Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-01 / 51. szám
1964. MÁRCIUS 1 VASÁRNAP AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 80 FILLÉR 51. SZÁM A ma felelőssége a nálunk dolgozó külföldi munkásokkal folytatott beszélgetések konzekvens kérdése nyomán, ami legtöbbször így szól: hogy tetszik itt nálunk, mi a véleménye a magyarországi viszonyokról?• az esetek többségében szóbakerül a munkatempó, a munka szervezettsége és a munkafegyelem is. Legutóbb a Patyolat gépeinek szerelésén dolgozó nyugatnémet szakmunkások mondták el, hogy leginkább azon csodálkoznak, milyen alacsony a munkatempó nálunk, ámbár ez még nem is olyan feltűnő, de az annál inkább, hogy az általuk megszokott üzemi fegyelemmel nemigen találkoztak, lazasággal annál inkább. Aztán bő magyarázatba kezdtek, mennyivel lehetne többet termelni, ha mondjuk olyan fegyelem uralkodna valamenynyi üzemünkben, mint amilyen náluk elfogadott. Cseppnyi rosszindulat nélkül tették mérlegre tapasztalataikat, és jóindulattal tanácsolták, ha igazán nagy eredményeket akarunk elérni, több és fegyelmezettebb munkára van szükségünk. A problémakör egyébként aligha ismeretlen bárki előtt is. Született ebben a témakörben határozat, közgazdasági értekezés, cikk, sőt még vicc is. Eredményekkel sem vagyunk híján, de azért vannak még hibák is . Ha a világszínvonalról és a legfejlettebb tőkés országok termelési színvonalához való felzárkózásról beszélünk, ha hirdetjük, hogy a békés gazdasági versenyben kell bebizonyítanunk a szocialista gazdasági rendszer fölényét a tőkés termeléssel szemben, akkor egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy célkitűzéseink fontos kulcskérdései között kell a munkafegyelmet is számontartanunk. Magasabb színvonalú fegyelem uralkodik a termelési folyamatban, ahol nem bontja meg a termelés folyamatát a legkisebb fegyelmezetlenség sem. Az e téren folyó verseny kétségkívül tőlünk követel nagyobb erőfeszítéseket. A tőkés termelésben a munkafegyelem biztosításának hosszú évtizedek alatt kialakult eszközei és módszerei vannak. Elég, ha fellapozunk egy bárhol kiadott statisztikai évkönyvet. Ha végignézzük a különböző országok adatait, láthatjuk, hogy valamennyi tőkés országban kisebb vagy nagyobb számú munkanélküli él. Ha mégoly csekély is a számuk, hogy gyakorlatilag akár el is hanyagolható a tömegük, mindenképpen ott állnak a munkában állók mögött, várva a fellendülésre vagy éppen arra, hogy valaki kiessen a munkából, hogy a helyére állhassanak. Aki nem tartja be az üzem fegyelmét, kiesik, helyére áll más. A módszer egyszerű, érthető — aki próbálta, tudja: serkentő is. Ezt a módszert mi elvetjük. A szocialista rendszer egyik legelső dolga volt mindenütt, hogy a munkanélküliséget felszámolja, biztosítsa mindenkinek a munkához való jogot. A termelőerők gyorsütemű fejlesztése során a szocialista országokban jellemző gondkot jelentkezik a munkaerőhiány, ami az elvieken túl, gyakorlatilag is lehetetlenné teszi, hogy a munkanélküliekre appellálva oldjuk meg a munkafegyelem megszilárdítását. Néhol inkább az ügyeskedők használják ki a helyzetet és a munkaerőhiányt igyekeznek a maguk hasznára, jogtalan előnyök szerzésére fordítani. A mi számunkra egy járható út kínálkozik csak: a nevelés sokoldalú eszközeivel , meggyőzéssel, a dolgozó öntudatának formálásával teremthetjük csak meg a munkahelyeken a magasfokú fegyelmet, biztosítva, hogy mindenki valóban a legjobb tudása és tehetsége szerint végezze el a munkáját A munkafegyelem megszilárdítása természetesen nem lehet a gazdasági szervező munkától elkülönült tevékenység. A minap jelent meg egy munkáslevél a Népszabadságban. Eszerint egyik építkezésen munkaidő alatt egy rejtett zugban aludt az egyik dolgozó, de ennek ellenére a bérét rendesen elszámolták. Ha a bérelszámolás vagy a munkavezető ilyen „jó szívű”, aligha lehet várni, hogy még olyan meggyőző agitációval is meg lehet szüntetni a munkafegyelem lazaságait. De ugyanilyen súllyal esik latba a műszaki feltételek biztosítása is. Nem egy helyen lehet látni Pécsett és Baranyában is, ácsorgó embereket a munkahelyeken, akik — a maguk szempontjából joggal — hivatkoznak arra, hogy kénytelenek az időt agyonütni beszélgetéssel, mert anyagra kell várniuk, vagy egyéb tőlük független körülmény miatt nem dolgozhatnak. Az ilyen esetek egyenesen gátjai a jobb munkafegyelem kialakulásának. És az ilyen esetek kapcsán okvetlenül levonható az a tanulság, hogy nem lehet eredményes a meggyőző nevelő munka, ha a gazdasági vezetés kizárólag politikai feladatnak tekinti a munkafegyelem megerősítését Mostanában talán nincs is nap, hogy ne esne szó világszínvonalról, a legfejlettebb országok utoléréséről. A néha felbukkanó számoszlopok és statisztikák akkor talán az élettől távoleső dolgoknak tűnnek. Pedig nagyon is az élethez tartozó dolgok ezek. Pontosan megjelölik a célt, körülhatárolják, mit akarunk elérni. A legfejlettebb országok színvonalára akarunk eljutni. A termelés terén is, a fogyasztás terén is, az élet minden vonatkozásában. A dicsőség azonban a termelőmunkában sem terem ingyen. A legfejlettebb országok színvonalára csak a fegyelmezett munka emelheti hazánkat, a fegyelmezett munka lehet csak a szilárd alapja népgazdaságunk további fejlődésének. Ennek a magasfokú, öntudatos munkafegyelemnek a megteremtése az elsőrendű feladatuk a gazdasági vezetőknek, politikai munkásoknak és minden becsületes embernek, dolgozzon akár a munkapad mellett vagy a földeken, vagy az élet bármely más posztján. Ebben áll a ma emberének legfőbb felelőssége a holnapért. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnöklésével pénteken ülést tartott a Népfront székházában. Az ülésen Kállai Gyula, az Országos Tanács elnöke javaslatot terjesztett elő a Hazafias Népfront III. kongresszusának időpontjára. Az elnökség elhatározta, hogy a kongreszszust 1964. március 19-re hívja össze. Ortutay Gyula főtitkár előterjesztése alapján az elnökség megvitatta a kongresszus elé terjesztendő jelentés szövegét. A vitában felszólaltak: Szakasits Árpád, Harrer Ferenc, Vigh Imre, Cseterki Lajos, Bugár Jánosné, Erdei Ferenc, Darvas József, Bencsik István, Bognár Rezső, Dobos László, Tóth Lajos és Danovits Lajos. Kormányküldöttség utazott a lipcsei vásárra A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei vásárra. A delegációt Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter vezeti. A küldöttség tagjai: Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes, továbbá Kárpáti József, hazánk berlini nagykövete, aki az NDK-ban csatlakozik a delegációhoz. Új üzletház épül a Budai vámnál, a Fürst Sándor utcában. Az ősszel megkezdett alapozási és földmunkákat folytatják.— Szokolai felv. — Mezőgazdaságunk általános fejlődési vonala jó A megyei pártbizottság kibővített tanácskozása A megyei pártbizottság pénteki kibővített ülésén második napirendi pontként a Központi Bizottság mezőgazdasággal kapcsolatos határozatát tárgyalták meg. A Központi Bizottság üléséről és a határozatról Rapai Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott tájékoztatót. Tanácskoztak a megye önkéntes rendőrei Százötven kiváló önkéntes rendőrt hívott meg a BM Baranya megyei Rendőrfőkapitányság a szombati önkéntes rendőri tanácskozásra. A Dózsa Sportkör Sörház utcai kultúrtermében, a tanácskozáson részt vett dr. Nemes Alajos alezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, dr. Bernáth János őrnagy, a megyei főkapitányság helyettes vezetője, valamint a párt, tanácsi, társadalmi és gazdasági szerveik meghívott képviselői. Dr. Bernáth János őrnagy, a megyei főkapitányság helyettes vezetője beszámolt az önkéntes rendőrök munkájáról, eredményeiről és feladataikról — A megyében az önkéntes rendőrök száma meghaladja a kétezret, ebből 235 fő tanácstag — mondotta. — az emberek szabad idejüket feláldozva, rendszeresen szolgálatot teljesítenek, őrzik a társadalmi tulajdont, a közrendet és kiveszik a részüket a közigazgatásban. Bernáth elvtárs példákkal illusztrálta az önkéntes rendőrök által leleplezett bűncselekmények számát. A továbbiakban a rendőrfőkapitányság helyettes vezetője az önkéntes rendőrök képzéséről és a soron következő feladatokról beszélt. A beszámolót követő hozzászólók elmondták eddigi tapasztalataikat és javaslatokat tettek az önkéntes rendőrök munkájának megkönnyítésére. Gimesi János a szászvári önkéntes rendőrök munkájáról szólott, Lécz István Bolyból segítséget kért a megyei főkapitányságtól, mert a falun nagy az átmenő forgalom és a fokozottabb ellenőrzést látja szükségesnek. Hozzászólások után dr. Nemes Alajos, a megyei főkapitányság vezetője húsz kiváló önkéntes rendőrnek átnyújtotta a „Közbiztonsági Érem” bronzfokozatát és negyvenöt önkéntes rendőrnek tárgyjutalmat. A tanácskozás baráti beszélgetéssel ért véget. Bernáth János elvtára a beszámolóját mondja Rapai Gyula elvtárs tájékoztatója A Központi Bizottság szükségesnek tartotta — kezdte beszámolóját Rapai Gyula elvtárs — a nagyüzemi gazdálkodásban szerzett tapasztalatot*, összegezését. az elmúlt három év igazolta: helyesen választott a magyar parasztság, amikor a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett döntött. Ezt fényesen igazolják az elmúlt évek eredményei. Bár a mezőgazdaság tavalyi tervét nem teljesítette, a termelés mégis 6,7 százalékkal, a felvásárlás 13 százalékkal növekedett és a magyar mezőgazdaság exportja is jelentősen emelkedett Ha figyelembe vesszük a rossz időjárást a jelentős kenyérgabona-kiesést, ez az eredmény igen szépnek számít a belterjes gazdálkodás útján A rossz időjáráson kívül a terv nem teljesítésének okai közé sorolhatjuk egyébként a sokhelyütt még meglévő kezdetleges munkamódszereket a tervezés néhány hibáját A számadatok azonban így is jelentős eredményekről tanúskodnak. A korábban célul tűzött belterjes gazdálkodás nagy léptekkel halad előre. Harminchétezer hold szőlő és 57 ezer hold gyümölcsöst telepítettünk. Jobb a műtrágyaellátás is, a múlt évi 96 kiló egy holdra jutó átlagról 127 kilóra emelkedett. Az öntözött területek nagysága 1963 végére elérte az 516 ezer holdat Ez időszakra traktoraink száma 54 ezerre, a gabonakombájnoké 7 ezerre emelkedett. A gépek használata és az új munkamódszerek bevezetése következtében jelentősen megváltozott a dolgozó parasztok élete. Életszínvonaluk, kulturális szintjük emelkedett, kevesebb lett a mezőgazdaságban a nehéz fiziikai munka. Meg kell állapítani, hogy ez időszak alatt a parasztság egysége is erősödött. Mindezek azt bizonyítják, hogy a munkásosztály által a magyar mezőgazdaságnak nyújtott támogatás helyes volt. Ez a támogatás a következő évben sem lesz kisebb mérékű. A mezőgazdaság beruházásai ebben az évben növekednek, bár már tavaly is elérték az összberuházások 20 százalékát A részleteket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a tsz- ek többsége hazánkban az elmúlt három évben megszilár- dult, lényegében megszűnt a faluról városba való áramlás, s a tsz-tagok jövedelme emelke■ dett A következőkben — folytatta Rapai elvtárs — csak egy- két kérdéssel szeretnék foglalkozni a Központi Bizottság ülésén elhangzottak közül. Növelni kell a kukorica hozamát! Mezőgazdaságunk egyik legfontosabb feladata a kenyérgabona-termelés. A kenyérgabona-ellátás saját erőből való biztosításán túl azt is el kell érnünk, hogy tartalékokat tudjunk felhalmozni — az önerőből való ellátás így válik csak biztosítottá. Ennek fontosságát nem kell külön hangsúlyozni. Jól tudjuk, milyen megterhelést jelentett az országnak az idei kenyérgabonaimport. Éppen ezért 1964 őszén ugyanakkora területen kell kenyérgabonát vennünk, mint tavaly. A termelőszövetkezeteknek nem kell félniök a búzatermesztéstől, hiszen a (Folytatás a 3. oldalon)