Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara, 80 t­ies Dunántúli napja XXVI. évfolyam, 149. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Ta­nács lapja 1909.júliusi.,kedd Tíz kilométer új vasút Elkészült a BCM első létesítménye Sajnos — nem tudom, ki mondta tavaly áprilisban, a munka megkezdésekor —, hogy „Ha a baranyások jö­vő július elsejére készek a vasúttal, megeszem a kala­pomat ..Nos, semmi aka­dálya, mert a Villány—Kis­­tapolca közötti, 10 kilomé­teres közforgalmú vasútvo­nal végül is késznek mond­ható. Június 30-án , teg­nap délelőtt tíz óra után in­dult ki egy népes műszaki gárda, hogy az ÉVM Bara­nya megyei Állami építő­ipari Vállalattól átvegyék a munkát. A műszaki átadás persze hosszú időt igényel: először is végig kell gyalo­golni 10 kilométeres távon a „betontalpfákon”, ami egy­magában is fárasztó teljesít­mény. És „közben” vizsgálni a vonalat, műszerekkel, egyebekkel. Az úgynevezett null-szel­­vény itt van Villány—Virá­gos után, a Magyarbólyba vezető vonalon, pontosabban onnét ágazik le a delta nyu­gati irányba. Bárány Ferenc KPM főtanácsos — és mun­katársai — meg is kezdik a munkát a null-szel­vénynél. — A csúcs-sín és a tő-sín közötti távolságot mérjük csak be ... Ötvennégy milliméter, te­hát nem hatvan, amennyit a szabvány előír. Emelővel nyomatják meg a sínszálat, bizonyára ezen így is lehet segíteni. Közben ez a vagy ha­rmincfőnyi­­ mérnökök­ből, technikusokból lévő mű­szaki gárda széthúzódik a vonalon és aprólékosan min­dent megvizsgálnak. A szak­kifejezések számomra kéré­set mondanak, inkább csak azt írom le, amit látok, vagy a mondattöredékekből elcsí­pelt URH-rádióval rendeztek be a null­szelvénynél egy — különben Pécsváradon gyár­tott — kis összeszerelhető pavilont, ez az ideiglenes őr­­ház. Fullajtár Vilmossal és Major Norberttel, az ÉVM Beruházási Vállalat létesít­mény főmérnökével, illetve helyettesével vágunk neki a vasútvonalnak. Általános be­nyomásuk az, hogy a bara­nyai építők — Fenyvesi György főépítésvezető és Major Béla építésvezető irá­nyításával tényleg szép munkát végeztek —, bár az átvételre majd csak más­nap, kedden mondják rá az „áment”. Hatvanmilliós mun­ka, kezdetben beledolgozott a FÖLDGÉP is, de a zömét­­ a „baranyások” végezték. | 271 ezer köbméter földet­­ mozgattak meg jó egy esz- s tendő alatt és ezenkívül be-­­ építettek 20—20 ezer köbmé-­­ ter talajjavítót és bazalt­­követ. | A környék megváltozott itt. | Tavaly nyáron roppant me­legben, porban dolgoztak itt a kotrások, dömperesek, sko­­dások. Emlékszem erre a nagy katlanra, ahol megszo­rult a levegő, a forróság szinte kibírhatatlan volt. Itt pillantom meg a 2400-as szel­vényt jelző követ. A mély bevágáson most nyílegyene­sen vezet a sínpár. Az „öt­ezresen”, vagyis az ötödik ki­lométernél katonákkal talál­kozunk, akik cirokseprővel tisztítják a síneket leszorító csavarok környékét. Hiába, átadás van és bár ez a pe­dáns tevékenység talán túl­zás is kicsit, mindenesetre nem árt, ha a „szőrösszívű vasutasátvevők” érthető szi­gorúságát enyhíteni próbál­ják. A Nagyharsány—Kistapol­­ca közötti új útszakaszon megy át a vasútvonal és itt leágazik a deltája az épülő Beremendi Cementműhöz. — Néhány napon belül már ezen a nagytengelynyomású vasútvonalon szállítják a BCM-hez a roppant nagy­­mennyiségű építőanyagot. — Tehát ez a vasút tulajdon­képpen a BCM első — vég­leges — létesítménye. Rab Ferenc Lvovi pártmunkás­küldöttség érkezett Baranyába Valentin Reva, a Lvovi Kerületi Pártbizottság ,­ tagjának vezetésével öt tagú pártmunkásküldött­­ség érkezett tegnap, az esti órákban Baranyába. A testvér megye delegá­ciójának tagjai: Vaszi­­­­lij Marcsenko, a Cser­­­vonográdi Pártbizottság első titkára, Konstantin­­ Feofanov, a Sztriji Városi Pártbizottság első titká­­­ra, Marija Konovalova, a­­o Lvovi Építőipari Vállalat­­ Pártbizottságának titká­­­­ra és Stjepan Kamer­­­­nyik, Szara Szamborsz­­­­kij járási pártbizottsági osztályvezető. A szovjet pártmunkás­küldöttséget a magy­ar— szovjet határon dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára kö­szöntötte és kísérte Pécs- Négyszáz bolgár fiatal Baranyában Hétfőn délután háromnegyed 5 után öt perc­cel futott be a pécsi állomásra az a különvo­nat, amellyel négyszáz bolgár fiatal érkezett Baranyába kétnapos látogatásra. Kovács József, a KISZ megyei bizottságának titkára köszön­tötte a vendégeket. Az üdvözlésre Ivanov Tami, a küldöttség vezetője válaszolt. A bolgár fia­talok Sztara Zagorából és Pernikből, a Szófia melletti jelentős bányavidékről jöttek. Ma délelőtt 10 órakor a csoport Harkányban megkoszorúzza a bolgár hősök emlékművét. Szerdán indul el a vendégek negyven fős cso­portja a Bolgár Hősök Útján, és felkeresik me­gyénkben azokat a helyeket, ahol a második világháború felszabadító harcaiban résztvevő bolgár katonák nagyobb ütközeteket vívtak a fasiszta megszállókkal. Szerdán délután 2 óra­kor ifjúsági nagygyűlés lesz a Vidám Parkban a vendégek tiszteletére. A bolgár fiatalok csü­törtökön reggel utaznak el megyénkből. Bolgár vendégek megérkezésü­­k után a pécsi pályaudvaron. S­okolai felv. A Minisztertanács ülése Határozat a mezőgazdasági melléküzemágak működéséről t­udománypolitikai bizottságot hoztak létre A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján el­határozta, hogy az MSZMP Központi Bizott- s­­ága június 27-i ülésén elfogadott tudomány­­politikai irányelvekkel összhangban tudo­mánypolitikai bizottságot hoz létre. A bizott­ság feladata a tudományos kutatás egységes­­ állami irányítása, a nemzetközi tudományos­­ kapcsolatokkal való összehangolása, a Ma­gyar Népköztársaság tudománypolitikai elvei-­­ nek kialakítása és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bi­zottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kor­mány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mező­gazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesz­tésére, az eredeti célokkal ellentétes szabály­talanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenységének to­vábbi rendeltetésszerű fejlesz­tése és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja: A lakosság ellátásának ja­vítása céljából a tsz-ekben na­gyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek fel­dolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációt, továbbá ésszerű­síteni a termékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az állami-szövetkezeti vegyes társulások közös anyagi érde­keltségét biztosító közgazdasá­gi és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos en­gedélyezési eljárás ésszerűsí­tése. Ugyanakkor szigorítani kell az egészségügyi és a mi­nőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari te­vékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, ame-­l­­yek az élelmiszerellátást, to­vábbá a helyi szükségletek­­ kielégítését segítik, a kedve­­­­zőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglal­koztatottságának növelését te­­s­­zik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek­­ építőipari kivitelezői jogosult­­­­ságát és területi illetékességét­­ úgy kell módosítani, hogy el­­s­­ősorban mezőgazdasági üze­mekben és az élelmiszergaz­daság egyéb területein végez­zenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építő­ipari­ kivitelezési szavatosságra vonatkozó szabályokkal. Szak­munkásutánpótlásuk biztosítá­­­­sáról, saját munkásaik képzé­séről a megfelelő szakmunkás­­képző intézetekkel együttmű­ködve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termelés-­­ , hez szorosan nem kapcsolódó í i ipari tevékenységet elsősorban i­s ott indokolt fejleszteni, ahol­ a szabad munkaerő rendsze­­­ rés foglalkoztatása helyben, a j­­ mezőgazdasági üzemen belül i­s egyéb módon nem oldható meg.­­ Ezeknek a területeknek a fej­lesztését regionálisan, elsősor­ban ipari nagyüzemekkel koo­perálva, kis- és egyes közép­üzemek kihelyezésével, telep­helyek létesítésével, általában az ipar hathatós támogatásá­val célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek te­­­­lephelyükön kívül végzett ipa­ri jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivéte­lével, — a már vállalt szer­ződéses kötelezettségek telje­sítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elren­delte, hogy az erre vonatkozó engedélyeket folyamatosan vonják vissza, a végrehajtást elmulasztó felügyeleti szervek és üzemek vezetői ellen eljá­rást kell indítani. Állami vállalatok és intéz­mények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telep­helyükön átengedéssel (mun­kaerő-kooperáció) folyamato­san nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkozta­tást és a mezőgazdasági üzem­mel kötött szerződést a válla­lat és az intézmény 1969. szep­tember 1-ig köteles megszün­tetni. Felül kell vizsgálni a fővá­rosi termelőszövetkezetekben tevékenységi körük méreteit és arányait. Ahol nem a me­zőgazdasági termeléshez kap­csolódó munkák teszik ki a termelési érték nagyobb ré­szét, korlátozni kell ezt a te­vékenységet. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek kö­zül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni.­­ Külön figyelmet kell fordí­tani a mezőgazdasági üzemben a munkaidőre, a kooperáció­ra, a bérmunkára, a munka­­védelemre és a büntetlen elő­életre vonatkozó érvényes jog­szabályok betartásának ellen­őrzésére. Biztosítani kell, hogy a ter­melőszövetkezeti alapszabá­lyokban és az érvényes bér­ügyi rendelkezésekben meg­határozott béreken és juttatá­sokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizes­senek. A kormány felkéri a Szak­­szervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkárát, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa és az OKISZ el­nökét, hogy állásfoglalásukkal, hatékonyabb ellenőrzéssel se­gítsék e határozat végrehajtá­sát. ­ tartalomból Az amerikai agresszorok szörnyű éjszakája .(2. oldal) Hogyan lehet fokozni a Tettye vízhozamát? (3. oldal­) Cipőárváltozások (3 oldal) Népi ellenőrök az üzemorvosi rendelőkben (3. oldal) Különvonattal a Balatonra (5. oldal) Lovagi torna Sziget falainál (5. oldal) Kinevezések a pécsi egyetemeken (5. oldal) Az Elnöki Tanács ülése Népszámlálás 1970-ben A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesz­tésére törvényerejű rendele­tet alkotott népszámlálás tar­tásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország te­rületén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti ház­tartásokat (kórházakat, mun­kásszállásokat, diákotthono­kat stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak feladata. Az e mun­kában résztvevőket tenniva­lóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irá­nyítását, az adatok feldolgo­zását és közzétételét a Köz­ponti Statisztikai Hivatal vég­zi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírá­sok körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóság­nak megfelelően, a kívánt ha­táridőben megadni. A kísérleteket folytatni kell.. .• Üzemszerű termelés a „Gullick“ fejtésben Az elmúlt héten kifogás­talanul működött, a Mecseki Szénbányáknál első ízben al­kalmazott önjáró biztosító rendszer, az angol Gullick automata vonszoló berende­zése, amellyel kísérletek so­rán a legtöbb probléma adó­dott. — Sok a kínlódás, törődés a számunkra szokatlan , és főleg ismeretlen automatá­val, ki kell tapasztalni hi­báit, vagy a saját műszaki tudatlanságunkból eredő bi­zonytalanságot, ennek elle­nére, mégis folytatni kell a kísérletet, mert vagy a Gul­lick, vagy valamilyen töké­letesített változata jelenti a fejtésbiztosítás jövőjét — mondotta Kálmán Endre, István-akna főmérnöke. A begyakorlottság a legfőbb feladat. Jelenleg minden mű­szakban 12 bányász dolgozik a „Gullick fejtésben”, és mű­szakonként 120 tonna szenet termelnek. Érdemes összeha­sonlítani a hagyományos biz­tosítással termelő fejtések eredményével, ahol ugyan­ennyi bányász, átlagosan csak 60—70 tonnányi szenet termel. A fejtési sebesség 1,5, a mai naptól, hétfőtől 1,8—2,0 méter napi előreha­ladás, messze túlhaladva, a vállalat május hónapban el­­­ért 1,28 fm/nap előrehaladá­si sebességét. Az István-aknai bányászot, műszakiak nagy kedvvel dol­goznak, az itt lévő angol szerelők irányításával, a Gul­lick önjáró, biztosító auto­matával, amely hétfőtől kez­dődően már üzemszerű ter­melés közben vizsgázik, a számára szokatlan, nehéz me­cseki kőzetviszonyok között

Next