Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
1967. SZEPTEMBER 1. Professzorrá nevezték ki dr. Kis Istvánt Tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki dr. Kis Istvánt, a Pécsi Orvostud. Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékének vezetőjét. Kis István hat évig a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán a filozófiai tanszéket vezette, az elmúlt hat éven át pedig ez orvosegyetem marxizmus —leninizmus tanszékét docensi rangban. Tudományos fokozata: a filozófiai tudományok kandidátusa. Szlavóniai képzőművészek kiállítása A Baranya megyei és a szlavóniai képzőművészek hagyományos kapcsolatának egyik jelentős eseményére kerül sor Pécsett szeptember 2-án, szombaton fél hat órakor. A Kulturális Kapcsolatok Intézete, Pécs város Tanácsa és a Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Szervezete rendezésében kerül sor a szlavóniai képzőművészek kiállítására a Technika Háza nagytermében. Megnyitót mond Sarkadiné Hárs Éva művészettörténész. Megkezdték a Szigetvári Gépjavító Állomás bővítését. Kétmillióháromszázezer forintot beruházási költséggel új, 1250 négyzetméter gépterületi szerelőcsarnokot építenek. A csarnokot jövőre adják át a építők. Eddig a téli-tavaszi szezonban a gépjavítóban nyolcvan kombájnt javítottak meg, az új csarnok felépítése után 180—200 aratócséplőgépet tudnak majd egy-egy szezonban kijavítani. A gépjavító állomáson SJ festőt, darabolóműhelyt, kazánházat is építenek, ami további két és fél millió forintba kerül. napló . A Megyei Nőtanács a munkaerőhelyzetről Ötszázzal több fiatal tanulhat tovább jövőre Kétszáz rövidített munkaidős helyet készítenek elő Komlón Hatszáz munkást foglalkoztató cipőgyár épül Szentlőrincen A fiatalok és a nők foglalkoztatottságáról tárgyalt a napokban a Megyei Nőtanács. A nyolc általános iskolát végzett fiatalok száma a következő években lényegesen nő. Pécsett 1969-ben 2500 tanuló végzi el a nyolc általánost, a megyében pedig összesen 5100. Hol helyezkednek el ezek a fiatalok? Üres férőhelyek A középiskolák férőhelyeinek száma a következő években változatlan, a megyében 1450, Pécsett pedig 1355. Ezzel szemben lényegesen nő a szakmunkásképző férőhelyeinek száma. Az 1968/69-es oktatási évben a megyében az előző évinél 500-zal több fiatal számára biztosítanak tanulási lehetőséget. Pécsett 420 fővel növelik az ipari tanulók számát. Mindez arra utal, hogy a fiatalok elsősorban mint szakmunkástanulók helyezkedhetnek el. A tovább nem tanulók száma az 1966. évi 850 főről 1969-re 1200-ra nő a megyében. Ez a szám Pécsett várhatóan 210 lesz évente. A vidéken lakó fiatalok foglalkoztatásának megoldásához elsősorban a termelőszövetkezetek nyújthatnak segítséget, városban a rövidített idejű, a 4—6 órás munkahelyek számának növelése szükséges. A szakmunkásképzőt végzett fiatalok elhelyezése általában rendben van. Probléma a gimnáziumból kikerült fiatalok elhelyezése. Lehetőség van, ugyanis a szakmunkástanuló férőhelyek jelentős részét érettségizett fiatalok számára tartják fenn. Sajnos, sok érettségizett fiatal nem akar szakmunkástanuló lenni. Az 508-as Szakmunkástanuló Intézetben a beiskolázás után 120 férőhelyre nem volt jelentkező: asztalos, bádogos, cipész, vízvezetékszerelő, öntő szakmunkástanulókra lenne szükség. A Pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben még 28 fiatal számára van hely, Komlón a vájárképző iskolában 155 férőhely betöltetlen. Új üzemek Hogyan alakult a nők foglalkoztatottsága? Az elmúlt években jelentősen nőtt a munkába állított nők száma. A megyében jelenleg több mint 70 ezer nőnek van munkaviszonya. A femérések alapján Pécsett körülbelül 3500— 4500, Mohácson és Komlón 500—500 főre tehető a munkát kereső, de elhelyezkedni nem tudó nők száma. Az elhelyezkedés megkönnyítéséért a Megyei Tanács és a pécsi Városi Tanács munkaügyi osztálya a Szakszervezetek Megyei Tanácsával karöltve vállalati szakemberekből és közgazdászokból, szakszervezeti aktivistákból operatív bizottságot alakított, amelynek feladata volt a jelenlegi férfiak által betöltött, de a nők számára is alkalmas munkahelyek feltárása A felmérés szerint a megyében 314 munkahelyen átcsoportosítással azonnal nők foglalkoztathatók. Pécsett mintegy 100 munkahelyen nő is alkalmazható. A nők foglalkoztatottságának kedvező formája a bedolgozó, illetve az otthon dolgozó rendszer. A Komlói Helyiipari Vállalat ezt a módszert a jövőben tovább bővíti, a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak számát emelte a Pécsi Háziipari Rtet. Jól szolgálná a nők, különösen a családos anyák érdekeit a rövidített munkaidős — 4—6 órás — helyek létesítése. Komlón 200 rövidített munkaidős helyet készítenek elő. De a kereskedelmi, élelmezési és vendéglátó vállalatok is sokat tehetnének a helyzet könnyítéséért. A csúcsforgalmi időkben gyorsabban, zökkenőmentesebben tudnák a feladatokat megoldani, ha növelnék a rövidített munkaidőben alkalmazottak számát. A következő években rekonstrukciókkal, új üzemek építésével lehetőség nyílik mind több nő alkalmazására. A szigetvári konzervgyár, valamint a cipőgyár rekonstrukciójával lényegesen több nő foglalkoztatására lesz lehetőség. Szentlőrincen 600 fővel dolgozó cipőgyár építését készíti elő a Pécsi Kossuth Ktsz. Bedolgozók A tanácskozás résztvevői a témával kapcsolatos számos problémát megvitattak, elhangzottak javaslatok is. Szóltak többek között arról, hogy a bedolgozó nőknek (fehérneművarrók) és az üzemekben dolgozóknak munkafeltétele nem azonos, de a norma igen. Míg például az üzemben villannyal hajtott gépekkel dolgoznak, addig az otthoniak lábbal hajtott varrógépeken. Szigetváron például a konzervgyárban — érthető okokból — télen lényegesen kevesebb a foglalkoztatottak száma. Valamilyen lehetőséget kellene találni az asszonyok téli foglalkoztatására is. A nőmozgalom a jövőben is napirenden tartja a fiatalok és a nők elhelyezkedésének segítését, szorgalmazza a megoldást elősegítő intézkedéseket. — Társadalmi munkában 400 folyóméter betonlapos járdát épített a lakosság Rakócán. — Százötven fős csoport utazik a görcsönyi tsz-ből Budapestre, az Országos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra.- A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtörténeti Társaság augusztus 30—szeptember 5. között Belgrádban tartja ötödik kongresszusát. Pécsről dr. Angyal Endre, a Dunántúli Tudományos Intézet kutatója utazott a kongreszszusra, ahol előadást tart az I irodalmi barokk kérdéseiről. 20® forint között lesz, átlagosan valószínűleg 100 forint. Megállapításánál a tanulmányi eredmény nem számít, csak a szülők anyagi helyzete és a testvérek száma. Egyébként ennek az épületnek a felújítására, átalakítására, berendezésére összesen kétmillió forintot költöttünk. Ennek a nagy munkának a nyomai nemsokára eltűnnek a szentlőrinci diákotthon udvaráról, a friss parketta felett glédába állított ágyak sorakoznak majd, s az „édesanyám fiából” bizony igazi diák lesz, aki kénytelen elsősorban a tanulásnak élni. Épp itt a lényeg, a kis falvak fiainak, lányainak nyújtandó nagyobb, alaposabb, a szakosított felsőtagozatú iskolákkal egyenlő színvonalú tudás. Jónak ígérkezik ehhez a szentlőrinci általános iskola, ahol teljes a szaktanári gárda, korszerű, új az iskola, s a diákotthon, ahol négy nevelő — az igazgatón kívül három fiatal tanárnő — mindenféle lényeges szakot képvisel, s így délután segít a gyerekeknek. — Három fiatal nő? — Hát igen, őket kaptuk. Persze, kollégiumi nevelőnek... Szóval nagy feladat. De vállalnunk kell. — Az időbeosztás? — Kettőtől négyig úgynevezett irányított szabadfoglalkozás lesz, vagyis szakkör, sport, úttörőélet, négytől hétig kötelező tanulás, hétkor vacsora, utána kilencig teljesen szabad foglalkozás. De ha valaki hét óra előtt elkészül a tanulással, előbb megkezdheti a szabadfoglalkozást. Vasárnap — kivéve a téli rossz időt — mindenki hazamehet. Végülis egyetlen baj van: a szülők nem minden faluban örülnek a diákotthonnak. Van, ahol helyeslik, s talán ez a többség. Egy papa nemrég azt mondta Kovács Nándornak, hogy most 4,2—4,3 tanulmányi átlagú a fia, de ha valóban olyan lesz az otthon, amilyennek tervezik, nos, akkor biztosan tiszta jeles lesz. S aki ellenzi? Gyerünk egy faluba. Siklósbodony. Zajtalan, falusi dombok között vasrácsos kiskapu. — Igen, itt laknak Bögrék. Ebédelnek éppen a konyhában hatalmas propán-bután gáztűzhely képviseli a legmaibb civilizációt. — Szóval, miért nem szeretné, ha a fia Szentlőrincre menne? — Nézze, tizenhárom éves, és ilyenkor még az első családi nevelés — mondja Bögri Pálné. — Persze segít is itthon, de nem ez a fontos, hanem, hogy én neveljem. — De a szaktárgyi oktatás... — Kérem szépen, a Medgyesi János igazgató úr olyan kiváló ember itt a faluban, tőle már mérnökök is kikerültek és jó mérnökök, pedig ez osztatlan iskola. A fiam eddig tiszta ötös volt és itt nem elnézően osztályoznak. Miért menjen diákotthonba? És a faluban a többi szülő sem akarja ezt. Mi neveljük a gyerekeinket. A Volga visszafelé kanyarodik Pécsre, és a hetvenkét gyerekre gondolok. Túl korai elszakadni hazulról? — Valami kis igazság van ebben, no, de régen is az első gimnáziumba, polgáriba, tízéves fejjel küldték a falusi gyerekeket. Igaz, nem mindegyiket, s most éppen az a becsülendő törekvés a szakrendszerű oktatásban hogy mindenkinek egyenlően magasabb tudást kíván nyújtani. Ez akkor is tiszteletre méltó cél, ha figyelembe vesszük, hogy az emberi képességek nem egyformák. Mindenesetre a 72 gyerek mégiscsak új iskolában, diákotthoni körülmények között, többet tanul majd, mint a falubeli nagyobbak eddig tanulhattak. Új világ lesz persze, új iskola, az eddiginél korábban kezdődő életiskola. Csórja Boldizsárnak, Tamási Áron annyi szeretettel megírt, városi kollégiumba induló Bódikájának mondta az apja: ״ Osztán jól forgolódjál!” Ez az intelem most időszerű a 72 gyerek számára. De csakúgy szól a négy szentlőrinci nevelőnek is, hiszen az új és régi tusakodásában mindig az újnak kell bizonyítania. Ennek a bizonyításnak a nehéz kötelessége most a négy nevelőre hárul. Igazolniuk kell, hogy a korszerű épület, az ellátás, a szakrendszerű iskolai oktatás mellett úgy lehet nevelni egy diákotthonban, hogy egyetlen gyerek se érezze magát szárnyaszegettnek, ha hétfőn reggelenként visszaindul Szentlőrincre. Földessy Dénes Az Orvostudományi Egyetem új vezetői Szerdán délután dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter beiktatta a Pécsi Orvostudományi Egyetem új vezetőit. A■ egyetem rektora és helyettesei ma kezdik meg működésüket. Dr. Karninger Gy. Tihamér Dr. Boros Béla Dr. Boros Béla professzor 1903-ban született Pécsett. Orvosi diplomát 1929-ben szerzett a Pécsi Tudományegyetem orvostudományi karán. 1930 óta a pécsi szemklinikán dolgozik, s 1949 óta e klinika igazgatója. 1945 óta tagja a pártnak. Tudományos munkája elsősorban az allergiás szembetegségek területére tartozik. Boros profeszszor tulajdonosa a Kiváló orvos címnek, az orvostudományok kandidátusa. Szeptember elsejétől a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek immár harmadszor rektora. Dr. Karninger Gy. Tihamér professzor 1909-ben született Budapesten. 1926-ban iratkozott be a pécsi orvostudományi karra, 1933-ban avatták doktorrá. 1939-ig a pécsi egyetem orvostudományi karán dolgozott, majd 1941-ig a budapesti Rókus kórház sebészeti osztályán működött. 1945. augusztusától ismét Pécsett dolgozik. 1956-tól rövid ideig az orvosi kar dékánhelyettese. Kiváló orvos kitüntetésben részesült, az orvostudományok kandidátusa. Szeptember elsejétől az egyetem gyógyító-megelőző feladatainak rektorhelyettese. Dr. Tigyi József Dr. Tigyi József docens 1926-ban született Kaposvárott. 1944-ben iratkozott be a Pécsi Tudományegyetem orvostudományi karára, 1950- ben avatták orvosdoktorrá. Kezdettől fogva az egyetem biofizikai intézetében dolgozik. Tudományos munkásságának témája: az izomműködés biofizikája, a radioaktív sugárzás hatásának vizsgálata az izom- és idegrendszerben. Dr. Tigyi megkapta a Kiváló orvos címet. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1948 óta tagja a pártnak, s jelenleg az orvosegyetemi pártbizottságnak is. Most az egyetem tudományos rektorhelyettese lett. 3 Dr. Szabó Dezső Dr. Szabó Dezső docens 1917-ben született Budapesten. A Pécsi tudományegyetem bölcsésztudományi karára 1938-ban iratkozott be kémia szakos hallgatónak. A kar megszűnése után Budapesten folytatta tanulmányait, s ott 1944-ben szerzett vegyész doktorátust. 1945 óta dolgozik a Pécsi Tudományegyetem orvostudományi karán. Az oktatásügy kiváló dolgozója. Az elmúlt három évben oktatásügyi rektorhelyettes volt Jelenleg az egyetem kémiai intézetének vezetője, a kémiai tudományok kandidátusa. Az új ciklusban ugyancsak az egyetem oktatási rektorhelyettese. Pótfelvételek Néhány felsőfokú technikum nappali tagozatára a következő szakokon pótfelvételi vizsgát hirdet: Felsőfokú Építő- és Építőanyagipari Gépészeti Technikum (Bp., I., Szabó Ilonka u. 2—4.), épületgépészeti, szilikátipari és épületvillamosítási szakokon, Felsőfokú Gépipari Technikum (Bp., VIII., Népszínház utca 8.) gyártástechnológiai szakokon, Felsőfokú Gépipari Technikum (Kecskemét, Izsáki u. 10.) gépgyártástechnológiai szakon, Felsőfokú Kohóipari Technikum (Dunaújváros, Táncsics u. 1.) kohóipari szakon, Felsőfokú Vegyipari Gép Ipészeti Technikum (Kazincbarcika) mérés-szabályozás technika szakon. Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum (Pécs, Alkotmány u. 77.) vegyipari gépész szakon. Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikum (Budapest, XIII., Üteg u. 15.) villamosenergetikai szakon. Felvételre jelentkezhetnek azok, akik középiskolai végzettséggel vagy a k׳ l'r'zés szakirányának megfelelő szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek. A jelentkezés határideje 1967. szeptember 6. Az írásbeli vizsgákra szeptember 12-én kerül sor.