Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-22 / 248. szám

1968. október 22. Mire költik a tsz-ek a kulturális alapot? Évről évre nő a rendelkezésre álló összeg Parasztságunk legátfogóbb társadalmi szervezete minden bizonnyal a gazdaságilag meg­erősödött termelőszövetkezet. Kézenfekvő tehát, hogy a ter­melőszövetkezetek lényegéhez tartozik a sokrétű társadalmi­szervezeti tevékenység, minde­nekelőtt a tagság egészére ki­terjedő szakmai, politikai és kulturális oktató-nevelőmun­ka. Ilyen irányban ösztönöz az új termelőszövetkezeti törvény is, mely egyértelműen elkülö­nített kulturális alap létreho­zásáról intézkedik, szemben az eddigi szociális-kulturális alappal. Új vonása az is a tör­vénynek, hogy az alapok ki­alakításának mikéntjét teljes egészében a szövetkezetek igé­nyeitől és természetesen­ lehe­tőségeitől teszi függővé. Ép­pen ezért — az önállóságban rejlő lehetőségek helyesebb, színvonalasabb kihasználása érdekében — a jövőben igen nagy jelentősége lesz a kul­turális szemléletmód megjaví­tására irányuló felvilágosító munkának a termelőszövetke­zetben. Ennek érdekében, de ez már külön elemzést igé­nyelne, emelnünk kell magá­nak a népművelő munkának a színvonalát, hatékonyságát is. A többoldalú feladatok pon­tosabb körvonalazása végett a Megyei Tanács VB művelő­désügyi osztálya már koráb­ban felmérte 45 termelőszö­­­­vetkezet 1964. évi közreműkö­dését a kulturális munka tá­­­­mogatásában és szervezésében,­­ majd az elmúlt esztendőre vo­natkozólag megismételte a fel­mérést, tekintet nélkül arra, hogy az összevonások követ-­­­keztében már csak 30 szövet­kezet működik a korábbiak helyén.. Az összesített adatokból mindenekelőtt kitűnik, hogy­­ az összevonások s a termelés korszerűsítése nyomán a ter­melőszövetkezetek megerősöd-­­­tek, a szociális-kulturális cé­­­­lokra fordítható összeg lénye­­l­gesen emelkedett: a vizsgált­­ termelőszövetkezetek esetében például 3 millióról megközelí­tőleg 5 millió 800 ezer forint­­­ ra nőtt. Ezen belül is 22 szá­­­­zalékkal emelkedett a szociá-­­ lis célokra fordítható összegek aránya, — ezt a legújabb tár-­­­sadalombiztosítási rendelkezé­sek és a termelőszövetkezeti­­ tagok átlagosan magas életko­­­­ra teljes mértékben indokol­ják —, míg a további kultu­rális vagy azzal többé-kevébé rokonítható tételek aránya bi­zonyos százalékkal csökkent a szociális-kulturális alap teljes, összegéhez képest. Csakis a kulturális célra fordított összegek felhasználá­­­­si arányait vizsgálva, sötétebb­­ az összkép. Szembetűnő mind­­j­­árt, hogy az 1967-ben rendel­­­­kezésre álló 804 375 forintnak­­ mindössze 7 százalékát teszi­­ ki a művelődési otthonok költ­­s­­égvetésébe beépített tsz-tá­­­­mogatás, s 3,1 százalékát az­­ egyéb — költségvetésen kívüli­­ — juttatás! A termelőszövetke­zetek kulturális „pénzeinek”­­ mintegy 90 százaléka tehát [ nem az államilag ellenőrzött népművelés keretei közt ke­rült felhasználásra az elmúlt esztendőben. Kiterjedt éppen ezért a felmérés a termelő­­­­szövetkezetek saját rendezvé­nyi költségeinek, illetve ezek­­ arányainak vizsgálatár­a is. Szembetűnően csökkent 1964­­ óta a színházlátogatások és­­ emelkedett a saját rendezésű kirándulások számaránya, s megfigyelhető az is, hogy sok­helyütt igen könnyen hozzá­férhető, rugalmasan felhasz­nálható összegnek tekintették a kulturális alapot bizonyos juttatási, jutalmazás és rep­rezentációs problémák megol­dása érdekében. A művelődésügyi osztály felmérte a termelőszövetkeze­tek kulturális alapjainak 1968. évi előirányzatait is úgy, hogy csupán a népművelési intéz­mények szerződéses cél- és egyéb támogatására beterve­zett összegeket vették figye­lembe. Ezek szerint a vizsgált 30 termelőszövetkezet 539 000 forinttal járul hozzá az idén az intézményi jellegű népmű­velési feladatok teljesítéséhez,­­ ami összegét tekintve maga­sabb ugyan, mint a tavalyi hozzájárulás, de az arányok — a saját kulturális ráfordí­tás javára — méginkább el­tolódnak. Kiugróan jó eredményt mu­tatnak a pécsi és sásdi járás adatai a tsz-vezetőségek, s nemkülönben a művelődési osztályok és a népművelési intézmények aktív, a valósá­gos helyzetet sokoldalúan mér­legelő magatartása következ­tében. A tsz-támogatás, mai for­­­­májában és mértékében is, s rendkívül jelentős tényező a­­ korszerű népművelés megyei­­ feltételeinek kialakításában. A­­ művelődésügyi osztály felmé­rése is elsősorban az együtt-­­­működés útjainak kereséséhez­­ szolgáltat újszerű, s igen meg­bízható alapot. Konkrét ja­vaslatai az együttműködés megjavítására is ilyen szel­lemben fogantak, annál is in­kább, mivel a falu társadalmi átalakulásának jelenlegi idő­szakában lassan mindegyik „fél” előtt világossá válik az összefogás szükségessége. S ami az anyagiakat illeti: a cél nem a rendelkezésre álló ösz­­szegek minden áron való nö­velése, hanem a meggondolt, célszerű, vagy mondjuk így: kulturált felhasználás. B. M. „Rézfészek 11 a fán A Pécsi Állami Gazdaság gyü­mölcsösében dolgozó munkások az egyik fán, a lombhullást kö­vetően, érdekes rézdrót-képződ­­ményre bukkantak­ Dr. Szalai László biológus, mezőgazdasági mérnök megállapította, hogy szabályosan megépített madárfé­szekről van szó, valószínűleg balkáni gerle költött benne. A furcsa fészek különböző hosszú­ságú és átmérőjű rézhuzalokból áll, mégpedig gondos — szinte mérnöki pontosságú — elrende­zésben. Alul rövidebb és vas­tagabb drótok képezik az alapot és a keretet, s felfelé egyre vékonyabb, finomabb szálak kö­vetkeznek. A drótok, a feltevés szerint, egy MÉH-telepről szár­maznak, amely légvonalban mintegy két kilométerre van a gyümölcsöstől. A madarak te­hát, mint annyian Pécsett, „bon­tási anyagból” építkeztek. A „rézfészek” átmérője 15 centi­méter, súlya szokatlanul nagy: 13,6 deka, szemben a közönsé­ges fészkek pár dekás súlyá­val. Dr. Szalai László a különös madárotthont átadta a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum termé­szettudományi osztályának. A területet pedig, ahol a drótok­ból készült fészket találtak, ta­vasszal megfigyelik, vajon meg­­ismétlik-e a madarak ezt a szo­katlan anyagú fészeképítést? i amnontoit navio ­­A PIÉRT keresi a nyertest! Az augusztusi táskavásár során a táskáját a pécsi 11-es papír­boltban megvásárló Kaffka lát­ván tanuló 200.— Ft értékű aján­dékcsomagot nyert, megadott postacímén (Damjanich u. .41.) azonban nem található- Kérjük , adja le pontos címét a 14-es pa­­­­pírboltban! t A Derkovits-­­ szakkör kiállítása­­ A Derkovits-szakkör az új-­­ mecsekaljai Ságvári Művelő-­­­dési Házban tevékenykedik Horváth Olivér vezetésével, tagjai körében nagyrészt a Mecseki Ércbánya Vállalat dol­gozóival. A szakkörnek már volt együttes bemutatkozása, de mindenre csak a művelő­dési házban. Pár napja a Ma­gyar Írók Könyvesboltjának falain jelentek meg a szakkör tagjainak olajképei, grafikái, akvarelljei és pasztelljei. A kiállító szakköri tagok a kö­vetkezők: Acsádi Ágnes, Bod­rogi Frigyes, Guszt Gizella, István László, Kovács Judit, Szabó Gábor, Szabó Gáborné, dr. Szűcs Jánosné és Sztunga László. A hónap végéig láthatók a­­ képek a Magyar Írók Köny­­­­vesboltjában, akkor cserélik a­­ kiállítási anyagot, és a fiatal­­s pécsi képzőművész, Major Ka­mill képei kerülnek a falakra. 600 éves lakóház Eddig úgy tudtuk, hogy vá­rosunk lakóépületei közül a legrégibb a máig is használt Káptalan­ utca 2. szám. A ta­tarozások egyre több megle­petést hoznak az utóbbi idő­ben, s közülük ma a leg­érdekesebb a Leonardo da Vinci utca 17. szám. A püspö­ki jószágkormányzó laká­sa volt, most a Bányaipari Technikum kollégiumának tartozéka. • Belső átalakítása közben az egész vakolatot leverték és a háromféle vakolat alól XIV. századi vakolatrészek bukkantak elő. Az építés kezdete tehát kb. XXV. század. Ezt megerősíti az is, hogy az épület frontjával párhuzamo­san mintegy 20 méter hosszú középkori égetett agyag cső­vezeték volt látható. A fala­zat fele liász márga, a közép­kor szokványos építőköve, egy­harmada törökkori tégla és kő, a többi vályog, amit a XVIII. század óta építet­tek be. A helyiségek belső felületei füstösek és a vakolatok egyes részein átégés nyomai látha­tók. Tehát az első épületet tűzvész pusztította el. A romokat a török céljai­nak megfelelően építette át. Az utcai részen egy 66 négy­zetméteres és egy 28 négyzet­­méteres termet alakítottak ki.­­ Az udvari részen egy 37 négy-­­­zetméterest és két kisebbet. A török által készített falazatok­­ igen jó állapotban maradtak. Török eredetüket az építő­anyag és a falazó-technika egyaránt bizonyítja. A bontásból fehér mészkő-­­­ből faragott gótikus kökeret , darabja és reneszánsz pilasz­­­­ter-lábazat került ki. A leg­nagyobb meglepetés volt az a fülke, melyet az utcai nagy­teremben találtam. A fülké­ben 58x20x13 centiméteres méretű egyetlen rönkből fara­gott favályú látható. Belőle aránytalanul nagy égetett agyagcső vezetett a szobába szürke, török­ jellegű. A favályú minden bizonnyal a rituális célt szolgált. Ez a meg­oldás teljesen egyedülálló, ami az eddigi török építészetben nem fordult elő, illetve nincs róla tudomásunk. A további feltárás folytán az udvari homlokzat délkeleti sarkában is három rétegű vakolat ke­rült elő. A felső két réteg eltávolítása után következett az eredeti török kori, mely fehér mész alap vakolatra ké­szített rózsaszínű téglaporos fedőréteg, olyan mint a dzsá­mi falának északi részén a kupola alatti falszakaszon ma is látható. Az épület rendeltetése isme­retlen. Lehetett az Evlia Cselebi által leírt hat tekke (egyházi iskola) közül az egyik, de nincs kizárva az sem, hogy zarándokok részére készült. Fetter Antal MAB-titkár Szenzációs leletek a Leonardo da Vinci utcában . 5 HALLÓ, FIÚK! HALLÓ, LÁNYOK! A tematikus Hallók ... mindig jobban sikerülnek, mint a más Hallók . .. Míg az utóbbiakban csupán An­tal Imre lendületessége, szellemes műsorvezetése te­remt valamiféle rendszert, folyamatosságot, addig a te­matikus összeállítások szere­­­kezetükben is egységet al­­kotnak, felhívják valami­­ fontosra a figyelmet. A fia-­­ talok, helyesebben a fiúk­­ bizonyos korosztályai szá- | mára ezekben a hetekben i­s „fontos” a leszerelés, il­letve a bevonulás. Bér- I kés Péter katonaíró a lakta­ , nyári, a katonavilág életé- | nek biztos ismeretében ír­­j­­a­­meg a forgatókönyvet.­­ E forgatókönyv sok mindent igyekezett magába foglalni.­­ A katonaélet nehézségeit,­­ de távolról sem elriasztó,­­ inkább tréfás modorban, s egy repülőtér, illetve a­­ re- s­pülés riportszerű bemuta­tását, igyekezett még ma­gába foglalni a költészetet, a zenét, a humort, a tréfát. A vidám alaphangulatú műsorban talán ez a zsú­foltság okozott egy kis za­vart. A hangoskodó tiszt­­helyettes, a lezserkedő Princ (jó ötlet volt a szerepelte­tése) a fegyelmezett, cél­tudatos parancsnokok s a bizonytalanul tekintgető „ci­vilek” segítségével önmagá­ban is vonzó és érdekes képet lehetett volna adni a katonaéletről. Ehelyett a forgatókönyv a teljes „ösz­­tüzet” választotta. A tréfás jeleneteket, megfontolt val­lomásokat, bátorító monoló­gokat gyengécske versek ke­resztezték. Sőt, a repülőté­ri riportok se nyújtották azt, amit egyébként nyújt­hattak volna. A riporter a legtöbbször belefojtotta a szót a partnereibe, akik a mondókájukból rendszerint csak az első mondatot mondhatták el. AZ ELSIETETT ÍTÉLET Az öt évvel ezelőtti ame­rikai elnökgyilkosság vi­lágszerte nem tért nyugvó­pontra. S bár a tragikusan elhunyt amerikai elnök öz­vegye, Jacqueline Kennedy épp a napokban ment férj­hez a 62 éves görög multi­milliomoshoz , az ameri­kai történelem szégyenfolt­ját (mint Robert Kennedy halálát is) semmi sem tud­ja kitörölni a világ emlé­kezetéből. A Mark Lane dokumentumaiból összeál­lított film — ha lényegileg nem is mond újat — de előállítja a perdöntő szem­tanúkat és vallomásokat, amelyeket a 888 oldalas Warren-jelentés különböző okok miatt elhallgatott, il­letve meg sem hallgatott. Az egy­ gyilkos teóriája rég megdőlt. Tehát összeeskü­­­­vés volt? A kerítés mögül­­ biztos lőttek. A tankönyv­­raktár emeletéről is. S va­­j­­on, Oswald lőtt a raktár­ablakból? A fölelevenített filmrészletekben a kérdés egyre záporozik Oswald fe­lé: — Maga ölte meg az elnököt? . .. Oswald tagad. S mint láttuk, tagad az ar­ca is. Mark Lane — a New Orleans-i ügyész, Garisson mellett — a legkövetkezete­­ ss OTT sebb harcosa az elnökgyil­kosság körül kialakult mes­terséges homály eloszlatásá­nak. Hogy ez sikerül nekik — egyre kevesebb a remé­nyük. Csak azt tudták be­bizonyítani, hogy nem egyet­len gyilkos volt, hanem több, és így Kennedy minden bi­zonnyal politikai összeeskü­vés áldozata lett. S ez a bizonyítás nem is kevés egy olyan ország vezetésé­vel szemben, akik minden áron a dolgok ellenkezőjét akarják bebizonyítani. AZ OP-ART KALAP Labich és Marc-Michel florentin-kalapjából Kapás Dezső filmjében op-art ka­lap lett, de a vidám kerge­tőzést, a komikus helyzetek halmozódását, a kacagtató szituációkat is igyekezett átmenteni. Többé-kevésbé sikerrel, habár nem tagad­hatjuk el: a szerző a kifá­radás, az unalmasság lan­kadó perceiben más „fegy­vert” nem tudott bevetni, mint a végnélküli autózást és a násznép folytonos fut­­kosását. A történet mini­mális, és mint minden bo­hózatban — banális. Nem is annyira a történet követhe­tő vázlata, mint a kialakult helyzetkomikumok, és — hála színészeinknek — a bemutatott jellemkarikatú­rák tartották ébren a néző figyelmét. Lajos és Liliké, akik egy ostoba kutya miatt a bonyodalmak sorozatába keverednek, végülis alapo­san elfáradnak a futkosó helyzetek, burleszk bolond­ságok tömegében. A néző sem különben. fj) Amatőr könnyű­zenei fesztivál A dzsessz) a hagyományos tánczene, a beat és a pol­­beat kategóriájában — im­már negyedszer — országos amatőr könnyűzenei feszti­vált rendez a KISZ és a Magyar Rádió. A kiírás értelmében a műfajnak azok a művelői vehetnek részt a seregszem­lén, akik 1969. január 1-től még nem töltik be a 30. életévüket. Az együttesek­nél az átlagéletkort veszik figyelembe. A nevezéseket december 1-ig a KISZ váro­si, járási, Budapesten pedig kerületi bizottságokhoz kell benyújtani. Német könyvkiadók Pécsett Az elmúlt napokban városun­kat 2 keletnémet könyvkiadó képviselője kereste fel, Fritz Hahn, a Verlag der Nation, Ber­lin igazgatója és Herbert Hol­latz, az Aufbau Verlag Berlin- Weimar vállalatvezetője. Vá­rosunkban a német könyvki­adás termékei iránti érdeklő­dést és a német szépirodal­mi könyvek kelendőségét vizsgálták. Az idegennyelvű könyvesboltban, a főiskola né­met tanszékén, a megyei könyvtárban érdeklődtek, ahol az illetékes vezetők adtak felvilágosításokat. Autós szüreti bál Szombat este ren­dezték m­eg az Olim­piában az autósok szüreti bálját. A Mecsek Együttes nyitótánca után kez­detét vette a jókedv, a „szebbik nem” szépségversenyre be­nevezett képviselői tombolajegyeket ad­tak és­­ szavazato­kat kaptak . .. Éj­félkor derült ki, ki­nek helyezik a vál­lára az „Autósból szépe 1968” feliratú szalagot. Ezúttal Lakatos Valéria volt a „vá­lasztott”. Csáké t

Next