Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
XX. ÉVFOLYAM ÁRA: 80 FILLÉR 281. SZÁM Egy héttel a merénylet után izgalommal, feszültséggel, drámai eseményekkel teli hét végére fordul a naptár. Bevezetése három puskalövés volt s ezek közül kettő kioltotta John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökének életét. S a külpolitikai események e nagyhetének végét Lyndon B. Johnsonnak, a 36. elnöknek az amerikai képviselőház és szenátus együttes ülésén elmondott első, programját kijelölő beszéde szabta meg. A Dallasból és Washingtonból érkező közlemények szinte minden egyéb jelentést kiszorítottak az újságok hasábjairól. A merénylet tényei s következményei mindenekelőtt két kérdést vetettek fel nemcsak a politikusok, az államférfiak, hanem az egyszerű emberek számára is. Amikor az első jelentések a mindössze 24 éves Lee H. Oswaldot, az állítólagos „kommunista-gyanús” és „Castro-barát” dallasi fiatalembert vádolták a gyilkossággal, joggal merült fel az első kérdés: Vajon nem akarják-e megismételni, ezúttal Amerikában, a fasizmus uralmának nyitányát jelentő Reichstag-pert, vajon nem Oswaldban kereste egy amerikai Göring a hatvanas évek Van der Lubbe-ját, azt az ürügyet, amely utat nyithat a szélsőséges reakció tombolásának. Ha ez a kérdés az első napokban inkább csak a szocialista országok sajtójában merült fel, a második dallasi merénylet, amelynek áldozata ezúttal már Oswald volt, még a legelfogultabb újságíróban, a leginkább befolyásolható olvasóban is megerősítette a gyanút: aljasul kitervelt, de primitíven megrendezett színjáték folyik, amelynek egyetlen célja, hogy Amerikát s a világot letérítse a megkezdett útról, arról,ahol az első mérföldkövet a moszkvai szerződés jelentette. Kennedy elnök politikájában — mind országa belső ügyeit, mind pedig a nemzetközi helyzetet illetően — józanabb, reálisabb elképzelésekből, a való helyzet nagyjából pontos felméréséből indult ki. Természetesen ez a politika is imperialista, az amerikai monopóliumok érdekeit képviselő, a szocializmus térhódításával szembeszegülő magatartás volt — de a tényekre alapozódott. Az ország belső életére vonatkozóan két fontos célkitűzést foglalt magában: egyrészt biztosítani akarta, hogy évszázadokkal az emberi jogokat kimondó függetlenségi nyilatkozat után végre valóban megvalósuljanak a polgári jogok Amerikában, végre mindenki, az amerikai négerek is megkapják jogaikat — s ezzel az elnök magára vonta a szélsőségesen fajgyűlölő ultrák haragját, — másrészt olyan gazdasági reformokat akart végrehajtani, amelyek fontos változásokat hozhattak volna az ország gazdasági életében. Ezzel viszont egyes monopoltőkés csoportokat hívott ki maga ellen. Nem véletlenül figyelmeztette az elnököt az FBI, a Szövetségi Nyomozó Iroda, hogy halassza el tervezett látogatását, ne menjen el Dallasba, az olajmágnások és az olyan ultrák városába, mint a hírhedt Walker tábornok, aki a James Meredith néger diák egyetemi felvétele harcot vezette néhány évvel ezelőtt. (Walker ki is jelentette — jellemző módon a szélsőjobboldali német National- und Soldaten-Zeitungnak —■, hogy számára „nem volt meglepetés” a gyilkos merénylet...) Amikor a dallasi sztriptízbár tulajdonos, Ruby a városi rendőrség nyilvánvaló segédletével, a televíziós kamerák előtt gyilkolta meg a merénylettel vádolt Oswaldot, megadta a választ az első kérdésre. Nyilvánvalóvá vált, hogy a véres színjáték szervezői elszámították magukat, túlzottan könnyen lelepleződtek s nem sikerült szégyenteljes provokációjuk sem. Az első kérdésre tehát végső soron pozitív választ kapott a világ. De a dallasi merényletsorozat még egy kérdést is felvetett, folytatódhat-e Kennedy halálával az a nemzetközi politikai vonal, amelyet az elnök jelölt meg. Ez a vonal, bár sok és veszélyes kanyarral, ahhoz a moszkvai tárgyalóteremhez vezetett, ahol nyáron rákerült az amerikai küldött aláírása is a nukleáris kísérletek részleges eltiltásáról kötött egyezményre. Lesz-e mód meggátolnia a hidegháború lovagjainak, sőt, a melegháború bajnokainak térhódítását? Képes lesz-e Johnson, az új elnök arra, hogy folytassa elődje útját? Ennek a kérdésnek súlyát megnövelte, hogy a világ mindezideig viszonylag keveset tudott a korábbi alelnökről, személye háttérbe szorult Kennedy mögött, helyzete pedig — abból a Texasból származik, azt az államot képviselte korábban a szenátusban, ahol elődjét megölték — sokak számára egyenesen kétségessé tette politikáját. Roosevelt elnök egykori felfedezettje, az amerikai Demokrata Párt egyik legrutinosabb vezetője, Lyndon B. Johnson első megnyilatkozásaiban úgy mutatkozott be, hogy megkísérli folytatni elődje tevékenységét. A szenátus és a képviselőház együttes ülésén elmondott beszéde még nem foglalkozott ugyan részletesen minden kérdéssel, de az új elnök kijelentette: irányadónak tekinti Kennedy politikáját, a nemzetközi életben azon az úton jár mint elődje. Johnson is a legégetőbb nemzetközi kérdésnek minősítette a béke biztosítását, az általános és teljes leszerelés megvalósulását. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy megérti a békés együttélésnek a Szovjetunió által képviselt politikáját, ennek jelentőségét az egész világ számára. Ezt ismételte meg a nagy amerikai ünnep, a hálaadás ünnepe előestéjén is. Erre utal az a tény, hogy maga mellett tartja Kennedy minisztereit, köztük Rush külügyminisztert és az is,hogy első megbeszéléseinek egyikét Mikojannal, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesével folytatta. Egyébként ez a tanácskozás jóval hosszabbra nyúlt a tervezettnél s Mikojan szerint hasznos és kielégítő volt. A szovjet államférfi Rusk-kal is találkozott s a kiadott hivatalos jelentésből ítélve itt már konkrétebb kérdésekről is szó volt, mind a két állam egymásközti kapcsolatait, mind pedig a leszerelés kérdését illetően. I *ní„ : *r- ' Távirat Kádár Jánoshoz és Dobi Istvánhoz N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és L . Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke táviratban köszönte meg Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkásparaszt kormány elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából küldött jókívánságait. Missoil megbeszélése Johnson elnök megbeszélést folytatott Roy Wilkins-szel, a Színesbőrűek Haladásáért Küzdő Országos Szövetség titkárával. Wilkins a megbeszélés után kijelentette, hogy a polgári jogok érvényesítéséről szóló törvény kongresszusi elfogadtatásáról nem esett szó. Johnson főleg a négerek munkalehetőségeinek megjavítására helyezte a hangsúlyt. A napokban befejeződik a kukoricatörés Az őszi betakarítási munkák oroszlánrészét jelentő kukoricatörést hamarosan befejezik a megyében. Szombaton reggel már csak 598 hold kukorica volt töretlen, ami az összkukorica területhez mérten igen csekély mennyiséget jelent. Az őszi mélyszántási tervet 90 százalékig teljesítették a termelőszövetkezetek. Tanácsi szintón csak 82 százaléknál tartunk a mélyszántással. A legjobb eredményt a siklósi járás illetve Mohács városért él 98 százalékot meghaladó mennyiséggel, a leggyengébben a sásdi és pécsváradi járás szerepel 79,8 illetve 80 százalékkal. Tagadhatatlan, hogy a mélyszántás ütemének lassúbbodásában az esős időntúl az üzemeanyaghiány is közrejátszott. Szerencsére a megyei tanács illetve a Földművelésügyi Minisztérium közbenjárására megszűntek az ilyen gondok. A MÁV elegendő üzemanyagot szállított a pécsi ÁFOR-telepre, s ily módon, ha egy-egy járási székhelyen ideiglenesen kiürülnek a tartályok, Pécsett kapható üzemanyag. Még vasárnap is. Elkészült a Tiszamenti Vegyiművek új kénsav és szuperfoszfát gyára Szolnokon szombaton ünnepélyesen átadták a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményét, a második kénsavgyárat és az első szuperfoszfát gyárat. Ebből az alkalomból a Tisza-parti városba látogatott Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes. A vendégeket Bán László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója köszöntötte, majd dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter méltatta a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményének jelentőségét. Többek között elmondotta, hogy a szuperfoszfát üzem évente 200 000 tonna értékes műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A szovjet tervek alapján és szovjet gépekkel épült új kénsavüzem évi 120 000 tonna kapacitással dolgozik. A műtrágyagyár az előirányzatnál lényegesen rövidebb idő alatt készült el, s a tervezettnél csaknem háromnegyed évvel előbb kezdett üzemszerűen termelni, így már az idén 200 000 tonna szuperfoszfátot gyártanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az új gyár folyamatos feltárási technológiával dolgozik, az eddig elért műszaki és gazdasági mutatói megfelelnek a világszínvonalnak. A miniszter kiemelte, hogy az új kénsavgyárban a kén elégetésénél keletkező hulladékhőt hasznosítják, mégpedig úgy, hogy egy 4,5 megawattos turbina segítségével elektromos áramot termel. A hulladékhő hasznosítása évente mintegy tízmillió forint megtakarítást jelent a vegyiműveknek. A képen: az új 120 ezer tonnás kénsavgyár. Jivire isiliztik a komplex autójavító építését Éveikig tartó huzavona után végre a megvalósulás előtt áll az Autósközlekedés és az Autójavító közös telepének építése Pécsett. Az új komplex telepre a XIV-es Autójavítónak rendkívül nagy szüksége van, mert jelenlegi két telepén már nem tudja ellátni az autójavítást. Nem kevésbé igényjogosult az új telepre a 12. sz. AKÖV, mert nem kevesebb, mint 21 helyen kénytelen az 1500 gépkocsival rendelkező mammutvállalat üzemmenetét biztosítani. Az új komplex telep terveit Budapesten az UVATERV készíti és jelenleg már a részlettervek kidolgozása folyik. A részlettervek kidolgozása alatt — nagyon helyesen — az épületekben üzemelő vállalatok észrevételeit is meghallgatták és közösen dolgozták ki az egyes csarnokok, javítórészlegek terveit. Most már bizonyos, hogy az építkezés 1964- ben elkezdődik, a helykijelölést a tereprendezés munkái, a telep bekerítése követi. Az új telep gépi berendezéseinek egyes darabjai már meg is érkeztek Pécsre, többek között 9 db 25 000 literes tartály, s különféle szerszámgépek, amelyek egyelőre a XIV-es Autójavító és az AKÖV telepein tárolódnak. A komplex telepen állítják majd fel azokat a legkorszerűbb berendezéseket, melyek segítségével Pillanatok alatt megállapíthatják az egyes gépkocsik , teher-személykocsik, autóbuszok motorhibáit anélkül, hogy a motort szétszerelnék, vagy akár a szerelő egy ujjal is hozzáérne. Korszerű lesz az autószerviz, akocsik mosása, ápolása. A központba beépített ultrarövidhullámú adókkal minden helyet a legrövidebb időn belül el lehet majd érni, a gépkocsikat gyorsan a rendeltetési helyre irányítani. Nemcsak érdekes, hanem sokrétű, alapos ismereteket igénylő munka is a statikusé. Azt is lehetne mondani, nincs látszata a munkájának. A laikus szemlélőnek tetszhet az épület formai megoldása, impozáns külseje, vagy belső terének korszerű elrendezése. De amíg az épület elkészült, milyen tényezőket kellett figyelembe venni, hányszor került kézbe a logarléc, hány számot kellett módosítani, utasításokat kiadni — azt leginkább csak a statikus tudja. Képletesen szólva egy-egy épület az ő vállán is nyugszik. Ő felel a tartósságáért, a falak, a födémek teherbíró képességéért, az ő alapos elemzése párosult a tervező mérnök elképzelésével. S ha új épületeink szép formai megoldásáért dicséret illeti a tervezőt, a statikus sajnos névtelen szereplő marad. Az érdekes szakma, ritkaságszámba menő képviselőjével Ketterer Jankával beszélgetünk. Azt mondták kollégái, hogy a statikusi munka az építőművészettel egyenrangú. Mit kell tudnia egy statikusnak? — Nehéz kérdés — mondja. — Először meg kell nézni, hogy milyen talajon épül majd a szóban forgó épület. Pécs talajösszetétele elég sokrétű, a déli városrész pedig kimondottan talajvizes. Hogyan lehet biztosítani a kellő szigetelést, mekkora terhet bír el A STATIKUS a talaj, milyen formájú épületet tervezünk rá és milyen anyagból? — A hagyományos építkezési formákat egyre inkább háttérbe szorítják az új építési anyagok, új technológiák, új módszerek... — Igen, a statikusnak is állandóan ezekhez kell igazodnia. Vegyük például a panel építkezést. Amilyen egyszerűnek látszik, annyira alapos előkészítést igényel. S talán azért jó ebben a szakmában, ha női szemmel is nézi az ember, mert itt nem, lehet nagyvonalúan elintézni a dolgokat, hanem mindent a legnagyobb aprólékossággal figyelembe kell venni Tudni kell, hogy milyen anyagból készül az elem. Pontosan a terv szerint kell elhelyezni az ablakokat, ajtókat, a villanykapcsolókat, a villanyvezeték helyét, az elemeket összekapcsoló vaspántokat, a radiátort tartó kampókat és még sorolhatnám. Egy-egy centiméteres eltérés rengeteg plusz munkát jelenthet. Különböző átmérőjű a homlokfal, a válaszfal, a födém vastagsága. Ezek együtt bírják-e a megterhelést és milyen magasra építhetők? — Az építészet iránya, hogy fele területeken, magas épületek legyenek. Helykihasználás szempontjából is gazdaságosabb. Nő-e ezzel a statikus gondja? — Nő. Már az alapozásnál olyan körülményekre is kell ügyelni, hogy a megadott vas vastagságát — mondjuk például a betonozásnál — feltétlenül betartsa a kivitelező. Ugyanis a statikus egyik fontos feladata, hogy az épület a gazdaságosság határain belül, maradjon. — Gyakorlatban is ellenőrzik a munkákat? — Enélkül elképzelhetetlen. •— Ketterer Janka négy éve dolgozik a Tervező Vállalatnál. Amikor kikerült az egyetemről, hogyan fogadták? ■— Mint fiatal mérnököt, s mint nőt, is eléggé bizalmatlanul. Egyszer Nemeskében építettünk, s a kőművesek felületesen dolgoztak. Amikor szóltam, leintettek az idősebb szakemberek. Jobban tudjuk mi ezt, hiszen évek óta csináljuk — mondták. Nehezen, de sikerült meggyőznöm őket. S, hogy a vállalatnál megbecsülik-e? őrá esett a választás, amikor szóba került, hogy egy statikusról írjunk. Ketterer Janka szerényen csupán ennyit jegyzett meg: Nem is értem, miért én lettem a „szenvedő” alany? — Nos, nemcsak a nőnek kijáró, szokásos udvariasságból. Csépányi Katalin ”.