Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Dunálmul napja Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _____ XXIV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1967. OKTÓBER L. VASÁRNAP 1 Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának v­ezetésével október első felében magyar párt- és kormányküldöttség utazik baráti látogatásra Csehszlovákiába. A pécsváradi Dombay-tónál Emlékművet avattak Dombay János tiszteletére Tegnap délután 2 órakor a múzeumi hónap 1967. évi ren­dezvényei sorozatának kere­tében emlékművet lepleztek le a pécsváradi Dombay-tó­­nál Az ünnepségen megje­lent Szentiványi József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága művelődési és pro­paganda osztályának vezető­je, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács vb elnökhe­lyettese, dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgató­ja, Radics Károly, a községi tanács vb-elnöke, Dankó Im­re, a Janus Pannonius Mú­zeum igazgatója és Dombay János családja. A zászlókkal feldíszített emlékműnél dr. Fülep Fe­renc mondott beszédet. Meg­emlékezett Dombay János életéről, munkásságáról. Han­goztatta, hogy a zengővárko­­nyi lakótelep feltárása révén országszerte Dombay János kutatási eredményeit, az ar­ról írott könyvet használják a szakemberek, ha az úgy­nevezett lengyell kultúra problémáival foglalkoznak. Elmondta, hogy ő teremtette meg a ma kiválóan működő s országszerte elismert Ba­ranya megyei múzeumi háló­zat alapjait, munkalehetősé­geit, emellett kiváló népmű­velő is volt. Ez alkalommal Baranya megye múzeumi szervezete, a községi tanács, a megye lakossága rója le kegyeletét Dombay Jánosnak az emlékmű felállításával. Dankó Imre múzeumigaz­gató ezután leleplezte az emlékművet, melynek táblá­ján a következő felirat áll: „Az innen indult, itt sokat időzött, híres ásatásait a kör­nyéken végző Dombay János (1900. VIII. 10. Veszprém — 1961. III. 23. Pécs) régész, a Baranya megyei Múzeumok Igazgatóságának első vezető­je emlékét idézi ez a kő. — Múzeumi Hónap 1967.” Ezek­, után Radics Károly, a köz­ségi tanács elnöke emléke­zett meg Dombay Jánosról s vette át az emlékművet Kuba-ellenes szervezkedések Amerikában Az A­NSZ külügyminiszte­reinek a közelmúltban Wa­shingtonban tartott értekez­lete és annak határozatai buzdítólag hatottak bizonyos reakciós körökre, amelyek most fokozzák tevékenységü­ket Kuba ellen. A szigetor­szágból elűzött ellenforradal­­márok különleges „bizottsá­got” szerveztek, amelynek feladata az Egyesült Államok közvéleményének és minde­nekelőtt az amerikai kongresz­­szusnak a megdolgozása. Több kongresszusi képvi­selő nyíltan tárm­adatta a ku­bai ellenforradalmárokat. Sajtójelentések szerint a kép­viselőház egyik tagja tör­vényjavaslatot terjesztett elő, amely követeli „a kubai ko­­munista rendszer bármely eszközzel történő felszámolá­sát”. A Kuba-ellenes hangulat fokozódik néhány latin-ame­rikai ország uralkodó körei­ben is. Az egyik bostoni lap jelentése szerint Kolumbia és Venezuela kidolgozza a „Kuba aknamunkája” elleni harcban való „együttműkö­­dés” módszereit. Üzbég baráti küldöttség érkezett hazánkba Az október 3-án kezdődő­­ üzbég kulturális napok­­ alkalmából szombaton hat­­­tagú üzbég baráti küldött-­­­ség érkezett hazánkba M-­­ T. Turszunovnak, az Üz­­­­bég Kommunista Párt Po­­­­litikai Bizottsága póttag- f­iának, az Üzbég Központi­­ Állami Népi Ellenőrzési­­ Bizottság elnökének veze- te­tésével. A delegációnak a tagja V. J. Zahidov aka-­­­démikus, az Üzbég SZSZK­­ művelődésügyi minisztere i­s is. A küldöttséggel együtt­­ húsz tagú művészcsoport,­­ valamint a Bahor üzbég­­ népi táncegyüttes is ha h­­­zánkba érkezett.­­ A vendégeket a Feribe- S­gyt repülőtéren Brutyá­k János, az MSZMP Köz-­­ ponti Ellenőrzési Bizott­sá-­­ gának elnöke, dr. Orbán­­ László, az MSZMP Köz-­­ ponti Bizottságának tagja,­­ a művelődésügyi miniszter­­ első helyettese, Mihályt­­­ Ernő, a Magyar—Szovjet­­ Baráti Társaság elnöke,­­ valamint az MSZBT és a­­ Külügyminisztérium több­­ vezető munkatársa fogadta. ( Ott volt F. J. Tyitov, a­­ Szovjetunió magyarországi­­ nagykövete és a nagykö­­­­vetség több tagja is. ) JELENTÉS AZ ÜZEMEKBŐL Mindenki az ünnepre készül bőrgyár : összefogtak a szocialista brigádok ÉRCBÁNYA: 2052 méteres fúrási rekord ZOBÁK: kiállítási anyagok Moszkvából Alig több mint egy hónap választ el bennünket a nagy jubileumtól. Az üzemekből kapott jelentések a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított munka­verseny felajánlásainak telje­sítéséről, illetve további válla­lásokról számolnak be. A Bőr­gyárban, a nyersbőrraktárban dolgozó November 7. brigád teljesítménye érdemel külö­nös figyelmet. A fiatal kollek­tíva — a múlt évben hatá­rozták el a szocialista cím megszerzését —, hat pontos vállalásában az éves terv 102 százalékos teljesítésére tett ígéretet. Tervüket — a leg­utolsó felmérés bizonysága szerint —, 104 százalékra tel­jesítették. Még ennél is na­gyobb jelentőségű talán a testvér­brigádok megsegítésé­re tett felajánlásuk. A bri­gádok összefogása, egymás köl­csönös segítése tette lehetővé egyebek mellett, hogy a leg­melegebb nyári hónapokban is sikerült biztosítani a nyers­bőrök bemelegedésmentes tá­rolását. Az Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetvezetőségétől kapott tájékoztatás szerint az ércterületen dolgozó Horváth­­brigád tagjai ebben a hónap­ban egészen kiemelkedő ered­ményt értek el: az általuk mélyített nagyátmérőjű akná­ban 70 métert haladtak előre. A teljesítmény nagyságát csak növeli az a tény, hogy az elmúlt időszakban vízbetö­réssel kellett megküzdeniük. Érdemes megjegyezni: normá­lis körülmények között 50 mé­ter körül van az előrehaladási sebesség, ami a vizes hóna­pokban 30 méterre csökkent, így a mostani, 70 méteres csúcs a tervek teljesítése szem­­pontjából is nagy jelentőségű. Lendületesen folyik a jubi­leumi munkaverseny az Érc­bánya Vállalat üzemeiben is. Az I-es üzemben az 58-as fej­tési csapat 128 százalékos tel­jesítményt ért el a bányász­napi versenyszakaszban, pe­dig korábban csak 80—100 százalék körül mozgott a tel­jesítményük. A II-es üzemben a 61-es csapat 11,1 százalék­kal, a B/4-es fúróbrigád pedig 42 százalékkal szárnyalta túl eredeti tervét. A IXI-as üzem fejtési csapatai közül a 24-es érte el a legkimagaslóbb ered­ményt: kihozatali előirányza­tukat 141 százalékra teljesí­tették. Ebben az üzemben vállalati szintű rekord is szü­letett: a Kovács János vezet­te fúróbrigád két géppel, 3 fő telepítés mellett, 205, 3 métert fúrt, ami 187 százalékos terv­teljesítést jelent. A Mecseki Szénbányák Zo­­bák-bányaüzeméből az ifjúsá­gi csapatok kiváló munkájá­ról kaptunk hírt. Fábos Ru­dolf elővárosi kollektívája 123,8, Szabó Péter fenntartó csapata 120, Pál Lajos feltá­róbrigádja pedig 122,4 száza­lékos teljesítést produkált , féléves szinten. A zobáki fiatalok a munka­eredmények mellett rendez­vények egész sorával készül­nek az ünnepre. Ezek közül legjelentősebb az a kiállítás lesz, mely a Szovjetunió éle­tét és fejlődését mutatja be a Nagy Októbertől napjainkig. Az üzem KISZ-bizottsága ré­gi, baráti kapcsolatokat tart fent az egyik hazánkban ál­lomásozó szovjet egység kato­náival, akik most értékes anyagokkal segítik a kiállítás összeállítását. A Komszomol­­bizottság titkára közvetlenül Moszkvából hozott képeket, s más dokumentumokat a no­vember 5-én megnyíló kiállí­tás céljaira. A két Kapoli faragóművészete Kiállítás nyílt Pécsett Tegnap délután 4 órakor megnyílt a néprajzi múze­umban A két Kapoli faragó­művészete című kiállítás, az idei múzeumi hónap kereté­ben. A kiállítás ünnepélyes megnyitására sokan eljöttek, ott volt többek között Szent­iványi József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának osztályvezetője. A kiállítást Bernics Ferenc, a Megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője nyitotta meg. Méltatta a 100 éve szüle­tett, s 10 esztendeje elhunyt idősb Kapoli Antal Kossuth­­díjas, a népművészet mestere munkásságának jelentőségét. Majd fiáról, ifj. Kapoli An­talról emlékezett meg. A­ 74 éves népművész egyébként jelen volt a kiállítás meg­nyitásán. — A két Kapoli faragómű­­vészete — mondotta Bernics Ferenc — az általuk alkal­mazott motívumok kiforrott­sága, gazdagsága, a maga ne­mében tökéletes technikája révén a dunántúli pásztor­művészet csúcsa. Dombor­­faragásaik, karcolásaik és a népi plasztikában is kitűnő faragványaik a népi faragó­művészet remekei. Karcolt mintáik színezésével és az alap választóvizes sárgításá­­val csak az ő művészetükre jellemző festői hatásokat ér­tek el. Az emlékkiállítás rendező­jének, Mándoky Lászlónak mondott köszönet után a kiállítás hivatalosan is meg­nyílt. A múzeum néprajzi osztálya egyébként jelentős kezdeményezésbe fogott, egy teljes katalógus készítésébe a két Kapoli műveiről. Ez lesz az első katalógus, amely népi művész oeuvre-jét dolgozza fel. Ifj. Kapoli Antal kérdé­sünkre elmondotta, hogy szemműtétje miatt egy idő óta nem tud faragni. Rajzai, amelyek jellegzetes mintái­nak változatai, ezzel szemben a kiállításon is szerepeltek , s ezek a legutóbbi idő­ben készültek. A két Kapol­ művei közül asztal, pad, ko­bak, viráglétra, tükörfa, fu­rulya, sótartó, kürt, bot stb. eredeti példányai illetve fo­tói szerepelnek a tegnap megnyílt kiállításon. Új törvények A­z ember és a munka viszo­nya nagy téma, — nyilat­­kozott az újságírónak még a parlamenti ülés szüneté­ben egy képviselő. És­ ez a nagy téma szinte teljes vá­rosi és falusi, ha úgy tet­szik, ipari és mezőgazdaságii valóságában kapott hangot az országgyűlésen, az új Munka Törvénykönyv, vala­mint a termelőszövetkezeti és a földjogi törvény há­rom­napos vitájában és el­fogadásán. A témához illő tájékozottság és élettapasz­talat, emelkedettség és vitázó szenvedély pedig, amely az előterejsztéseket és a hoz­zászólásokat jellemezte, kü­lönösen nőtt. Igaz, hosszú és fontos előz­mények vezettek e törvény­­javaslatok elfogadásához: az új Munka Törvénykönyv tervezetéről mintegy négy­százezeren formáltak véle­ményt az előzetes tanács­kozásokon, a két agrár­ja­vaslathoz pedig már hozzá­szóltak csaknem valamennyi tsz-közgyűlésen és a mező­­gazdasági termelőszövetke­zetek első országos kongresz­­szusán. És a legkevésbé sem formálisan. Hiszen — ke­zünkben a bizonyság — ezer meg ezer elhangzott vélemény formálta meg az országgyűlés elé került tör­vényjavaslatokat. Mindezek­ után tanácskoztak a képvise­lők, vagy félszáz hozzászó­lás jóvoltából olyan lelki­­ismeretesen és mélyrehatóan, hogy — mintegy végső simí­tásként — még jónéhány módosítás jelzi a választók kívánságát, véleményét. Bár, még ez sem az utol­só szó! Ezek az immár el­fogadott törvények ugyanis nemcsak abban hasonlítanak egymáshoz, hogy az ember és a munka viszonyát sza­bályozzák a közelgő gazda­sági reform követelményei­nek megfelelően, és nem is csupán abban, hogy mesz­­szemenően demokratikus szellemüket köszönhetik azok­nak a demokratikus mód­szereknek is, amelyeknek segítségével létrejöttek. Van még egy hasonlatosság. Úgy­nevezett kerettörvények, amelyek csupán az alapel­veket rögzítik, a tényleges megvalósítás a helyi viszo­nyoknak, a való körülmé­nyeknek megfelelően, a vál­lalati kollektív szerződések­re, illetve — az agrár­tör­vények esetében — az alap­szabályokra, a tsz-ek és a most alakuló területi szövet­ségek demokratikus szervező és fejlesztő tevékenységére hárul. Ebben pedig még pon­tosabban, még személyeseb­ben kifejeződhet az érde­keltek minden jogos, mél­tányos kívánsága. Annyi bi­zonyos: ilyen sok stáció, ennyi demokratikus „szűrő” még aligha csiszolt, tisztí­tott, munkált nálunk tör­vényt. Így mi a legfontosabb az új törvényekben, azt meglehetősen nehéz e szűk helyen összefoglalni. Az új Munka Törvénykönyv — amely egész sor kérdés­ben bátran szakít a régi, merev, egysíkú szabályozás­sal —, amennyire csak le­(Folytatás a 2. oldalon)

Next