Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Világ t­erületÁrjai, egyesüljetek ! Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIII. ÉVFO­LYAM, 1. SZÁM Ara 80 FILLÉR 1966. JANUÁR L. SZOMBAT ■ ■■■■■■Kann Kádár János nyilatkozata néhány kül- és belpolitikai kérdésről Az új év alkalmából a Népszabadság szerkesztősége és a Magyar Távirati Iroda néhány kül- és belpolitikai vonatkozású kérdést intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárához. Alább közöljük a kér­déseket és Kádár János válaszait. KÉRDÉS: A vietnami ag­resszió kiterjesztése, a Do­minika belügyeibe való be­avatkozás, a reakciós, jobb­oldali erők támadása Indo­néziában, a nyugatnémet militaristák nyílt igénybeje­lentése az atomfegyverekre és más nemzetközi esemé­nyek azt a benyomást kel­tik, mintha az imperialis­ták az utóbbi időben ma­gukhoz ragadták volna a kezdeményezést. Mi erről az úti véleménye? VÁLASZ: Az imperializ­mus a nemzetközi politikában sem tud felmutatni semmifé­le, a jövőbe mutató elgondo­lást. Ilyen terveink csak ne­künk vannak, akik a szocia­lizmus, a társadalmi haladás elveit valljuk és a tartós bé­ke megteremtéséért küzdünk­­be akinek nincs átfogó terve a jövőt illetően, az a kezde­ményező szerepet sem ragad- í ítja írta­ihoz. az Im­perians­ . Ha világrendszer válságban­­ van: szorongatja a szocialista­­ világrendszer országainak nö-­­ vek­vő, ereje, nyomást gyako-­­ rolnak rá a gyarmati örök-­­ ség minden formája ellen­ küzdő népek és saját dolgo-',­zóinak osztályharca, nehezítik a helyzetét a vezető kapitalista országok egymás közötti, egy­re éleződő ellentétei is. * Csak arról lehet beszélni, hogy egyes imperialista ha- * talmak, s különösen az ame-­­­rikai imperialisták a múlt év­ben fokozták a népek ellen­­ irányuló, békebontó támadá-­­ saikat. A választások idején a hangoztatott békeszólamokkal szemben az új elnök kormá­nya katonai behívókkal sze­í­rencséltette az Egyesült Álla­mok polgárait. A nemzetközi jogot, a nemzetek önállósá­­v­gát, az országok szuverenitá­­sát lábbal tiporva, csapatokat szállítottak partra Dominiká­ban, fokozták a ,,különleges” háborút Dél-Vietnamban, bombatámadások sorozatát In­tézik a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen, és újab­ban katonai támadással fe­nyegetik Laosz és Kambodzsai területét és népét. Ázsiában nemcsak háborút folytattak, hanem felszítják az ellentéteket a gyarmati iga alól felszabadult országok kö­­­­zött és országokon belül, el­lenforradalmi akciókat szer­veznek; bátorítják a népelle­­­nes erőket, védelmezik a ko­­lonialista rendszer maradvá­nyait Afrikában is; Latin- Amerikában terrort alkalmazná­nak a haladó mozgalmak el­­len. Európában pedig azok­­­nak a nyugatnémet militaris­táknak a kezébe akarnak atomfegyvert adni, akik a tör­ténelem által régóta véglege­sített határok revíziójára tör­nek. De az is tény — s ezt az amerikai imperialisták is jól tudják —, hogy e „furkósbot”­ politikával szemben magában, az Egyesült Államokban is növekszik az elégedetlenség és a tiltakozás, s még NATO- beli szövetségeseiket sem tudj­­­ák egységes akcióra bírni . S ami még fontosabb, a meg­­támadottakat nem tudták megfélemlíteni, még kevést s­enis leigázni, mind növekvő ellen­állással találkoznak, győzelem számukra nem látható, s mindjobban lelepleződnek a világ közvéleménye előtt. így értem azt, hogy az im­perialisták nem ragadták ke­zükbe a kezdeményezést. Ag­resszív cselekedeteik sokkal inkább a szorongatott kalan­dor hazárd lépéseire emlékez­tetnek. KÉRDÉS: milyen lehetősé­get lát a békés egymás mellett élés elvének érvé­nyesítésére a jelenlegi nem­zetközi helyzetben? VÁLASZ: A békés egymás mellett élés elve számunkra nem propagandaszólam, nem taktika, hanem egész korunk­ra érvényes lenini elv, amely­nek érvényesítéséért minden körülmények között a mosta­ni nemzetközi helyzetben is lehet és..kell küzdeni. Mi abból indulunk ki, hogy a szocialista építőmunkánkhoz békére van szükéí , a kom­munisták történt ki küldeté­se, hogy az embe­­riség érde­kében küzdjenek egy­­újabb világháború megakadályozá­sáért, azért is, mert a szocia­lizmus eszméjének világmére­tű győzelméhez nincs szükség háborúra. Az emberiség szerencséjére a vilgháború immár nem végzetszerűen elkerülhetetlen, a Szovjetunió, a 14 szocialis­ta ország, a gyarmati iga alól felszabadult népek, s a ka­pitalista országok haladó moz­galmat, ha egyesítik erejüket, képesek meggátolni az impe­rializmust egy új világháború kirobbantásában. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megkö­veteli az imperialista táma­dások megfékezését. Ennek megfelelően mi teljes mér­tékben szolidárisak vagyunk az amerikai agresszor ellen küzdő vietnami testvéreink­kel és minden, az imperialis­ták által megtámadott néppel, s tőlünk telhetően támogat­juk őket. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nemzetközi kérdések politikai tárgyalá­sok útján való, mego­ádásának. Normális viszonyra, a kapcso­latok bővítésére törekszünk a kapitalista világgal is, ide­értve a hozzánk közelebb eső európai országokat, s a távoli amerikai Egyesült Államokat is. I (A ) A mostani helyzetben fél­reértések is adódnak a békés egymás mellett élés értelme­zésében. Mi tudjuk, s a ka­pitalista országok kormányai­nak is meg kell tanulniuk, hogy a béke oszthatatlan, kép­telenség azt feltételezni, hogy miközben bombáznak­­egy szocialista országot, más szo­cialista országokkal fejleszt­hetik politikai kapcsolataikat. A népeknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mellett élés elvét és gyakor­latát rá kell kényszeríteni az imperialistákra, s ebben nem­csak, a kommunistáknak van feladatuk, hanem minden em­bernek, aki bármilyen, okból ellene van a háborúnak, a föld bármely részén éljen is. KÉRDÉS: Milyen lehetősé­gek nyílnak ebben a hely­zetben a Magyar Népköz­társaság nemzetközi tevé­kenysége számára, hogyan hasznosíthatjuk ezeket a le­hetőségeket? VÁLASZ: A Magyar Nép­­köztársaság nemzetközi tekin­télye 1965-ben is erősödött. Ezzel együtt külpolitikai tevé­kenységének fetid­őségei is to­vább növekedtek. A nemzetközi önbecsülést fel nem adva is jól tudjuk, hogy nekünk, mint kis ország­nak, nincs döntő befolyásunk a világpolitika alakulására. (Folytatás a 2. oldalon) Boldog új éves kedves olvasóinknak t Köszöntjük megyénk lakosságát Az új év alkalmából köszöntjük a kommunistákat, Baranya megye és Pécs város lakosságát. Büszkék vagyunk az ó esztendő sikereire: a munkások, termelőszövetkezeti tagok és értelmiségiek eredményes alkotó munkájára. Az 1966-os esztendő új feladatokat állít elénk iparban, mező­­gazdaságban, a társadalmi és a kulturális élet területén. Biztosak vagyunk abban, hogy társadalmi összefogással si­keresen valósítjuk meg ezeket is. Megyénk minden lakosának eredményekben gazdag évet, erőt, egészséget és személyes boldogságot kívánunk. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA Táviratok LVOV TERÜLET PÁRTBIZOTTSÁGA V. KUCEVOL ELVTÁRSNAK, LVOV. Békés és boldog új esztendőt, személyes boldogságot kívánunk önöknek és megyéjük minden dolgozójának. Kí­vánjuk, hogy a következő évben tovább növekedjenek a szovjet nép munkasikerei és erősödjék barátságunk. Elvtársi üdvözlettel: RAPAI GYULA első titkár, PALKÓ SÁNDOR megyei tanácselnök. KEDVES ELVTÁRSAK! A lvovi dolgozók nevében szívből köszöntjük Baranya megye dolgozóit az új év alkalmából. Új sikereket kívánunk a szocializmus építésében és népeink barátságának erősíté­sében. V. KUCEVOL, a lvovi területi pártbizottság titkára, S. STEFANYK, a lvovi terület tanácselnöke MIRKO LACKOVIC, Politicki sekretar Kotorskog Komiteta SKJ. Osijek, Kedves Elv­társak! Az új esztendő alkalmából újabb munkasikereket, békét és személyes boldogságot kívánunk önöknek és járásuk minden dolgozójának. Elvtársi üdvözlettel: RAPAI GYULA PALKÓ SÁNDOR első titkár,­­ megyei tanácselnök. Év végzi számvetés: Jó évet zártak a Baranya megyei állami gazdaságok Igen szoros, de reális terv­feladatokat kaptak­ a Baranya megyei állami gazdaságok. A különböző elemi csapások, ál­latbetegségek, nehezítették az eredményes munkát, ezért nagy összefogásra volt szük­ség a terv teljesítése érdeké­ben. Ezt segítette elő a mun­kaverseny. Az elmúlt évben 84 terme­­lőbrigád 1164 taggal ver­senyzett a szocialista cím elnyeréséért. Kiváló ered­mények is születtek, első­sorban kombájnosaink és traktorosaink, kukoricát betakarító kom­bájnosaink tűntek ki, mint Varga Lajos, Suri József, Horváth János, a pécsi, Má­­der Ferenc, Fingernágel Fri­gyes és Fürdős Antal a Bólyi Állami Gazdaságból. Jelentő­sen hozzájárultak kombájno­saink ahhoz, hogy a megye állami gazdaságaiban tavaly őszön 37 százalékban géppel takarították be a 17 ezer hold kukoricát. Az 1964. évi decemberi és az 1965. évi februári párt­­határozatok feladatul tűz­ték k­i az állami gazdaságok rész — az ésszerű takaré­kot mellett — a hozamok ny­agi és minőségi növe-s lését, az árutermelés foko­zását. Az állami gazdaságok, a kukorica, a tömegtakarmá­nyok átlagtermés-tervét tel­jesítették, sőt általában túl­teljesítették. A tervezett 189 800 mázsa búza helyett,­ 198 100 mázsát adtak köz­­fogyasztásra. Marhahúsból 17 700 mázsa he­lyett, 20 600 mázsát, sertés­húsból 54 000 mázsa helyett 57 500 mázsát, baromfihúsból 1237 mázsa helyett 1640 má­zsát állítottak elő. Évi tojás­termelési tervüket 1,2 millió darabbal túlteljesítették. A tervezett szerint alakult a tej, a gyapjú és más állati ter­mékek értékesítése is. Szép eredményt jelez az is, hogy 100 hold szántóterü­let után, 137 mázsa húst ér­tékesítettek tavaly. Fontos megemlíteni, hogy csökkent a hizlaláshoz fel­használt takarmány meny­­nyisége. Egy kiló sertéshúst 4.8 kilogramm abrakból, egy kiló marhahúst 3.1 ki­logramm abrakból állítot­tak elő. Minden munkaterületen be­vált a kísérletezés, az újítás, és hasznosan szolgálta a ta­karékosságot, a hatékonyabb üzemszervezés­ a termelés fo­kozását

Next