Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

* 1964. Április *. szerda XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR 81. SZÁM fi Komlói Építőipari Vállalat idei terve 306 lakás Zobák-akna környékén — 65 iskolai tanterem 300 ágyas tbc-szanatórium — 58 milliós ipari és 33 milliós mezőgazdasági beruházás Az elmúlt évek során a Komlói Építőipari Vállalat igen sok lakást épített, elsősorban Komlón és Meszesen. Az idei programjuk sokkal változatosabb: a lakásépítésen túl jelentős ipari, mezőgazdasági, valamint jóléti és kulturális beruházás is szerepel idei tervükben. Jól indultak Az idei első negyedév in­dulásában igen nagy szerepe volt a téliesítésnek, annak, hogy az építőipari munkáso­kat nem küldték el fagysza­badságra. Kihasználták a le­hetőségeket, s a behavazott épületek alatt szorgos munka folyt egész télen át Az első negyedév pontos termelési eredményei még nem tisztázódtak, hiszen a beruházó a hónap közepe tá­ján „fizet”, de a januári és februári adatok 100 százalé­kon felüli eredményt mutat­nak, s ilyennek ígérkezik a március is. Summázva: bizta­tó az indulás, ilyen jól még nem álltak április elején, mint ebben az esztendőben. Sőt még egy kellemes dolog: a tervek sem hiányoznak úgy, mint a múlt évek elején. Az idei feladatokra majd min­den terv a kezükben van. Mit mutatnak ezek a tervek? Mit kell a komlói építőknek elké­szíteniük ebben az esztendő­ben? 680 lakás, iskolák összesen 680 lakás felépíté­se szerepel az idei program­ban. Ebből Komlón 429 lakást építenek. Különösen jelentős az új zobáki akna környékén felépítésre kerülő 306 lakás, hiszen a bányaüzem ebben az esztendőben már megkezdte az üzemszerű termelést, s a létszám folyamatosan emelke­dik, nagy szükség van az ott épülő lakásokra. Az építők ígérik, hogy mind a 306 la­kást időben átadják. A többi 123 lakást a város különböző negyedeiben építik fel. Ezenkívül 196 lakást épí­tenek Szekszárdon, 16-ot Mo­hácson és 30-at Pécsett. A­ lakásépítési programban sze­repel — a 680 között — egy­két falun felépítendő lakás is, például az iskolákkal együtt készülő pedagógus szolgálati lakások. A komlói Lenin tér két nagy toronyházának ala­pozását az év elején elkezd­­­­ték, jelenleg a cölöpözési munkálatok folynak, de ha­marosan megérkezik Buda­pestről az úgynevezett sprech­­metall (zsaluzó berendezés) és akkor kezdhetik az öntött fa­lak építését Jóléti beruházások A jóléti beruházások össze­ge 39 millió forint ebben az esztendőben. Utolsó simítá­sokat végzik a kökönyösi vá­rosrészen épült 1200 szemé­lyes munkásszállón, májusban adják át a pécsi, meszesi vá­rosnegyedben felépült 500 sze­mélyes munkásszállót. Befeje­zik a komlói kórház építését, Szekszárdon átadják a 300 ágyas tbc-szanatóriumot, mely pontosan olyan, mint a nem­régiben elkészült mecseki sza­natórium. Négy kultúrház épí­tése is szerepel az idei prog­ramban, a pécsi meszesi vá­rosrészben, Pécsváradon, Fel­sőnyéken és Nagykonyhán. Számottevő iskolai tanter­met építenek a vállalat dol­gozói az idén. A tervben 65 tanterem felépítése szerepel, amelyből még ebben az esz­tendőben átadnak 49-et. Is­mertebb helyeken a követke­ző iskolák épülnek: Komlón és Pakson gimnázium, Szek­szárdon egy 9 tantermes ipa­­ritanuló-iskola, Pécsváradon hamarosan átadják a 12 tan­termes általános iskolát, Va­sason 8 tantermes iskola épül, míg ugyancsak Szekszárdon építenek egy mentőállomást. Tovább épül a Mohácsi Farostlemezgyár Az ipari építkezések idei összege 58 millió forint. Eb­ből 25 millió forintot fordíta­nak a Mohácsi Farostlemez­­gyár harmadik lépcsőjének az építésére. A teljes befejezés 1965 májusára lesz meg, de már közben is adnak át egy­­egy üzemrészt, hogy ott a termelést megkezdhessék. A szekszárdi Mérőműszerek Gyárának építése ugyancsak folyamatos feladat, ez évben 15 millió forint értékű mun­kát végeznek el az építők, itt is májusban adnak át üzem­részeket. A vállalat jelentős ipari építkezései közé tarto­zik továbbra is a Mecseki Szénbányászati Tröszt külön­böző aknáin és az újhegyi szénmosóban történő beruhá­zások megvalósítása. A mezőgazdaság részére tör­ténő építkezések közül ki­emelkedő a Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaság megrendelé­sére készülő 40 000 férőhelyes tojóüzem, amelyet 19 millió forintért építenek még ebben az évben. A mezőgazdaság ré­szére történő összes építkezés értéke 33 millió forint, s kö­rülbelül 11 helyen épül je­lentősebb létesítmény, például Mohácson és Tamásiban 150 vagonos raktár, s ugyancsak Tamásiban készül egy 50 va­gonos lisztraktár is. Árvíz a Bodrog mentén Húsz ház összedőlt Mintegy 2500 ember, 70 gépkocsi és számos lófogat dől- i­gazik a Tisza és a Bodrog Borsod megyei szakaszának gát­­j­­ain. Különösen nehéz munkát végeztek a Tiszaluc és Kész-­­­nyésen közötti szakaszon, ahol nemcsak az árhullám, hanem­­ az eső is áztatja a töltést. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság gépesített árvízvédelmi osztaga és a községek lakói azonban éjjel-nappal dolgoztak­, s kedden reggelre csak­nem egy kilométer hosszú szakaszon magasították a töltést. A két folyónál eddig 45 000 homokzsákkal erősítették meg a gátakat. A megduzzadt Bodrog mintegy 16 000 hold rétet­, le­gelőt és szántóterületet öntött el. Kedden reggelre Olaszlisz­­kán, Sárazsadányban, Bodrogolasziban, Végardón és Sáros­patakon a korábban elöntött épületekből 20 ház már össze­dőlt. A Tisza árhulláma kedden Tiszadorogmánál tetőzött és tovább vonult Poroszló felé. Az áradás Poroszló és Tiszafüred környékén már mintegy 15 000 hóvat borított el a folyó hul­­lámterén. ­ A szalántai Hunyadi Tsz munka- és erőgépei részére gépszínt épít a falu határában. A 30 méter hosszú, fémvázas építmény alá 30 gépet tudnak elhelyezni. Fotó: Erb. » Vendégeink látogatása Martonvásáron N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség veze­tője, valamint a delegáció több tagja, kedden délelőtt Marton­­vásárra, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetébe látogatott. A vendégek társaságában volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Amerre elhaladtak, mindenütt sokan köszön­tötték N. Sz. Hruscsovot és a többi kedves vendéget. Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bujdo­só Imre, a Fejér megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Senkár István, a já­rási pártbizottság titkára, Gonda István, a járási tanács végrehajtó bizottságának el­nöke, Márton János, a közsé­gi pártszervezet titkára, Lu­kács János, a martonvásári tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, továbbá dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igaz­gatója, valamint az intézet több más vezetője fogadta a vendégeket. Az üdvözlések után dr. Rajki Sándor részletes tájékoztatót adott az inté­zet tevékenységéről, kuta­tási programjáról, eredmé­nyeiről. Ezekben az ered­ményekben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kap­csolatoknak, amelyeket szov­jet kutatókkal, intézetekkel építettek ki. Csaknem valamennyi hasonló jellegű szovjet tudományos intézménnyel állandó össze­köttetésben állnak, rendszeres gyakorlattá vált a különböző tanulmányok, tudományos do­kumentumok, sőt a nemesítési alapanyagok cseréje is. A köz­vetlen és szoros kapcsolatokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonvásári kutatóintézet valamennyi tu­­­­dományos munkája hosszabb­­rövideb időt töltött a Szovjet­unióban tanulmányúton, s természetesen jó néhány szov­jet kollégát Martonvásárom láttá át vendégül. A magyar és a szovjet ku­tatók együttműködése kü­lönösen termékeny a búza fagyállóságának fokozásá­ban, nemesítésében, vala­mint a kukorica hibridizá­ciójában, így Lukjanyenko akadémikus, a krasznodari kutatóintézet helyettes igazgatója, a híres Bezosztája és Szkoroszpellka búzák nemesítője állandó kapcsolatot tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni ne­mesítő munka segítésére az általa kinemesített Bezosztája 1. és 4., valamint a Szkorosz­­pelka 3. és 3/b. fajtákat. Ezután Szalai Dezső, az in­tézet párttitkára a pártszer­vezet tevékenységéről szá­molt be. A vendégek gépkocsioszlopa háromnegyed 11 óraikor ka­nyarodott az intézet elé. A be­járatnál Juhász János, a Fe­jér megyei Pártbizottság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a A tájékoztatók után csak­hamar kötetlen, baráti hangú beszélgetés alakult ki, amely természetesen szakmai témák körül forgott. Nyikita Hrus­csov számos kérdést tett fel. A beszélgetés során az in­tézet munkatársainak figyel­mébe ajánlotta, hogy a hazánkban elterjedt és nagyon jól bevált szovjet Bezosztaja 1-esnek új ve­­télytársa is támadt a Miro­­novka 808-as elnevezésű búzafajtában, amelynek ter­mesztése főleg hidegebb ég­hajlat alatt előnyös.­­Megemlítette, hogy szülő­falujában, Kalinovkában ez­zel a búzafajtával a nagy téli hidegek ellenére 43 mé­ter mázsa termést takarítottak le egy hektárról, míg a Be­zosztája ilyen körülmények között csak 21 mázsás átlagot adott. Természetesen mele­gebb éghajlatú vidékeken a Bezosztája előnyösebb a Mi­­ronovkánál. Szóba kerültek a lucerna termesztésében elért marton­vásári eredmények is. Nyikita Hruscsov érdeklődéssel hall­gatta a tájékoztatást: az inté­zetben előállított lucerna­magvak a nemzetközi piacon is keresettek. Tréfásan megje­gyezte: a martonvásáriak ne na­gyon bízzák el magukat, mert Üzbegisztánban sem ülnek ölhetett kézzel a szakemberek, s ugyancsak jó hírnevet vívtak ki ma­guknak a lucernatermesz­­tésben. A tapasztalatcsere ezen a területen is minden bizonnyal hasznos lenne a martonvásáriaknak és az üzbegisztániaknak egyaránt. Amikor a kukorica- és a búzatermesztés aktuális tudo­mányos kérdéseire terelődött a szó, Nyikita Szergejevics sok mgszívlelendő észrevételt fűzött a szakemberek ismerte­tőihez. Megjegyezte például, vannak vidékek, mint a Szov­jetunióban a Kubány vidék és a Krasznodari körzet, ahol kukoricából nehéz olyan jó termést elérni, mint búzából. Természetes, hogy az ilyen helyeken inkább a búza ter­melését kell előtérbe helyezni. Szóba került az is, hogy a Martonvásári Mezőgazda­sági Kutató Intézet javasla­tára hazánkban a búza ta­vaszi fejtrágyázása helyett a téli-télvégi fejtrágyázásra tértek át. Hruscsov megerő­sítette ennek helyességét. Luknyajenko akadémikus­ra, a Krasznodári Kutató In­tézetben dolgozó híres tudós­ra hivatkozott, aki kutatási eredményei alapján a mai­­Folytatás a 3. oldalon. Tegnap, kedden a Hruscsov elvtárs vezette szovjet párt- és kormányküldöttség Mar­­tonvásárra látogatott. A ked­ves vendégeket mindenütt fo­rró szeretettel köszöntik a dolgozók

Next