Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
״ 1 Körvadászaton A körvadászat mindig önnép, melyre a szomszéd falvak legjobb vadászait is meghívják. Most is így történt. A házigazda szerepét betöltő szederkényieken kívül itt vannak a bólyiak, károlyiak, belvárdgyulaiak és mások is. Csaknem harminc puskás ember és vagy ötven hajtó ballag az országúton a bólyi elágazás felé. Éppen most kelt fel a nap, ott-ott vakítóan megcsillan a hó. A nyulak mit sem sejtve alszanak a szántásokban. Nem veszik észre, hogy a nyolcvan ember közrefog, bekerít egy területet, aztán lassú, ráérős léptekkel megindul egymás felé. Először csak néhány riadt nyúl rezzen fel, s vágtázva tűnik el a kör közepe felé. Aránylag nyugodtak még, hiszen nagy a szabad tér, nemcsak eltűnhetnek, hanem meg is pihenhetnek valamelyik barázdában! Ahogy azonban szűkül a kör, egyre több lesz a felriasztott nyúl. Kétségbeesetten próbálnak kitörni a ן gyűrűből, de akármerre futnak, mindenütt emberfalba ütköznek. Ettől teljesen elvesztik afejüket, most már vakon rohannak az emberek felé. Az okos vadász vár, hiszen a sörétes ־ puska nem hord messzire, s különben is minek sietne, hiszen a nyúl odasétál a puskacső elé. Egymásba folynak a lövések, tömegesen hullanak a nyulak. Néhánynak azonban sikerül kitörnie. A vadászok bosszankodnak, no, dehát erre is szükség van, kell valamit hagyni jövőre is. A kör befejezése után összehordják, sorba rakják a lelőtt nyulakat, mindenki bediktálja Hajdú Ferenc vadászmesternek, hogy hány állatot ejtett el, ötven nyúl a zsákmány. Mindenki elégedett, hiszen kevés olyan vidéke van Baranyának, ahol ötven nyulat lehet lőni egy körből. Megnyílnak a tarisznyák, előkerülnek a boros- meg a pálinkásüvegek, aztán újra szétszóródik a társaság. Estig tart a vadászat, újabb négy kört ״ szüretelnek” még le. Bármilyen nagynak látszik, a ״ tömegmészárlás‘’, nem a körvadászat okozza a nyulak között a legnagyobb pusztítást. Az átlagos mezei nyúl négyszer-ötször ellik, s vagy tizenhat kölyköt vet évente. Ebből a tizenhatból a közvadászat időpontjáig tizenötöt elpusztítanak a mezőgazdaság kemizálásával terjedő mérgek, a szürke varjak, a rókák, a kóbor kutyák és macskák, a mezőgazdasági gépek meg mások. Csak egy marad az év végi „szüretre”. Még a nyúl közmondásos szaporasága is kevés volna ahhoz, hogy elkerülje a kipusztulást. Csupán a tervszerű gazdálkodásnak köszönhető, hogy vannak még vadnyulak a határban. A vadásztársaság tízezer holdas területéből csak háromezer—három és fél ezer holdas területet ,,szüreteltünk” le. A tízezer hold másik harmadán úgynevezett konyhai vadászatot engedélyeztek, tehát a vadászok csak konyhai célra lőhetnek évente pontosan meghatározott számú nyulat. A terület harmadik harmadán még a konyhai vadászat is tilos. Ezt pihentetik. Mint minden vadásztársa Ságnak, a szederkényinek is meghatározott ■ exportterve van. A mai közvadászat is arra szolgál, hogy ezt a tervet teljesítsék. A külföldiek ugyanis nagyon megkedvelték a magyar vadnyulat, a nyugati országok minden mennyiséget átvennének tőlünk. Vannak, akik ezzel magyarázzák azt a tényt, hogy Pécsett évszám nem lehet hozzájutni a vadnyúlhoz. A vadhúsok árusítására kijelölt Bem utcai húsboltban ugyanis csak nagyvadakat mérnek ki. (Azt sem mindig, hiszen 1966- ban is csak 30 szarvast, 13 vaddisznót és két őzet kapott ez a bolt). Mégsem lehet mindent ráfogni az exportra, hiszen Budapesten van vadnyúl, a MAVAD ugyanis ■1— a hírek szerint — a fővárosba gyűjti össze, ott válogatja ki az exportra nem alkalmas egyedeket. Szántódi Péter, a Megyei Tanács vadászati felügyelője szerint Baranya körülbelül hétezer vadnyulat szállít évente. Kérdésünk az volna a MAVAD-hoz: vajon nem lehetne időnként itt, Pécsett osztályozni azt a hétezer vadnyulat? Mindezt a közvadászat ürügyén jegyeztem meg. Nem kellett messze mennem a felvilágosításért, hiszen Szántódi Péter itt megy mellettem a szántáson. Ebben a körben én vagyok az egyik hajtója. Fáradtan, nehézkesen bukdácsolunk a barázdákban, óriási sárkoloncot húzunk a csizmánkon, ezek száguldanak el a közelünkben, aztán egy fácán tollán csillan meg a napfény. Durrognak a puskák, újra meg újra számolgatunk, s Hajdú Ferenc vadászmester este felolvassa a listát. Eszerint 145 nyulat, két fácánkakast, egy rókát és egy vadkacsát eredményezett a mai körvadászat. Gerdesics Marián belvárdgyulai vadász, a Pécsi Mentőállomás gépkocsivezetője egymaga 15 nyulat lőtt le, Őt követte Hajdú Ferenc, illetve Bogdán József, fejenként 12 nyúllal... Magyar László Februárban: mezőgazdasági könyvhónap 11 Ünnepélyes megnyitó Pécsváradon Februárban ismét megrendezik a már hagyományossá vált mezőgazdasági könyvhónapot. Az ünnepélyes megnyitót január 31-én tartják Pécsváradon. Ugyanakkor a mezőgazdasági könyvhónap megnyitóját minden megyei és járási székhelyen is megrendezik. A februárban sorra kerülő szakelőadás-sorozatok az egyes vidékek sajátosságainak megfelelő mezőgazdasági témákkal foglalkoznak. Mindenütt szerveznek író-olvasó találkozókat is. napla ־ יי׳־ A SZERKESZTŐIG két vízvezeték szerelő segíthetne! Hova fordultunk vávaszánkkal? Amikor az építőipar jövő évi terveiről hallunk, csak elismeréssel szólhatunk a számokról, a sok szép emeletes Írházról, sok boldog lakástulajdonosról. De ez a boldogság nem minden esetben ürömmentes. Jelen esetben 40 lakó panaszáról van szó. Hogy pontos legyek (86-os épület) legújabb címén a III. kerület dr. Veress Endre utca 7. szám alatti házról. Közismerten az első panelház volt Újmecsekalján. A tervezésminden fogyatékosságát magán viseli, úgy a lakásbeosztás, mint a panelelemek beszerelése, festés stb. terén. A felmerült igen sok hiba közül az Építésügyi Minisztérium utasítására a kivitelező vállalat a nyáron három szakmunkással a vakolási hibákat megszüntette a garanciális időn túl, a lakássokat kifestette. Hogy mennyi utánjárásba került, ez külön cikket érdemelne, mint ahogy külön cikket érdemel az alábbi eset. A ház szövetkezeti. A lakók elég tetemes összeget fizetnek havonta. Megtakarított pénzükről van szó, s nem közömbös, hogy mire adják ki a pénzüket most, nem beszélve arról, milyen állapotban lesz a ház 26 év múlva, amikor a teljes összeget kifizetik. Történt a következő eset: (megjegyzendő, a műszaki gondnoknak tudomása van a dologról, mintegy fél éve jelentettük az ügyet előre, de a vállrándításon túl nem jutott az ügy). 1967. január 1-én az egész házban le akarták zárni a vizet, mivel a pince bejárott. Ünnep lévén, a Vízművek ügyeletétől kijöttek a szerelők, megállapították, hogy a víz folyik, de nem az ő hatáskörükbe (!) tartozik az ügy, mivel a szennyvízzel van baj. A víz makacsul tovább folyt. A lakók erélyes sürgetésére még aznap megjelent két szakember (a délelőttiek) ideiglenes megoldást alkalmaztak, s eltávoztak. Megállapították, hogy a ház főelzáró csapja rossz, s ha nem cserélik ki a csapot nagyon sürgősen, a pincét elöntheti a víz. Tehát a helyzet a következő: a szennyvíz a repedt csövön folyik, áztatja a talajt (a fal már amúgyis átázott!) s ha véletlen a víz főelzáró csap meggondolja magát, például éjjel kiszakad, akkor reggelre úszik az egész pince. Az ügy egyszerű és világos. Még egyszerűbb lenne, ha a műszaki gondnok, Szabó Kálmán elvtárs, ha már nem ér rá eljönni, legalább műszaki gondnoki tisztéből kifolyólag intézkedne, hogy két szakember — mielőtt nagyobb baj lenne — kijönne és megcsinálnák a csapot és kicserélnék a megrepedt csövet. Hálásak lennénk, ha e sorok megjelenése után az építőipar illetékesei kijönnének. Vagy feltétlen ragaszkodnak a szolgálati út betartásához s gondolják, hogy megint a felettes szervek, az ÉM-et keressük meg fenti panaszunkkal? Mi a véleményük? Nincs Pécsett két vízvezetékszerelő szakember, aki egy árva csapot megjavítana? Vagy nem a szakemberhiányban van az ok? Megvárjuk azt, míg a víz alámossa a falat a lehető legnagyobb bajt okozva? Addig is álljon itt a nyilvánosság előtt a dátum a fenti panasz bejelentése: 1967. január 3. Dr. Veress Endre u. 7. 41 lakója. 1|,i m IA/V\ l/? IÁ át nő mmnk. /׳ ii/ i/i iA/jíAJjJ i׳ A vadászat végén. Rossz az ülünk Szépen rendbehozták a káposztásvölgyi utat, örül ennek nagyon a környék lakossága. Úgy gondoljuk azonban, hogy az út építése mellett elfelejtkeztek az illetékesek a csatlakozó út megjavításáról. A gőzmalom felé tartó leágazásnál bokáig ér a sár. Szeretném felhívni erre az érdekeltek figyelmét azzal a kéréssel, hogy ha lehet, segítsenek ebben ג®• Kovács Ferenc Borbálatelep A 49*68 járatról van szó Sokak panaszát teszem szóvá, amikor kifogásolom, hogy csak Lámpásvölgyig közlekedik a 49-es autóbusz. A Széchenyi-aknán dolgozó bányászok nem kapnak csatlakozást, az éjjeles műszakból pedig gyalog jönnek haza. Az esti iskolába járóknak sem felel meg a jelenlegi menetrend: a Kossuth térről 20.30 óra után 22.30 órakor indul a legközelebbi 40-es. Akinek e két időpont nem felel meg, gyalog indulhat haza. A felsoroltak bizonyítják, hogy ritkán közlekedik a 49-es és az e vonaton utazók érdekében növelni kellene a járatok számát. Kisbáró Sándorné, Pécs, Marx u. 112. sz. * Nem először történt meg velünk, hogy lemaradtunk a 49-es autóbuszról, mert nem a menetrend szerinti időben indították. Amikor legutóbb hasonlóképpen jártunk az 5.50 órás járatnál és szakadó esőben kellett megvárnunk a 6 25-kor induló autóbuszt, a kalauznő arra hivatkozott, hogy tele volt a kocsija, azért indított előbb Szeretnénk hasonló esetek elkerülése érdekében arra kérni az AKÖV-öt, hogy tartassák be pontosan a menetrendben jelzett indulási időt, s ilyen esetben mint a miénk, fogadják el hitelesnek az utasok szavát. Busa Dezső, Busa Dezsőné és Fehér Sándorné lámpásvölgyi lakosok Csatlakozást kérünk! Kérjük az illetékeseket, szíveskedjenek orvosolni régi sérelmünket. A Visnyéről jövő autóbuszok május végéig csatlakoztak a Szigetvárról 6.27 órakor induló vonathoz. A MÁV menetrendjét akkortájt módosították, ezt a vonatot 6.24 órakor indítják. A visnyei autóbusszal érkezők és Szigetváron csatlakozást kereső utasok azóta nem érik el a vonatot, mert az autóbusz érkezési ideje 6,25 óra. Egy percen múlik azóta, hogy többet magunkkal kiesünk másfél-másfél órát a termelésből, ugyanis ennyivel később indul Pécs felé a vonatunk. Attól függetlenül, hogy vállalataink nem tekintik igazoltnak kieséseinket, kérjük a MÁV-ot és az AKÖV vezetőségét, hogy legalább emberségből legyenek tekintettel a Visnya környékéről Pécsre járó munkásokkal és találjanak megoldást sérelmünk orvoslására. Norman József és 15 aláírás. Feljut-e a hegytetőre? ״ Döntő a hegytetőn című pályázatunk utolsó előtti állomásához érkezett.” — adja hírül a Magyar Ifjúság legutóbbi száma. Szombaton már a televízió nyilvánossága előtt vetélkedik a nyolc legjobb résztvevő az első helyért. Vajon köztük lesz-e Balatoni Endre, aki Baranyából egyedül kapott meghívást — eddigi teljesítménye alapján — a Magyar Ifjúság szerkesztőségébe, hogy csütörtökön a Lajosforrást turistaházban megrendezendő országos középdöntő során összemérje erejét más megyék és Budapest legjobbjaival. Balatoni Endre, a Pécsi 2-es Postahivatal mozgó■posta-rovatolója, régi ismerősünk. Két alkalommal nyert első díjat a Dunántúli Napló rejtvénypályázatán, jutalmul: gumimatracot, illetve Lehel hűtőszekrényt kapott. Harminckét éves, négy polgárit végzett, mióta leszerelt, szórakozásképpen csak rejtvényekkel foglalkozik. 1965-ben a VIT döntőn negyedik lett (karóra), tavaly harmadik helyezést ért el az országos postai irányítási versenyen. Száz kérdésre kellett rövid idő alatt és a legkevesebb hibával megadni a választ. Leghamarabb végzett, de a Kemence községbe címzett képzeletbeli levél irányításával „végzetes” hibát vétett. Drégelypalánk—Szob helyett így jelölte az útvonalat: Szob—Drégelypalánk ... A mostani pályázatnál húsz forduló van a háta mögött, eredetileg tizennyolcan indultak Baranyából. — Melyik kérdésre volt a legnehezebb válaszolni? — Szinte mindegyiknek utána kellett nézni, a különbség csak az, hogy egyikmásik választ megtalálni is nehéz volt. — Például? — Hol van Bajcsy Zsilinszky Endrének emlékmúzeuma? Vagy egy baranyai kérdés: kiről nevezték el a kozármislenyi gépállomáson az 500 kataszteri holdas aratási mozgalmat? Feleségével és négyéves kisfiával egy Tolbuhin utcai szövetkezeti lakásban lakik, szép könyvtára van, szintén a hobby szolgálatában. Egy teljes lexikon, a legkülönbözőbb szótárak, útikönyvek, színházi-, hangverseny-, operakalauz, nemzetközi almanachok, a Kossuth Kiadó kiadványai, filozófia, politikai gazdaságtan, az Idegenforgalmi Hivatal kiadásában a szocialista országok földrajza, történelme, irodalma, városainak nevezetességei. — Úgy érzi, van gyakorlata a promt válaszadásban is, de egyelőre csak azt szeretné, ha bekerülhetne az első nyolc közé. Mi is reméljük: szombaton a képernyőn látjuk 14iszont.