Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

2 Humphrey Párizsba utazott Bonn Humphrey amerikai alelnök pénteken délelőtt Nyugat-Berlinből különrepülőgépen Párizsba utazott. Csütörtök este Nyugat-Berlinben a Charlottenburgi kastély előtt több mint ezer diák tüntetett Humphrey amerikai alelnök ellen. A kastélyban Heinrich Albertz nyugat-berlini főpolgármester adott fogadást Humphrey tiszteletére. Felvonuló fiatalok plakátokat hordoztak ilyen feliratokkal: ״ Johnson, gondolj Nürnbergre!” — ״ A berliniek nem üdvözlik Johnson és Humphrey gyilkosokat!” Amikor egy-egy vendég megérkezett a bejárathoz, szavalókórusok Ho Si Minh nevét kiáltozták. A rendőrség beavatkozott, és néhány felirathordozót a felállított tv-kamerák fényszóróinak világánál erőszakosan eltávolított. Lovasrendőrök bevetésére is sor került. Amikor Humphrey megérkezett a fogadásra, a több mint ezer főnyi tüntető kórusban ״ Gyilkos, gyilkos !”-t kiáltott. A rendőrség közlése szerint húsz letartóztatás történt. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. A munkaügyi miniszter, az igazságügyminiszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége előterjesztette az új Munka Törvénykönyv-tervezetét. A jelenleg érvényben lévő Munka Törvénykönyvet 1951-ben alkották. Rendelkezéseit az időközben végrehajtott módosítások csak részben korszerűsítették. A változtatások nehezen áttekinthetővé, egyes részeiben pedig ellentmondásossá is tették. Szükségessé vált olyan új Munka Törvénykönyv kidolgozása, amely megfelel a 16 év alatt végbement fejlődésnek, egyben segíti az 1988. január 1- vel életbe lépő új gazdaságirányítási rendszer érvényesülését. A kormány az előterjesztést megvitatta, s hozzájárult ahhoz, hogy a munkaügyi miniszter a tervezett gazdasági vezetők, szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták, jogászok, közgazdászok, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó szakemberek körében vitára bocsássa. A vita befejezése után a tervezetet a Minisztertanács, mint törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Dobi István fogalta az Evk távozó nagykövetét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken búcsúlátogatáson fogadta Abdel Azim Fahmy-t, az Egyesült Arab Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyarországról. Alkotmánymódosítás Jugoszláviában Belgrád. A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés Népek Tanácsa csütörtökön, a Nemzetgyűlés Szövetségi Tanácsa pedig pénteken egyhangúlag elfogadta azokat az alkotmánymódosítási javaslatokat, amelyek értelmében a jugoszláv alkotmány egyes rendelkezései megváltoznak,.,illetve megszűnnek. Az elfogadott alkotmánymódosítás értelmében új módszer szerint választják a köztársasági és tartományi küldötteket a népek tanácsába és a parlament e házának szerepe jelentősen bővül. A módosítás értelmében a Szövetségi Végrehajtó Tanács — (kormány) és a szövetségi igazgatási szervek felelősségét kielégítőbb módon határozzák meg. Megszűnt a köztársasági alelnöki és a hadsereg főparancsnokhelyettesi tisztség. A köztársasági elnököt — távolléte esetén — a szövetségi nemzetgyűlés elnöke, a hadsereg főparancsnokát pedig a Jugoszláv Népvédelmi Tanács egyik tagja helyettesíti. Vietnami hadijelentés A partizánok sikeres támadása Saigon: Az utóbbi napok egyik legmerészebb és legsikeresebb támadását hajtották végre csütörtökre virradó éjszaka a dél-vietnami partizánok Quang Tri városában — jelentik a nyugati hírügynökségek. A szabadságharcosok elfoglalták a városi börtönt és kiszabadítottak 300 foglyot. A csatában 80 dél-vietnami katona vesztette életét, az amerikaiak vesztesége 7 halott és 10 sebesült volt. A támadók 47 halottat hagytak a város utcáin. A partizánok észrevétlenül szivárogtak Dél-Vietnam legészakibb tartományának székhelyére. A támadást a partizánok aknavetői támogatták. A börtönből kiszabadított foglyok legnagyobb része a szabadságharcosok parancsnokai közül került ki. A támadás során a partizánok a város szélén megsemmisítettek két ellenséges tüzérségi üteget is. Ugyancsak támadás ért csütörtökön négy másik amerikai tüzérséget is az ország más pontjain. Változatlan hevességgel folyt az elmúlt 24 órában a légiháború is. Saigonban csütörtökön közzétették az előző hétre vonatkozó hadijelentést, amely a harcok intenzitásának növekedéséről tanúskodik. A jelentés szerint az amerikaiak halottakban és sebesültekben 1873 embert vesztettek, a délvietnami kormánycsapatok halottainak száma 211 volt. Az ausztráliai és új-zélandi csapatok 18 halottat vesztettek. A hadijelentés azt állítja, hogy a dél-vietnami partizánok 2373 halottat vesztettek, s mint ismeretes, ebben a statisztikában rendszeresen megölt ellenségnek tüntetik fel a polgári áldozatokat is. Az elmúlt héten az amerikai csapatok létszáma meghaladta a 430 000 főt. A szabadságharcosok létszámát az amerikai becslés 287 000 főre teszi. Rejtélyes járvány Dél-Kínában MOSZKVA: A szovjet orvosi napilap, a Megyicinszkaja Gazeta az AFP hongkongi jelentésére hivatkozva közli, hogy Dél-Kína két tartományában járvány ütötte fel a fejét, ame ■ lyet a pekingi rádió „komoly betegségnek” nevezett. A pekingi rádió szerint a járvány oka az, hogy „az osztályellenség közömbös magatartást tanúsított a dolgozó tömegek egészségi állapota iránt”. A Tibetben állomásozó kínai katonaság egészségügyi személyzetet küldött a kommunákba. Hupej tartomány falusi vidékein hétezer orvos és egyéb egészségügyi személyzet dolgozik. napló AZ ENNSZ-BIZOTTSÁG távozni kényszerült Adenből Aden. Az ENSZ háromtagú ténymegállapító bizottsága és tizenhét szakértője pénteken reggel egy angol légiforgalmi társaság repülőgépén elhagyta Adent, miután az adeni hatóságok munkáját nem részesítették megfelelő támogatásban. Manuel Perez Guerrero venezuelai diplomata, a bizottság elnöke elutazás előtt a szállodában újságíróknak kijelentette: ״ Az angol hatóságok részéről nem tapasztaltuk azt az együttműködést, amelyet elvártunk volna. Anglia nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a világon ma is vér folyik”. Hangoztatta, hogy a világszervezettől kapott megbizatásuknak azért sem tehettek eleget, mert nem sikerült szabadon érintkezniük Ademben a közvélemény minden árnyalatát kifejező elemekkel. Ezért a bizottság távozni kényszerül. A hírügynökségek tudósítói szerint a bizottság elutazásának döntő lökést a csütörtökön este a dél-arábiai szövetségi kormányzat és az ENSZ-bizottság között kirobbant nézeteltérés adott. A bizottság tagjai ugyanis televíziós interjú keretében kívántak beszámolni Adenben szerzett tapasztalataikról. A Dél-Arábiai Szövetségi Kormány azonban nehezményezte, hogy a bizottság a tervezett interjúról nem velük, hanem az angol főbiztos hivatalával tárgyalt, s ezért nem adott engedélyt az interjúról készített képfelvétel lejátszására, sőt a tekercset is elkoboztatta. Nemrégiben teli volt a világsajtó a Powell-ügy fejleményeivel. Mint ismeretes, Adam Clayton Powell, Harlem néger képviselője korrupciós vádakkal került a szenátusi bizottság elé. Ekkor foglalkozott az ügygyel a világ egyik legkitűnőbb hírlapíró humoristája, Art Buchwald, s mint annyi szór, ezúttal is fején találta a szöget. Buchwald képzeletbeli kongresszusi vizsgáló bizottsági ülést játszatott le. Lássuk csak a vádakat, hozzunk példás ítéletet! — így fognak hozzá a szigorú bizottsági tagok, azután ... Sorra következnek a vádpontok, mindegyikről kiderül, hogy hiszen hasonló dolgot a többi honatya is művel, ezek felett tehát elsiklanak, s a vécén egy egészen nevetséges, „outsider” dologban találják bűnösnek társukat. A valóságban Powellt végülis elítélték: kizárták a kongresszusból. Buchwald szatírája azonban telibe talált: szinte akármelyik honatyáról kiderülne — közelebbi szemügyrevételezés esetén —, hogy vaj van a fején. Amerika néger lakosságának jórésze ezért háborodott fel Powell kizárásán. Nincs igazuk azoknak, akik bűntelennek mondják Powellt mert kezéhez csakugyan illetéktelen pénzek tapadnak, életmódját valóban lehetne kifogásolni — ha az nem lett volna olyan, amilyen a kapitóliumon nemcsak szokásos, de szinte szükséges is. S vajon a testület, amelynek tagja volt, áll-e azon az erkölcsi magaslaton, hogy erről ilyen egyértelműen elmarasztaló ítéletet mondjon? Hiszen itt van mát az újabb eset, ezúttal a Dodd-ügy. Most Thomas Dodd szenátor áll a vizsgálóbizottság előtt, a fehérbőrű Doddot vallatják keresztkérdések özönével. Szó van a többi között félmil- Idó dollár rejtélyes „elfolyásáról” nagyarányú adócsalásról és arról, hogy még Dodd kiskutyája, Beau is különrepülőgépen utazott Washingtonból a szenátor szűkebb hazájába, Connecticutba — államköltségen. Fölösleges és hoszszadalmas lenne részletesen felsorolni a vádpontokat. A lényeg az, hogy rövid időn belül az USA tiszteletre méltó törvényhozó testületének immár a második tagja veri le az erkölcsi és anyagi tisztaság mércéjét, s ha hinni lehet Buchwaldnak — rendszerint lehet hinni neki — igen sokan ülnek még a Capitóliumon, akikre hasonló vádak a legnagyobb könnyedséggel volnának rábizonyíthatók. Véges ítélet nincs még a Dodd ügyben, de a Reuter iroda tudni véli, hogy a zárt ülésekről kiszivárgott hírek szerint Dodd szóbeli, vagy írásbeli megrovást, vagy ehhez hasonló büntetést kap csupán, és nem fogják kizárni a szenátusból. A néger Powellt kizárták, a fehér Doddot nem akarják kizárni? Nem akarjuk elhinni, mert még kiderülne, hogy mégis igazuk van azoknak, akik a Powell-ügy tárgyalásával megbízott bizottságot faji előítéleteikkel vádolták? S ha fehér?!... Sztrájk Franciaországban Húszezer vegyipari és vasipari dolgozó szüntette be csütörtökön rövidebb-hosszabb időre a munkát Rhone megyében. Tizenkétezer közülük Lyon utcáin tartott tüntető felvonulást a Rhodiaceta Belle Etoile üzemének több mint egy hónapja sztrájkoló munkásaival való szolidaritása jeléül Hetedik napja tart a sztrájk a lotharingiai ércbányákban. A munkabeszüntetés teljes. 1987. ÁPRILIS 8. Egy hét a világpolitikában 0 Az ENSZ-haderő ügye 0 Klag állásfoglalása 0 Királyi államcsíny Görögországban 0 Szabaddemokraták vitája 0 Szófiai szerződés 0 Kairói ״ kis csúcs” A ■ az ENSZ-alapokmány felülvizsgálására irányuló nyugati propagandahadjárat kérdésében, a békét védelmező erők egyik fontos akcióját ismerte meg a világ. Hosszú ideje — lényegében már a kudarcot vallott koreai agresszió, azaz az amerikai támadás ENSZ-lobogóval való álcázása, majd fokozott erővel a kongói imperialista beavatkozási kísérlet óta — beszélnek arról az amerikaiak és szövetségeseik, hogy „meg kell változtatni az ENSZ-alapokmánynak azt a részét, amely az ENSZ-haderők felhasználására vonatkozik.” Magyarán: azt akarják elérni, hogy ENSZ-lobogós fegyveres erőket — a Biztonsági Tanács megkerülésével, a közgyűlésben kierőszakolt mechanikus szavazattöbbséggel — indíthassanak útnak. A Szovjetunió világos, határozott és bőven indokolt emlékiratban ítéli el ezt a próbálkozást, hangoztatva, hogy e kérdésben is döntő fontosságú a Biztonsági Tanács állandó tagjai egyhangúságának az alapokmányban leszögezett kötelező elve, mert így szól az emlékirat: „Ez biztos szavatolása annak, hogy az ENSZ nevében ne használjanak fegyveres erőket valamely állam vagy államcsoport szűkkörű érdekében.” Méltóságteljes és komoly szavakkal figyelmeztet a szovjet kormány, hogy a kérdés fontossága aligha becsülhető le, hiszen attól „jelentős mértekben függ magának az Egyesült Nemzetek Szervezetének sorsa”. Ha itt a béke és világszervezet holnapja a fő téma, a béke és egy nagyhatalom holnapjának felelősségteljes mérlegelése a fő gondolat abban a nyilatkozatban és beszédben, amelyben Martin Luther King, az amerikai néger polgárjogi mozgalom Nobel-díjas vezetője a hét derekán — politikai pályáján először — egyértelműen elítélte az USA vietnami háborúját. Igen nagy jelentőségű King fellépése, mert az amerikai néger tízmilliók nevében először hangzik el az agresszió megszüntetésének követelése. King 5 pontba foglalt javaslata nemcsak a bombázások azonnali megszüntetését követeli, hanem azt is szükségesnek látja, hogy az USA jelöljön meg időpontot csapatainak a genfi egyezmény szerinti kivonására Vietnamból. A néger vezető kimondotta a legfontosabbat is: a háború elsősorban a négereket és szegényeket sújtja az USA-ban. A fellépés hatását ma még aligha lehet lemérni, mégis mint új vonást kell figyelnünk ezután a háborúellenes tiltakozó mozgalom sokféle erejének most már nyilvános akcióegységét a színes milliók egyenjogúságot követelő mozgalmával. Akcióegységről szólva a hét eseményei között meg kell emlékeznünk Humphrey amerikai alelnök nyugat-európai körútjáról is — bár itt éppen a széthúzó erők újrakovácsolásának szándéka a jellemző momentum. Rómában tüntetők sora, Bonnban mosolygó külügyminiszter, de nem is titkolt rosszallás az atomsorompó-egyezmény terve miatt, Londonban meg 334 vezető angol értelmiséginek a Times-ban közölt nyilatkozata (״ Nagy-Britannia határolja el magát az amerikaiak vietnami bombapolitikájától!”) fogadta az USA egykor „liberálisnak” tekintett alelnökét, aki most mint a vietnami amerikai gyilkosságok védőügyvédje vesztette el egykori nimbusza maradékát Európában. Földrészünkön maradva, a hét eseményei között nagy érdeklődést keltett a görög kormányválság. A múlt idő itt kissé csalóka, mert bár Kanellopulasz, a Nemzeti Radikális Párt vezetője megalakította kormányát, a válságról jelen időben kell beszélni. A 300 tagú görög parlamentben az új kormányelnök pártjának 99 mandátuma van és már az új kabinet születése napján kiderült: a Centrum Unió, amelyet Papandreu volt miniszterelnök vezet, a radikálisok kormánya ellen foglal állást 122 képviselőjével. A baloldal, az EDA, természetesen ellenzékben van, sa „centrum-disszidensek”, az úgynevezett liberális demokraták szintén Kamellopulosz kormánya ellen foglaltak állást. Papandreu nyíltan államcsínynek nevezte a királyi megbízást a nyilvánvalóan kisebbségi kormány megalakítására s ezúttal fiával teljes egyetértésben hirdet ellenállást az erőszaknak. Természetesen a tüntetések sorozatáról érkeznek hírek. Ha nem is haladó erőként, mindenesetre a józan felismerés, a reális helyzetfelmérés erejeként kell egy másik európai eseménysor elindítóiról szólni. Nem kormányszinten, még csak nem is parlamenti szinten indult az az erjedés, amely a Német Szövetségi Köztársaságban figyelemreméltó vitákban csúcsosodik ki, az ellenzékben levő Szabad Demokrata Párt néhány vezetőjének új szemléletmód felé irányuló kísérlete a német kérdésben. Elsősorban Rubin képviselőnek, a párt kincstárnokának a bonni dogmákkal szakító cikkéről kell megemlékezni: a képviselő az az NDK állami létének elismerését, a kialakult határok vitathatatlanságát és mindenekelőtt a bonni állam által magának vindikált ״ csak mi képviselhetjük egyedül a németeket” — elv feladását javasolta. A héten a tézisek fölötti vita odáig jutott, hogy a párt kongresszusán határozott frontok alakultak ki. Egyelőre a konzervatív, a Rubin-féle gondolatokkal szembehelyezkedő erők kerekedtek felül. Ám maga a vita ténye jelentős dolog, kezdete a felismerések szélesebbkörű terjedésének. ■ ■I összeülése Volt: az első órák is (elnök, alelnök, bizottságok, titkárok választása) a gaulleista befolyás gyengülését, a baloldal erejét tükrözik, s azt a tényt, hogy a baloldali szövetség és a kommunisták képviselőcsoportjainak már meg is alakult állandó közös delegációja eredményes munkát tud majd végezni; összehangolt tevékenységük tovább erősíti majd a baloldal kilátásait. A kormányalakítással — amint az várható volt — de Gaulle ismét Pompidout bízta meg. S az európai körképet a héten aligha zárhatnánk méltóbban, mint annak az eseménynek fontosságát hangsúlyozva, hogy a Szófiában tárgyaló legmagasabb szintű lengyel párt- és kormányküldöttség aláírta Bulgária és Lengyelország új, 20 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. Végül a hét egyik kiemelkedő eseményének említésével zárjuk a vázlatos felsorolást, a kairói csúcsértekezlet hírével. Nasszer elnök vendégeként az afrikai kontinens legaktuálisabb problémáit vitatta meg Bumedien algériai, Nyerere tanzániai, Ould Daddah mauritániai elnök és — Sekou Touré guineai elnök képviseletében — Leon Makka nemzetgyűlési elnök. Tehát Afrika leghaladóbb országainak képviselői foglalkoztak a kontinens problémáival, közöttük az Afrikai Egység Szervezete megerősítésének kérdéseivel.