyamatok területén. Az új szakmányok bevezeté­sével elsősorban a feltárási eredményekben mutatkozott határozott javulás, ha az ered­ményeket összehasonlítjuk a március havi teljesítmények­kel. Vagyis az új szakmányok­­kal az áprilisi teljesítmények tröszti szinten mérve 103,4 százalékos eredményt mutat­nak fel, ami 10 százalékos javulás az előző hónap feltárási ered­ményeivel szemben. Különö­sen vonatkozik ez Pécsbánya­­telepre, ahol 123,3 százalékban mutatható fel a kiugrás, ami azt jelenti, hogy amíg már­ciusban az egy fő egy mű­szakra eső teljesítménye csak 12 centiméter volt, addig az új szakmányrend eredménye­ként áprilisban már 14,8 em­­es teljesítményt értek el a pécsbányatelepi feltárási dol­gozók. Utánuk Vasas követke­zik, ahol hasonló feltételek­kel 113 százalékos teljesít­ményt értek el a feltárók. A teljesítményekkel együtt ter­mészetesen a törzsbérek is lé­pést tartottak és Pécsbányán 124,1 százalékban a Vasason 102,9 százalékban mutatható ki az előző havival szembeni fejlődés. Az új szakmányok beveze­tését számos műszaki intézke­dés előzte meg, illetve követ­te, de a teljesítményemelke­déshez feltétlenül hozzájárult a dolgozók minden eddiginél jobb hozzáállása is, ami munkaidő pontos betartásán túl a munkaszervezés legap­róbb részleteire is kiterjedt. A műszaki intézkedésről csak annyit, hogy az már január­ban megkezdődött. Minden meddővágat-hajtásra ciklustervet készítettek a munka sorrendjéről, nagy­ságáról s személyekre feldol­gozták ki mit végez, kinek mi a feladata a folyamatos mun­ka érdekében, s mindezt oly­képpen dolgozták fel, hogy az a korszerű technológia köve­telményeinek mindenben meg­feleljen. Kidolgozták továbbá a vágathajtások technológiá­ját, amely már nemcsak a vá­gatok méreteire és a benne lévő szerelvények elhelyezé­sére vonatkozott, hanem rob­bantási terveket is adtak, hogy a vágathajtásokban kőzetvi­­szonyonként milyen lyuktele­pítéssel kell dolgozni. A ra­kodásnál a gépek számának növelésével egyidőben több helyen bevezették a vándor­váltós megoldást, továbbá a TH-biztosításos négyezres szel­vényű vágatokban a kétvágá­­nyos csillefordulókat és a két­­rakodógépes üzemeltetést. A régi fúrófelszeereléseket egy munkahelyen már szovjet PR 24 L típusú fúrókalapácsokkal cserélték fel s ezzel a fúrási időt a felére csökkentették. Egyre több munkahelyre, csa­patra terjednek ki ezek az in­tézkedések, s ennek megfe­lelően az eredmények is egy­re figyelemre méltóbbak. Az új műszaki intézkedések fel­tétlenül hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt év átlagához ké­pest ez év áprilisának végén a vágathajtási sebesség kétsze­resére növekedett. Persze, nemcsak a kihajtás sebességé­nek fejlesztésére törekszenek, hanem a vásárteljesítmények javítására is, mely a múlt évi­hez viszonyítva szintén 25 szá­zalékos fejlődést eredménye­zett. Ami a vegyes elővár­ásokban bevezetett új szakmányokat illeti, itt sajnos nem beszélhe­tünk a feltárásokhoz hasonló jó eredményekről, s ez a tel­jesítményekben is kifejezésre jutott. Kivétel a pécsbánya­telepi üzem, amely 103,4 szá­zalékos eredményt mutatott fel, de Szabolcs és Vasas egyaránt visszaesett. Mind­amellett mégsem írható ez az új szakmányok rovására. Ist­­ván-aknán például megrendel­ték a nyugati bányamezők számára a szükséges méretű bordafákat, amelyek még a mai napig sem érkeztek meg, s ugyanitt a VI. körlet elő­vár­osi munkahelyein a foko­zódó metángáz-képződés aka­dályozta a robbantásos jövesz­­tést. S mindezekhez hozzájá­rult a három ünnepes hónap­kezdés, valamint az elővárosi csapatvezetők egy részének megbetegedése, szanatóriumba utalása, ami azzal járt, hogy a helyüket kevésbé tapasztalt csapatvezetők vették át. Tehát ezek együttesen eredményez­ték, hogy Szabolcson 96,4 szá­zalékra, Vasason pedig 91,8 százalékra estek vissza a telje­sítmények március hónaphoz viszonyítva. A május elsejével bevezetett fejtési és fenntartási munka­­folyamatok új szakmány sze­­rin­ti értékelése még korai len­ne, de az eddigi tapasztalatok máris azt mutatják, hogy a teljesítmények és a keresetek alakulásában különösebb prob­léma nem jelentkezik majd a részletes elemzések, értékelé­sek folyamán. Július 1­2 Országos eszperantó-találkozó Pécsett Furcsa, beszélgetésnek lehet­­ tanúja,­­aki hétfőn vagy szer­­­d­án öttől hét óráig ellátogat a Színház téri SZOT-székház­­ba. Nem is érti meg miről be­szélgetnek. Ha franciául, né­metül vagy esetleg latinul tud­ja valaki, akkor esetleg egy-egy ismerős szó üti meg fülét. Ezen kívül aligha ért meg többet. Pedig világnyelven beszélnek. Méghozzá olyan világnyelven, amely egyetlen egy országban sem hivatalos nyelv. Külön irodalma is van e nyelvnek. Költemények, szép­irodalmi művek születtek és születnek, amelynek szépségét csak azok értékelhetik, akik megértik ezt a nyelvet. Ná­lunk Magyarországon és Pé­csett is sokan vannak, akik beszélnek így — az es­zperan­tisták. A múlt század végén 1880— 1890 között egy lengyel szem­orvos, dr. Zamenhof, alkotta meg az eszperantó nyelvet. Bár ő maga hét nyelven be­szélt, mégis szükségét látta an­nak, hogy egy olyan nyelvet alkosson, amelyen minden or­szág, minden nép fiai érint­kezhetnek egymással, függet­­­­lenül attól, hol születtek, mi az anyanyelvük, így született meg az eszperantó nyelv. El­terjedéséhez talán leginkább az járult hozzá, hogy egysze­rű, könnyen elsajátítható. Mindössze 5000 az eszperantó szó örökök száma. S ebből 45 képző segítségével húszezer szót alkothat magának, aki az ugyancsak egyszerű és kevés nyelvtant elsajátítja. Nagy n­őnye még az is, hogy foneti­kus nyelv. Mindent úgy ejte­nek, ahogy írják. Az eszperantisták évente megtartott kongresszusán negy­ven-ötven ország küldöttei vesznek részt. S egy nyelven, tolmács nélkül beszélnek, tár­gyalnak. A magyar eszperantisták is leveleznek külföldi eszperan­­tistákkal. S egymás közt is tart­ják a kapcsolatot. Július 1-én, 2-án Pécsett jönnek össze or­szágos találkozóra. E két na­pon mintegy 600—700 magyar eszperantista látogatja meg városunkat. NAPEÓ A NŐNEK munkahelyén, társaságban legfontosabb a biztonságérzet, amit a jól­ápolt test kölcsönöz. OesoSor Használjon ELIDA izzadásgátló és szagtalanító krémet Modem,­­golyós­műanyag flakonokban kap­ható az illatszerboltokban. Fogyó ára: 17,— Ft* 268 A jópélda Utweils-re talál Az utazó, ha a ba­ranyai falvakat nézi, kénytelen megállapí­­tani, hogy soha nem fejlődtek, nem szé­pültek községeink annyit, mint az utób­­bi években. A régi oldalt kerítések he­­vén számtalan ház előtt új kőkerítés hú­zódik, a vakolatát po­­yogtató falakat szé­pen, tisztára meszel­ek, s nem egy köz­ségben szinte új köz­ségrészek épültek. A babarci házak azonban még a szép házakhoz szokott szemnek is feltűn­nek. Virágos udva­­rk, rendezett porták terte a faluban. — Nem így volt ré­gen— mondja Brach­­mann Lajosné, a köz­ség vöröskeresztes itkára. — Lényegé­ben 1957-től változott meg külsőleg is a fa­­u képe. S ebben je­­lntős része van a Vöröskeresztnek is. A tervezetnek nem ke­vesebb mint 100 tag­­a van a községben s nemcsak egyszerű­­n „tagok”, hanem olgoznak is. Min­en tag tudja a fel­­datát, tudják ki sz­­édkezik az oltások­nál, ki a szűréseknél* az egészségügyi men­tőállomás mintegy 20 taggal működik * *. — Az a tapasztala­tunk, hogy ha a ve­zetők helyesen kezde­ményeznek, szinte az egész falu lakossága követi azt, így volt ez a „Tiszta udvar, ren­des ház” mozgalom­nál. A vezetők el­kezdték rendbe tenni a házukat, a község lakói követték őket. Olyan rendcsinálás kezdődött, amilyen még soha. Ezt bizo­nyítja, hogy a köz­ségben szinte minden harmadik házon ott büszkélkedik a kis tábla „Tiszta udvar, rendes ház”-felirat­­tal* —* Augusztus 20 előtt például a köz­ség vezetői elkezdik házukat bemeszelni. Látná azt a nagy buz­galmat, amilyennel példájukat követik! Szinte az egész köz­ség meszel, takarít. Ennek a nagy ösz­­szefogásnak semmi különös titka nin­csen. Egyszerűen: nem tétlenkednek a vöröskeresztes aktí­vák . Néhány napja megrendezték az „öre­gek napját”. A köz­ségben mintegy 140 öreg van, akik már nem dolgoznak. A kultúrotthon termé­be több mint százan jöttek el közülük, s meghatódottan mon­dottak köszönetet a szép műsorért, a figyelmességért. Különösen jól mű­ködik az egészségügyi mentőállomás. Tény az, hogy eléggé sok a kisebb sérülés s ha mindezzel orvoshoz kellene szaladni, bi­zony nagyon feltarta­nák az orvos munká­ját s az orvoshoz já­rás hosszabb időt is igényelne. Négy egészségügyi mentő­­állomás működik a községben a vöröske­reszt égisze alatt. A tsz egészségügyi ál­lomás vezetője, Ha­­rich néni elmondja, hogy ez évben már csaknem hetven eset­ben nyújtottak első­segélyt. A mentőállo­másnak csak első­segélyt szabad nyújtania, utána ha szükséges, orvoshoz kell küldeni a bete­get. A mentőállomás nem kezelhet folya­matosan senkit. Harich néni el­mondja, hogy van más „funkciója’­ is, ő a tsz pénztárosa, rak­tárosa is. Most újabb kezde­ményezés van szüle­tőben. A község par­kosítani akar. Igen­­ám, de addig nem le­het, míg a libák az utcán vannak, előbb tehát azt kell megér­tetni a lakókkal, hogy a baromfiakat ne az utcán tartsák. A parkosítással már foglalkozott a vörös­­kereszt kérésére a ta­nács. Nemcsak az ud­varok, de a házak eleje is szép, virágos köntöst ölt majd. — Olyan dolgokat kell kezdeményezni, amelyek a község la­kóit érdeklik — mondja Brachmariné. — Ki nem örül an­nak, ha tiszta az ud­vara, ha virágos a ház eleje, ha frissen meszeltek a falak?! Az, hogy a község lakói szinte egyem­­berként vesznek részt, az ilyen jellegű „tár­sadalmi munkában” is, nem utolsósorban annak a következmé­nye, hogy régi, a me­gye határain is túl­terjedő hírű tsz-ük van. S a kollektíva ereje az egész közsé­get átformálja. A pécsi balettegyüttes idei második bemutatója Az önálló pécsi balettegyüt­tes pénteken tartja az idei második bemutatóját, amely egyben a Pécsi Nemzeti Szín­ház utolsó premierje lesz eb­ben az évadban. A húsz fiatal­ból álló együttes három érde­kes témájú táncjátékot ad elő, melyeknek koreográfiáját Eck Imre tervezte, ő egyben mind­három balettjáték rendezője is. A bemutatásra kerülő ba­lettjátékok koreográfiáit Bar­tók Divertimento című zene­művére írta, a másik Ránki György zenéjére, Derkovits fa­metszetei nyomán 1514-et je­leníti meg, míg a harmadik táncjáték Bányászballada címmel a bányászokra lesel­kedő veszedelmek elleni küz­delmet viszi balettben szín­padra, ennek zenéjét Maros Rudolf komponálta. Az új utakon haladó, a szo­cialista tartalmú modern ba­lett megteremtését célul tűző pécsi kamara-balettegyüttes nyáron a Német Demokratikus Köztársaságba és Lengyelor­szágba is ellátogat műsorával. 3103S Divertimento. 1514. Bányászballada. Fotó: Erb ■osoioioaoaoiiCHicsoti Faipari­ gépismerettel ren­delkező lakatost azonnalra felveszünk. FAIPARI KTSZ Szigetvár. Tel.: 70. 16 522 KM. Komlói Állami Építő­ipari Vállalat azonnali be­lépésre keres 2 éves szak­mai gyakorlattal rendelkező VILLANYSZERELŐKET. Jelentkezni lehet Komló. Kossuth L. u. 13., munka­ügyi osztályon* 291

Next