Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

1969. október 10.) unammi naplo A kormány elé terjesztik Pécs általános rendezési tervét A Budai városrész távlati rendezési terve. Megváltozik a város képe Idegen­forgalmi központ a Makár-hegyen 25 ezer lakást építenek Tanulmányút Somogyban Francia rendszerű bor­júhit látás Tanulni nem szégyen! A cél, hogy a látottakat a lehe­tőségeknek és az adottságok­nak megfelelően megvalósít­sák,­­ tartják a Pécsi járási Pártbizottság vezetői és mun­katársai, de ezen a vélemé­nyen vannak a pécsi járás termelőszövetkezeteinek gaz­dasági és politikai vezetői is. Ezért látogattak el tegnap Somogy megyébe, a marcali járásba. Ez a látogatás tulaj­donképpen viszonzása volt a közelmúltban Baranyában járt marcali járási párt- és tsz­­vezetők látogatásának. A so­mogyiak akkor a baranyai tsz-összevonások módszerét tanulmányozták, most a ba­ranyaiak az állattenyésztésben alkalmazott új technológiák megismerésére látogattak el a marcali járásba. A délelőtt folyamán a bö­­hönyei és a vései tsz-be lá­togattak el. Az országban 32 helyen fo­lyik intenzív borjúnevelés. Itt a tejpor a tulajdonképpeni ta­karmány. Ennek az intenzív módszernek egy továbbfejlesz­tett változatával ismerkedhet­tek meg a baranyai szakem­berek. Ugyanis mindkét ter­melőszövetkezetben francia gyártmányú automatikus gép­pel oldják meg a borjúk szop­tatását. A módszer lényege, hogy az istállóban felállított gépbe beöntik a francia gyárt­mányú tejport, a gép ezt fel­oldja és megfelelő hőfokon tartja. A borjúk akkor szop­nak, amikor kedvük tartja. Egyszerre mintegy 80 borjút — melyek 60 kilósak — fog­nak hizlalásra és ezzel a módszerrel az állatok két hó­nap alatt elérik a 240 kilo­grammos leadási súlyhatárt. Délután az öreglaki Álla­mi Gazdaság egyik feldolgo­zó üzemét látogatták meg a baranyai szakemberek. Az utóbbi években felmerült fe­hérjehiány ellensúlyozására ebben az állami gazdaságban a baromfitrágyát, mely fe­hérjében igen gazdag , hasz­nálják fel a szarvasmarhák takarmányába keverve. Ezt a módszert igen hasznosnak és gazdaságosnak ítélik meg a szakemberek. Kislaki László, a pogányi tsz elnöke elmondta, hogy a francia tejporos borjúnevelés követendő példa. Hiszen egy kilogramm húst 18 forintból állítanak elő Az állatok gon­dozása csak felügyeletre szo­rítkozik, hiszen minden auto­matikus. Ugyanez mondható el a sertéshizlalásról is. Itt a szakemberek igen jól haszno­sítják a rendelkezésükre álló nagy tápértékű savót. Mécs László Modern pályaudvar, széles új utak, hatalmas szupermar­ketek, égigérő toronyházak fo­gadják a látogatót 20 év múl­va Pécsett. Aligha lehet ráis­merni a hajdani Pécsre a XXI. század küszöbén. Ez an­nak az urbanizációs folyamat­nak az eredménye lesz, ame­lyet a társadalmi munkameg­osztás sajátos átalakulása ha­tároz meg. A számítások sze­rint 2000 éves városunk la­kóinak száma 1990-ben 170 ezer lesz. Ez teszi szükséges­sé a városban azokat a vál­toztatásokat, amelyek a teg­napi Pécs városi tanácsülésen elfogadott és kormányunk elé terjesztett általános rendezési tervben találhatók. Magától értetődik, hogy ek­kora lakosság mellett növelni kell a munkahelyek számát. Az elkövetkezendő 20 évben a város területén a szolgáltató iparon kívül elsősorban köny­­nyűipart, gépipart, élelmiszer­­ipart és építő-, illetve építő­anyagipart fognak telepíteni. 1990-re a közszolgálat, keres­kedelem, szolgáltatások és közlekedés terén 34 ezerre, az építőiparban pedig 31 ezerre növelik a foglalkoztatottak számát. Ez 25 ezer új munka­helyet jelent, amelyből leg­alább 13 ezer esik a termelő­iparra. A lakásállomány zöme rend­kívül elavult, így óhatatlanul szükséges lesz jónéhány terü­leten a szanálás. Korszerűsí­teni és fejleszteni fogják a lakásalapot. Ezért a belváros a Budai városrész, és a Havi­hegy környéke rekonstrukció­ját a III. ötéves terven belül befejezik és 1990-ig a lebon­tott lakások pótlásán túl 16 ezer, összesen tehát 25 ezer új lakást építenek. A város regionális szerepének betölté­séhez a központban irodahá­zakat, kereskedelmi létesítmé­nyeket fognak felépíteni.­­ Egészségügyi és oktatási in­tézményeket telepítenek a nyugati városrész központjá­hoz és az egyetemi városrész­hez kapcsolódóan. A pécsi és a környéki idegenforgalmi te­rületek súlypontjában — a Makár-tetőn — idegenforgal­mi központot fejlesztenek. A tanácsülés rendeletet ho­zott (és a jövő év első nap­ján lép hatályba) a csatorná­zási feladatokról. Ez jogilag és gyakorlatilag tartalmazza és szabályozza a csatornázás­sal kapcsolatos tényeket, ten­nivalókat. ­ Épül az Aero­­szálló A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat a balatoni touring-hotelek után a fővárosban is ki­alakítja touring-szálloda hálózatát. Az első ilyen budapes­ti hotel, az Aero-szálló építése az Üllői úton, a Repülőtéri út bejáratánál megkezdődött. A 4 eme­letes, 280 személyes, téli­nyári üzemeltetésre al­kalmas szálló minden szobájához fürdőszoba tartozik, saját étterem, drinkbárja és parkoló­helye is lesz. A szálló a jövő szezon elejére el­készül Megkezdődtek a KPVDSZ kulturális napok Október 9—21 között im­már kilencedszer rendezik meg Pécsett és Baranyában a KPVDSZ kulturális na­pokat. Ezen időszakban a megye területén több mint 100 szakszervezeti politikai iskola indul közel 3 ezer fő­nyi hallgatóval. A KPVDSZ kulturális nap I­pokat tegnap nyitották meg­­ Pécsett a KPVDSZ „Petőfi I Sándor” Művelődési Házában a betegségek megelőzéséről szóló egészségügyi előadással. Október 13-án délután 4 óra­kor megnyílik a Közgazda­­sági Szabadakadémia, amely­nek keretében Tibor István nyugalmazott tanár tart elő­adást „A munka és pihené­si rendszer tényezői” cím­mel a KPVDSZ Művelődési Házban. Október 16-án délután 8 órakor rendezik meg a sza­valóversenyt, amelyen a szakma fiataljai vesznek részt. Október 20-án este 7 órakor a színjátszó csoport Pécsett bemutatja Bucski Mihály: „Aki hadjárat egy­maga" című, Zrínyiről szóló drámáját a művelődési ház­ban. A zárórendezvényre októ­ber 21-én kerül sor Ez al­kalommal tartják meg a kultúr­aktívák tanácskozását a Mohácsi járási Művelődé­si Házban. Itt előadást tart Terekesi Gézáné, a KPVDSZ központja kulturális osztá­lyának vezetője az időszerű népművelési kérdésekről.­­ Utána jutalomban részesítik a kultúraktívákat, majd ha­jóval kirándulnak Dunaszek­­csőre. /■"s­r­r­r • Csávázási bemutató Bolyban Bolyban tegnap a Megyei Tanács, a TIT, Magyar Agrártudományi Egyesület, Növény­védő Állomás, AGROKER és a Budapesti Mező­­gazdasági Gép­gyár közös rendezésében jól sikerült csávázási bemutatót tartott. A bemutató alkalmá­val Szű­cs Károly beszélt a csávázás történetéről, dr. Var­ga István a könszög okozta károkról és dr. Kőhegyi Imre a csávázási óvórendszabályok­ról. A Bp. Mg. Gépgyár kép­viselői bemutatták a MOBI­­TOX univerzális csávázógé­pet. A gép garmadából fel­szedi a magot, csávázza és zsákba rakja. Más adapterrel átrakást, szellőztetést, előtisz­títást tud végezni. Óránkénti teljesítménye 60 mázsa. A helyszínen bemutatott gé­peket azonnal el is adták tsz­­nek és állami gazdaságnak. A gépet és tartozékait meg le­het rendelni az AGROKER- nél, illetve az AGROKER-en keresztül a Budapesti Mező­gazdasági Gépgyárnál, és rö­vid időn belül le is szállít­ják. Négyszáznyolcvan válasz a szakszervezeti tanács előtt Nők az ércbányászatban A nők részaránya alig éri el az összlétszám tíz százalé­kát a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál, tevékenységük azonban erősen befolyásolja a vállalat gazdasági eredmé­nyét. Nagy többségükben al­kalmazotti állományban, fon­tos munkakörben dolgoznak. Mindössze 25 százalékuk dol­gozik fizikai munkásként — állapították meg a vállalat szakszervezeti tanácsa ülésén. Az értékelést megelőzően komplex vizsgálatra került sor mintegy 480 megkérdezett nő válasza alapján. A vizsgálat során kiderült, hogy a megkérdezettek 53 szá­zaléka több mint öt esztende­je, csaknem 20 százalékuk pe­dig több mint tíz esztendeje van a vállalatnál. A különböző beosztásban dolgozó nők szak­mai képzettsége, iskola vég­zettsége megfelelő, sőt néhá­­nyan nagyobb felkészültséget megkívánó munkakört is be tudnának tölteni. Jutalmazások, kitüntetések esetén egyenlő elbírálásban részesülnek a férfiakkal. Ezt bizonyítja a két kormány, húsz miniszteri és 99 „kiváló dol­gozó” kitüntetésük. A bányász­napi jutalmazáskor kétszer annyian részesültek a kiosz­tott összegből, mint 1967-ben, az egész esztendő folyamán pedig 214-en, közülük 110 két egymásután követő két eszten­dőben. A nők egészségvédelmével kapcsolatban a vizsgálat meg­állapította, hogy számukra tiltott területen nem dolgoz­nak. Nem megfelelő viszont egyes területeken — lámpa­kamrákban, öntödében, a kí­sérleti kutató és az ércdúsító üzemekben — a tisztálkodási lehetőség, ezt véglegesen csak a közeljövőben felépítendő fürdőépület átadásával oldják meg. A terhes nőkre vonatko­zó rendeleteket betartják, egyetlen esetben sem fordult elő panasz. A gyermekgondozási segélyt 77 szülő nő közül 66-an vették igénybe. Anyagi gondok első­sorban a nagycsaládosoknál és egyedül élő anyáknál jelent­keznek. Ezért a vállalat szak­­szervezeti bizottsága az 1968- as és 69-es évben 200 ezer fo­rint segélyt utalt ki számukra. A női munkavállalók ottho­ni fokozott igénybevételük el­lenére a társadalmi tevékeny­ségből is részt vállalnak. Kö­zülük 61 szakszervezeti bizal­mi, más választott testületben pedig 127-en tevékenykednek. Lombos­ Jenő A kisiskolások még sort alkotva tűnnek fel a járdán, aztán megrohamozzák a lépcsőt és ott már egetverő olvanhoe kiáltással szélednek el a Sétatéren. Jól meggyöt­­rik a nyikorgó hintákat, fura játékokat. A pincegazdaság előtt üres, vagy tele­hordókat gurgatnak le nehéz teherko­csikról. A felső Sétatéren bakfisok, fiúk ülnek, vihán­­colnak a hús fák alatti pado­kon, de ahol a fák nem takar­ják a napot, ott csendes, szu­nyókáló öregek fordítják ar­cukat a fény felé. Vénasszo­nyok nyara... Az esztendő­nek talán utolsó meleg nap­jait használják ki, mintegy elraktározva télire, az elfá­radt szervezet számára az őszi sugarakat. Az égbolt tiszta, tenyérnyi felhőt sem látni. Igaz, lehetne kékebb is, ha keletről nem húzódna barnás-szürke fátyol a házrengeteg fölé. Ezt jól látni éppen a Misina-tetőről, vagy a Vehérkútra kanyargó autóútról. Aztán hiába „vén­­asszonyok nyarába értünk”, idősebb hölgyeket nem láttam sem a Sétatéren, sem a Me­csek oldalán. Autó... Vagy inkább töb­­­bes számban. Van-e a napnak olyan szaka, amikor nem álla­nak különböző márkájú kocsik az országút mentén, vagy az erdei utak benyílójában? Alig­ha. Van, amelyikben ülnek is. Például abban. Két férfi, két lány. Tanakodnak. Aztán a kocsi megindul és lassan be­fordul, szinte bekúszik a szé­les ösvényre és a fák, bokrok összecsapnak mögöttük. Erdészház. Gyönyörű, fiatal vizsla méreget gyanúsan a kapuban, bekísér az előszobá­ba, be a konyhába és még tü­relmesen várakozna is, ha Zaklajda József kerületvezető erdész ki ne tessékelné. — Mi munka van itt ősszel? — Hol kezdjem? — Széttár­ja karját. — Folyik a fakiter­melés. Jó az idei ősz, elég száraz, könnyebb a szállítás. Hallom, lent a városban ke­vés a fa a TÜZÉP-telepeken. Rendeljenek. Van jó száraz fánk, még amit tavasszal, nyá­ron vágtunk. Ha a hét végét megússzuk eső nélkül, még tíz teherkocsit beállítunk. Jó az ősz a makk­termésre is. Pontosabban a gyűjtésre. Az idén sok a makk ezen a területen, rendszeresen szedi többszáz diák, és persze az erdészet dolgozói is gyűjtik, mert elég jó pénz van benne. Az erdőgazdaság forintötve­­net fizet kilójáért, naponta hatvan-nyolcvan forintot meg lehet keresni. — Minek a makk a gazda­ságnak? — A csemetekertekben vagy erdőirtásokon elvetjük. Kísér a kapuig, mondja, ír­jam meg, hogy a hajnali gom­baszedők vigyázzanak, talán jobb ha elemlámpával közle­kednek, mert a vadászati sze­zonban sok a baleset az er­dőn. Hallatlanul szép az erdő. Mondják, ez az évszak a leg­dekoratívabb ezernyi színé­vel. A vadkörtefa lombozata bordóvá változott. A vadcse­resznye pirosas, a kőrisfa ko­ronája tompán barna és vörös. Látok vörösfenyőt, mintha pusztulna, vagy kiszáradna, mert elszürkült ágairól lehul­latja tűleveleit. Egyedüli fe­­nyő, amelyik elveszti leveleit­, s tavasszal ismét kizöldül. Lejjebb, a Mecsek déli lejtő­jén — s ezt még nagy távol­ságról is látni — élénk sárga a lombozat a cserszömörce le­vele a rikító sárgából aztán mélypirosra sötétedik. A la­kások legszebb téli dísznövé­nyei. A dömörkapui turistaház előtt kész már a Mecsek Gyöngye, Békefi J. Gábor, a turistaház vezetője mondja, hogy e hónap végén nyitják, 12 szépen berendezett szobá­val. A tanácsi magasépítők építették közel 3 millióért, igazán szép munkát végeztek. — A turistaházak szezonja most kezdődik — mondja Bé­kefi J. Gábor. — Készültünk is rá, a régi épület éttermeit rendbehoztuk, újra festettünk, mázoltattunk mindent. Az étteremben meglepően sok a vendég, de nem csak turisták, hanem Pécsről fel­­ránduló autósok is. Jó itt a­­ konyha — mindig is jó volt ! —, de vonzza az embereket ez­­ a szép környék, nemcsak ös­szel, hanem télen is. A vidámpark is benépesül a kora délutáni órákban. A Mecseki Kulturpark igazgató­jánál, Fülöp Istvánnál román újságírókkal találkozom, a szekszárdi lap vendégei. Ga­lati város Viata Nouva című lapjának munkatársai: Radu Macovei és Paul Popa. Kisé­tálunk a parkba, Fülöp Ist­ván közben elmondja, hogy október 31-ig tartanak nyitva, de ha jó idő lesz, s ebben nagyon reménykedik, akkor még tovább is. Érdekes, a tu­ristaházak szezont nyitnak, itt meg lassan zárnak. Az ápri­lisi nyitástól idáig közel ne­gyedmillió látogatója volt a vidámparknak, állatkertnek, úttörővasútnak, de ez a szánt változik még, hiszen a meteo­rológusok hosszantartó, szép őszt jósolnak. És persze ... az is valami, hogy elseje óta fél­áron játszhatnak a vidám­parkban a gyerekek és a fel­nőttek is. Ez is az idei ősz ajándéka... Rab Ferenc VÉNASSZONYOK NYARA .

Next