Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 124. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. június 1., vasárnap óra: 1 forint Építők köszöntése hagyo­mánnyá vált, hogy minden év június első vasár­napját az építők napjaként ünnepeljük. E napon emlé­keznek meg építőipari, építő­anyagipari, faipari, kő­ka­­vicsipari vállalatainknál, ter­vező intézeteinknél az építő­munkások harcos múltjáról, dicső jelenéről és biztató jö­vőjéről. Nehéz volna felsorolni azo­kat a létesítményeket, ame­lyeket az építőmunkások or­szágunkban a felszabadulás óta felépítettek. Megyénkben is fejlődő falvak, városok bi­zonyítják épí­tőmunkásaink helytállását Ma már 493 brigád nyerte el a megyebizottságunkhoz tartozó üzemeinkben, vállala­tainknál a megtisztelő Szo­cialista brigád címet. A ver­senyben elért eredménye alapján 4 brigád arany fo­kozatot, 14 ezüst és 73 bronz fokozatot ért el A szocialista üzem címért is egyre több üzem kollektí­vája indít versenyt Megyénk­ben kimagasló munkájukért több üzem, vállalat kollektí­vája kapott magas kitünte­tést. Át k­öszöntjük ezen a napon is a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóit, akik a Miniszterta­nács és a SZOT vörös vándor­zászlaját, valamint a Szocia­lista Munka vállalata címet nyerték el eredményes mun­kájuk elismeréseként. Kö­szörűjük a Mohácsi Farost­­lemezgyár kollektíváját, akik a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját nyer­ték el, a Pécsi Porcelángyár dolgozóit, a Szocialista Mun­ka Gyára cím elnyerése al­kalmából, a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat mohácsi gyáregységét, az Élüzem cím birtokosaként köszöntjük a Beremendi Cement- és Mészművek dol­gozóit a Szocialista Munka Gyára kitüntetettjeit. A ne­héz körülmények között is ál­dozatkész új üzem építőit, továbbá azokat az építőipari, kő-kavicsipari, téglaipari, út­építő dolgozókat, akik az ob­jektív nehézségekkel és a szeszélyes időjárással is da­colva mindent megtesznek azért hogy nagy feladatain­kat mielőbb megvalósíthas­suk. Ez évben is széleskörű ver­seny bontakozott ki a Ta­nácsköztársaság 50 éves év­fordulójának tiszteletére.­­ Üzemeink, vállalataink dolgo­zói szinte egyöntetűen tették meg vállalásaikat, melyek az éves célkitűzések teljesítésé­re, sőt túlteljesítésére irá­nyulnak. Szép és megtisztelő fel­­adat építőmunkásnak lenni Nap mint nap látni munkánk gyümölcsét, lakó­házakat, üzemeket, egyéb építményeket, melyek mind egy-egy téglát jelentenek a szocialista Magyarország fel­építésében. Tisztelet és meg­becsülés hangján szólunk azokról az elődökről, akik az első sorokban küzdöttek a magyar nép, a magyar haza felvirágzásáért Köszöntjük az Építő- Fa és Építőanyagipari Dolgozók népes családjához tartozó munkásokat értelmiségi dol­gozókat kívánjuk, hogy ér­jenek el újabb munkasikere­ket egész népünk és hazánk javára. Építő- Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszer­vezete Baranya megyei Bizottsága Hatvanéves a legdélibb magyar nagyüzem Jubileumi ünnepség Ber­eme­n­­den Hatvan évvel ezelőtt, 1909 tavaszán kezdték építeni a Beremendi Cementgyárat, s alig hat hónappal később, november 27-én már ki is gördült az üzem udvaráról az első portlandcementet szállító vagon. A gyár azóta — bár területileg szinte alig növekedett —, a magyar épí­tőipar egyik legfontosabb bázisa lett sőt híre túljutott a határokon is. A tegnap délután megtartott nagysza­bású jubileumi ünnepség is ezt bizonyítja, melyen az iparág, a járás és a megye vezető testületeinek képvise­lői mellett a jugoszláviai Beocin Cemetgyár és a cseh­szlovákiai Lucka Cementgyár és Mészművek vezetői is je­len voltak. A hagyományos építők napi ünnepségek keretében meg­tartott jubileumi megemlé­kezés délután 3 órakor a gyár gazdasági és politikai vezetői által adott fogadással vette kezdetét Ezen a meg­hívott vendégek — testvér­üzemek, társvállalatok, fel­használó cégek képviselői —, mellett a gyár törzsgárda tagjai és legkiválóbb dolgo­zói is megjelentek. 4 órakor az ünnepi díszbe öltöztetett községi filmszínházban nagy­gyűlésre került sor, melynek szónoka Andrej­kó Gyula, a Magyar Cement- és Mész­művek vezérigazgatója volt Az elnökségben ott volt dr. Szabó József, a Járási Párt­­bizottság első titkára, ország­­gyűlési képviselő, Bogár Jó­zsef, a Szakszervezetek me­gyei Tanácsának vezető tit­kára és Kiss József, az Épí­tők Szakszervezetének megyei titkára is. Andrejkó Gyula vezérigazgató a 60 esztendős gyár­eseményekben gazdag múltjának rövid áttekintése után a soron következő fel­adatokról szólt. — Magyarország az építés éveit éli. A cement kincs, nagyszabású terveink meg­valósításának nélkülözhetet­len alapanyaga. A nagymúltú gyár határában már épül Közép-Európa egyik legkor­szerűbb cementipari üzeme, felavatásáig azonban az épí­tőipar nagy „veteránjának” kell a frontot tartania. A be­­remendiek a mostoha műsza­ki viszonyok ellenére évről évre jobb eredményeket ér­nek el. Tavaly például már a legmerészebb célkitűzés is valósággá lett: nyereséggel zárták az évet. Mindezek el­ismeréseképpen a 60 éves Be­remendi Cementgyár a teg­napi naptól a Szocialista Munka Gyára cím jogos vi­selője. A jubileum alkalmával Sándor József igazgató, Schmidt Ádám, Schmidt József, Simon Antal és idős Tényi Antal minisz­teri kitüntetésben részesült. Heten — köztük az öt­venéves szolgálati múlttal bíró Schrancz Nándor — ju­bileumi jutalmat, illetve em­léklapot kaptak. A legjobb dolgozók között 55 ezer fo­rintot osztottak szét. a tartalomból­­­­ moszkvai tanácskozás elé Széchenyi-akna tartaléküzem A vasútépítő Új szervizállomás [ Vallomások kitüntetés után Baranyai pedagógusok kitüntetése a Megyei Tanácson Tegnap délelőtt 11 órakor­ a Baranya megyei Tanács székházában kitüntetéseket nyújtottak át a XVII. peda­gógusnap alkalmából. Az ün­nepély elnöki asztalánál dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának első titkára, Horváth Lajos Pécs mj. város Taná­csának vb-elnöke, Takács Gyula, a Baranya megyei, va­lamint Papp Imre Pécs mj. városi Tanács vb-elnökhelyet­­tese foglalt helyet A székso­rok között a megye és a vá­ros számos párt-, állami és társadalmi vezetője is helyet foglalt A kitüntetett pedagógusokat Papp Imre elvtárs köszöntöt­te. A pécsi pedagógusok közül Fenyves Alajos szakfelügyelő, a Belvárosi Általános Iskola tanára, Légrádi Rudolfné, a Nagy Lajos Gimnázium igaz­gatóhelyettese, dr. Naumov Istvánná, a Jókai utcai Álta­lános Iskola tanítónője, dr. Pásztor Györgyné, a Janus Pannonius Gimnázium tanára, Pusztai József, a Jókai utcai Általános Iskola igazgatója, Lávay Lászlóné, az Egyetem utcai Általános Iskola tanára, az Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapta. Ugyan­ezt a kitüntetést másutt nyújt­ják át Stámusz Árpádnénak, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága oktatási igazgató­sága tanárának. Három pécsi nevelő miniszteri dicsérő ok­levelet, egy pedig Kiváló Dol-­­gozó címet kapott. A Baranya megyei pedagó­gusok közül a következők kapták az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet: Bárdi László megyei tanulmányi felfigyelő, Demszky Béláné szigetvári, Harmath Mihályné siklósi ál­talános iskolai tanárnő, Hege­dűs Kálmánné bükkösdi ne­velőnő, Kaszás Istvánná bikali tanítónő, Keszthelyi Lajos pé­csi járási tanulmányi felügye­lő, őri Ferenc, a mozsgói ál­talános iskola igazgatója, Pén­tek Károlyné, a mohácsi Park utcai általános iskola tanárnő­je, valamint Szabó Rácz Má­tyásné, a komlói szakközép­iskolai kollégium igazgatónő­je, öt pedagógus, valamint a Mecseki Ércbánya Vállalat Ércdúsító üzemének „dr. Münnich Ferenc” szocialista brigádja miniszteri dicséretet, hárman Kiváló Dolgozó jel­vényt kaptak. Először nyújtottak át törzs­gárda jelvényeket a megye azon pedagógusainak is, akik igen hosszú ideig egy község­ben tanítottak, így a törzs­gárda jelvény 35 évi egy helyben végzett munka után járó első fokozatát hatan, a 30 évi szolgálat után járó má­sodik fokozatát pedig nyolcan kapták meg. A kitüntetések átnyújtása után fogadás volt a Megyei Tanács székházában, Dr. Csendes Lajos és Takács Gyula kitüntetett pedagógusokkal beszélget. } Záróközlemény a magyar—osztrák tárgyalásokról Fock Jenő és kísérete visszaérkezett Budapestre Fock Jenő, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke, dr. Josef Klaus szövetségi kancellár meghívá­sára 1969. május 27-től 31-ig hivatalos látogatást tett Ausztriában. Útjára elkísérte dr. Tímár Mátyás miniszter­elnökhelyettes, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyet­tese, dr. Baczoni Jenő, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, dr. Rosta Endre, a kulturális kapcsolatok intéze­tének ügyvezető elnöke, Kur­ján Sándor nagykövet, a kül­ügyminisztérium csoportfőnö­ke. Fock Jenő miniszterelnököt fogadta Franz Jonas szövet­ségi elnök, látogatást tett dr. Josef Klaus szövetségi kancel­lárnál, dr. Hermann Wilhelm alkancellárnál és dr. Kurt Waldheim külügyminiszternél. A­­ magyar minisztertanács elnöke látogatása során kul­turális intézményeket, lakó- és ipartelepeket tekintett meg. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és dr. Josef Klaus szö­vetségi kancellár tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról és az országaikat érintő nemzetközi kérdésekről. A magyar kor­mány képviselői és az illeté­kes osztrák szakminiszterek külön megbeszéléseiken első­sorban a kétoldalú kapcsola­tok továbbfejlesztésével fog­lalkoztak. Az eszmecserék légkörét a két ország jószom­szédi viszonya jellemezte. A hivatalos tárgyaláson ma­gyar részről Fock Jenő minisz­terelnök és kísérete, valamint dr. Simó Jenő Magyarország ausztriai nagykövete, oszt­rák részről dr. Josef Klaus szövetségi kancellár, dr. Kurt Waldheim külügyminiszter, Otto Mitteren kereskedelem- és iparügyi miniszter, Karl Pisa, a szövetségi kancellári hivatal államtitkára, a szövet­ségi kancellári hivatal, a kül­ügyminisztérium, a kereske­delem- és iparügyi miniszté­rium, az oktatásügyi minisz­térium több vezető tisztvise­lője és dr. Kurt Enders, Ausztria magyarországi nagy­követe vett részt A kormányfők megelégedés­sel állapították meg, hogy a dr. Josef Klaus szövetségi kancellár 1967. évi magyaror­szági látogatása óta eltelt idő­szakban minden területen to­vább fejlődtek országaink két­oldalú kapcsolatai. Gyümölcsözőnek és a kétol­dalú kapcsolatok továbbfej­lesztése szempontjából hasz­nosnak ítélték meg a dr. Josef Klaus szövetségi kancellár 1967. májusi hivatalos látoga­tása alkalmával létrehozott ál­talános vegyesbizottság tevé­kenységét. Mindkét fél egyetértett az­zal, hogy az elmúlt években kedvezően fejlődtek a gazda­sági kapcsolatok. A két or­szág árucsereforgalma 1950— 1960 között megháromszorozó­dott és 1960-tól 1968-ig csak­nem megkétszereződött Egyet­értés alakult ki abban is, hogy reális lehetőségek vannak a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésé­re mind az árucsere eddigi, hagyományos formájában, mind a két ország vállalatai­nak együttműködésében. A fe­lek megelégedéssel állapították meg, hogy Ausztria és Ma­gyarország között vállalati szinten már ipari kooperációk széles köre alakult ki, s hang­súlyozták, hogy ennek a fej­lődésnek további ösztönzése közös érdek. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése új lehetőségeinek feltárása érdekében 1968. no­vemberében ipari, gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt kötöttek. Az ab­ban előirányzott kormányközi vegyesbizottságnak mielőbb meg kell kezdenie munkáját Az elért eredményeket fi­gyelembe véve a tárgyaló fe­lek mindenekelőtt kívánatos­nak tartják a kooperációt, — többek között — az alumíni­umiparban, a vegyiparban, a járműiparban, továbbá az együttműködést az energiater­melés (villamosenergia, kő­olaj és földgáz) területén. A kereskedelmi vegyesbizottság 1969 őszére előirányzott meg­beszéléseinek feladata lesz, hogy — a most lezajlott tár­gyalásoknak megfelelően — megvizsgálja a gazdasági kap­csolatok továbbfejlesztését. A felek egyetértettek abban, hogy a két ország kulturális kapcsolatai az elmúlt években fejlődtek és tovább szélesít­hetők. A látogatás során dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyet­tes és dr. Theodor Pifil-Per­­cevic közoktatásügyi minisz­ter egyezményt írt alá a mű­szaki tudományos együttmű­ködésről. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a ma­gyar—osztrák határügyi ve­gyesbizottságok hasznosan te­vékenykednek. A magyar fél tájékoztatást adott azokról az intézkedésekről, amelyeket a tartós nyugalom érdekében a közös határon eddig végrehaj­tott. Az osztrák fél ezt a köz­lést megelégedéssel vette tu­domásul és kifejezte azt a meggyőződését, hogy ezeknek az intézkedéseknek a befeje­zése továbbra is pozitív ha­tással lesz a határterületen. A látogatás alkalmat nyúj­tott a nemzetközi kérdések megtárgyalására. Ennek során különös figyelmet szenteltek az európai biztonság kérdésé­nek. Ezzel kapcsolatban mind­két fél kifejtette álláspontját, a március 17-i budapesti fel­hívásnak megfelelő európai (Folytatás a 2. oldalon)

Next