Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

1967. SZEPTEMBER 1. Professzorrá nevezték ki dr. Kis Istvánt Tanszékvezető egyetemi ta­­nárrá nevezték ki dr. Kis Ist­­ván­t, a Pécsi Orvostud. Egye­­tem marxizmus—leninizmus tanszékének vezetőjét. Kis István hat évig a Pécsi Tu­­dományegyetem Állam és Jogtudományi Karán a fi­­lozófiai tanszéket vezette, az elmúlt hat éven át pedig ez orvosegyetem marxizmus —leninizmus tanszékét do­­censi rangban. Tudományos fokozata: a filozófiai tudo­­mányok kandidátusa. Szlavóniai képzőművészek kiállítása A Baranya megyei és a szlavóniai képzőművészek hagyományos kapcsolatának egyik jelentős eseményére kerül sor Pécsett szeptember 2-án, szombaton fél hat óra­­kor. A Kulturális Kapcso­­lato­k Intézete, Pécs város Tanácsa és a Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Szervezete rendezésében ke­­rül sor a szlavóniai képző­­művészek kiállítására a Technika Háza nagytermé­­ben. Megnyitót mond Sarkadi­­né Hárs Éva művészettör­­ténész. Megkezdték a Szigetvári Gépjavító Állomás bővítését. Kétmillió­­háromszázezer forintot beruházási költséggel új, 1250 négyzetméter gépterületi­ szerelőcsarnokot építenek. A csarnokot jövőre adják át a építők. Eddig a téli-tavaszi szezonban a gépjavítóban nyolcvan kombájnt javítottak meg, az új csarnok felépítése után 180—200 arató­­cséplőgépet tudnak majd egy-egy szezonban kijavítani. A gépjavító állomáson SJ festőt, darabolóműhelyt, kazánházat is építenek, ami további két és fél millió forintba kerül. napló . A Megyei Nőtanács a munkaerőhelyzetről Ötszázzal több fiatal tanulhat tovább jövőre Kétszáz rövidített munkaidős helyet készítenek elő Komlón Hatszáz munkást foglalkoztató cipőgyár épül Szentlőrincen A fiatalok és a nők foglal­­koztatottságáról tárgyalt a napokban a Megyei Nőtanács. A nyolc általános iskolát vég­­zett fiatalok száma a követ­­kező években lényegesen nő. Pécsett 1969-ben 2500 tanuló végzi el a nyolc általánost, a megyében pedig összesen 5100. Hol helyezkednek el ezek a fiatalok?­ ­ Üres férőhelyek A középiskolák férőhelyei­nek száma a következő évek­­ben változatlan, a megyében 1450, Pécsett pedig 1355. Ez­­zel szemben lényegesen nő a szakmunkásképző férőhelyei­­nek száma. Az 1968/69-es okta­tási évben a megyében az előző évinél 500-zal több fiatal szá­­mára biztosítanak tanulási le­­hetőséget. Pécsett 420 fővel növelik az ipari tanulók szá­­mát. Mindez arra utal, hogy a fiatalok elsősorban mint szakmunkástanulók helyezked­­hetnek el. A tovább nem ta­­nulók száma az 1966. évi 850 főről 1969-re 1200-ra nő a megyében. Ez a szám Pécsett várhatóan 210 lesz évente. A vidéken lakó fiatalok foglal­koztatásának megoldásához el­­sősorban a termelőszövetkeze­­tek nyújthatnak segítséget, városban a rövidített idejű, a 4—6 órás munkahelyek szá­­mának növelése szükséges. A szakmunkásképzőt vég­­zett fiatalok elhelyezése álta­­lában rendben van. Probléma a gimnáziumból kikerült fia­­talok elhelyezése. Lehetőség van, ugyanis a szakmunkás­­tanuló férőhelyek jelentős ré­­szét érettségizett fiatalok szá­­mára tartják fenn. Sajnos, sok érettségizett fiatal nem akar szakmunkástanuló lenni. Az 508-as Szakmunkástanuló Intézetben a beiskolázás után 120 férőhelyre nem volt je­­lentkező: asztalos, bádogos, cipész, vízvezetékszerelő, öntő szakmunkástanulókra lenne szükség. A Pécsváradi Mező­­gazdasági Szakmunkásképző Intézetben még 28 fiatal szá­­mára van hely, Komlón a vá­­járképző iskolában 155 férő­­hely betöltetlen. Új üzemek Hogyan alakult a nők fog­lalkoztatottsága? Az elmúlt években jelentősen nőtt a munkába állított nők száma. A megyében jelenleg több mint 70 ezer nőnek van mun­­kaviszonya. A femérések alap­­ján Pécsett körülbelül 3500— 4500, Mohácson és Komlón 500—500 főre tehető a munkát kereső, de elhelyezkedni nem tudó nők száma. Az elhelyez­­kedés megkönnyítéséért a Megyei Tanács és a pécsi Vá­­rosi Tanács munkaügyi osz­­tálya a Szakszervezetek Me­­gyei Tanácsával karöltve vál­­lalati szakemberekből és köz­­gazdászokból, szakszervezeti aktivistákból operatív bizott­­ságot alakított, amelynek fel­­adata volt a jelenleg­i férfiak által betöltött, de a nők szá­­mára is alkalmas munkahe­­lyek feltárása A felmérés szerint a megyében 314 mun­­kahelyen átcsoportosítással azonnal nők foglalkoztatha­­tók. Pécsett mintegy 100 mun­­kahelyen nő is alkalmazható. A nők foglalkoztatottságá­­nak kedvező formája a be­­dolgozó, illetve az otthon dol­­gozó rendszer. A Komlói He­­lyiipari Vállalat ezt a mód­­szert a jövőben tovább bővíti, a rövidített munkaidőben fog­­lalkoztatottak számát emelte a Pécsi Háziipari Rtet. Jól szolgálná a nők, különösen a családos anyák érdekeit a rö­­vidített munkaidős — 4—6 órás — helyek létesítése. Kom­­lón 200 rövidített munkaidős helyet készítenek elő. De a kereskedelmi, élelmezési és vendéglátó vállalatok is sokat tehetnének a helyzet könnyí­­téséért. A csúcsforgalmi idők­­ben gyorsabban, zökkenőmen­­tesebben tudnák a feladatokat megoldani, ha növelnék a rö­­vidített munkaidőben alkal­­mazottak számát. A következő években re­­konstrukciókkal, új üzemek építésével lehetőség nyílik mind több nő alkalmazására. A szigetvári konzervgyár, va­­lamint a cipőgyár rekonstruk­­ciójával lényegesen több nő foglalkoztatására lesz lehető­­ség. Szentlőrincen 600 fővel dolgozó cipőgyár építését ké­­szíti elő a Pécsi Kossuth Ktsz. Bedolgozók A tanácskozás résztvevői a témával kapcsolatos számos problémát megvitattak, el­­hangzottak javaslatok is. Szól­­tak többek között arról, hogy a bedolgozó nőknek (fehérne­­művarrók) és az üzemekben dolgozóknak munkafeltétele nem azonos, de a norma igen. Míg például az üzemben vil­­lannyal hajtott gépekkel dol­­goznak, addig az otthoniak lábbal hajtott varrógépeken. Szigetváron például a kon­­zervgyárban — érthető okok­­ból — télen lényegesen keve­­sebb a foglalkoztatottak szá­­ma. Valamilyen lehetőséget kellene találni az asszonyok téli foglalkoztatására is. A nőmozgalom a jövőben is napirenden tartja a fiatalok és a nők elhelyezkedésének segítését, szorgalmazza a meg­­oldást elősegítő intézkedése­­ket. — Társadalmi munkában 400 folyóméter betonlapos jár­­dát épített a lakosság Rakó­­cán. — Százötven fős csoport utazik a görcsönyi tsz-ből Bu­­dapestre, az Országos Mező­­gazdasági Kiállításra és Vá­­sárra.­­- A Nemzetközi Összeha­­sonlító Irodalomtörténeti Tár­­saság augusztus 30—szeptem­­ber 5. között Belgrádban tart­­ja ötödik kongresszusát. Pécs­­ről dr. Angyal Endre, a Du­­nántúli Tudományos Intézet kutatója utazott a kongresz­­szusra, ahol előadást tart az I irodalmi barokk kérdéseiről. 20® forint között lesz, átlago­­san valószínűleg 100 forint. Megállapításánál a tanulmá­­nyi eredmény nem számít, csak a szülők anyagi helyzete és a testvérek száma. Egyéb­­ként ennek az épületnek a felújítására, átalakítására, be­­rendezésére összesen kétmillió forintot költöttünk. Ennek a nagy munkának a nyomai nemsokára eltűnnek a szentlőrinci diákotthon udva­­ráról, a friss parketta felett glédába állított ágyak sora­­koznak majd, s az „édesanyám fiából” bizony igazi diák lesz, aki kénytelen elsősorban a tanulásnak élni. Épp itt a lé­­nyeg, a kis falvak fiainak, lányainak nyújtandó nagyobb, alaposabb, a szakosított felső­­tagozatú iskolákkal egyenlő színvonalú tudás. Jónak ígér­­kezik ehhez a szentlőrinci ál­­talános iskola, ahol teljes a szaktanári gárda, korszerű, új az iskola, s a diákotthon, ahol négy nevelő — az igazgatón kívül három fiatal tanárnő — mindenféle lényeges szakot képvisel, s így délután segít a gyerekeknek. — Három fiatal nő? — Hát igen, őket kaptuk. Persze, kollégiumi nevelőnek... Szóval nagy feladat. De vál­lalnunk kell. — Az időbeosztás? — Kettőtől négyig úgyneve­­zett irányított szabadfoglalko­­zás lesz, vagyis szakkör, sport, úttörőélet, négytől hétig köte­­lező tanulás, hétkor vacsora, utána kilencig teljesen szabad foglalkozás. De ha valaki hét óra előtt elkészül a tanulás­­sal, előbb megkezdheti a sza­­badfoglalkozást. Vasárnap — kivéve a téli rossz időt — mindenki hazamehet. Végülis egyetlen baj van: a szülők nem minden faluban örülnek a diákotthonnak. Van, ahol helyeslik, s talán ez a többség. Egy papa nemrég azt mondta Kovács Nándor­­nak, hogy most 4,2—4,3 tanul­­mányi átlagú a fia, de ha va­­lóban olyan lesz az otthon, amilyennek tervezik, nos, ak­­kor biztosan tiszta jeles lesz. S aki ellenzi? Gyerünk egy faluba. Siklósbodony. Zajtalan, fa­­lusi dombok között vasrácsos kiskapu. — Igen, itt laknak Bögr­ék. Ebédelnek éppen a konyhá­ban hatalmas propán-bután gáztűzhely képviseli a leg­­maibb civilizációt. — Szóval, miért nem sze­­retné, ha a fia Szentlőrincre menne? — Nézze, tizenhárom éves, és ilyenkor még az első csa­­ládi nevelés — mondja Bögri Pálné. — Persze segít is itt­­hon, de nem ez a fontos, ha­­nem, hogy én neveljem. — De a szaktárgyi oktatás... — Kérem szépen, a Med­­gyesi János igazgató úr olyan kiváló ember itt a faluban, tőle már mérnökök is kikerül­­tek és jó mérnökök, pedig ez osztatlan iskola. A fiam eddig tiszta ötös volt és itt nem el­­nézően osztályoznak. Miért menjen diákotthonba? És a faluban a többi szülő sem akarja ezt. Mi neveljük a gyerekeinket. A Volga visszafelé kanyaro­­dik Pécsre, és a hetvenkét gyerekre gondolok. Túl korai elszakadni hazulról? — Vala­­mi kis igazság van ebben, no, de régen is az első gimnázium­ba, polgáriba, tízéves fejjel küldték a falusi gyerekeket. Igaz, nem mindegyiket, s most éppen az a becsülendő törekvés a szakrendszerű ok­­tatásban hogy mindenki­­nek egyenlően magasabb tu­dást kíván nyújtani. Ez akkor is tiszteletre méltó cél, ha figyelembe vesszük, hogy az emberi képességek nem egy­­formák. Mindenesetre a 72 gyerek mégiscsak új iskolá­­ban, diákotthoni körülmények között, többet tanul majd, mint a falubeli nagyobbak ed­­dig tanulhattak. Új világ lesz persze, új iskola, az eddigi­­nél korábban kezdődő életis­­kola. Csórja Boldizsárnak, Tamási Áron annyi szeretettel meg­­írt, városi kollégiumba induló Bódikájának mondta az apja: ״ Osztán jól forgolódjál!” Ez az intelem most időszerű a 72 gyerek számára. De csak­­úgy szól a négy szentlőrinci nevelőnek is, hiszen az új és régi tusakodásában mindig az újnak kell bizonyítania. Ennek a bizonyításnak a nehéz kö­­telessége most a négy nevelő­­re hárul. Igazolniuk kell, hogy a korszerű épület, az ellátás, a szakrendszerű iskolai okta­­tás mellett úgy lehet nevelni egy diákotthonban, hogy egyet­len gyerek se érezze magát szárnyaszegettnek, ha hétfőn reggelenként visszaindul Szent­­lőrincre. Földessy Dénes Az Orvostudományi Egyetem új vezetői Szerdán délután dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter beiktatta a Pécsi Orvostudományi Egyetem új vezetőit. A■ egyetem rektora és helyettesei ma kezdik meg működésüket. Dr. Karninger Gy. Tihamér Dr. Boros Béla Dr. Boros Béla professzor 1903-ban született Pécsett. Orvosi diplomát 1929-ben szerzett a Pécsi Tudomány­­egyetem orvostudományi ka­­rán. 1930 óta a pécsi szem­­klinikán dolgozik, s 1949 óta e klinika igazgatója. 1945 óta tagja a pártnak. Tudományos munkája elsősorban az aller­­giás szembetegségek terüle­­tére tartozik. Boros profesz­­szor tulajdonosa a Kiváló or­­vos címnek, az orvostudomá­­nyok kandidátusa. Szeptem­­­ber elsejétől a Pécsi Orvos­­tudományi Egyetemnek im­­már harmadszor rektora. Dr. Karninger Gy. Tihamér professzor 1909-ben született Budapesten. 1926-ban iratko­­zott be a pécsi orvostudomá­­nyi karra, 1933-ban avatták doktorrá. 1939-ig a pécsi egye­tem orvostudományi karán dolgozott, majd 1941-ig a bu­­dapesti Rókus kórház sebé­­szeti osztályán működött.­­ 1945. augusztusától ismét Pé­­csett dolgozik. 1956-tól rövid ideig az orvosi kar dékán­­helyettese. Kiváló orvos ki­­tüntetésben részesült, az or­­vostudományok kandidátusa. Szeptember elsejétől az egye­­tem gyógyító-megelőző felada­­tainak rektorhelyettese. Dr. Tigyi József Dr. Tigyi József docens 1926-ban született Kaposvá­­rott. 1944-ben iratkozott be a Pécsi Tudományegyetem orvostudományi karára, 1950- ben avatták orvosdoktorrá. Kezdettől fogva az egyetem biofizikai intézetében dolgo­­zik. Tudományos munkássá­­gának témája: az izomműkö­­dés biofizikája, a radioaktív sugárzás hatásának vizsgála­­ta az izom- és idegrendszer­­ben. Dr. Tigyi megkapta a Kiváló orvos címet. 1967-ben a Magyar Tudományos Aka­­démia levelező tagjává vá­­lasztották. 1948 óta tagja a pártnak, s jelenleg az orvos­­egyetemi pártbizottságnak is. Most az egyetem tudományos rektorhelyettese lett. 3 Dr. Szabó Dezső Dr. Szabó Dezső docens 1917-ben született Budapes­­ten. A Pécsi tudományegye­­tem bölcsésztudományi ka­­rára 1938-ban iratkozott be kémia szakos hallgatónak. A kar megszűnése után Buda­­pesten folytatta tanulmányait, s ott 1944-ben szerzett ve­­gyész doktorátust. 1945 óta dolgozik a Pécsi Tudomány­­egyetem orvostudományi ka­­rán. Az oktatásügy kiváló dolgozója. Az elmúlt há­­rom évben oktatásügyi rek­­torhelyettes volt Jelenleg az egyetem kémiai intézetének vezetője, a kémiai tudomá­­nyok kandidátusa. Az új cik­­lusban ugyancsak az egyetem oktatási rektorhelyettese. Pótfelvételek Néhány felsőfokú techni­­kum nappali tagozatára a kö­­vetkező szakokon pótfelvételi vizsgát hirdet: Felsőfokú Épí­­tő- és Építőanyagipari Gépé­­szeti Technikum (Bp., I., Sza­­bó Ilonka u. 2—4.), épületgé­­pészeti, szilikátipari és épület­­villamosítási szakokon, Felső­­fokú Gépipari Technikum (Bp., VIII., Népszínház utca 8.) gyártástechnológiai szako­­kon, Felsőfokú Gépipari Tech­­nikum (Kecskemét, Izsáki u. 10.) gépgyártástechnológiai szakon, Felsőfokú Kohóipari Technikum (Dunaújváros, Táncsics u. 1.) kohóipari sza­­kon, Felsőfokú Vegyipari Gép I­pészeti Technikum (Kazinc­­barcika) mérés-szabályozás technika szakon. Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Techni­­kum (Pécs, Alkotmány u. 77.) vegyipari gépész szakon. Fel­­sőfokú Villamosenergiaipari Technikum (Budapest, XIII., Üteg u. 15.) villamosenergeti­­kai szakon. Felvételre jelentkezhetnek azok, akik középiskolai vég­­zettséggel vagy a k׳ l'r'zés szak­­irányának megfelelő szakmun­­kás bizonyítvánnyal rendel­­keznek. A jelentkezés határ­­ideje 1967. szeptember 6. Az írásbeli vizsgákra szeptember 12-én kerül sor.

Next