Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

2 Vasúl hmű kiállítás nyílt Pécsett A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vasúti baleseti kiállítást rendezett, amelyet az ország gócpontjaiban vándor­kiállításként mutatnak be.­­ Tegnap délelőtt telt ház előtt nyitotta meg a MÁV Pécsi Igazgatósága a kiállítást a já­rási tanács nagytermében. Az első tabló ismerteti, hogy a magyar vasút dolgozóira nem jellemző a gondatlan szolgálatellátás. A bemutatott tényanyaggal figyelmeztetni akarnak, hogy a legkisebb mu­lasztás is emberéleteket ve­szélyeztet, súlyos anyagi káro­kat okozhat, amelyekért vállal­ni kell a felelősséget. A vasút dolgozóinak többsége baleset­­mentesen látja el munkáját. A teremben képekkel illuszt­rált figyelmeztetések, példák felsorolása. Bemutatják az utóbbi éveik legkirívóbb bal­eseteit is, elemzik azoknak okait, ami legtöbb esetben az összehangolatlan munka, a helytelen r®kudós, nyitvafelej­­tett sorompó, vagy éppen gye­rekek csíny­tevése képében je­lentkezik. Filmeket is vetítenek, köz­tük közlekedési baleseteket bemutató és oktató filmeket. A kiállítás október 8-ig ma­rad Pécsett, s minden nap megtekinthető díjtalanul reg­gel 8-tól este 8 óráig. 450 vagon hibrid­­kukorica a vetőma­g Bolyból A több mint 30 000 holdas Sátorhely Bólyi Állami Gazda­ságban javában zajlik a kuko­ricatörés, raktározás, illetve a hibrid vetőmag előkészítése. Ez évben 6200 holdon termel­tek kukoricát, s 2600 holdról takarítják be a vetőmagellá­tásra szánt hibrid-fajtákat. A hozamok jobbak a vártnál: az egész termőterület átlagában (májusi morzsok­a számítva) körülbelül 30 mázsát ad min­den hold. Hibridkukoricás ve­tőmagból — a tervek szerint — 450 vagonnyit adnak át ré­szint hazai felhasználásra, ré­szint exportra. Angliának Kongros—3 hibridet termeltek az idén, amelyből mintegy 45 vagonnyit szállítanak el hama­rosan. A legjobb magyar hib­ridekből — a martonvásári 1- es, a martonvásári 5-ös és a martonvásári 40-esből Cseh­szlovákiáinak, az NDK-nak és Indiának adnak át nagyobb mennyiséget A kongresszusi irányelve­ink visszhangja azt bi­zonyítja, hogy népünk látja és nagyra becsüli a párt politiká­ját immár évek óta jellemző mértéktartást és valóságérzé­ket. Bár fejlődésünk nem men­tes a nehézségektől, az bizonyos, hogy a helyes, a körülmények­kel és lehetőségekkel számoló politika az elmúlt hat évben zökkenőmentes politikai és gazdasági haladást biztosított és megóvott bennünket a na­gyobb megrázkódtatásoktól, valamint attól, hogy előre lát­ható, de figyelmen kívül ha­gyott eshetőségek miatt akár polit­ink, akár gazdaságpoli­tikánk számottevő módosítá­sára kényszerüljön. Az MSZMP korrigálta mind­azokat a hibákat, amelyeket az MDP vezetői annak idején el­követtek és ezzel egyidejűleg helyes politikát dolgozott ki. A követendő utat, az alkalma­zandó módszereket a marxiz­mus-leninizmus általános ér­vényű törvényeinek viszo­nyainkkal egybehangolt alkal­mazása segített megtalálni. Vizsgálhatjuk politikánk, vagy gazdaságpolitikánk bármely kérdését, azt találjuk, hogy a párt mindannyiszor megtalálta a helyzethez leginkább illő, a legjobban megfelelő megol­dást Csak a példa kedvéért em­lékeztetünk arra, hogy az el­lenforradalom után a konszo­lidáció, a munkáshatalom meg­szilárdítása volt a legfőbb fel­adat. Ennek viszont a koráb­ban meglazult munkás-pa­raszt szövetség helyreállítása volt az egyik legfontosabb fel­tétele. A pártnak tehát figye­lembe kellett vennie az agrár­­politikában az ellenforradalom előtti években elkövetett kü­lönböző hibákat, korrigálnia kellett azokat, annak a politi­kai tőkének összegyűjtéséhez, amely később lehetővé tette a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének folytatását és befejezését. Az első agrárpoli­tikai intézkedések tehát a fent említett célt szolgálták és ha­marosan meg is hozták az ered­ményt. Következtetésként te­hát azt lehet mondani, hogy a párt az ellenforradalmat köve­tő első időkben agrárpolitiká­ját is a fő feladatnak, a mun­káshatalom megszilárdításá­nak rendelte alá.­asonlóan reális megfon­tolások jellemezték a párt politikáját a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének időszakában. Abból indultunk ki, hogy amennyire lehet, meg kell könnyítenünk a parasztság számára a nagy elhatározást. Ezért hozott a párt és a kor­mány határozatokat a földjáró-vi­­­dék fizetéséről, a termelőszö­vetkezeti parasztság társada­lombiztosításáról, az öregekről való gondoskodásról. Ezért születtek intézkedések az anya­gi ösztönzés elvének a mező­­gazdaságban való fokozottabb érvényesítéséről, a rugalma­sabb jövedelemelosztásról, a vezetőknek a tagság belátása szerinti demokratikus kivá­lasztásáról. És az élet ismét be­bizonyította, hogy a párt egy­felől helyesen látta meg az időpontot, amikor újból lehe­tővé vált a mezőgazdaság gyor­sabb ütemű szocialista átszer­vezése, másfelől jó érzékkel választotta ki azokat az intéz­kedéseket, amelyek a történel­mi folyamat gyors és úgyszól­ván teljesen zavartalan — le­folyását elősegítették. Folytathatjuk a sort a szo­cializmus építésének egyéb kérdéseivel és rendre bebizo­nyíthatjuk, hogy csak a reali­tásokhoz való ragaszkodás, az összes tényezők gondos mérle­gelése hozhat és hoz egészséges gyümölcsöt. Az ellenforrada­lom után jelentősen emelke­dett a magyar dolgozó nép élet­­színvonala. Statisztikai meg­állapítások szerint ma maga­sabb, mint eddig bármikor, jól­lehet, különböző előre nem lá­tott, időjárási és egyéb ténye­zők időnként és átmenetileg kedvezőtlenül befolyásolják. A párt az elmúlt években min­dig megmondotta és megmond­ja, mikor tudjuk és mikor nem tudjuk emelni az életszínvona­lat, mennyit gyarapodtak az elosztandó javak és mit kell tennünk ahhoz, hogy tovább gyarapodjanak. Irányelveink most is világosan beszélnek a második ötéves terv első két esztendejének gazdasági ered­ményeiről és jelzik, milyen feladatokat kell elvégeznünk és milyen fejlődéssel számol­hatunk a most következő há­rom esztendőben. A párt min­dig őszintén és nyíltan beszél és ez a magyarázata annak, hogy dolgozó népünk ma biza­lommal viseltetik politikánk iránt, s bár nem örömmel, de mindenesetre megértéssel fo­gadja az időnként jelentkező esetleges nehézségeket is. Beszámolnak a VIII. kong­resszus irányelvei a társadal­munkban végbement hatalmas történelmi átalakulásról, leszö­gezik, hogy megteremtődtek a szocialista népi-nemzeti egység kialakításának feltételei, ösz­­szegezik a gazdasági fejlődé­sünk eredményeit és megálla­pítják, hogy leraktuk a szocia­lizmus alapjait. A szocializmus alapjainak lerakását kimond­hattuk volna előbb is, már ak­kor, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése befeje­ződött. Mégsem tettük, mert úgy véltük, hogy bár a meg­állapítás elméletileg igaz, vár­nunk kell leszögezésével, ad­dig, amíg fiatal nagyüzemi szocialista mezőgazdaságunk valamelyest megszilárdul, és így a szocializmus alapjai le­rakásának már az egyszerű dolgozó emberek számára is világosan érthető, kézzelfog­ható jelentősége van. Úgy hisz­­szük, ez egyik legérzékletesebb példája mai politikánk reali­tásának, mértéktartásának. Mstanában gyakran ta­­pasztaljuk, hogy a szo­cializmus építésében elért eredményeinket nemcsak ba­rátaink, hanem — bár kény­szeredetten és fanyalogva — józanabb gondolkodású ellen­feleink is elismerik. Nem egy tekintélyes nyugati polgári lapban olvashatunk hazánkban járt újságírók tollából szárma­zó cikkeket arról, hogy Ma­gyarországon a politikai han­gulat jó, az emberek derűsen, nyugodtan élnek, bíznak a jö­vőben, a dolgozó nép jól táp­lálkozik, csinosan öltözködik és jó kedvvel szórakozik. Az elért eredmények azon­ban semmiképpen sem adhat­nak okot arra, hogy megfeled­kezzünk a mértéktartásról és körültekintésről, mert ez el­engedhetetlenül szükséges ah­hoz, hogy az előttünk álló fel­adatokat is jól megoldjuk. To­vábbra is gondosan figyelem­be kell vennünk adottságain­kat, lehetőségeinket, óvakod­nunk kell a valóságtól elsza­kadt ábrándoktól, az irreális számoktól, a ma még teljesít­hetetlen ígéretektől, vagy igé­nyektől. Olyan terveket kell készítenünk, amelyek az erők maximális megfeszítését, a tartalékok és lehetőségek tel­jes kihasználását követelik ugyan, de mindenképpen meg­valósíthatók. A mértéktartás és a valóságérzék, a szerény­ség nem mond ellent annak, hogy az erők mozgósítására ösztönző terveket dolgozzunk ki. A tervek azonban sohasem mehetnek túl az ésszerűség ha­tárain, mindig összhangban kell lenniök az ország, a me­gye, a járás, a város vagy a fa­lu adottságaival, teljesítőké­pességével. A szocializmus építése, a máspa­ti ötéves tervünk végrehajtása, a béke védelme, a magyar dolgozó népre is szá­mos kötelezettséget ró. E há­rom feladat megoldása mind az egész dolgozó népnek, mind az egyes embernek érdeke. Az élet, a tények, és az érvek né­pünk többségét már meggyőz­ték erről. A magyar nép politikai ön­tudata, tájékozottsága nagyot nőtt az elmúlt években. Né­pünk megszokta és megszeret­­­­te a párt higgadt, meggyőző, szavakkal és tényekkel egy­­­­aránt érvelő stílusát. Bízik a­­ pártban, mert immár hatesz­tendős tapasztalattal bizonyít­­j­­ák, hogy a szavak és a tettek­­ összhangban vannak. A párt pe­dig óvja, politikájával és tet­teivel gyarapítja ezt a bizal­mat. Darvasi István : A VALÓSÁG TALAJÁN Hírek a komlói bányákból TK ESZTENDEJE, hogy a komlói bányászok baráti kap­csolatot tartanak zwickand fool­légáikkal, s minden évben kül­döttséget cserélnek. Ebben az esztendőben már a második né­met küldöttség érkezik a bá­nyászvárosba. Néhány nappal ezelőtt háromtagú orvoskül­d­öttség látogatott Komlóra, amelynek a vezetője a zwic­­­ kaui bányák orvosegészségügyi osztályának igazgató főorvosa,­­ dr. Gerhardt Schumann, tag­­j­­ai: dr. Paul Borowsky és dr.­­ Cristoph Brückner üzemorvo­sok. A német orvosaik október elsejéig tartózkodtak Komlón és tanulmányozták a komlói bányaüzemek egészségügyi helyzetét, az üzemorvosi tevé­kenységet, elsősorban a szili­­kózis elleni­ védekezés tapasz­talatait, eredményeit. OKTÓBER ELSEJÉN BE­VEZETIK Zobák-aknán a vé­dőkesztyű használatát, szűk­szavúan így is elegendő lenne a hír, azonban sokkal többet érdemel e téma. Főleg akkor látszik ennek a jelentősége, ha figyelembe vesszük azt, a ren­geteg sérülést, amely a bányá­ban történik, s amelynek jelen­tős része éppen a kézsérülés. Összesen ötezer pár védő­kesztyűt adnak még ebben az évben a komlói bányaüzemek földalatti dolgozóinak, elsősor­ban a frontfejtésekben, az elő-­­ váj­ásokban és a feltárásokban dolgozó emberek részére, ahol a leggyakoribb a kőzethullás és legnagyobb arányú a kézsérü­­lések száma. Az ötezer pár kesztyűre kereken 160 ezer fo­rintot költenek a tröszt veze­tői.■ CSEH FEJTÉSI MÓDNAK­­ nevezik az­t a kísérletet, amel­l­­­lyet a Kossuth-bányaüzem II­­I . szintjén lévő 10-es telepen­­ kezdtek el nemrégiben az ak- I­na dolgozói. A cseh rendszerű fejtésnek a lényege a követ-­­­kező: vastag szén­tel­epekben­­ több szelvényben fejtik le a­ szenet, s míg a régi hagyomá­­­­nyos módszerekkel minden sze­­­letet külön-külön kézi erővel­­ és ácsolattal biztosítva fejtet­­tek le, addig az új módszerrel­­ csak a felső és a legalsó szele­­­­tét fejtik le, a középen kiha­­­­gyott két, vagy több méter­­ vastagságú réteg önmagától omlik le. • A cseh rendszerű fejtést J ,I csak vastagabb telepekben le- i ■ i hét alkalmazni, ahol kialakul | i j olyan középső réteg, amely i ■ i már elegendő az omlasztásos ' -i fejtéshez. A fejtés alkalmával i j a felső réteg művelésekor drót J . , hálót helyeznek el a padozati j . I részen, amely a leomló kőzetet­­­ elválasztja a tiszta széntől A­­­ó­­ jelenlegi telep után a VIL és a 1 -­ VIII. szánt között újabb kísér­­­­leteket folytatnak a vastagabb rétegű szeneknél. , 120 FIATAL DIÁK érkezett csütörtökön a szénelőkészítő üzembe a bajai Tűr István Köz­gazdasági Technikumból. Az egynapos tanulmányi kirándu­lás alkalmával a gyakorlatban láthatták a technikumi hall­gatók, hogyan történik a kibá­nyászott nyersszén előkészíté­­se. A diákoknak nagyon tet­szett a hatalmas szénelőkészítő üzem, a Kossuth-bánya impo­záns épülete és az épülő bá­nyászváros. AZ ANNA-AKNA IV. SZINTJÉN, egyik vágath­ajtás­nál újfajta fojtást alkalmaztak kísérleti céllal a robbantásnál. A­­fojtóanyagot agyag és ka­­­­vics keverékéből készítették.­­ A keverékben lévő folyami­­ kavicsszemek a detonáció ha­tására összepréselődve, nagy erővel tapadnak a fúrólyuk fa­­­­lához és ott boltozatot képez­­­­nek. Az így keletkezett ellen­erő nagyobb, mint a régebben­­ használt fojtás esetében és­­ nincs akkora kifúvás.­­ Az előzetes számítások sze­rint nagyobb lesz a robbantás­­ szakító ereje és kisebb lőzsák­­ marad vissza a robbantás után. Amennyiben a kísérletek be-­­ válnak, az akna többi­­munka­­­­helyén is bevezetik sss újfajta­­ fojtást. T.­­— ZWICKAUI ORVOSKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA AZ ÜZEMEKBEN — VÉDŐKESZTYŰKKEL LÁTJÁK EL A BÁNYASZOKAT — CSEH RENDSZERŰ FEJTÉS INDULT KOSSUTH­­BÁNYÁN — ÚJFAJTA ROBBANTÁSI TECHNOLÓGIA ANNA­­AKNÁN 1962 OKTÓBER 1. " A Prágai Zeneszínház próbája a Bartók-teremben. — Októ­ber 1-én kezdi meg vendégszereplését Budapesten a Bartók­­teremben a Prágai Zeneszínház. — Drahomira Betelek,..'• Ri­ta Z­ibanszka és Premyszl­­im­a rendező a próbán. — Mint már jelentettük, a Prágai Zeneszínház Pécsett is tart elő­adást. — A PÉCSI Közgazdasági­­ Technikum utolsó éves diákd­í­jai a Pécs környéki termelő­­szövetkezetekben végzik az 5+1-es oktatásnak meg­fel­e­lően politechnikai gyakorla­taikat. Hetente egy napon a­­ termelőszövetkezetek könyve­lésével ismerkednek. — SZERDÁN kerül sor a pestárdi elágazásinál lévő új ÁFOR-telep műszaki átadá­sára. Az új telep átvétele le­hetővé teszi a Megyeri út és a Mártírok útja Sárikáin lévő elavult ÁFOR-telep felszá­molását . EDDIG 43 IPARI mun­kás jelentkezett a komlói és pécsi bányákból traktoros idénymunkára a gépállomáso­kon. Hétfőn a kozármislenyi gépállomás körzetében 11, a mágocsi körzetben hét, a szentlőrinci körzetben öt ipari munkás ült traktorra. E hét elején minden jelent­kező megkezdi a szántást, ve­tést a baranyai termelőszö­vetkezetekben.­­ TÁRSADALMI munká­ban fásítják a szülők az új­­mecsekaljai I. számú óvoda udvarát.­­ HATVANNYOLC motor­kerékpárra, 67 tv-készülékre, 12 hűtőgépre, 131 garnitúra bútorra, 17 gáztűzhelyre fo­lyósítottak áruvásárlási köl­csönt ebben az évben a szi­getvári járásban. Áramszünet Áramszünet lesz október 2-án nagyfeszültségű berendezés karban tartása miatt az alábbi területen: Alkotmány u. 62—88, TS—87, Ifjúság u. 1—17, Tavasz u. 1—29, 2—14, Ró­kus u. 1—15, 2/1—14, Kisíró­kus u. 1— 23, 2/1—22, Kiskereszt u. 1—21, 2— 22, Rókusalja u. 1—19, 2—18, Bu­dai Nagy Antal u. 2, Steinmetz ka­pitány tér 2—8, Édesanyák u. 1—13, Nyár u. 1—15, 2—4, Xavér u. 19-25. - — - ismerkedés a csillagászattal“ Előadás a csillagásza­ti hét keretében A TIT Baranya megyei Szer­­ - vezete Csil­­­agászati-Űrhajó- ■ zási Szakosztálya és a Pécs­i városi Tanács VB Művelő-­ dési Osztálya az 1962. októ- [ ber 1­6-ig megrendezésre­­ kerülő csillagászati hét kere­tében hétfőn este hat órai kez­dettel, a Leöwey Klára Gim­náziumban megtartotta első előadását ,,Ismerkedés a csillagászattal" címmel A színvonalas előadás so­­­­rán Székely Jenő a matemati­kai-csillagászati szakosztály elnöke elsősorban arról tájé­­­­koztatta a hallgatóságot, hogy mit tudhatunk meg a csillagok­­­ról szabad szemmel. Elmon­­­­dotta, hogy a felületes szem­­­lélenek a hulló csillagok, az­­ úgynevezett meteoritok ny­újt­ják a legszebb látványosságot­­ az égbolton Szemléltető mó­­j­dan ismertette a csillagászat­­ matematikai vonatkozásait a­­ naprendszer bolygói és tomás­­ közötti távolságának kiszá­mításához, majd közölte az­­ idevágó pontos adatokat. —­­­­­oglalkozott a Hold Föld kö-­­­rüli keringésének problémái­val, a változó fényerejű csil-­­ tagokkal, az égbolt „kilomé-­­­terköveivel”, amelyek a tá-­ volságok kiszámításánál je­­­­lentenek felbecsülhetetlen­­ szolgálatot a csillagászoknak.­­ Kitért az évszak és napszak változásokra a nap- és holdfo­­­­gyatkozások okaira. Beszélt a csillagászati megfigyeléseket­­ befolyásoló tényezőkről az ún. refra­kci­ókról. Végül rész­letes áttekintést nyújtott a Csillagászat kialakulásától napjainkig. Ezután a legújabb csillag­­­gászati ismeretterjesztő fil­meket vetítették az érdeklő­­­­dőknek, majd az egybegyűltek­­ a tetőteraszra vonultak, ahol távcsöves bemutató kerete­­i­ben a Jupiter bolygót tekii­­­­tették meg. Lukács ­ A ZSOLNAY Művelődé­si Házban a képzőművészeti szakkör október 1-től meg­kezdi az újonnan jelentke­zett tagok képzését. A szak­kör alap- és középfokon rend­szeres gyakorlati és elméleti oktatást ad. Jelentkezni lehet minden héten kedden, szer­dán és pénteken délután 6 órától a Művelődési Ház mű­termében (Felső-Vámház u.. 72. II. emelet) a szakkör ve­zetőjénél, Lantos Ferenc ta­nárnál. — 35 EZER LITER befo­­gadóképességű, korszerű bor­pincét építtetett Pakson a Mecseki Állami Pincegazda­ság. Az új pincét csütörtökön adják át rendeltetésének. — „KI MIT TUD” estet, rendez október 26-án este az egyetem aulájában a Pécsi Orvostudományi Egyetem KISZ-szervezete.­­!-c­s KOSTOLÓVAL egybe­kötött szardinia-bemutatót tartanak október 2, 3, 4-én a Bem utcai 165. sz. i-­űszer­­csemegeboltban. „Van szabály, hogy így“ Tegnap este a Közlekedési balesetelhárítási Tanács a Pécsi Nemzeti Színházban „Van sza­bály, hogy így” címmel zenés, táncos közlekedési balesetelhárí­tási kabarét rendezett. A műsor első részében neves művészek arattak nagy sikert. Lórán Len­ke, Zentai Anna, Kazal László, Horváth Tivadar, Homori Pál és a Vidám fiúk, Turán László zon­gorakísérete mellett szórakoztat­ták a színházat zsúfolásig meg­töltő közönséget. A műsor második részében a KRESZ-szellemi vetélkedő zaj­lott le Romhányi Rudolf vezeté­sével, aki egyébként a műsort is nagy sikerrel konferálta. Négy csapat közül a legtöbb pontot a 12. AKÖV csapata érte el, máso­dik a 7. ÉPFV, harmadik az Autó Klub, a negyedik pedig a PKV csapata lett. A KRESZ ver­­seny egyéni és csapatgyőztesei értékes jutalmakat nyertek és a díjak kiosztása után pedig még rövid „vigaszdíj-műsort” adtak a fővárosi művészek.­­ A MEöosz em­szttsége pályá­­zatot hirdet. A pályázatokt részt vehet mindenki, aki mezőgazda­sági, erdészeti üzemben, vagy vízügyi igazgatóságnál dolgozik, s üzemében az elmúlt évben vagy ez év első kilenc hónapjá­ban nem, vagy csak minimálisan kevés és csak könnyebb sérülé­ses baleset fordult elő, továbbá mindazok az egyének vagy kol­lektívák, akik gyakorlatban ismerik a balesetek csökkentésé­nek, illetve a balesetmentes m­un­kavégzés okait és körülményeit. A pályázatban elsősorban azokat a gyakorlatban jól bevált mód­szereket, intézkedéseket kell le­írni, amelyek segítségével sike­­rült megvalósítani a balesetmen­tes munkát. Első díj: 2000, máso­dik 3000, harmadik: 8000 forint. A pályázat beküldési határideje: 1063. január 1. Címe: MFDOSZ Központ, Budapest, VI., Jókai u. 2—4. A borítékra rá kell írni: Pályázat. A pályázatokat már­cius 1-ig felülbírál­ják és a pálya­­díjakat március 15-ig kifizetik. MODERN TÁNCTANFOLYAM kezdődik Hermann tánctanár ve­zetésével kezdők és haladók részé­re október 3-án, szerdán este 1 órakor a KP­VOSZ Művelődési Házban, József utca 1. sz.

Next