Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló __ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ XXIV. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. OKTÓBER 21., SZOMBAT Gyorsan javult Pécs javítá-s­zolgáltató ellátása Tervek 1970-ig — Főszerep: a rentabilitásé­ pítést tartott tegnap Pécs város Tanácsa *■'' Végrehajtó Bizottsága. Az ülésre az ipari osztály — az anyag előkészítésében részt vett még: a helyiipari állandó bizottság elnöke, a Tanács tervosztálya, a KISZÖV elnöke és a KIOSZ megyei titkára — fel­mérte Pécs javító-szolgáltató ellátottságának helyzetét és a további fejlesztés feladatait. Bár a célok ismeretesek, a v. b. úgy döntött, hogy a kérdést egyelőre leveszi a napirend­ről és csak a jövő év elején tárgyalja. A megvalósítás eszközei ugyanis még nem tel­jesen ismeretesek, tekintve, hogy a közeljö­vőben több, új rendelet lát napvilágot. S ezeket a megvalósításnál feltétlen figyelembe kell venni. A célok azonban ismeretesek, s feltétlen érdeklődésre tartnak számot. Fehér foltok a peremterületeken Az elmúlt években a helyi­ipar két szocialista szektora termelésének növelésére szá­mos intézkedést tett a ta­nács. Különösen a szövetke­zeti ipar vállalt nagy felada­tot a lakosság igényeinek ki­elégítésében, de kiegészítő — sőt, egyes szakmákban kizá­rólagos­­ szerep jutott a magánkisipari szektornak, amely csaknem minden szak­mában képviselve van. Az el­látás azokban a szakmákban, ahol a szocialista ipar meg­felelő kapacitással rendelke­zik, kielégítő. A perem­terüle­teken azonban a szolgáltatási ellátottságot feltétlen javítani kell A hálózatfejlesztést je­lenleg az gátolja, hogy nem gazdaságos önmagában a szol­gáltatás, anyagilag nem ösz­tönzi az ott dolgozókat. Itt a nyugdíjasok, valamint az iparban foglalkoztatott szak­emberek másodállásjellegű működésének igénybevételé­ben vagy a szövetkezeti átalánydíjas egységek perem­területekre történő átirányí­tásában látják a megoldást Vannak olyan hiányosságok, hogy a lakosság köréből be­érkező panaszokat nem min­den esetben intézik el gyor­san. Egyes tevékenységeknél előfordul a minőségi kifogás. Több panasz érkezett az át­futási időkkel kapcsolatban, különösen az idényjellegű munkáknál, amikor a lakos­ság részéről jelentkező igé­nyek megnövekednek. A mérték utáni tevékeny­ség terén a lakossági igények nagyrészt kielégítettek, hosz­­szabb átfutási idő a fősze­zonban mutatkozik. E tevé­kenység 1965-öt alapul véve 40 százalékkal növekszik, mz­z közel 10 millió forinttal. A mérték utáni tevékenység terén tervezett fejlődés ösz­­szefügg az életszínvonal nö­vekedésével és a divat igé­nyeinek megfelelően növekvő lakossági igényekkel.­­ Az ipari javító szolgáltató tevékenység igen széles ská­lájú, a lakosság igényeinek kielégítési színvonala külön­böző. Az elektroakusztikai, háztartási gé­p, bőrruházati, óra- és egyéb ipari javítások terén pillanatnyilag nincs probléma. A gépek számának növekedésével azonban egyre több rádiót, televíziót kell ja­vítani. E téren az igények kielégítése döntő részt a GELKA-ra fog hárulni. A háztartási gépjavítás terén a növekvő igényeket a megyei Villamosipari és Gépjavító Ktsz Megyeri úton épülő köz­ponti javítóműhelye, s egyre bővülő felvevőhálózata kielé­gíti. A gépkocsi-javítási igénye­ket az eddig megtett jelen­tős kapacitásnövelő intézke­dések ellenére sem tudják teljes mértékben kielégíteni. Jelentős előrehaladás lesz, 1968-ban elkészül az Autó­­és Motorjavító Ktsz 8 millió forintos beruházási költséggel épülő korszerű javító- és szerviz üzeme a Diósi-dűlő­ben, a benzinkút közelében. A további igényeket a ter­veknek megfelelően a Pécsi Fémipari Vállalat újonnan épülő gépkocsi-szervize elégí­tené ki, de ennek fedezete 1970-ig még nincs biztosítva. Az építőipari tevékenység­ben a tervek öt év alatt 210 százalékos fejlődést irányoz­nak elő. E tevékenységben Pécsett döntően a szövetke­zeti ipar és kis mértékben a magán kisipar vesz részt. A szövetkezeti ipar lakossági ,építőipari tevékenysége az­­ utóbbi években gyorsan­­ növekedett Gyors ütemben­­ növekedett a felépített laká-­­sok, nagyrészt többszintes­­ társasházak — száma.­­ Az utóbbi időben egyre inkább gátló tényezőként jelentkezik az építésre alkalmas közmű­vesített telkek hiánya. A vidéki kIBS-ek cserepe Az építőiparban a közvet­len lakossági igények kielé­gítését — több szintes tár­sasházakról van szó — a pécsi Járási Építő Ktsz to­vábbi kapacitásnöveléssel, létszámnöveléssel, gépesítés­sel és technológiai fejlesztés­sel biztosítja, de a jövőben mind a lakásépítésben, mind pedig az építőipari javítások terén szükség lesz a vidéki ktsz-ek munkájára. A személyi szolgáltatás te­rületén három fő tevékeny­ség szerepel: a fodrászat, a fényképészet és az egyéb sze­mélyi szolgáltatás. A fod­rászatban a városban a la­kosság igényeit, a tanácsi, szövetkezeti és magánkisipar egységei kielégítik. A szocia­lista szektor egységei korsze­rűek, kultúráltak és országo­san is versenyképes, megfe­lelően szakképzett munka­erőkkel rendelkezik. Közel sem ilyen kedvező a helyzet a perem­terü­leteken, és az egyes épülő városrészekben. A növekvő igények kielégíté­sét párhuzamos, összehan­golt fejlesztéssel — különös tekintettel az új területeken szolgáltató egységek létesíté­sével — a Pécsi Fodrászipari Vállalat és a Ktsz végzi. A peremterületek ellátottságát további magánkisipari enge­délyek kiadásával javítják. A fényképészetben a meg­felelő kapacitás rendelkezésre áll, egyes új területeken, il­letve településeken azonban hálózatbővítés szükséges. Az igények kielégítését a Fény­képész Ktsz további techno­lógiai fejlesztéssel és különös tekintettel az új városrészek­re, (Újmecsekalja) hálózatbő­vítéssel kívánja biztosítani A norvég miniszterelnök tárgyalása Jugoszláviában Belizia: A norvég miniszterelnök csak vasárnap utazik to­vább Bulgáriába, bár véget értek a hivatalos jugoszláv­­norvég tárgyalások. A meg­beszéléseken napirendre került a vietnami háború, a közel-keleti válság és az európai biztonság. Európá­val kapcsolatban a norvég miniszterelnök közölte Mika Splliakkal, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnökével, hogy Nor­végia érdeklődést mutat az „európai kilencek** parla­menti képviselőinek ta­nácskozása iránt. (Magyar­­ország, amely ugyancsak tagja a „kilencek­’ csoport­jának, a magyar ország­gyűlés határozata alapján már korábban közölte, hogy kész részt venni a jugoszláv parlament által kezdeményezett tanácskozá­son.). A norvég—jugoszláv tár­gyalások a legfőbb konk­rét eredményt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése te­rén hozták. Hangsúlyozták a műszaki együttműködés fejlesztésének fokozását, elsősorban a hajóépítés és általában a szállítás terén. Ezeket a kérdéseket a Ju­goszláv—norvég gazdasági vegyesbizottság legközeleb­bi ülésszakán vitatják meg részleteiben. Mika Spiljak elfogadta a norvég minisz­terelnök meghívását, hogy tegyen hivatalos látogatást Norvégiában. NAPIRENDEN a „vizes46 tsz-ek gondjai Ülést tartott a Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Szövetségének elnöksége A Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Szövetsége elnökségét — akárcsak a szomszédos ba­ranyai tsz-szövetség elnöksé­gét — nemrég választották meg és tegnap tartotta meg első ülését A plénumnak a Megyei Pártbizottság egyik helyisége volt a színtere, mert a szövetségnek — de facto — még nincs székháza. Ügyinté­ző apparátusuk sincs még — a munka legelemibb feltételei hiányoznak. Ezért volt vala­mi jelképes abban, hogy az elnökség — mindezek ellené­re — nem a székház, illetve a függetlenített apparátus ügyét hanem az ún. vizes tsz-ek gondjait tűzte elsőként napirendre. Nincs más választás Baracs József, a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának helyet­tes vezetője az elnökség fel­kérésére tájékoztatót tartott a vizes területek helyzetéről. Elmondotta, hogy mintegy 184 ezer holdat érintenek a bel­vizek, illetve a patakok, víz­folyások okozta áradások. A siklósi járásban 24, a sziget­váriban 14, a pécsi járásban pedig 3 község küzd már év­tizedek óta ezzel a természeti csapással. E területeken he­lyezkedik el a megyében ta­lálható gyenge tsz-ek túlnyo­mó többsége. E szövetkezetek­nek ma nincs objektív lehető­ségük arra, hogy erős és gaz­dag tsz-ekké váljanak. Az osztályvezető-helyettes utalt arra, hogy a sásdi já­rásban is folytak és folynak vízrendezési, illetve talajjaví­­tási munkálatok, majd az északi területek meggyőző, analóg példájával bizonyította, hogy a vízrendezést, illetve talajjavítást a termésátlagok jelentős mérvű emelkedése követte. A nagy költséget igénylő beruházások tehát vissza­térülnek. Hangsúlyozta, hogy az egész területet átfo­gó, komplex rendezésre van szükség. Enélkül nem lehet megoldani ezt a problémát Az elnökség valamennyi tagja hozzászólt a vitában és egyöntetű volt a vélemény: nem lehet halogatni ezt a témát. Ha nem lépünk közbe, még jobban elvizesedhet az érintett terület. Magától érte­tődik, nem számíthatunk gyors és látványos sikerre, hi­szen egy — három járás terü­letét érintő — akciót megszer­vezni, ezt a nagy vállalkozást finanszírozni, nem csekélység. De már most meg kell kez­deni az előkészületeket, ezért az elnökség egy külön bizott­ságot alakított András István vezetésével. A bizottság ta­nulmányozni fogja a vízren­dezéssel kapcsolatos állami kedvezményeket, tanácskozni fog a vízügyi, vízrendezési szakemberekkel, tájékozódni fog a banknál stb. — tehát megkezdi a munkát. Az elnökség elhatározta, hogy a szövetség kilenc tagú függetlenített apparátussal kezdi meg majd a munkát. A kilenc személy a követke­ző: a titkár, agrárközgazdász, szövetkezet­politikai főelőadó, kereskedelmi szakember, jo­gász, pénzügyi szakember, gyors- és gépíró, illetve ad­minisztrátor, gépkocsivezető, hivatalsegéd, illetve takarító. A szakembereket hívó pályá­zatot már kiadták, s már az első napokban többen jelent­keztek. Biztosra vehető tehát, hogy a szövetség jól felkészült és tapasztalt emberekből álló apparátussal kezdheti meg majd a munkát Van már székház Csötönyi Gyula, a szövetség titkára közölte, hogy a szék-­­ ház ügyében folytatott tárgya­­lások sikerre vezettek. Esze­­­­rint Pécsett az állami gazda-­­­ságok épülő, új székházában kapnak 6 irodahelyi­séget. No­­vember 15-e körül már be-­ költözhetnek. Az épületszárny­a minden szempontból megfelel a követelményeknek és mél­tó lesz a szövetség központjá­hoz. Papp Zoltán, a szövetség elnökének javaslatára elhatá­rozták, hogy november első napjaiban — valószínű no­vember 3-án — újabb elnök­ségi ülést tartanak. Ezen az ülésen fogják elbírálni a be­érkezett pályázatokat is. Jól haladnak az ősziek vetésével a kővágószőlősi Vörös Szikla Termelőszövetkezetben. A búza javarészét már elvetették. Kiss János Körmöczi Mihállyal az egyik harminc­holdas táblán veti az őszi búzát. Vélemények a Venus 4. teljesítményéről BERLIN: Az NDK csütörtöki lapjai nagy figyelmet szentelnek a szovjet tudomány legújabb, világraszóló eredményének. A Neues Deutschland vastag­betűs, vörössel nyomott sza­lagcíme megállapítja: „Az első földi eredetű jelzések egy másik bolygóról". A Ber­liner Zeitung címfeliratában a „Pontosság mesterművé­nek" nevezi a Venus 4. űr­­laboratóriumot. A nyugat-berlini lapok is nagy elismeréssel írnak az űrállomás leszállásáról a Venus-bolygón. A Tages­­spiegel vezércikkében a szovjet tudósok és műszakiak újabb mesterművének minő­síti a teljesítményt és hang­súlyozza, hogy a szovjet technika a mikroelektronika terén is bebizonyította ma­gas fokú fejlettségét. NEW YORK: Az Evening Star azt írja, hogy az emberek most jóval többet tudnak, mint kedden tudtak. Ismereteik szaporod­tak egyrészt a Venusról, másrészt arról, hogy a Szov­jetunió konzervatív becslés szerint is hat évvel megelőz­te az Egyesült Államokat az űrkutatásban. A Washington Daily News szerint a Venus 4. sikeres kí­sérlete ismét megmutatta, hogy az ember olyan tudo­mányos hódítások küszöbén áll, amelyek meghaladják az előző generáció tudományos regényíróinak legmerészebb elképzeléseit. PASADÉNA: Dr. Conway Snyder, az amerikai Mariner 5. tervező tudósainak egyike egy csü­törtöki sajtóértekezleten kö­zölte, beletelik néhány napba, amíg az amerikai tudósok kielemzik az amerikai űrra­kétának a Venus közeléből küldött adatjelzéseit. Az ed­digiekből meg lehet állapí­tani, hogy a Mariner 5. jel­zései általában megerősítik a Venus 4. méréseit, egyes kérdésekben azonban nem kerülhet sor összehasonlítás­ra, mert a Mariner 5-nek nem voltak olyan műszerei, amelyekkel a hőfokot vagy a széndioxid-burkot mérni lehet. Riadó a De Gaulle- látogatás előtt Puskaporos incidenst je­lentett a rendőrség pénteken a délnyugat-franciaországi Foix közeléből, ahova hétfőn várják De Gaulle elnököt. De Gaulle néhány órás láto­gatást tesz a spanyol határ­vidéken, s felkeresi Andor­rát is. Tekintettel arra, hogy számolnak a szomszédos Spa­nyolországban megbúvó OAS- terroristák rajtaütésszerű tá­madásával, Foix várost és környékét ezer polgári ruhás rendőr lepte el

Next