Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
1966. NOVEMBER 1. Állnak a tsz-építkezések Hiány disk a cement • A TisZKP javasolja: aj tehetőség a két tálolas A baranyai termelőszövetkezetek mintegy 70 milliós építés-beruházási programot bonyolítanak le ebben az év-ben. Az október 1-i felmérés alapján a tsz-építkezések készültsége 60 százalékos volt, tehát kb. 40 millió forintot használtak fel az első háromnegyed évben. Ebből az ez év -ben befejezett épületek érté-ke 16 millió forint, ezek azon-ban mind 1965-ről áthúzódók vagy átmenők voltak. Egyet- len 1966-ban elkezdett létesít-ményt sem, adtak eddig át. Az azóta eltelt egy hónap alatt a helyzet úgyszólván semmit sem változott. Állnak a tsz-építkezések, s a legfőbb ok a cementhiány. Csak Beremend pontos A TÜZÉP Vállalatnál Móré Gergely igazgatóhelyettest ke-restük meg cementügyben. — Cement valóban nincs — mondotta. — Hetek óta fónjuk az országot Váctól Lábatlanig, Budapesttől Hejőcsabáig minden cementgyárba bekopogtatunk. Talán sikerül valamit elérni. Azt azonban semmi esetre sem, hogy még a rossz idő beállta előtt mindenhova eljut a cement, ahol szükség van rá. Október 15-én a gyárak 550 vagon cementtel tartoztak a vállalatnak. Egyedül a beremendi cementgyár szállít pontosan, szinte napra. Ez azonban tört része a szükségletnek, hisz köztudomású, hogy Beremend exportra termel, a kiváló minőségű 500-as bere-mendi cementet a nagy román vízi erőmű építéséhez szállítják. A tsz-építkezéseket zömmel importcementből látják el, s az import késik. Télen kell beszerezni A dolgok ilyetén állása mellett a TÜZÉP már csak tanácsot tud adni. Szerezzék be télen az építőanyagot a tszek, s ne tavasszal, amikor az építkezések megindulnak. A bank az 1967-es építési hiteleket már októberben megnyitja, ha van tervdokumentáció. Ez esetben az építőanyagok minden további nélkül megvásárolhatók. Most például van bőven mész, most vegyenek meszet a tsz-ek. Az ősszel megvásárolt mész oltott állapotban bármeddig tárolható. A cementtel némiképpen más a helyzet. Bár ideális tárolóhelyen két három hónapig is kibírja a cement forgatás nélkül, ha azonban a raktár nem megfelelő, a zsákokat forgatni kell. Jelenleg nincs cement, a téli hónapokban azonban lesz. Okulva az idei tapasztalatokon, leghelyesebb, ha a szövetkezetek már most intézkednek a tervdokumentációk és a hitelnyitás ügyében, hogy a cementet ianuár-februárban meg tudják vásárolni. A TÜZÉP-nek a szükségesnél jóval kisebb a tárolási kapacitása, átlag 20 - 30 napos készletet tud raktározni. Ezért egy új lehetőséget kínál fel a tsz-eknek, a bértárolást, melyet a volt pécsváradi járásban már az elmúlt évben alkalmaztak. Ez esetben a tsz-nek a saját felhasználásra vásárolt készleten felüli mennyiség után a vállalat tárolási díjat fizet megállapodás alapján. Amelyik tsz-nek tehát van felesleges raktára, annak feltétlen kiszetődő épületanyagot raktároznia bérleti díj fejében. Mi a helyzet a panelkkal? A tsz-építkezések immár évről évre visszatérő problémája a hosszú átfutási idő, a kivitelezés lassúsága. Korábban az állami vállalatok kapacitáshiánya, most mióta a TÖVÁLL-ok vették át a döntő szerepet, a megoldatlan anyagellátás a fő gond. Évente mintegy 20 millió forint veszik el ily módon a mezőgazdaság részére, hisz az áthúzódó építkezések a következő évi keretet csökkentik. A hagyományos építkezések ilyen és ehhez hasonló problémái miatt szorgalmazzuk a mezőgazdaságban is a korszerű, gyors paneles építkezéseket, melyhez Baranyában adva van a lehetőség. Már 1953- ben felépült Olaszon az első panelistálló. Aztán az érdeklődés hiánya miatt a panel- ügyet abbahagyták, s 1965-ben vették újra elő. Úgy látszott , 1936-ra felépül az első hat istálló a szigetvári járásban: Nagydobszán öt, Patapoklosi- ban egy. Nem épül fel . Egerszegi Tibor, az ÉM Ba-ranya megyei Építőipari Vállalat műszaki osztályvezető- helyettese így tájékoztat: — A panelistállókat a kon-szervgyipír 100 millió forintos bővítésével megbízott sziget- óvári építésvezetőségünk építi fel. Az előregyártott elemeik a pécsi panelüzemben készül- nek s már megkezdték kiszálí lításukat. Három istállót még ebben az évben tető alá hobzunk, de a belső technológiai berendezést csak jövőre épít-t jük be. Minden az alapozáson múlik, ha ez megvan, három hét alatt tető alatt lehet a három épület. Utánanéztünk. Még az alapokat sem ásták ki Nagy- dobszán. A vállalat október- 1 - ben kérte a nagydobszai tsz-t, hogy tagjaival ásassa ki az alapokat, mert erre a munkára nincs emberük. Az tszi munkacsúcsban a tsz sem tudta nélkülözni embereit, s ezért a szigetvári vízgazdál-kodási társulástól kért kölcsön Kálmán Sándor tsz-elnök 11 segédmunkást, így sem látzik azonban szerinte valószínűnek, hogy a panelok tető alá kerülnek december végéig. " Hát ez a helyzet a panelokkal. A közel 70 millió forintból 10 millióval képviseltették volna magukat, ebből azonban hétmillió már egész biztos elveszik, s a hárommillió sorsa is bizonytalan. Élenteni a menthetőt Megjött az esős idő, lassan itt a tél. A tervezett tszépítkezések ebben az évben sem valósulnak meg. Mit lehet hát tenni? Menteni a menthetőt. Ennek egyik módja a viszonylag kevéssé anyagos munkaigényes vasvázas gépszínek építése, a TOVÁLL- ok most erre a lényegében terven felüli munkára csoportosítják át kapacitásukat, s az év végéig 15—20 gépszínt felépítenek. Ha nem is sokat, de három-négymillió forintot ezzel a szövetkezetek megmenthetnek az 1966-os év számlára. A több száz létesítményből mindössze hatvan készült el az idén. Kérdés, hogy várhatunk a tsz-ektől több árut, jobb ellátást, ha az ehhez szükséges feltételeket nem biztosítják számukra. A mező- gazdasági építkezések megol dására létrehozott TÖVÁLL- ok nem tölthetik be szerepüket mindaddig, míg az anyagellátás problémáját nem orvosolják központilag. Az intézkedés remélhetőleg már nem késik sokáig. — Ané — Jugoszláv jogászvendégek Pécsett A Jugoszláv Jogász Szövetség föderációjának öttagú küldöttsége dr. Jovan Djordjevics akadémikusnak, Jugoszlávia Jogi Tanácsa elnökének vezetésével, a Magyar Jogász Szövetség meghívására Budapestre érkezett. A delegáció tagjai Jugoszlávia állam- és jogrendszerének néhány kérdéséről Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben tartanak előadást. Gfi" Az Országos Takarékpénz- t sorsolnak ki. A szerencsés beítár november 18-án Mátyás- tétkönyv-tulajdonosok ezútt a földön, az Ikarus Művelődési Moszkvics, Skoda, Ttrabant. Házában rendezi a gépkocsi- Renault, Simca, Fiat és Zas- nyeremény-betétkönyvek esej t°va autót nyerhetnek. tetves sorsolását. A húzáson a Ezután februárban tartják ,’a’ius 31-ig váltott és október a legközelebbi autónyeremény ? 31-én még érvénes 10 000 és húzást amelyre október 31-ig 5 000 forintos betétkönyvek ’ . . . vennek részt, amelyek között állhatok gépkocsinyeremény ] előreláthatólag 215 gépkocsit betétkönyvek. — A *# napló JuiLlomos nek I/éjjel egy óra van. Aszszonyok tolják a csillét a zubogó keverőgép alá, energikus, tempós mozdulatokkal rántják, terítik el a lezúdult nedves betont, máshol tisztítják, olajozzák a formát, melyből a darus már kiszaktatta az elkészült oszlopokat. Mintha a rázógép szaggatott sivitása diktálná az üzemet, adna erőt újra, meg újra a feszülő karokba. Igen, itt a munkának feszültsége van. — Nem álmos? — próbálom túlkiabálni a zajt, de hamarosan be kell látnom, hogy a Komlói Betonárugyárban műszak közben lehetetlen a beszélgetés. Ismételt kérdésemre Hompát Ferencné, a Zrínyi Ilona szocialista brigád helyettes vezetője az irodában válaszol: — Megszoktam, megszoktuk. Eleinte furcsa volt, nem mondom, mert csak ebben az évben csinálunk 3 műszakot. — Idén feszített a terv — magyarázza Dózsas Balázs művezető. — A tavalyi 19 millió helyett 31 millió forint a tervezett termelési érték. Ha minden brigád úgy dolgozna, mint ők... 940 ezer forintot teljesítettek terven felül október elsejéig, azóta már jóval túl vannak a millión. Eléggé szoros a norma, de mindig megvan a 110—120 százalékuk. Jól együtt vannak. — Nincsenek pletykák? — fordulok Hompát Ferencnéhez. A kérdés jogos, mert ahol asszonyok vannak együtt... — Milyen a szellem? — Hát... jó . . — kapom a nem túl meggyőző választ és csak a második kérdésre. Később kiderül, hogy a brigádból két főt ja-vasoltak a kiváló dolgozó jelvényre, de csak egyet hagytak jóvá: az övét. Ez megrontotta a hangulatot. — Egy szemet sem tud- tam aludni délután — ponaszkodik a fiatalasszony. ! — Én nem vagyok olyan, hogy szólok, én hazamegyek és kisírom magam. ! — Több öntudat kéne a brigádba — tartja a műve- ! zető. ! Nem vitatom. Azonban mindenesetre megfontolan- !dó, hogy a pécsi központ í miért kért tíz főre javasla- tot a komlói üzemtől, ha csak ötöt fogadott el? Az ilyen „nagyvonalúság" nem í javíthatja a brigád szellemét. — Nem mondom, jól jön az a pénz, de inkább nem í kellett volna nekem sem, ! — mondja Hompót Ferenc-iné. — Sokszor arra gondolok, hogy elmegyek. ! — Mennyit keres? — Kétezren felül. De volt már 2600 forintom is egy hónapban. Mondta is a párom, hogy lassan többet keresek nála... Nem is a gyárat akarom itthagyni. ! Nehéz munka, de meg- ! szerettem. › — Más brigádban is ke- resne ennyit? › — Nem. Mi most is öt- száz forinttal többet kapí tunk fejenként. Hát a bri- ~ gádot sem hagynám itt szí- ! vesen. Jól tudunk együtt dolgozni, ismerjük egymást. ! Míg máshol megszökök... ! Erről van szó, öntudat? ‚ Az is, de még valami. Puszíán lelkesedésből kevés brit nádi termel egymillió forint pluszt a népgazdaságnak. Aczél Gábor . % 3 Kelen Jolán a Tanárképző Főiskolán Szavai nyomán megelevenedik a történelem Az a baj a veteránokkal, hogy mind öregek... — a megállapítás legalábbis tapintatlan, de sokan cinikus gúnyt éreznének ki belőle, nem éppen alaptalanul. Ám Kelen Jolán szájából kedves mentegetőzésnek hat, finom mosollyal kárpótolja a fotóriportert, ha már nem tudott egy „csinos kislányt” lencsevégre kapni. A Tanárképző Főiskola negyedévesei tudományos szocializmus előadásra gyülekeznek a tanteremben. A mai két óra anyaga a Magyar Tanácsköztársaság. Az előadói emelvényen Kelen Jolán. — „Mindig nagyszerű dolog kiemelkedő történelmi események tanúival találkozni — hangzik a bevezető —, de Kelen Jolán nemcsak szemlélője, tevékeny részese volt az 1918—19-es forradalmaknak.” A hetvenöt éves előadó hangja gyenge, nem is boldogulna mikrofon nélkül, de minden mondatát az oly ritkán tapasztalható őszinte lelkesedés, a megélt élmények hitelessége süti át. 1917 telének éhező, sötét Budapestjén vagyunk, az iskolákban hadikórházakat rendeztek be, ragacsos és kevés a kukoricából sütött kenyér. És az elkeseredett hangulatba berobban a hír: az orosz proletariátus átvette a hatalmat. „Mindenkihez, mindenkihez!" Persze, mindenki másnak örül. A polgári Magyarország annak, hogy Oroszország összeomlott. 1917. november 25. Nagygyűlés a Városligetben. Az egész város odaözönlik, a munkásság egyik legjobb szónoka, Bokányi Dezső beszél. A pilisi hegyekből hajnali 4-kor kiindulnak a bányászok, hogy tizenkét órára beérjenek. 1918 végén az Ukrajnából visszaérő német katonák húsz, később már két koronáért árusítják fegyvereiket... A gaileista Kelen Jolán társaival röplapokat gyárt és terjeszt. ,Az a föld, amit a magyar népnek meg kell hódítani, nem Oroszországban, nem Olaszországban, nem is Franciaországban van. A magyar népnek saját földjét kell meghódítania”. A leendő pedagógus, egyelőre még gondtalan, talán kissé könnyelmű kislány, fürkészve nézi Kelen Jolánt. ő megérzi a hangulatot, és szerény mosollyal jegyzi meg: „Bármennnyire hihetetlen, én is voltam fiatal valamikor.” Mesél a plakátragasztó brigádokról, ahol mindenkinek megvolt a maga feladata. Elöl ment a ragasztós, mögötte a plakátos, a harmadiknak az volt a dolga, hogy kis kefével lesimítsa a falragaszt. Nem normában dolgoztak, de nagyon kellett sietniük. A rendőrség reggelre leszaggatta a plakátokat, de a hír csak elterjedt a városban. És október 31., az őszirózsás forradalom. Kelen Jolán a Szociáldemokrata Párt nőbizottságának képviseletében fogadja az olasz honból hazatérő katonavonatokat, feláll az egyik vagon tetejére, de beszédét csak Kelenföldön tudja befejezni, az állomásfőnök kihúzatta a vagont... Lám, már ott jelen volt a reakció. November 17-én vöröskeresztes küldöttség érkezett Budapestre egyenesen Orosz- országból. Vezetője dr. Sebestyén Emil, ismertebb nevén Kun Béla . .. Orvosi tanácsot , is adott a hozzá fordulóknak: szállítsák haladéktalanul kórházba a beteget. .. Azért jött Lek, hogy megalakítsák a Kommunisták Magyarországi Pártját. Az alakuló ülésre a Városmajor utca 42-ben, Ke 1en József lakásán került sor. Kelen Jolánnak, mint házi- , asszonynak gondot okozott, h hogy ültessen le annyi embert ... A városban pletykák kaptak lábra a kommunisták céljairól. A legvaskosabb ezek közül: nőközösséget akarnak megvalósítani. Kénytelenek voltak megjelentetni egy füzetet, ezzel a címmel: Kommunizáljuk-e a Zsófit? Ez sincs benne a történelemkönyvekben. A tanárjelöltek érdeklődéssel hallgatják Kelen Jolán tanári működését. Fáradt kis tanoncokkal foglalkozott, akik egésznapi munkájuk után este ültek be az iskolapadba, és legtöbbjük öt perc múlva már aludt. Nem volt szíve felkelteni őket „Lehet, hogy rossz tanáruk voltam, de legalább kialudták magukat ...” Az ő sorsukon elsők között változtatott a Tanácsköztársaság. Kelen Jolán mint a gyermek szociális ügyosz lg vezetője, egy angyalföld, ■ iskolába látogatott, ahol kiderült, hogy a gyerekek tön ínsége nem szokott reggelizni. Egy szocializált patika készletéből biztosítottak részükre15 mázsa csokoládét, kakaót főztek. Szegény gyerekek, először alig merték megkéselni az ismeretlen gyanús záradékot, a vizes zsemlének végig nagyobb sikere volt. Ez az újságpapírba csomagolt csecsemő. Hadd érezzék ők is, hogy új hatalom született. Csak allmann bárónő szekrényeiből elláttak pelenkával több tucat csecsemőt. A svábhegyi villákban iskola-pionokat rendeztek be a tüdőbeteg gyerekeknek. A svábhegyi szállodából nem is kellett messzire szállítani a berendezést ... Az első hatvan gyereket Chorm báró nyaralójában helyezték el. A Kommün bukása után rögtön megjelent a rendőrség. Chorin Ferenc azt parancsolta, hogy haladék nélkül ürítsék ki a termeket. „Szegény kis megvert sereg, levonultak a hegyről, vissza a nyomorba, a pusztulásba. És huszonhat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a mi gyerekeink ismét birtokukba vehessék az urak luxus-vis ot, kastélyait — most már véglegesen." Kéri Tamás