Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
1901. április 8. DUNÁNTÚLI NAPIO Lakásigénylés, lakáselosztás, lakbér Pécsi tanácsi rendeletek a lakásügyi jogszabályok végrehajtására Pécs megyei város Tanácsának végrehajtó bizottsága — mint már jelentettük — március 26-i ülésén jóváhagyta azokat a tanácsi rendeleteket, amelyeknek megalkotását az 1971. február 8- án nyilvánosságra hozott különböző lakásügyi jogszabályok a helyi tanácsok feladatává tették. Három tanácsi rendelet született. Teljes szövegük április közepén falragaszokon jelenik meg a pécsi utcákon, s ezt követően a Városi Tanács füzet alakjában is kiadja azokat. Az elosztás t végrehajtó bizottság kétévenként lakáselosztási tervet készít. Ebben meghatározza többek között a közérdekű lakásigények kielégítésére fordítandó lakáskeretet. Ide tartoznak azok a lakásigények, amelyek a lakásépítési beruházások miatti bontások, a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások felszámolása, valamint közlekedési, közműfejlesztési, városfejlesztési célok megvalósítását szolgáló kártalanítások következtében merülnek fel. A lakáselosztási tervben kell meghatározni a szervezett magánépítés keretében értékesítésre kerülő lakások felhasználását is, amelyekre a vb az építtető szervvel kötött megállapodás alapján a vevőt kiválaszthatja. A lakáselosztási tervben előirányzott lakásokat a kerületi tanácsi hivatalok által évenként elkészített lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegyzék szerint megállapított igények arányában osztják el és részesedést biztosítanak a lépcsőzetes és a minőségi lakáscsere-igények kielégítésére is. A közületi szervek — vállalatok, intézmények — részére bérlő-, illetve vevőkiválasztási jogot lehet biztosítani; az ezért fizetendő ellenérték összegét a vb a lakáselosztási tervben állapítja meg, s ez minden igénylő szervre egyformán kötelező. A lakásigény mértéke A bérlakás kiutalásakor a lakásigény megállapítása során a lakáselosztásról és a lakásbérletről szóló 1/1971. számú kormányrendeletben meghatározott, az együttlakó személyek számától függő lakásnagyságok alsó határát kell figyelembe venni. A felső határ csak akkor alkalmazható, ha az igénylőnek vagy családtagjának egészségi állapota, családi körülményei, foglalkozása stb. teszi ezt szükségessé és a rendelkezésre álló lakásalap ezt lehetővé teszi. • Lakásigény les Az új jogszabályok megjelenése után a Városi Tanács a korábbi lakásigények megújítására új nyomtatványt rendszeresített. A jövőben ezen kell a lakásigényeket is beadni az illetékes kerületi tanácsi hivatal igazgatási osztályánál. A feltüntetett adatok helyességéért az igénylő felel, s amennyiben kiderül azok valótlansága, az igénylő abban a tervidőszakban megfosztja önmagát a lakáskiutalás lehetőségétől. A lakásigényeket három csoportban tartják nyilván. Az első csoportba kerülnek az egészségügyi okokból igényjogosultak, a másodikba a lakással nem rendelkezők, a harmadikba pedig azok, akiknek lakásuk ugyan van, de az lakásigényének alsó határát sem elégíti ki. Külön nyilvántartásba kell felvenni azoknak az igényét, akik olyan lakásban laknak, amelynek kiürítését, lebontását az építésügyi hatóság elrendelte. Ugyancsak külön kell nyilvántartani a minőségi cserékre vonatkozó igényeket is. A lakásügyi társadalmi bizottság Pécsett 1963 óta működnek a lakásügyi társadalmi bizottságok, hasznos tevékeny sséget fejtettek ki a lakáskérrelmek elbírálásánál és létjogosultságukat most a kormányrendelet is igazolta, ami kötelezően előírta mindenütt a hasonló bizottságok létrehozását. A tanácsi rendelet is megerősíti a lakásügyi társadalmi bizottságokat és rögzíti feladatukat. Pécsett kerületenként egyegy tizenöt tagú, a Városi Tanács által megválasztandó bizottság működik majd, ezeknek elnöke pedig olyan személy lehet, aki tagja a Városi Tanácsnak. A bizottságok munkájukat társadalmi feladatként végzik, működési idejük egy adott tanácsciklusra szól. Megvizsgálják a legjobban rászoruló igénylők anyagi és életkörülményeit, az egyes igényjogosultakra vonatkozó bejelentéseket a helyszínen kötelesek kivizsgálni, folyamatosan ellenőrzik a kiutalási és értékesítési névjegyzék sorrendiségének betartását (ez alól rendkívüli esetben — elemi csapás, életveszély stb. — a kerületi hivatal elnöke felmentést adhat). A rendelet egyébként egyértelműen tisztázza, hogy a bizottságok társadalmi szervek, döntéseik ajánlás és javaslat jellegűek, s az elosztás felelőssége továbbra is a hatóságokat terheli. , A lakáselosztás elvei Két kategóriába sorolja a tanácsi rendelet azokat az igénylőket, akiket a bizottságok a lakásjuttatásoknál kötelesek előnyben részesíteni. A lakáskörülmények alapján előny illeti meg azokat, akik életveszélyes vagy egészségre ártalmas lakásban laknak, fő- vagy társbérleti lakással nem rendelkeznek, valamint az öt évnél régebbi érvényes lakásigénnyel rendelkezőket. Egészségügyi, szociális és családi körülményeik alapján részesítik előnyben azokat, akiknek családjában tartós, vagy fertőző betegségben szenvedő személy van, a sokgyermekes igénylőket, akik zsúfolt körülmények között laknak (az egy főre jutó lakóterület hat négyzetméter alatt van). Előnyben részesítik továbbá a fiatal házasokat, a termelésben élenjáró, kiváló dolgozókat, a legalább öt éve Pécsett lakókat, akiknek nincs önálló lakásuk, valamint azokat, akik legalább 10 éve ugyanazon a pécsi munkahelyen dolgoznak. Felsorolja a rendelet a kizáró okokat is és ezek között is első helyen említi azt, ha az igénylő öt éven belül a tanács részére térítés ellenében átadta lakását, vagy a tulajdonát képező lakást eladta. Nem számíthat új lakás kiutalására az sem, aki jogos igényét kielégítő méretű lakását kisebbre cserélte el. A kizáró okok között említi még a rendelet az igénylők vagyoni helyzetét is. Nem részesülhet például tanácsi bérlakás-juttatásban az, akinek családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem meghaladja a 2000 forintot. Szövetkezeti lakásjuttatásnál 2500 forint a mérce és kizáró ok lehet az is, ha az igénylő vagy családtagja tulajdonában lakótelek van. Az átlagjövedelmek megállapításánál egyébként a városi tanács tanulmányozta 42 pécsi vállalat és szövetkezet dolgozóinak elmúlt évi kereseti viszonyait. A lakbér csökkentése A főbérleti lakásban lakók nagy többségét az foglalkoztatja az új jogszabályok megjelenése óta, hogy mennyi lesz a lakbér Az alapszámok természetesen ismertek, nem ismertek azonban a növelő és csökkentő tényezők, amelyeket szintén a városi tanács rendeletének kell meghatároznia. E tekintetben az egyik legfontosabb döntés: Pécsett nem állapítottak meg lakbérövezeteket. Korábban szóba került, hogy külön övezetet alkotna a történelmi városközpont és külön övezetet a nyugat-mecseki lakóterület. Az előbbit azért vetették el, mert a magasabb besorolás miatt fizetendő lakbértöbbletet kiegyenlítené a belvárosi lakások elavultsága miatt alkalmazandó lakbércsökkentés. A másik övezetnél pedig azt kellett figyelembe venni, hogy ott eddig sem volt, de a tervek szerint ezután sem lesz állami lakásépítés. A rendelet megállapítja azokat a tényezőket, melyeknek figyelembevételével csökkenteni lehet a lakbér mértékét. Eszerint lakbércsökkentő tényező, ha a lakás alagsorban van; három, vagy többszintes lakóépület földszintjén, vagy első emeletén van és a lakószobák ablaka az épület zárt udvarára néz; felvonó nélküli épület negyedik, vagy ennél magasabb emeleten van; a komfortfokozatokra megállapított feltételeknek megfelel ugyan, de konyha helyett főzőszekrény vagy főzőfülke, illetve fürdőszoba helyett mosdófülke, zuhanyozó,, vagy ülőkád van; összkomfortos, vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs. Alagsori lakásnál a csökkentés mértéke 10 százalék lehet. A többi csökkentő tényezőnél, ha csak egyik áll fenn, a csökkentés mértéke 5 százalék; ha kettő, vagy több áll fenn, a csökkentés maximálisan 10 százalék. Kivételes esetekben — egyéni kérelemre, amelyet a PIK- hez kell benyújtani és egyedi elbírálás alapján legfeljebb 20 százalékkal lehet csökkenteni a lakbér mértékét. A baksai tsz telelőjéből a nagy tavakba helyezik ki a 40—50 dekás pontyokat. A halak őszig eléri az 1—1,5 kg-os súlyt és ekkor már értékesíthetők. Erb János felvétele 1971 —72-ben: Tizennégy szobor Baranya parkjaiban A Képző- és Iparművészeti lektorátusok munkaelosztó bizottsága a napokban megtartott ülésén tizennégy Baranya megyébe kerülő új képzőművészeti alkotás elkészítésére adott megbízást , szobrászoknak és iparművészeknek. A 14 új alkotást 1971-ben és 1972-ben helyezik el. Matija Gubec mellszobrát a felsőszentmártoni művelődési ház parkjába Garami László készíti el. Nagymátéban, a vadászház parkjában a Mecseki Állami Erdőgazdaság igénye szerint szarvast ábrázoló szobrot helyeznek el. Alkotója: Antal Károly. Kisméretű kőszobor-kompozíciót készít Szomor László a szentlőrinci filmszínház parkjába. Az abaligeti szabadtéri színpadhoz egy háromalakos női szobor-kompozíció elkészítésére Papachrisztosz Andreasz kapott megbízást. A bükkösdi Hámán Kató Nevelőotthon névadójának mellszobrát Patkó Róza készíti el. Asszonyi Tamás szobrászművész Lenindomborművet készít a sásdi járási, pártbizottság előtti térre. Az ibafai pipamúzeum udvarán kisméretű kő kompozíció, Nagy Sándor alkotása kap helyet. A Mágocs főterére szánt kisméretű figurális díszkút elkészítésével és a tér rendezésével az erre kiírt pályázat nyerteseit: Gábor Magda kerámikust, Lisztes István szobrászművészt és Tótfalusi László iparművészt bízzák meg. A komlói bányászparkban felállítandó bányász emlékmű elkészítői ugyancsak a kiírt pályázat nyertesei: Rétfalvi Sándor, Somogyi Árpád és Váró István. Rátonyi István szobrászművész a nemrégen elhunyt neves faragó művész, ifj. Kapoli Antal mellszobrán dolgozik. Alkotását a szigetvári járási könyvtár előtti kis parkban állítják fel. Somogyi József Anya gyermekkel című bronzszobra Harkányba, a buszpályaudvarhoz kerül. Seregi József Kuporgó című női figurája a villányi szobrásztelepen készül. Ezt ugyancsak Harkányban, az arborétumban állítják fel. Schaár Erzsébet női figuráját Máté várában, Gábor István kerámia plasztikáját az abaligeti parkban helyezik el. Pécs, vasárnap A Széchenyi tér egy kicsit rézsúl kapja a fényt, sosem látott kontrasztokba botlik a szem, új részletek bukkannak elő, s a szokatlanul éles árnyékvonalak akadálytalanul futnak végig a szürke betonlapokon, s valami lebegően könnyed hangulatot áraszt az ezerszer látott tér. A vasárnap reggel hangulatát. Rácsodálkozunk a látványra és ilyenkor érezzük igazán szépnek. Pedig a tér mindig önmagát adja. Hétköznap is. Csak mi nem vagyunk hajlandók észrevenni, mert rohanunk, dolgozunk, idegeskedünk, találkozunk, mert futtában inkább az autócsodáit vesszük észre, a csinos női lábat. Apró részletekre bontjuk a teret, és egy kicsit önmagunkat is. A vasárnap az más ... — Emőke mosolyogj szépen, apuka lefényképez! — Emőke, ne vigyorogj ilyen idétlenül, nem látod, hogy fényképezni akarok — süvölti a papa, vagy húsz méter távolságból, idétlen pózba merevedve. Emőke ahelyett, hogy megtalálná a mosoly és az idétlen vigyor közötti átmenetet, sírva fakad. Papa és mama közös erővel vonszolja a kocsihoz, miközben biztosítják arról, hogy „soha a büdös életben” nem viszik sehova. A tér másik oldalán ácsorgó tükék, — a vasárnap délelőttnek is megvannak a törzsvendégei — elnéző mosollyal szemlélik a teret megtöltő idegeneket. Pécs vasárnap délelőtt a vendégeké... * Az esztétikai élmény nem minden, a vendégeket vendégül is kell látni. A Jókai téren lévő tej-bisztróban, — a városközpontegyetlen önkiszolgáló reggelizőhelyén — az ajtóig ér a sor. Csigalassúsággal mozog előre, elelakad, — a konyha nem győzi a lángostermelést. Csöppnyi hely, fullasztó pára, ideges hangulat, így megy egész délelőtt. Egy győri diákcsoport tagjai mozognak, negyvenen vannak, másfél órájukat vitte el a reggeli. Más megoldás nincs, várni kell míg a nagyvárosinak éppen nem nevezhető bisztró megemészti a reggeli órákban a Pécsre érkező tömeget. Nincs más megoldás? A belváros összes tejboltja zárva van, a Kossuth Lajos utcai Pannónia bisztró zárva van, az ugyancsak ideális elhelyezésű, a közelmúltban kibővített Finom falatok boltja szintén zárva van. Nyitva tart viszont a Kossuth Lajos utcai fűszer-csemegebolt, a mellette lévő kapualjban létesített ideiglenes elárusító helye. Itt is lehet reggelizni: pálinkát, konyakot, rumot, s ha valaki kiadós reggelire vágyik, palackozott bort. Természetesen a röviditalok is palackban vannak: apró, féldecis üvegcsékben, bolti áron, helyben fogyaszthatóan. Igaz, itt cukorkát, néha gyümölcsöt is lehet kapni, de a körülötte rajzó csoport egyáltalán nem úgy néz ki, mint akik savanyúcukorra várakoznak ... A vasárnap is nyitva tartó élelmiszer üzletek elsősorban az asszonyok kényelmét szolgálják. A vásárlók többsége férfi, s úgy látszik ilyenkor, a mindenféle kifogás hiábavaló ... A kora reggeltől délig áramló tömeg azt bizonyítja, hogy helyes volt bővíteni a vasárnap is árusító üzletek számát. A kereskedők a nagy forgalom ellenére sem bíznak a vevőkben, félnek, hogy nyakukon marad az áru, így a teljesen felesleges délelőtt kilenc óra után kenyérért futkosni, mindenütt elfogyott már. Harangszóra üres lesz a város. Ha valaki hirtelen nekem szegezné a kérdést, — mi jut eszembe a vasárnapról, habozás nélkül válaszolnám: az ebéd. Nem a gasztronómiai élvezetek. — a hangulata miatt, az együttlét, a családhoz tartozás érzése miatt. Soha nem éreztem számkivetettebbnek magam, mint vasárnap délben az utcán, egyedül . Zsúfoltak a vendéglők, pedig a belváros egyáltalán nem szűkölködik ebédlő helyekben. Pontosabban szólva éttermekben, mert a jóval olcsóbb, önkiszolgáló jellegű, nagy tömeget gyorsan kiszolgáló büfé szinte teljesen hiányzik Pécsről.. A Jókai téri bisztró nyitva van ugyan, de jellegénél és méreteinél fogva egyáltalán nem tekinthető ideális étkezőhelynek. Marad a Baranya-bisztró, ahol az éttermek 14—15 forintos menüjével szemben már 8—10 forintért lehet ebédelni, — általában a legdrágább étel ára sem haladja meg a 11 forintot. Baranya-bisztró, április negyedikén, vasárnap délben. Kilenc féle étel, főzelékek, levesek, húsok. A pénztárnál hosszú sor, a büféasztaloknál majd egymás tányérjából ebédelő vendégek. Nagyon szűk a hely, sokszor percekig kell egyensúlyozni a tányérral, míg egy rés nyílik a tömegben. Dohányozni tilos. Inni viszont nem. A terem másik részében, az asztalok majd felét békés iddogálók foglalják el, cseppet sem zavartatva magukat az ebédelni szándékozóktól... A délután a pécsieké. A Széchenyi tér ilyenkor a rómaiak fórumára emlékeztet. Beszélgető csoportok, társkereső csoportok és családi együttesek. Divatbemutató. Nyikorgó vasárnapi cipők, ruhaköltemények és költeménynek nem nevezhető ruhák. „Szervusz kérlek, jónapot, kézcsókom, tiszteletem, üdvözlöm, csókollak, szia, pá drágám . . „Hogy vagy? Mi újság? Jól nézel ki. Rossz színben vagy. És a kedves feleséged? Hát téged is látni? És a család? Ezer éve... Jaj, de édes, hol csináltattad? Felugorhatnátok .. Kocsivizit, ruhavizit, gyerekvizit, alakvizit, korvizit... A Kossuth téren, a Mecsekre induló buszoknál állandó tömeg. És egy feljegyzésre érdemes ötlet a tömegből: nem lehetne Pécsett, — fővárosi mintára — iránytaxikat beállítani? Költségében alig lenne több az autóbusznál ... Az este az őgyelgés jegyében telik el. Az őgyelgők többségében fiatalok, s a felnőttek fejcsóválva veszik tudomásul, hogy sötétedés után ennyi gyerekvan az utcán. Hol legyenek? A Mecsek cukrászdában táncolni lehet, — drága és zsúfolt, a KPVDSZ művelődési házban táncolni lehet, — olcsó és ugyancsak zsúfolt. Más programot senki nem kínál nekik. Vasárnap: D. Kónya József A Görösgali All. Gazdaság 10 vagon kiváló minőségű LUCERNASZENÁZS-t értékesít. Bővebbet a gazdaság központjában Dergezet. keresk. ügyvezetőnél. Telefon: Görösgal 1. 3